Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-04 / 148. szám
D E t M A G y A M Q U S l À G JJJjjliüü^í Minden hölgy csak GFB harisnyát visel M mert a legszebb, legjobb és legolcsóbb Gyári lerakat Pollák Testvéreknél A kor parancsa: a magyarságnak élni kell Irta Somlyódy László Husz évi Nagy idő az ember és számottevő égy nemzet életében. Husz éve, hogy a szarajevói orgyilkosok kezében eldördült a revolver, hogy gyilkos bérencek megindították az emberek, poklokat szégyenít« vad és véres orgiáját, hogy a békés alkotó munkát az ágyú, a tank, a mérges gáz, bombák és egyéb emherpusztitó szerszámok romboló szörnyűségei váltották fel, hogy törvényes eszközzé vált a gyilok, hogy egymásnak rontott a világ és megindult a bábeli zűrzavar, amely végül tízmillió ember életébe került és a nyomorékok, özvegyek és árvák millióival árasztotta el ezt a minden emberi érzésétől megfosztott világot. Négy évig folyt a vér, négy évig pusztította a megvadult emberiség az életet, a javakat. Sokszáz esztendők alatt kulturák merültek el a rettenetes Vérzivatarban és a véres hullamezőkön keresztül elpusztult nem csak a mult, de hatalmas, meg nem gyógyítható sebeket kapott a jövő. A négyéves vérfergeteget felváltotta az immár tizenhat év óta tartó világnyomor és husz év után a köve'kező nj husz év küszöbén aggódó szívvel látjuk, hogy a halál keritői járják ujra az országokat nem békét hirdetni, de háborúra aszitani, mert vannak, akik még ennek is tapsolnak és boldr.pok, hn üres tapsokban megkopott népszerűségüket ujra megfürösztbetik. Tudománnyal megrakodva indult ar é'etnek 20 Sv el3U a fiatalság, annak az életnek, ame j akkor h"'Slt jelentett. Az iskolapadok kiürültek, a harcterek benépesedtek. A soki remény, a sok szép álom puskaporfüstbe ment. A latin tudományt a haditudományt, a tollszárat a puska, az Iskola vig lármáját a pnskagolvók sistergése, ágyuk durranása váltotta fel, s az iskolából hazatérő diák, az anya öleléséből a halál karjaiba zuhant Ez volt az igazán fájdalmas, szomorú ballagás. Ballagás az élet kapuján át, a siralomházzá változott világba. Es azóla az iskolák szakadatlanul ontják a most már vértelen háború szomorú katonáit. Ezek az nj katonák nem jutnak el a puskatflzlg, a tűzkeresztségig. ezeknek a soroknak, hadosztályoknak, hadseregeknek nem jut osztáyrészül a harcterek dicsőséges hősi halála, ezek, az Iskolapadokban átálmodott szép jövendő ábrándjait felváltó csalódás fáljdalmában pusztulnak el, mert csak meddő atomok maradnak az élet porondján, nő a bajuszuk, a szakálluk, de táguló mellel, a Tacitusok és Vergiliusok tudományával megrakva sorvadnak el és vénülnek meg anélkül, hogy kivehetnék részüket abból az alkotó és teremtő munkából, amelyből a régi, a Üflboru előtti fiatalság mindég ki tudta venni részét. Az energia, az alkotási vágy, a fiatal vér vinné őket — ha volna hová! A vén Európát jórészt vének vezetik. Mit tudják azok mamfir, hogy mit jelent a fiatal vér? Kicsorbult fogaikon keresztül asztmás lehelletflkkel korbácsolják még ma Is a vihart és mankóra támaszkodva lesorvadt lábakkal taposnak össze világokat, amelyben fik jól éltek. amely nekük boldog ifiuságot, családot, fényt, rangot, pompát adott. Nem veszik észre, hogy az idő eljárt fejűk felett, hogy a puskaporos hordA nem lehet nytigágyUk, hogv elvégezték munkájukat és hogy a tehetetlenség tetőfokán állva még a romok eltakarítására sines már képességük. A fiatalok életbe Indulása az aratás idejével ^sik össze. A magvető munkájának gyümölcsét ebben a hónapban látja. A kultura magvetői is ebben a hónapban vizsgálják a termést. Az évek előtt elszórt mag életre kelt, nőtt. fejlődött, virágzott fs végre megérett. Lehet-e ezt az életre kelt és az élet által kitermelt nagyszerű gyümölcsöt elrothadni hagyni, leihet-e odadobni az örök enyészetnek még mielőtt a Mindenható csodálatos rendelése folytán uj életét nem ad, hogy utódaiban tovább élhessen? Odakiálthatja-e az öreg, kivénhedt fa a fiatal femifi rngyeknek: pusztuljatok, még mielőtt kinyiltok, mert csak az én gyümölcsöm a jő, az ízes, az éltető? Szabad-e merevíteni a hajlékony életet, lenyesni a tehetség szárnyait, bilincseket rakni az alkotó lendületre, pólyában tartani a pólyából kinőttet, lehet-e a napot megvenni a viráfffól, a levesrőt a tüdőtől, a kenyeret a gyomortól és leihet-e szélsőségeket nyomorral, nélkülözést tobzódással megszüntetni? Elég-e a csecsemővédelem, a társadalom felnőttjeit már nem kell az állam védelmében részesíteni? A magot elvetettük, megműveltük, a termést élvezni akarjuk. A mi életünket nem irányithatják külföldi félistenek, a mi életünknek csak egy Istene lehet,.aki a földet, a napot, a mindenséget teremtette és megteremtette az embert, hogy alkotásait élvezhesse. „Patakokban fog folyni a vér, ha élni akartok," így hangzott a balkáni intelem. Ezt a patakokhan folyó vért mi már ismerjük, volt részünk belőle, de láttuk azt is, hogy az a vérerecske, amely 20 év előtt a Balkánon fakadt, hatalmas vérfolyammái duzzadt és a rendezők! köntösét is beszennyezte. Ettől a vértől mi nem remegünk, nem félünk. A mi véredényeidket eltorlaszolták, elmeszesitelték, vérünk szabad keringését megakadályozták. Hát csak diktáljanak, ha ugy tetszik ujra véres parancsokat, nem ijedünk meg a nagy hangtól. A búzamezőkön a levágott kévék keresztben fekszenek. Ezek a keresztek nem a halált, — ezek az életet jelentik, filni fogunk, mert jogunk Van hozzá és mert akarunk élni. A! magyarság ügye az emberiség figye ée a kor parancsa: a magyarságnak élni kell! Kártérítési per a fogak és a visszament parti miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes kértéritési pört indított egy szegedi fogtechnikus ellen I. B. fiatal szegedi leány. I. B. a fogtechnikust okolja a visszament partija miatt és arra kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg az alperes kártérítési kötelezettségét. Keresetében I B. részletesen előadja, hogy jegyben járt egy vasúti üzemi segédtiszttel és jegyessége alatt elhatározta, hogy fogait rendbehozatja. Felkeresett egy ismerős fogtechnikust, aki elvállalta a munkát, el is végezte, de nem megelégedésre. Illetve a vőlegény nem volt a munkával megelégedve. Elülső fogakat is kellett ugyanis a leánynak csinálni és ezek — az üzemi kérdéseik szerint — rosszul sikerültek, a leányt az uj fogak eléktelenítették. Mindezek folytán a vőlegény elhidegült. Kezdetben1 az alig volt észrevehető, később látogatásai egyre gyérebbek lettek, majd egyszerűen elmaradt. Amikor a vőlegényt I. B. felelősségre vonta, az kereken megmondotta, hogy az elhidegülés oka az n j fogsor, amely neki nem tetszik, mert az idegené, csúnyává tette a lányt. Az eljegyzés tehát felbomlott és az esküvőből nem lett semmi. A lány keresetében előadja még, hogy a volt vőlegény kifogásai nem voltak teljesen alaptalanok. Maga is konstatálta, hogy a fogcsinál tatás utKn elégtelenné váütozolt arckifejezése. Állítás sának nyomatékos igazolására becsatolt két fényképet, egyik fogcsináltatás előtt, a másik az után ábrázolja őt A per a nyári szünet után kerül a bíróság elé. ALKOHOLMÉRGEZES — FOGADÁSBÓL (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy hétfőn délután beszállították a mentők a városi közkórházba Szűcs Sándor 20.éves Cserepes-sor 5. szám alatt lakó napszámost, akii alkoholmérgezést szenvedett. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a suilyos a-lkoholmérgezés hátterében egy fogadás áll. Szűcs Sándor barátaival fogadott, hogy egy liter pálinkát képes meginni egy szuszra. A pálinkát a barátok kihoz, tták, Szűcs pedig hozzálátott az iváshoz. A nehéz pálinkát megitta ugyan anélkül, hogy z üveget ivás köbben a szájáról levette volna, de alig liogv kiitta a nagymennyiségű szeszt- összeesett. A barátok mentőket hivattak, aikik az eszméletlen, súlyos beteg embert bevitték a közkórházba. A vizsgálat megindult annak a megállapítására, hogy a mérgezésért terhel-e valakit felelősség. Asz olvasó rovata Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjukban többizlben olvastam az idegenforgalom érdekéiben irctt cikket. Valamire szeretném felhívni a figyelmüket. A fő postán van négy állóhely a levelezők számára. Az „idegenek" szeretnek levelezni, de ezt a sok járkálástól elfáradva nem szívesen tesziik Szegeden, mert a főpositán nem lehet az líráshoz leülni. Ha ülhetne az idegen, jobban fogyna a Szegednek propagandát csináló képeslap. Tinta alig van a tintatartóbam, tollat meg sokszor alig lehiet találni. A szegedi 16 filléres postai levelezőlap •>edi'v kifogyott. Budapesti utas osaik nerm küld —> Gellért-szobrot haza, ha már 6 fillért ráfizet a postára. És még egyet. Kiruccantunk a szomszédos Tápéra. Fáradtan tértünk vissza a villaimoish >z, mely éppen az orrunk előtt indult ke a városba. A várakozóhelyen még csak egy fapadot -sem találtunk. ahol a 10 perces várakozási időt eltölthettük volna. Tisztelettel: ,£"v ideeen". SZEGEDI ÉRTESÍTŐK A PlARISTA-GIMNÁZIUMi múlt tanévbeli értesiitőjét dr. Tihanyi Béla igazgató tette közzé. Az'értesítő bevezető oikkét dr. Révai József irta „Útravaló a vakációra" (Levelek egy nagy diákhoz) címmel. Közli az értesítő dr. Henny Ferenc évzáró beszédét is. Érdekes az iskola múltjáról szóló közlemény. Az iskola létszáma az elmúlt tanévben öirvendetesen szaporodott: 30 diákkal több iratkozott be, mint'az előző esztendőben. Az iskolai munka a tanév elején 635 tanulóval 13 osztályban kezdődött meg. Párhuzamosítani kellett az 1.« II., III. és IV. osztályt. A beiratkozott tannlók közül 423 szegedi volt. Az iskola tanulmányi eredménye nagyon jó. Jeleisrendii lett a növendékek 28.1, jórendű 36.3, elégséges rendű 33 százalék, elbukott 2.6 százailék. Érdekes, hogy •az érettségizett 32 növendék közül 10 papi pályát választott. R A FF A Y-étterem tX3 ïïïûsrKs» tr cigánypecsenye. 1 adag 50 fill. Meghívó a Kertgazdasági részvény társaság Szegeden, Somogyi ucca 24. alatt a társaság irodájában 1934 julius 14-én, délelőtt fél tizenegykor megtartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat: Egy felfigyelő bizottsági tag választása. Szeged, 1934 julius 2. Az Igazgatóság. Sehol olcsóbban! ¡SJ^^ME gyermekkocsik, gumi és szerelékek részletre is- — Nagy javítóműhely« SzánlóSándor géprak iára. Kiss DAvid-oalola Klss-ncca
