Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-19 / 187. szám
Minden hölgy ofb harisnyát visel pnlíák Tp*wrpkn*i mert n le-^ebb, lesriobb és legolcsóbb • MilOH I bdlVCS CIIIICl Szent István helyett szeptemberben jutalmazzák meg a sokgyermekes szegedi anyákat (A Délmagyarország munkatársától.) Horthy Miklósné kezdeményezésére esztendők óta, a szentistvánnapi ünnepségek keretében jutalmakat osztanak ki a sokgyermekes anyák között. Az akció anyagi fedezetét részint társadalmi gyűjtés utján biztosítják, részint pedig ugy, hogy a belügyminisztérium az ország egész területén mü-buzavirágokat árusittat és az igy befolyó jövedelmet a sokgyermekes anyák megjutalmazására fordítják. Az akció budapesti vezetősége már kiosztotta az idei jutalmakat, a budapesti jelentések szerint hatezer sokgyermekes anya kapott jutalmat — a hatezer anyának nem kevesebb, mint nyolcvanezer gyermeke van — Szegeden azonban mindezideig nem történt semmi, pedig a szegedi sokgyermekes anyák az idén feltűnő számban jelentkeztek Kiss Körülbelül abban az időben, mikor én az egyetemre kerültem, hogy egyebek mellett elsajátítsam a közgazdaság tudományát is, fejeződött be a harc a tudományban a bimetaHisták és aranypártiak között, az utóbbiak javára. A bimetallisták voltak azok, akik azt állították, hogy az ezüst éppen olyan jó pénznek, mint az arany és az ezüstfedezet alapján éppenugv lehet bankjegyet kibocsájtani, mint aranyfedezet mellett. Az aranypártiak viszont azt hirdették, hogy az ezüst sokkal kevésbé értékállandó az aranynál, termelésük mértéke nem egyforma, minek következtében az arany és ezüst értékaránya állandó változásoknak van alávetve. Ha az arany mellett az ezüstöt is pénznek használják és ezüstfedezet alapján is borsájtanak ki bankjegyeket, megszűnik a fizető eszközök egyik legfontosabb kelléke, az írtékálandóság. Az egyes országok pénzei és pénzhelyettesitő eszközei ingadozni fognak nszerint. bogv a fedezetül szolgáló érckészletnel; kisebb vagy nagvobb bánvadát fogja az aranv mellett áz ezüst alkotni. Ennek az aggodalomnak megvolt a jogosultsága, mert éppen azt az időt megelőzőleg, mikor ez a harc eldőlt, egy nagv ezüsthullám öntötte el a világot. Egyesült Államokban, de főleg Mexikóban, a meglevők mellett még egy rsomó uj ezüstbányát fedeztek fel, amelyek kimerithetetleneknek látszottak. Az ezüst termelése sokkal gyorsabb tempóban fejlődött, mint az aranyé. A hetvenes évek elején az ezüst értéke egv tizedét tette az arany ériéképek. Az én időmben ez az arány l:15-re változott. Ekkor mondta ki a tudomány és a tudomány nvomán az államok pénzügyi politikája is az ezüstre a halálos ítéletet. Az államok egymásután áttértek az aranyvalutára. Hogv egész pontos legyek, az arany mellett az ezüst is megmaradt pénznek, de fokozatosan mindenütt a váltópénz jellegét öltötte majára. Ez azt jelentette, hogy az ezüstpénz seliolsem ért annyit, mint amekkora névértéket rajta a pénzverő hivatalok feltüntettek. Az ezüstkorona előállítási ára például átlagosan busz fillér fölött mozgott valamivel, amiből nyilvánvaló, hogy a kormányok mindenfitt jó üzletet csináltak az ezüst váltópénzek kibocsátásával. De éppen ezért a törvényhozás Károly tanfelügyelőnél, az akció szegedi szervezetének vezetőjénél. Olyan hirek terjedtek el a városban, hogy az idén a szegedi sokgyermekes anyák jutalomban nem részesülnek. Érdeklődtünk ezzel kapcsolatban Kiss tanfelügyelőnél, akitől a következőket tudtuk meg: — Megtörtént az idén Szegeden is minden előkészület a sokgyermekes családanyák megjutalmazására. a társadalmi gyűjtés eredményeként be is folyt valamennyi erre a célra, de nem elég. A ju•alomosztás még sem marad el, csak egy hónappal késik és szeptemberben kerül rá a sor. Az történt ugyanis, hogy a belügyminiszter csak most küldte le Szegedre a búzavirágokat, amelyeknek árusítását igy csak elkésve kezdhetik meg. A késedelmet nagyobbarányu akcióval igyekeznek most behozni. majdnem mindenütt megállapította azt a maximális mennyiséget, amelyet ezüstből váltópénzzé sphad verni és meghatározta azt a maximális összeget is, amelyet ezüstben valaki el tartozik fogadni. Egyszóval a törvény korlátozta az ezüstnek érmék formájában vaíó forgalombahozatalát. Két ország maradt meg kivételnek, Kina és India. Kinában a tael és merikói dollár, Indiában pedig a rúpia mint pénzegység, az ezüstre volt alapítva. Más magyarázatát adni ennek a különös jelenségnek nem tudom, minthogy ebben a két országban legigénytelenebbek az emberek és a pénzszükségletet kicsiny egységgel lehet fedezni. Az indiai pária, akinek egyetlen vagyona egy ing, amelyet meleg napon kimos és a napon megszárít, akinek jóformán lakása sincs s akinek élelmezését egy marék rizs fedezi, meg tud élni egy-két fillérből. Majdnem ez az esete a kinai kulinak és földművesnek is, aki néhány száz négyszögöl földön gazdálkodik. Ezeknek aranyra és nagv pénzegvségre igazán nincs szükségük. A külkereskedelem pedig lebonyolódik náluk idegen valutákban, fontban és dollárban. A rengeteg népesség mellett azonban Indiának és Kínának igen nagv volt az ezüst szükséglete. Amit a háború előtti két-három évtized folvamán a világ ezüstben termelt, azt főleg India és Kina szívta fel. És volt még egy ország, ahol a bimetailizmus hivei sohasem hallgattak el teljesen: az Egyesült Államok. A nagy amerikai köztársaságban a demokrata párt mindig a kettős valutarendszer alapján állt és a detronizált ezüstöt vissza ak.irta helyezni jogaiba. A háború előtti olvasóközönség visszaemlékezhet a demokrata párt örökös elnökjelöltjére, Brvanra. akinek minden választás alkalmával programjában volt az ezüst rehabilitálása. (A háború utáni olvasók inkább már csak a szégyenletes daytoni majompörből emlékeznek Bryan személyére.) Brvan azonban az elnökségig sohasem jutott él s azok a demokraták, akik az elnöki székbe emlkedtek, szintén sohasem jutottak el az elméleti program gyakorlati megvalósításáig. A demokraták ezüst-politikájának kettős a magyarázata. Az Egyesült Államok Mexikó mellett a világnak legnagyobb ezüst-termelő országa. Arra számitotak, hogyha törvényes E 'nzzé teszik az ezüstöt s mesterséges kerestet támasztanak vele szemben, emelni fogják az árát, ami csak jó lehet az amerikai közgazdaság szempontjából. Volt azonban a demokraták programjának még egy belső politikai jellegű rugója. A demokrata párt politikájában mindig az Uniónak erősebben mezőgazdasági jellegű vidékeire támaszkodott. A déli és közép-nyugati államokban a farmerek adták a demokrata párt szavazóinak zömét. A gazdánál pedig köztudomásu, hogy szeret minél többet kapni terményeiért. Az okoskodása ennek a rétegnek az volt, hogv az ezüstnek törvényes fizetési eszközévé minősítése emelni fogja az árakat. Nem mondták ugyan, de a lényeg az volt, hogy bizonyos inflációt idézzenek elő. Lényegtelen, hogv ez az infláció a pa_ C ir, vagy az ezüst frontján történik. A fő az, ogv meglegven, mert akkor többet kell fizetni a búzáért, gyapotért és szarvasmarháért. Félszázad küzdelme után, ugv látszik, most az ezüstpártiak diadalmaskodnak. Roosevelt, aki mindent megpróbál a válság leküzdésére, viszszatér az ezüsthöz. A rossz nvelvek szerint ez csak egy kötelezettségnek a beváltása. Az elnökválasztás költségeinek tekintélves részét az ezüsthánva-részvénvtársaságok adták és most egyszerűen prezentálják a számlát. A ténv azonban az, hogv az Egvsült Államok kormánya az ezüstöt is megteszi valóságos pénznek s az ezüstöt is felhasználja fedezetül a hanl<jegykibocsáitás szániára. A kibocsájtott és még kibocsájtandó bank jegymennyiségnek 75 százalékát szabad arannyal és 25 százalékát ezüsttel fedezni. Minden uncia ezüst alap ián 1.22 dollár bankjegvet lehet kibocsájtani. Következése ennek, hogv az ezüstbányák részvényei rohamosan emelkednek. Látszatra tehát az ezürt diadalmaskodott. A meggyőződésem az, hogy csak látszatra. Az ezüst visszatérése ugyanis nem fogja valóra váltani a farmerek reményeit. Hiszen Roosevelt már kísérletet tett az inflációnak más formájával is, mikor letért az aranyalapról és megszaporította a bankjegymennyiséget, mégsem lett hatása. Azaz, hogy lett annyiban, hogy az árak emelkedtek, de nemcsak a mezőgazdasági terményeknél, hanem az egész vonalon. Sőt a munkabéreknél és egyes iparcikkeknél az emelkedés még gyorsabb és nagyobb volt, mint a mezőgazdasági terménveknél. A gazdákra az inflációnak csak annyiban volt jelentősége, hogy leromlott pénzben fizethették vissza jelzálog-terheiket. Közvetlenül az árak emelkedéséből nem profitáltak. Viszont a gabonaárak előretörését az utolsó két hónap folyamán nem az infláció, hanem a jótékony szárazság idézte elő, amelv a termés nagv réSZEGEDI BÚTORIPAR KERESKEDELMI R.~T. Szegedi bútorgyár rt. (SLAVONIA) uM minta raktára megnyílt, Kelemen u. 8. szám alatt. 15« (Lenpyel-pi ota MEGNYÍLT uj helyiségében a »COhUMBlR« cipőszalon RPMHHflHMM AZ EZÜST VISSZATÉRÉSE Irta TONELLI SÁNDOR.
