Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-29 / 170. szám
e OetM AGV AROBS?AG T9M julius 29} MODERN BÚTOROK ÉS KÁRPITOSMUNKÁK »^KERTÉSZNÉL JSfíS van az angollal szemben. Az Európán kívüli világ legnagyobb részének, Észak-Amerikának, a távol keletnek, Ausztráliának, a gyarmatvilágnak, — még a francia gyarmatokat sem véve ki, — az angol a legáltalánosabban használt nyelve. Az angol nyelvet mindenütt használhatom, a francia a Földközi tenger környékén és egyes európai országoknak egv nagvon csckélv. szinte lakkszerüen vékony rétegén kívül már felmondja a szolgálatot. Ebben még az se téveszthet meg bennünket, hogy a közeli Balkánon, főleg a francia politika járszalagjára került utódállamokban az utóbbi évek folyamán divatba jött a német máz lekaparása és a francia neylvnek hotelportásszinvonalon való használata. Akik a békekötés után előállott jiolitik a i helyzettől megtévesztve, napjainkban a francia nyelv tizennyolcadik századi nagv szerepének reneszánszát akarják felfedezni, alaposan tévednek. A legklasszikusabb bizonyítékot erre a mult héten Bécsben hallottam égy volt tiszttársamtól, aki mint egyik osztrák minisztérium tisztviselője résztvett a csehekkel egy nemzetközi kereskedelmi tárgyaláson. Hivatalosan a csehek kíván, ságára a franciát deklarálták tárgyalási nvelv. nck. Kezdetben jobbról is. balról Is, pöntvögtek egy keveset franciául. Jöttek azonban a szakkifejezések és a szerződések komplikált s.zövegrészei. Ttt már húsra és vérre ment a játék. A tnrgvnló felek azért a tárgyalást egyszerűen átfordították németre és annak francia megszövegezését, amiben megállapodtak, egvszerüen rábízták n tolmácsokra. Kétségtelen, hogy a francia a legelegánsabb és legszebb nyelvek közé tartozik. Kétségtelen az is, hogy a francia szellem igazán natrv értékeket produkált, bár a franciáknak Homerosboz, Dantehoz, Sh^kespearehoz és Goethehöz hasonló nagyságuk nincs. Mjnthogv a francia, mint irodalmi és társadalmi nvelv elő. szőr jutott teljes kifejlődéséhez és a Lajos királyok korában hivatalos nyelve lett az udvaroknak és a dinlomácíni érintkezésnek. A nemzetközi szerződésekben a tizennyolcadik s/ázad eleie óta a latin helyéi a francia foglalta el. Ez azonban már töbl>é-kevé=bbé n múlté. Tengerentúli államok szerződéseinél nár akárhányszor az angol a hivatalos nvelv, sőt igen jellemző módon, még a párisi békeszerződ'-éknél is kimondották, hogy az angol és francia szöveg egyformán hiteles, hivatalos relmes lesz. Sok kis kaland után komolyan és halálosan. Talán sokszor elmondtam már, hogy mennyire szeretem. Nyilt kártyákkal játszunk szőke miss, hát egyenesen feleljen: szeret? — Bepinello, lélek, hogy elszomorilom. L,átja, ítár volt oly őszinteséget kérnie. Iukább engedje meg, hogy ne válaszoljak. — Tudni akarom! — Bepinello, maga olyan kedves, e tanto simpatico simpaticissimo, nagyrabecsülöm és igazán hálás vagyok, amiért annyiszor elszórakoztatott, de... — De?!.., — De talán nem most kellett volna velem találkoznia. Lehajtottam fejemet. Kár lett volna többet beszélni. — Emlékszik szőke miss arra, amil első találkozásunkkor mondtam? Hogy futok a szerelem elöl, mert nem tudom, melyikük hozza meg a végleges utolsót. Az utolsó szenvedélyt, amelyben már nem tud győzni Bepinello. Az utolsó fellángolást, amelyben elveszti önbizalmát, hitét, mindent, az egész ifjúságát. Bepinello félt attól a szerelemtől, amelyet a gyönyörű tpagyar mjss iránt érzett. Sorsa beteljesedett. Elesett. Elbukott. — Szegény Bepinello, povero Bepinello. Ne haragudjon rám! A szegény, szerencsétlen, povero Bepinello nem harqgsjik. Csak ipeghajtjg magát és ipegv fel szobájába. Megszámlálja a lépcsőfokokat. Tiz.. huszonöt, harminchat... negyven... negyven..., nem. nem szabad tovább számolnia! Kiscit, alig észrevehetően remeg a keze. amikor a kulcsot bedugja a zárba. Szobájában ágyra fekszik és sokáig nem mer tükörbe nézni. Szeme karjkás, arca sápadt s halántékán ezek az ősz hajszálak .. ez rettepetes! Az ablakhoz megy és kibámul az éjszakába. Gondola vár a szálló előtt. Povero Bepinello még látja, amikor a szép szőke jniss és a fiatal aitaché karonfocva sietnek a Dartra. és irányadó. Mindaz, amit a nyelvek kérdéséről elmondottam ,természetesen csak az általánosságra vonatkozik. Nem tudok olyan nyelvet elképzelni, melynek elsajátítása hasznos ne volna. Lehelnek speciális esetek, mikor valakinek arra adódik alkalma, hogy valamely más, az elmondottakban nem is emiitett idegen nyelv elsajátításával tudja megajándékozni gyermekét. Botorság volna az ilyen alkalmat elszalasztani. Akár egyéni, akár nemzeti szempontból reánk nézve érték az olasz, spanyol, holland és bármely más idegen nyelv is, nem is beszélve a szomszédos országok nyelveiről, melyeknek tudása igen sok esetben jelen fős gazdasági előnyt biztosithat tudójának. És bár rcm hiszem, hogy a hat és nyolc nyelvet be(A Pélmagyarország munkatársától.) Évenkint jutalomban részesitik a sokgyermekes anyákat. A belügyminiszter most leiratot küldött Szegedre, a főispáni hivatalhoz, hogy a „Magyar Anyák Nemzeti Ünnepét Bendezőbizottság"-nak megengedte az idén is a miibuza virágok forgalomba hozatalát. A művirágokból többezer darabot küldenek Szegedre és 20 filléres áron fogják árusítani. A bevételt azután a sokgyermekes anyák között szétosztják. A búzavirágokból származó bevétel csak részben fedezi a jutalmazás ősszegét, ehhez az állam és a város hatósága is hozzájárul bizonyos összeggel. A többgyermekes anyákat ünnepélyes keretek között Szent István napján fogják jutalomban részesíteni, ha a búzavirág eladása sikerrel jár. Minden esztendőben összeírják Szegeden a sokgyermekes anyákat. A statisztika szerint a városban nyolcvanegy olyan anya él, akinek nyolcnál több gyermeke van. A rekordot egy felsővárosi asszony: Ambrus Jánosné, Ben ke Ilona tartja, aki tizenhét gyermekét nevelte fel. A legtöbbgyermekes szegedi anya 46 esztendős és már többszőr részesült jutalomban. Egy Somogyi-telepi asszonynak tizenkét élő gyermeke van, négy aszszajiynak tizenegy gyermeke van, tizenkét szegedi asszony tiz gyermeket nevelt fel, az egyik közülők csak 32 esztendős, tizennyolcéves korában már ikrei születtek. Megállapítja a statisztika, hogy nyolc szegedi anyának van tiz gyermeke, tizenkilenc anya kilenc gyermeket nevelt fel és harmincnégy szegedi asszonjmak nyolc gyermeke van. Többszázra tehető azon anyáknak a száma, akiknek 7, 6, illetve $ élő gyermekük van. A legtöbb sokgyermekes anya a szegény városrészekben lakik, Felsövároson, Somogyi-telepen és Bókuson. A szegedkörnyéki tanyákon is sok a többgyermekes anya, egy domaszéki asszony tizenöt gyermeket hozott a világra, közülök tiz él. A tanyán jóval több sokgyermekes család él, mint a városban. Az 56—70-es létszámú osztályok egyáltalán nem ritkák a tanyai iskolákban. A legmeggyőzőbb bizonyítékot a Statisztikai Hivatal pontos statisztikája szolgáltatja. A legutóbbi kimutatás szerint az ország lakosságának 24.5 százaléka tizennégy éven alóli gyermek Szegeden a gyermekek száma meghaladja a 24 százalékot, ami az országos átlagnál ugyan valamivel kevesebb, Kítlin ő^álnaszöro nagyban és kicsinyben — olcsón kapható TOKAJI BQPSZOI.ONBON Széchenyi tér 8. az. n.Illi „ ulkitqletél veqye CSIIPar SCH8NSRUNNJ villamossáari vál'alatánál, Korona UCCa 15. Mindennemű viilaroos munkáinál hivia telefonon a 34-34 ot. 240 Parfömö», kölnivizek, ££"Vít mek, fogkefék, szappanok, kötszerek, gummiáruk Bénvi lilatszertárban. Tábor ucca 7b. szélő hotelportások, — bármennyire tisztelem is a foglalkozásukat, — képviselnék közéletünk csimborasszóját, mégis hirdetem, hogy a nyelvek elsajátítása az olyan kis nemzetek fiaira nézve, mint mi vagyunk, döntő fontosságú. A nyelvik tudása olván cél, melyre minden niódpti iörekednünk kell. Nyelvet azonban igazán csak az illető népi környezetben lehet elsajátítani. É> ebben látom én igazolva néhai Klebelsberg Kunonak elgondolását ,aki a Collégium Hungaricumok felállításával akart volna egy idegen nyelvekben jártas, világmeglátással biró uj generációt nevelni. Soha embert méltatlan^bbul támadán sok nem értek, mint őt a Collegium Hungariu. mak miatt. Mert az a pénz, amit ezekre fordítottunk, nem volt veszendő, hanem legtisztább befektetés a jövő számára. de a vidéki városok között kedvező arányszám. Miskolcon a gyermekek statisztikája 23, Győrben 22.7, Hódmezővásrhelyen 22.6 százalék. Budapest messze mögötte marad a vidéki városoknak a gyermek arányszám tekintetében, a legutóbbi hivatalos kimutatás szerint a fővárosban a lakosságnak csupán 15.8 százaléka gyermek. l kp v&rágméz 1-— l kg akácméz 1.20 1 liter tányérka étolaj 1.20 NAGY ALBERT. nél Valéria fér. Augusztus 4-én nyílik meg a tiszai halászati kiállitás (A Délmagywország munkatársétól.) A Rudolf-téren. a hid alatti területen megkezdődött a tiszai halászati kiállitás nagyarányú építkezése. A Szegedi Alföldikutató Bizottság, amelvnek rendezésében megnyilik &z a kiállitás, nagy apparátussal késziti elő ezt a jelentős demonstrációt, melynek keretéiben bemutatják a tiszai rhalkultúrát, a halászat és minden halászatra vonatkozó muzeális értékű anyagot a Tiszára vonatkozó dokumentumokkal együtt A kiállításon benn itatásira kerülnek a halászati felszerelések, ugy a hajdaniak, mint a jelenlegiek. érdekes része lesz a kiállításnak az orvhalás?okra vonatkozó rész. Az orvhalászok különös halászati eszközeinek lamutatása, valamint a halak életére vonatkozó különböző kének, preparátumok, rajzok. Érdeklődést fog kelteni a Tiszában ós holt ágiban előforduló ..élő halak" rendszertani kiálírása, továbbá a beteg és korcshalak bamuaatása, az örökléstani megnyilvánulások, valamint a pontyfélék szinbeili alkalmazkodási képességeinek bemutatása, valamint a mesterségesein előidézett különleges élettani megnyilvánulások szemléltetése. Akváriumokban bemutatják a Tiszában található összes haUajtákat. Ismertetni fogja a kiállitás a haldszat fejlődését, tájékoztatót ad a halak mozgási sebességéről, bemutatja a kiöntési területek, hal tágak növényvilágát, ismertetni fogja a t-alak általános jellemző tulajdonságait, hol él, hogyan mozog, uszonyai milyenek, hogy lélegzik, milyen a hal testének támasztórendszere. koponyaalkata, a test páncélzata, milyen a hőmérséklete, a vérkeringése. hol van a szjv helye, szaporodása hogyan! tciténik, hol vannak a test fontosaibb érzékszervei, milyen a bőre, a támasztőváza. Szemléltetni rogfla a halak életfeltétel ?it és feilődését. Mindez azonban csak rövid vázlata annak a nagyszabá'soi kiállításnak:, amely alkalmas lesz arra, hogy Szeged egy fontos iáceeaifrcsralimJ arőmd gazda&adioBi< HA TATA R O Z A ^ deszkaanva^ot, Bachnál vegyen. PárlS» körút 35. SZEGEDI REKORD: 17 GYERMEK
