Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-30 / 272. szám

\ DELMAG/RORSZAü 1933 november 30. val, maid ugy a költségvetést, mint az indít- I ványt elfogadták. A hirdetési jog bérbeadására vonatkozó javaslathoz 'dr. Kele­men László, majd Iritz Béla szólalt fel, aki azt javasolta, hogy a város vegye a hirdetési jogot házikezelésbe. " Pásztor József előadta, hogy a város hir­detési jogának bérbeadósa hónapokkal ezelőtt szóbakerült már a közgyűlésen és akkor ép az ő javaslatára amellett foglaltak állást, hogy a végtelen sok és nagy nehézséggel küzködő he­lyi kereskedelem és ipar érdekében föltétlenül le kell szállitani a tarifát. Ez volt egyik leg­főbb oka annak, hogy az üggyel alapos elő­készítés végett visszaadták akkor a hatóságnak. Most az előadó a tarifáról egyáltalában nem beszélt, mikor pedig érdeklődésére ismertetett egy tarifát, akkor kiderült, hogy a pesti tarifát veszi alapul, még pedig olyan módon, hogy a szegedi kereskedők és iparosok itt Szegeden a pesti tarifa egy bizonyos hányadát fizetnék. Ez a javaslat tehát nem honorálja a közgyűlés akaratát, de nem honorálja egy támogatásra szoruló tekintélyes társadalmi osztály nehéz helyzetét sem, arai annál feltűnőbb, mert tu­domása van róla, hogy a Magyar Távirati Iroda n szegedi kereskedők és iparosok részére szíve­sen, sőt előzékenyen mérsékelné a tarifát. Ez az ügy tehát megint nincs kellően előkészítve. A szegedi kereskedők és iparosok tarifájának mér­séklésére pedig javaslatot tesz. P i c k Jenő á tarifa ismertetését kívánta; a város iparos és kereskedő társadalma joggal kíváncsi arra, hogy milyen uj terheket hárit rá juk a város a hat évre szóló szerződéssel. Ja­vasolja, hogy a hirdetési jog bérletére irjon ki versenvtárgyalást a város. Dr. P á v ó Ferenc ismertette ezután a tari­fákat. A szabálvrendelet szerint a budapesti ta­rifa az irányadó. Az ipari és kereskedelmi vo­natkozású hirdetések után a budapesti di jak 60 százaléka a szegedi dí j. Felsorolja, hogy 1925­ben hogvan alakultak a diiak, de hogy ma mekkorák a dijak, arra felvilágosítást nem tu­dott adni. Dr. Dettre János aránytalannak tartja a tarifaaránvt mert Budapesten legalább száz­szor annyi helyre ragasztják ki a hirdetéseket, mint Szegeden. Indítványozta, hogy a szegedi tarifa csak 30 százaléka legven a budapestinek. A kisvasút és az autóbuszüzem hirdetési terét vonja ki a város a monopóliumból, mert en­nek a két üzemnek nagy szüksége van minden elérhető jövedelemre. Dr. Kertész Béla uj tárgyalást tart szük­ségesnek, hiszen a Hirdető Iroda készségesen vállalkozik a tarifa mérséklésére. Javasolta, hogy a közgyűlés a tarifa ujabb megállapít í­sa céljából adja vissza a javaslatot a polgái­mestemek. Dr. Kertész javaslatához dr. Pálfy Jó­zsef hozzájárult és levette a javaslatot a napi­rendről. A város hatósága tárgyalt a szobi kőbányá­val néhány belvárosi ncca kocsint bur­burkolatának kijavításáról. A tárgyalás eredményét most terjesztette a polgármester a közgyűlés elé és azt javasolja, hogv a közgyűlés rendel je el a további tárgya­lásokat. A javaslat fölött hosszú vita keletke­zett, amelyben részt vett dr. T ó t h Imre, M a­darász János, Szirányi Béla, Petrik A ntal és S c h n e i d e r Vencel. A közgvülés ugy határozott, hogv 15 napig vár a szobi hánya konkrét ajánlatára, ha az ajánlat addig sem fut be, akkor kiírják a ver­senytárgyalást. L á j e r Dezső a legutóbbi közgyűlésen in­dítványt nyú jtott be a földbérhátralékok rendezésére, indítványozta azt fs. Kopv a város mérsékelje a Somogvi-telep telekbéreit, általában hajtson végre arányosítást a földbérek terén. Az indít­ványt a polgármester nem tartja elfogadható­nak. Lájer Dezső fel szólaln sában kifejtette, hogy a telekbérlők hátraléka még a hat pen­gős munkabérek idejéhől keletkeztek, a mai munkanélküliség és m4ríéh~'"igő* szi"V«égmun­kabérek idején iegosnlt a kivárrág, fc-?Tv a hátralékokat arányosító': a változott értékvi­szonyokhoz. A közgyűlés a klsgyfilési javaslat szerint agy határonsott, hogy a Somogyi-telepi telek­A hurla ifclcfc a „Házi 3jj§ág"-pcrbcii végső fokon kethónapl fogházra szállították le úr. Szepesi Imre büntetését (A Lélmagjjarortzág munkatársától.) A Kú­ria vcsső fokon szerdán tárgyalta a „Házi Ú jság" emlékezetes perét. A rendőrség annak­idején 19 gyanúsított ellen indított eljárást. A vádlottak közöti. szerepeit Gera József, Gomb­kötő Péter, Sebes László magántisztviselő, dr. Szepessu Imre orvos. Korom Mihály, Komó­csin Mihály és több fiatalkorú. A szegedi törvényszék Gerát és Gombkötőt 3 —3 év fegyházra Ítélte, néhány vádlott fog­házbün'etést kapott, másokat felmentettek. Az ítélőtábla Geráék büntetését helybenhagyta, dr. Szepesi Imrét négyhónapi fogházra, Sebes Lászlót pedig nyolchónapi börtönre ítélte. A Kúria Oswald-tanáé* előtt a vádlottaK semmiségi panaszát dr. Eisner Manó terjesz­tette elő. A Kúria délulan félnégykor hirdetta ki ítéletét, amely szerint Gombkötő Péter bűn-* tetését háromévi fegyházban szabta meg, dr. izepesi Imre büntetését kéthónapi fogházra mérsékelte, egyebekbe, néhány kisebb váU toztatásscl a táblai itéietet helybenhagyta. A1 Kúria Ítéletéhez fűzött rövid indokolás sze­rint az alsóbiróságok állal megállapított tény-* állást helyesnek Jogadta el és csupán a jogi minősilés tekintetében eszközölt kisebb változ-< tatásokat. * VÉRTES SZÉN­KERESKEDELMI RT. BUDAPESTI HIKDEKBURG kirakás ólait álló aszálgDól elonuáron. viszonteladóknak árk edvezm tny\ bérlőkkel hátralékuknak csak felét dolgoztatja le az inségmunkák keretében. A villamosvasút gedói szakaszának kiépítésére a közgyűlés legutóbb nem adott ha­ladékot. A belügyminiszter feloldotta a hatá­rozatot. A kisgyűlés most 3 évi haladék meg­adását javasolta. A javaslat ellen I r i t z Béla szólalt fel. Indít­ványára kimondotta a közgyűlés, hogy csak 1935 áprilisáig ad haladékot az uj vonal kiépí­tésére. Személyi ügyek következtek, majd dr. Pál­fy György előterjesztette a színigazgató szerződésének további három évvel való meghosszabbitására vonatkozó javaslatot. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Egynegyed nyolckor kezdték meg az inter­pellációk tárgyalását. I r i t z Béla a magas zálogházi kamat miatt interpellált Ezzel kapcsolatban 01 e j­n y i k József a munkanélküliek és a szegények zálogba lett ruháinak kiadását indítványozta. A polgármester bejelentette, hogy a zálogka­mat leszállításához az üzemigazgatóság nem járult hozzá, ellenben elhatározta, hogy a zá­logház hasznának felét az inségalapnak adomá­nyozza. A szegények a télen három hónapi ha­ladékot kapnak zálogtárgyaik kiváltására. A szegények téli ruháiát igazolt esetben a népjó­léti ügyosztály kiváltja. Iritz nem vette tudomásul a polgármester válaszát, a közgyűlés elfogadta. Iritz Béla a Somogyi-telepi csatorna men­tén elültetett fák pusztulása miatt is interpel­lált. A polgármester válaszát tudomásul vette a közgyűlés. Harmadik interpellációjában a fel­sővárosi bikaistálló elhelyezését kívánta. A polgármesteri választ tudomásul vették. Lájer Dezső interpellációjára bejelentette a polgármester, hogy az Ujsomogvi-telep csa­tornahidját sürgősen rendbehozatja. Lá j er Dezső második interpellációjában az ellen tiltakozott, hogv a közönség által adományozott ru­hákért megdolgoztatják a szegé* nyeket. A válasz szerint a város segélyt ellenszolgálta­tás nélkül senkinek sem ad. Lájer a választ nem vette tudomásul, meri a közönség ellenszolgáltatás nélkül adomá­nyozta a ruhaféléket a rászorultakhoz való to­vábbítás céljából. A város nem húzhat hasz­not ezekből az adományokból. — Az adományok városi közvagyonná válnak — mondta Szabó Géza tanácsnok —, az ado­mányokat én, mint közvagyont osztom szét — Az én használt nadrágomból ne legyen közvagyon —, szólt közbe nagy derültség közw ben dr. Dettre János. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Lájer Dezső harmadik interpellációjában kifogásolta, hogy az ingyenes alkalmazottakat miért nem dotálja a város, ha már igénybeve-» szi szolgálataikat A polgármester válasza sze­rint csak a szegényalapból segélyezheti ezeket a város. A közgyűlés tudomásul vette. Olejnyik József a járdákból kiálló gáz-» csapok és a belvárosi temetőbe vezető ut rossz világítása miatt interpellált Eh-. Tóth László a Nemestakács-ucca belső szakaszának rende­zéséért interpellált. Dr. Tóth László színházi interpellációját visszavonta, miután meggyőződött róla, hogy] az tárgytalanná vált Harmadik interpelláció-t jában a városi zálogház árverési rendszerét ki-» fogásolta. A közgyűlés ezután a tejfillérek ügyét tár», gyalta, amelyről külön cikkben közlünk tu-< dósitást. Az indítvány elfogadása után BaJ 1 o g h Péter a házadómentesség meghosszabbí­tásira tett indítványt A közgyűlés felír az ügy-" ben a kormányhoz. A következő indítványhoz Szűcs Imre szó-* lalt fel. Dr. P á 1 f y József figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál, majd megvonta tőle a szót A közgyűlési terem közben teljesen kifcült; a szociáldemokratákon kivül csak néhány váA rosatya tartott ki. Az elnöklő polgármesterhe­lyettes szédületes tempóban tárgyaltatta a na­pirenden szereplő indítványokat. Negyedper­cenkint intézett el a kicsire zsugorodott köz­gyűlés egy-egy indítványt. • y Kertész József és A b 1 a k a György indíts ványára elhatározták, hogy a kisipari és kis­kereskedői hitelalapot a kétszeresé« emelild efritz Béla indítványára kimondŐÍták, hogy a Mars-tér kikövezésénél csak szegedi munká­sokat foglalkoztathat a vállalkozó. Landesberg Jenő indítványára felir á közgyűlés a kormányhoz és tiltakozik a vasúti Kedvezmények rendszeresítése ellen, mert ezek! a fővárosba terelik a vidék forgalmát. Olejnyik József inditvánvát. amelyben uj kifolvó felszerelését kérte a Kálvária-uccá­ha, srakbizottságnak adják ki, ugyancsak szak­bizottság elé kerül a Füredl-uccai gyalogjárda rendhehozására vonatkozó indítványa is. S*a-< hó Imrének a boszorkányszigeti bérföldek bé­rének csökkentésére vonatkozó indítványát a bérbizottság elé utalták. A közgyűlés fél kilenc előtt ért véget

Next