Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-26 / 93. szám

DttM AGYARORSZÁG SZCOGD. SzerueszlOtég: Somogyi ucca 22, i. em. Teleion: Z3-33. - KladAhlvatal, kOIc*»nklfnyTMr é» looylroda: Aradi ucca S. Teleion * 13-00. * Nyomda t löw LlpólnccalO. Teletöm 13*oft TATlrall é» levélcím • DtlmaoyaronzAg Szeged Uiszeged A tegnapi úgynevezett közgyűlési előké­szítő tanácsülésen szóbakerült az Újszegedre menő autótaxi tarifája. A mai „jogállapot" szerint ugyanis a taxiknak minden egyes me­net után 40 fillért kell fizetniük hidvámban, aki tehát Újszegedre taxin megy, annak nyolcvan fillérjébe kerül a hidvám. A Széche­nyi-térről az ujszegedi ligetig, az ujszegedi villákig, vagy a vigadóig a taxi tarifája nem tesz ki többet 65 fillérnél s a hidvám — 80 fillér. Most ne mondják azt, hogy akinek taxira telik s akit ugy felvet a jómód, hogy taxin járhat Újszegedre, az fizethet 80 fillér hidvámot. Szerencsére, ezt már nem is mond­ják. Azt már belátják, hogy a régi autógyülö­letből ki kell vetkőzniök azoknak, akik várost akarnak vezetni, várost akarnak fejleszteni s város életét akarják élénkíteni és gazdagíta­ni. Most mást mondanak. A taxik hallatlanul magas tarifáját azért kell fentartani, mert ha a taxik tarifáját leszállítanák, akkor jönnének kérelmekkel a bérkocsisok is, a bérkocsisok után a magánosok s talán még az ujszegedie­ket is elragadná az a destruktív kívánság, hogy egyszer már egyenlőjogu polgárai le­gyenek annak a városnak, amelyik a terhek­ben való egyenlőséget a teherbíró képesség legvégső határán már megvalósította. Ez az indok s az a gondolkodásmód, ame­lyik ebben az indokban megnyugszik, arra mutat, hogy nemcsak a pénzügyi helyzetben s nemcsak a gazdasági leromlottságban, ha­nem a mentalitásban, magyarul: az észjárás­ban is keresni lehet a városfejlesztés akadá­lyait. Vagy helyes az a kérelem, hogy a vá­ros szállitsa le a taxik hidvámját, vagy nem helyes. Vagy indokolt a kívánság, vagy in­dokolatlan. Ha indokolt, akkor teljesíteni kell anélkül a félelem nélkül, hogy a kérelem teljesítése uj kérelmek beterjesztésére ösz­tönözhet, ha pedig nem indokolt, akkor tár­gyi okokból javasolják a kérelem megtaga­dását. Ez az indok azonban azt mutatja, hogy a kérelem jogossága felől nincsenek kétsé­geik s a jogos kérelem megtagadásával csak a jogtalan kérelmek előterjesztésének akar­ják elejét venni. De — jogtalanok lennének-e azok a kérelmek, amelyekre a taxik hidvám­jának leszállítása esetén számítanak a város urai ? A polgármesteri hivatal most küldötte szét n törvényhatósági bizottság tagjai részére a mult évi zárszámadásokat. E zárszámadások­ból meg lehet állapítani, hogy a városnak az elmúlt évben a hidvámokból 12.000 pengő­vel kevesebb bevétele volt, mint amennyit előirányzott. A hidvámbevételek csökkenése nyilvánvalóan a forgalom csökkenésének eredménye. De lehet-e fenntartani a mult idők forgalmát a hídon, amikor 80 fillérrel büntetik meg a hidon való átjárásért azt, aki taxin 65 filléres utat tesz meg s 48 fillérrel büntetik meg annak könnyelműségét, aki konflison megy át Újszegedre ? A pénz­ügytanból tudjuk, hogy mi a tiltó vám. A tiltó vámot azért szabják meg megfizethe­tetlenül magasan, hogy az általa sújtott áruk behozatalát lehetetlenné tegyék. Szeged vá­ros tiltó hidvámokat tart fent, amikor a közúti hid vámját olyan magasan állapít­ja meg, hogy általa a forgalmat teszi lehetetlenné. A legönzőbb és legszük­markubb fináncpolitika sem helyeselheti ezt a rendet, mert ha alacsonyabbak volnának a hidvámok. több volna a város bevétele. Ha Szerda, 1933 április 26 Ara 16 fillér Cf} , IX. évfolyamkor %t>. nem tekintjük Újszeged érdekét s nem teldnt­Jük a városiasság követelményeit, ha az ide­genforgalom szolgálatáról is lemondunk s egyedül és kizárólag csak a város bevételeire akarunk őrködni, akkor is a hidvámok leszállítását kell követelnünk, mert a mai hidvámok a hídon való forgalmat akadályozzák meg s minél rosszabbak lesz­nek a viszonyok, annál rombolóbban fognak hatni ezek az akadályok. A mai elszegényedés mellett a hidvámok lassankint elszakítják az ujszegedi fogyasz­tókat a szegedi kereskedelemtől. Az ujszegedi építkezéshez már más községből hoznak téglát, mert a szőregi tégla fuvarköltséggel is kezd olcsóbb lenni, mint a hidvámmal drá­gított szegedi tégla. A szegedi nagykereske­dő kezdi már félteni ujszegedi vevőjét, mert a hidvámot lassankint már nem bírja el az áru. A közgyűlés hiába akar ezen a bántó és igaztalan állapoton segíteni, mindig sikerül valakit a fellebbezésre rábírni s a közgyűlés határozata végrehajthatatlan marad. ELOFIZBT£>! Havonta helyben MO vidéken «* Bndapetlen 3-«0, RUMOidSn 6-40 pengd - Boyei *cto Ara hélk»*­nap ÍO, vaiAr. é* Ünnepnap Z41111. Hlr­detéiek fel-vétele tarifa szerint. Megfe­lent<c hetid lel vételé vei naponta reggel Hogy azután az ujszegedieknek meg meny­nyi speciális s mennyi jogosult panaszuk van ezen a téren, azt könnyű belátni. Az uj­szegedíek számára a hid nem más, mint köz­út s az ujszegediek joggal tartják tűrhetetlen­nek azt, hogy amikor minden adófizetési kö­telezettségüknek eleget tettek, akkor még súlyos terheket kell viselniök azért is, hogy egy közutat használnak. Amikor az idegen­forgalom divatból és amatőrködésből kezd a legfontosabb közgazdasági tényezővé elő­lépni, akkor talán vizsgálni kellene azt is, hogy idegenforgalmi szempontok nem követelik-e már az ujszegediek régi pa­naszának gyökeres és gyors orvoslá­s á t ? S már csak azért is több figyelmet ér­demel ez a kérdés, mert az ujszegediek pa­naszában a városi fejlődés, a városiasság gondolata szólal meg s kér meghallgatást. Komolytalan érvekkel nem lehet tovább oda­állni a város polgárságának, a város fejlődé­sének s az idegenforgalomnak komoly s ko­molyan sürgető követelése elé. Washingtonban megegyeztek a gazdasági világkonferencia fisszehivásában Herrfof: „A mostani német kormány temperamentuma lehetetlenné teszi Fran­ciaország részére a leszerelést" (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Was­hingtonból jelentik: Herriot tegnap este 9 órakor jelent meg a Fehér Házban. Az első megbeszélést Roosevelttel folytatta le. Az ame­rikai elnök kifejtette véleményét a pénzügyi és gazdasági kérdésekről, továbbá a leszerelési és biztonsági jegyzékről és mindazokról a pro­blémákról, amelyekről az angol miniszterel­nökkel tárgyalt. Herriot ismertette Franciaor­szág álláspontját, amelyet Roosevelt nagy fi­gyelemmel hallgatott. Fél 11 órakor kezdődött a megbeszélés második része, amelybe a szak­értőket is bevonták. Ez alkalommal a szakér­tők részletesen kidolgozott technikai progra­mot terjesztettek elő a londoni értekezlet na­pirendjén szereplő kérdésekről. Herriot a tanácskozások során kijelentette, hegy Franciaország felfogása szerint vala­mennyi függőben levő probléma magva a fegy­verkezés kérdése. — A mostani német kormány temperamen­tuma — mondotta állítólag Herriot —, lehetet­lenné teszi Franciaország részére a fegyverke­zési egyenjogúság elismerését és a leszerelést, feltéve, hogy Franciaország nem kap másuton elegendő garanciákat biztonságának megvédé­sére. MacDonald beavatott helyről nyert érte­sülések szerint még egy teljes hetet tölt Ame­rikában. Francia laptudósitások és más hírforrások megegyeznek abban, hogy a washingtoni kon­ferencia máris azzal az eredménnyel járt, hogy Roosevelt MacDonald és Herriot meg­egyeztek a londoni gazdasági világ­konferencia mielőbb való összehívásá­ban. Van egy olyan hir is, amely szerint Franciaor­szág hozzájárult a londoni konferencia pro­gramjához teljes egészében, sőt Herriot állí­tólag kijelentette, hogy Roosevelt a francia kor­mány nemzetközi biztonsági psktumtervét is magáévá tette Herriot által elfogadott ameri­kai gazdasági javaslatok ellenében. Ezt a hírt hivatalos helyről cáfolják. „Csehország nem iárul hozzá semmiféle revízióhoz" Benes expozéja szerint a békeszerződések területi rendelkezései megváltoztat­hatatlanok, csak „kisebb korrektúrákról lehet szó" a békeszerződéseket a Népszövetség alapszabá­lyaínak megfelelően revízió alá kell venni. A Népszövetség alapszabályának 19-ik, az úgy­nevezett revíziós szakaszát tökéletesíteni kell, ki kell dolgozni a követendő ejlárást — A békeszerződések egész felépítése olyar, természetű volt, hogy rendelkezéseinek bizo. nyos határozmányai idővel megváltoztathatók. Ezzel szemben a békeszerződések egyéb ren­delkezéseit állandó jellegűnek, vagy csaknem változtathatatlannak szabták. Az utóbbi termé­szetű rendelkezésekhez tartoznak a területi rendelkezések. Minél erőteljesebben támadták a békeszerződéseket, annál inkább rá vsitak (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Prá­gából jelentik: Benes külügyminiszter ked­den több órás expozét mondott a parlament két házában és leszögezte a cseh kormány hivata­los álláspontját a békeszerződések revíziója ügyében. Beszédében Benes kijelentette, hogy Csehország nem járulhat hozzá sem­miféle revízióhoz, még külső nyomás­ra sem, sőt abban az esetben sem, ha ezzel a magatartásával háborús vesze­delmet idézne fel. Beszédének első részében Mussolini négyhatal­mi paktumtervezetét ismertette, amelyek má­sodik szakasza szerinte ugv értelmezendő, hogv

Next

/
Oldalképek
Tartalom