Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-05 / 176. szám
1934 augusztus 5. Dl5, í. MAGYARORSZÁG A LEGIGAZSAGOSABB ADO írta TONELLI SÁNDOR. Hirtelenében nem tudnám megmondani milyen incidensből kifolyólag, a múlt héten egyik budapesti újság közölte egy tanárnő levelét, aki igazán megható elismeréssel veregette meg a saját vállát, elmondván, hogy ő nem ment férjhez, ellenben van havi 320 pengő fizetése, amiért napi négy órát kell tanitani, egyedülálló személy létére minden esztendőben félre tud tenni annyit, hogy jut neki külföldi nyaralásra, amivel szemben volt osztálytársnői, akik férjhez mentek, három-négy gyerekkel kínlódnak, sőt van közöttük olyan is, aki padlót kénytelen súrolni. Ilyen áldozat ellenében bizony ő nem hajlandó feláldozni a függetlenségét, nem hajlandó férjhez menni valami kisfizetéses tisztviselőhöz, inkább éli kényelemben a saját külön életét. Becsületére legyen mondva a magyar közönségnek, nem volt hajlandó magáévá tenni ezt a cinikusan komfortos életfelfogást. A szerkesztőséghez egymásután futottak be a tiltakozó levelek, melyeknek egy része a lapban meg is jelent. Kiki a maga beállítottsága és egyéni felfogása szerint tette birálat tárgyává a napi négy órát dolgozó és havi 320 pengőt élvező tanárnő elméletét. Volt lirai hajlandóságú asszony, aki azt irta, hogy a tanárnő csak azért mondhatott ilyeneket mert nem ismeri a családi élet melegét és azt a boldogságot, amit a gyermekek jelentenek. Volt, aki megrótta az önzés filozófiáját és a menekülést a családfenntartás kötelezettsége alól. Volt, akinek soraiból kicsengett a gvanu, hogy a tisztelt tanárnőt nem vette el senki és igy maradt meg nölegénynek. ami egyébként a francia garconne kifejezésnek egészen jó magyar fordítása. Volt, akii a jelenséget áíitalánositotta és^azt a következtetést vonta le belőle, hogy a nőket vissza kell szorítani az önálló kereseti foglalkozások teréről, mert elveszik a kenyeret és a családalapítás lehetőségét a férfiak elől. Volt végezetül olyan is, aki felvettette az agglegényadó gondolatát, amely azonban kiterjesztendő volna mindazokra az egyedülálló^ nőkre -is, akiknek jövedelme egy bizonyos, a létfenntartáshoz szükséges szinvonalat meghalad. őszintén mondva, a tanárnő levelét én sem találtam nagyon épületesnek. Morális felfogása annyira sántikál. hogy mankóval sem lehet rajta_ segíteni. Dicsekedni azzal, hogy jobban és kényelmesebben tud élni, mert elhárítja magáról a családi kapcsolatok gondjait és kötelezettségeit, nem vall túlságosan magas erkölcsi színvonalra. Lehetnek mások is, akikben ¡kevéssé van kifejlődve a másokért való küzködés érzése, de amig hallgatnak, nem lehet tudni, mi lakik bennük és nem lehet semmit sem csinálni ellenük. Lehet, hogy kényszerítő okok is forognak fönn, amelyek egyedülálló életre szorítanak egyeseket. Az ilyenek esetleg sajnálni valók. De ha egy nő egyenesen dicsekszik, hogy a kényelme kedvéért megtagadja az ember! élet biológiai alaptörvényét, azt én éppen tanárnőnek alkalmasnak nem tekinthetem. Ha azonban már idáig eljutottunk és általánosítást is vittünk bele a kényelem imádatát hirdető tanárnő esetébe, akkor igazat kell adnunk azoknak a levélíróknak, akik az osztó igazság olve alapján azt követelik, hogy ha valakinek megvan az anyagi oreje és a jövedelme, ne vonhassa ki magát a mások eltartásának kötelezettsége alól. Ezt szolgálná az agglegényadó. vagy helyesebben egyedülálló személyek adója, amely arra van hivatva, hogy kiegyenlítse az igazságtalanságot, amely abban mutatkozik, hogy ma az állam egyfonmán terhel meg két azonos jövedelmű egyént, tekintet nélkül arra, hogy az egyik egymagában áll, a másik pedig ugyanabból a jövedelemből háromnégy- vagy öttagú családot kénytelen eltartani. Tudom nagyon jól, hogy minden adó igazságtalan, illetve minden adónemnek vannak ki nem küszöbölhető igazságtalanságai. Azt az adót, amely valóságos jövedelmük arányában terheli meg az embereket még nem találták fel és nem is fogják feltalálni mindaddig, amig az adótörvényeket emberek csinálják s az adókat emberek vetik ki, nem pedig a lelkekbe és vesékbe látó félistenek. Az egyik-ember a paragrafusok útvesztőjében jobban el tud igazodni és jövedelmét iobban el tudja titkolni, mint a másik. Mindenütt vannak emberek, akikről a köztudatban él, hogy sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közterhek viseléséhez, mint ahogy azt jövedelmük indokolná. Az agglegényadónak, illetve egyedülálló személyek adójának is lennének igazságtalanságai Vannak ugyanis egyedülálló emberek, akiknek közvetlen családi kötelék nélkül is vannak másokkal szemben eltartási kötelezettségeik. Esetleg vannak, olyanok is, akik privát jótékonyság formájában rójják le másokkal szemben emberi kötelezettségeik egy részét, bár ez a tetszésükre bízott jótékonykodás nagyon messze áll a családfenntartás állandó gondjától. Vannak olyanok is, akiik ártatlanok aibban, hogy társtalan maradt az életük. A nagy átlag mellett azonban ezek kivételek. Az igazság mégis az marad, hogy annak, aíki négy szájnak ad kenyeret, kevesebbje marad ugyanabból az összegből, mint annak, aki csak magáról gondoskodik, még akkor is, ha kalácosal helyettesíti a saját kenyéradagját. Ezért tairtom én az egyedülálló személyek adóját a legigazságosabb adónak. Hirtelenében nem tudnám megmondani, hogy a jövedelmi adónak ötven százalékos megpótlékolása és a fizetésük után jövedelmi adót nem fizető, egyedülálló közalkalmazottak bevonása a jövedelmi adó fizetésének kötelezettsége alá. az ilyen személyeknél mit jelentene. Azt hiszem, erre a kérdésre a statisztikai hivatal is csak hosszú számitások után tudna megfelelni. Lehet, hogy a pénzügyi eredmény nem lenne túlságosan nagy de ez nem is fontos. A fontos az, hogy senki se vonhassa ki magát az eltartási kötelezettség alól. És éppen ezért én ezt az adót kimondottan céladónak tekinteném, amely egy határozott oélra, az Ínségesek ellátására volna fordítandó. A másik oldalon viszont ugyananynyival leszállítanám a családfenntartók ínségadóját, amiennyit ennek az uj adónak hozadéka kitesz. Morális értelemben csalááapai és családanyai terhet rónék azokra, akik e kötelezettség teljesítése alól bármely oknál fogva kivonták magukat. Mikor a legmagasabb közület, az állam, arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy civilizált társadalomban senkinek éhen pusztulni nem szabad és mindenkinek, aki önhibáján kívül nam tudja a betevő falatot megszerezni, biztosi tani kell a megélhetés minimális feltételeit, akkor az elemi igazság követeli meg azoknak fokozott igénybevételét, akik senkit sem tartanak el, mert ők könnyebben áldozhatnak, mint akik már eljutottak teljesitő képességük határához. Igazságtalanság senkivel sem történik, legfeljebb az a háziasszony, aki ma padlót súrol, kissé megkönnyebbül, a nölegény sorára büszke tanárnő pedig csak minden második esztendőben jut majd hozzá, hogy külföldön nyaralhasson. rfllftp halászcsárda Rodoii-Ur 9. szám. szeretettel várja a szabadtéri játékok vendégeit harcsás halpaprlkásra ts tnrAscsnszára. Kitűnő fajborok, frissen csapolt sör minden időben. A tulajdonos számol. B o m n A f h I «'ne műbútorasztalos és C I II d I II Ldkila redfayipiri tijomo megnyílt fSsi5s Tel. 14-20. J2H e szakmába vágó mankát, javítást olcsón, szakszerűen, felelősség mellett. 319 »HATTYÚ« kelmefestő, vegytisztitó üzem és gőzmosóda hétfőn, augusztus 6-ikán, uf helyiségébe, HORVÁTH MIHÁLY UCCA 7. SZ. ALÁ (Danner-ház) KÖLTÖZIK. — Minden e szakmába vágó munkát uj helyiségében is legolcsóbban, legszakszerűbben végez, kéri i. t megrendelői további szíves pártfogását. 117 oQfodyek ruotfífjrtjdjDTbi íiikacL NI VE A NIVEA-CREME: P —.50—8.— NIVEA-OLAJ: P —.90—8.5« nelersdort Vegyéaxett Cvdr Rí. Bndanesi VII. Dz orvos és a makacs öngyilkosjelölt (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Rucholtz János tisztiorvost tegnap délután a Rigó-ucca 6. szám alatti házba hívták egy öngyilkoshoz. Az illető, Zsoldos Mihály 31 esztendős napszámos az orvos megjelenését a legnagyobb ellenszenvvel fogadta. Hozzátartozói elmondták az orvosnak, hogy a fiatalember már régebben megmérgezte magát lugkővel. azonban nem hajlandó orvoshoz menni, vagy orvost hivatni. Zsoldos a tisztiorvosnak is kijelentette, hogy semmi körülmények között nem megy a kórházba. Azért itta a lugkövet, mert meg akar halni. Hiáha volt az orvosnak minden rábeszélése, Zsoldos makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy meg akar halni. Az orvos végül is ncun tehetett mást, telefonon értesítette a dologiról a rendőrséget. A Rigó-ucca 6. számú házba ezután rendőrök mentek és megmagyarázták Zsoldosnak, hogy be kell menni a kórházba. Mentőket hivattak, akik ezután be is vitték az öngyilkosjelöltet a kórházba. Itt megállapították, hogy állapota súlyos, életveszélyes. de remény van arra, hogy életben marad. A KONZUMBAN Boldogasszony-sugárut 42. Kossuth L. sugárut 1. U kg. csokoládé 100 fillér * kg. kakaó 40 fillér 1 liter fehér asztali bor 46 fillér 1 drb házi szappan, cca 40 deka 26 fillér 1 kg. csabai kolbász 300 fillér 10 deka ementháli sajt 24 fillér 10 deka tea-vaj 24 fillér Ismét uccai botrányt okozott a „szerencse fia" (A Délmagyarország munkatársától.) A mult héten jelentette a Délmagyarország, hogy Farkas György nyomdászsegéd, aki tavasszal az osztálysorsjátékon 60 ezer pengőt nyert, nagy botrányt rendezett a városban. Fehérneműben rohant ki a Hunyadi-tér 5. szám cfiatti házából egy délután és végigszaladt a városon. Természetesen rengeteg nézője akadt a lengán öltözött embernek. Farkas egyenesen a rendőrségre szaladt ós ott ordítozott. Le kellett vinni a fogdába, de még ott is ordítozott ós fejjel aikart a falnak szaladni. Hat markos rendőr fogta le és kény szer zubbonyba öltöztette a .szerencse fiát". ahogy ő magát nevezi. A nendőrbiró ezért a kilengéséért a napokban 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Szombaton délután ismét épületes jelenetet rögtönzött Farkas György, ezúttal a Széchenyitéren és az Aradi-uccában. A délutáni órákban részegen beszállított a központi ügyeletre és ott dr. Kátay Lajos rendőrfogalmazó, ügyeletes tiszt előtt panaszt akart tenni az egyik kocsmáros ellen, aki álMtf'la? drágán mérte a bort. Az ügyeletes tiszt a panaszt nem vette fel, ellenben elktildte Farkast A nyomdászsegéd ezután a Széchenyi-téren rendezett botrányt. Szidta a rendőrséget, molesztálta a járókelőket. Ugyanígy tett az Aradi-uccában is. Az örszemes rendőr elő akarta állítani, de Farkas elmenekült, nekiment a rendőrnek. Végül is kocsiba kellett tuszkolta és ugy vitték be a rendörségre. Itt azonnal őrizetbe vették, levitték a fogdába és ha majd kijózanodik, elengedik. Megindult ellene botrányokozásért az eliárás.
