Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-18 / 210. szám

DÉLMAGVAR ORSZÁG 1934 szeptember 18; Férfi divatkalapok, nyakkendő különlegességek, esöernyök p^ímm A Mars-tér rendezése „Próbapiaccal" állapítják meg a tervek helyességéi f.\ Délmagyarország munkatársától.) Megírta a D^lmagyarország, hogy a Mars-tér kavezési murAálatait végre, annyi huza-voiva után meg­kezdhették. miutHn a belügyminisztériumtól szó­be.i irtesités szerint jóváhagyták a közgyűlés hatarr-zatát- A Mars-téren egyelőre az előké­születeik folynak Hirsch Mihály vállalkozó mórrökének veretésével. a városi mérnöki hiva­tal á'tal készitdtt tervek szerint. A itrein egye'ore csak 25—30 munkás dolgo zik, akik a tér csatornázási munkálatait készi­fik vlö- A csatonákat a burkolat lefektetése előtí kell ellcér7iteni és a burkolat alapozását csík akkor kezdhetik meg. amikoi a csatornák már teljesein elkészülnek- A tulajdonképeni kö­vezd munka 'alószinüleg csak oxtóber elsején Ind'ii meg, aimikor teljes munkáslétszám votiu. ki a !érre- A polgármester utasítása széria eliszöi egy úgynevezett sziget pe> ront készíte­nek ol hogy azt a gyakorlatba i kipróbálhas sák. A szagetperronos megoldás ellen ugyanis aggodalmak merültek fel. de már a közgyűlési határozat fellebbezési határidevének letelte után. Egyesek ugy vélték, hogy ez a megoldás nem felel meg a piactéir követelményeinek. a perro­nok erősen korlátozzák majd a közlekedési le­hetőségeket és ezért kívánatosabb, ha a Mars­tér egész burkolatát egysíkú burkolattal látják el. A polgármester azért készíttet most el egy próba-perronsznaetet, hogy azon próbapiacot tarthassanak és ha a gyakorlat igazolná az el­lene felhozott kifogásokat, még idejekorán vál­toztathassanak a terveken Ez a próbasziiget ter­mészetesen már a végleges formájában készül el — va!ászimiileg már október nyolcadlikára és ha beválik, akkor ugyanugy építik tovább a tér burkolatát. a Rizskalászok deszki Maros-parton 20 mázsás átlagterméssel tizetett a szik De«ak, szeptember 17. (A Pélmagyaror^zág mun­katársától.) Az „Uj Közgazdasági és Társadalom­politikai Társaság" még a múlt héten szétküldte a meghívókat arra a sajtóbemutatóra, amelyet vasár­jap délben rendezett Deszken, a Gerliczy bárók haj­Jani falujában a kalásztengerbe borult hatalmas rtzstáblákQn. Hosszú, harcos esztendők kísérletei­nek komoly eredményeit szemlélhették meg a saj­tóbemutató résztvevői, újságírók és mezőgazda­sági szakemberek, akiknek legnagyobb része óva­tos várakozással indult el erre a kirándulásra. A deszki rizstáblák Dsszk és Klárafalva között fekszenek, közvetlenül • Maros partján, a hajdani Gerllczy-uradalomnak azon a részén, amelyet annakidején árért nem par­celláztak fel, mert a parcellákra nem akadt volna vevő. Szikes birkalagelő ez a körülbelül hatszáz­ötven holdas terület, de még birkalegelőnek is jyönge A nyári hőség már régen kiégette belőle 3 sovány füvet is és ma a birkák sem találnának <ok legelni valót rajta. Messziről olyanok ezek a rizstáblák, mintha gyö­nyörű búzatáblák lennének közvetlenül Pétprpál eitftt. Majd embermagasra nőtt kalászok borítják ezt a negyven katasztrális holdat és a kalásztenger szelíden hullámzik a gyönge szep­temberi szélben. Ott, ahol megszűnik a rizstábla, röglön a szikes legelő, az őslalaj kszdődik, kegyet­len fehér foltokkal. A Maros töltését vastag fekete vascső íveli át és a csövön keresztül bőséges su­gárban zuhog bele a táblák között szétágazó csa­tornába. a Maros vize. A vizet rizsszalmával fűtött gőzgép szivattyúzza tol a töltésen. A gép zakatoló llhcgése áthallat­szik Er a gép alig állt néhány napig május eleje, a ris^mag elvetése óta. Szinte szakadatlanul szi­vattvuzí» a rir'táhlákra a vizet, mert 9 rizsnek sok MAKARÓNI azaz csőtészta , . Ikg S6 fillér Tarhonya 1 kg 48 fillér VIrágméz 1 kg 80 fi«ér 247 NAGY ALBERT viz ke l, a rizsföldeket már vetés elölt elárasztják és csak mos.! száritják ki, amikor beértek a kalá­szok é:< néhány napon belül már az arata» i* meg­kezdődik. A nagyjelentőségű kísérletet két lelkes rizsapos­tól végzi, Schmidt Rezső és Molnár Jenő. Mindketten évtizedek óta foglalkoznak a magyar rizstermelés problémájával, évtizedekig tartott, amíg a turkcsztáni rizsfajtát a magyar Alföld szeszélyes éghajlati viszonyaihoz akklimatizálta. Néhány évvel ezelőtt már kisérle­lezett vele a szegedi Fehértó vadsztkes területén, de számottevő eredmény nélkül, mert nem jutott megtelelő mennyiségű vízhez. Az eredmény azon­ban csak látszólag volt kedvezőtlen, a kísérlete­zőket nem kedvetlenítette el és a mult évben már tizenhét holdat béreltek ebből a deszki legelőből és bevetették a Fehértói kísérletből származó rizs­magRal. A mult év már igen szép eredményt — holdankint 15 mázsás átlagtermést hozott, psdig akkor még nem volt tökéletes a vízellátás. Ai id<:n májusban a tavaly termett rizst használták fel ve­tőmagnak és negyven holdat vetettek be vele. Az eredmény holdankinti husz mázsás termésátlag. Ennyire becsülik a lábonálló rizstermést a mező­gazdasági szakértők. Az eredmény anyagi mérlege is nagyon biztató képet mutat. A holdankinti átlagrezsi 250 pengő volt az idén, de ebben az ősszegben benne vian a vízvezetéki beruházás teljes költsége is. A hánto­latlan rizs forgalmi ára mázsánkint 25 pengő, te­hát egy hold szikes legelő, amelyért a kísérlete­zők a Gerliczy-családnak 22 pengő bért fizetnek, de amelyért a deszki magyar és szerb parasztok tavaly még kétszáz pengőt sem adtak volna örök­ár fejében, ötszáz pengő értékű elsőrendű acélos magyar rizst termett. A szakértők, akik figyelemmel kísérik az évek óta folyó lelkes kísérleteket, megállapították, hogy a magyar területen termett rizs éppen ugy acélos­sá válik, mint a magyar talajban termő buza. Ezt az értékes acélosságot sehol másutt nem kaphatja meg, csak itt. Jelentő­sége abban van, hogy amig a legdrágább ás a leg­finomabb olasí rizs fózés közben eredeti térfoga­tának csak két és félszeresére növekszik, addig az acélos magyar rizs növekedése három—három és félszeres. — A sikeres kísérletek közgazaasagi jelentő­sége abban van — magyarázzák a szakértők —, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege rft­vtd időn belül tízmillió pengős behozatali tételtől szabadulhat meg. Tiz millió pengő vándorol ugyan­is évről-évre külföldre a külföldről importált rizs­ért. Negyven-negyvenötezer hold szikes terület biztosan megtermi azt az évi kétszázezer mázsa rizst, amelyre a magyar piacnak a belföldi fogyasz­tás céljaira szüksége van. És igy negyven—negy­venötezer hold eddig szinte hasznosithatatlan fólö válik nagyszerűen jövedelmező termőfölddé. A bajdani Gerliczy-jobbágyok felszabadult dfl igen nehéz sorsú utódal, a deszki és a klárafalvaf magyar és szerb parasztok egyre nagyobb érdek­lődéssel állnak meg a rizstáblák mellett elhaladó ösvényeken és nézik a súlyos rizskalászokat. Ta­lán már számlálgatják is, hogy mi lenne akkor, ha egyszer a gyöngén fizető rozs, vagy buza helyett rizzsel vetnék be földjeiket? A sajtóbemutató után bankett volt, még pedig az egyik marosparti csárdában, a ritkuló deezkl er­dő egyik árnyékos tisztásán. Ékes pohárköszöntők hangzottak el a rizstermelőkre, akik teljesen ma­gukra hagyatva, saját erejükre utalva végzik ezt a> uj ugartörő munkát, állami támogatást nem kapnak hozzá, a hivatalos körök nem vesznek tudomást róluk, annyira nem, hogy a sajtóbemutatÓB nem is képvi­seltették magukat. De azért a csirkepapriká» jő volt a marosparti fák alatt, nagyszerűen csúszott rá a hűvös kadarka és késő délután, amikor a zörgő szekerek megindultak a deszki állomás felé, a férfiak kalapja mellett rizskalászok díszelegtek és a hölgyek aranyszínű rizskalászokból kötött csokrokat vittek magukkal. Jövőre pedig már nem negyven, hanem száz holdat vetnek be a deszki legelőből magyar rizs­zsel. Hirtelen halál az autóbuszon < A Délmagyarország munkatársától.) A sán­doifalva—szegedi autóbuszon hétfőn neggei 7 órakor tragikus hirtelen haláleset történt. A vég­állomáson felszállt egy idősebb gazdálkodó kül­sejű férfi, aki az utolsó ülésen foglalt helyet. A kalauz azt vette észire, amikor a jegyeket osz­totta- hogy az utas fáradtan lecsukja a szemét Éppen ezért nem is háborgatta, gondolta, hogy akkor váltatja meg vele jegyét, amikor beér nek Szegedre. Az autóbusz meg is érkezett, az utasok mind leszálltak, csak az ismeretlen utas tilt tovább is mozáulatlamil, behunyt szemmel a háisó ülésen­A kalauz mellé lépett és költögetni kezdte Többször rászólt, de az utas nem reagált- A kaiauz akkor rázogatná kezdte és amint hozzá­éri. megdöbbenve konstatálta, hogy az őret férfi merev• mozáulatlan. Egy erősebb rázásra előrebukott és ha a kalauz el nem kapja, elvá­gódik az autóbusz padlóján- Az autóbuszán»­másról sietve kihivták a memtőket. akik megálla­pították, hogy a férfi néhány perc óta halott. Aa autóbuszon csendesen elhunyt, valószínűleg a felszállás után néhány perc múlva. A rendőrség megállapította, hogy az illető Kakuszi Antal 79 éves szegedi, Tápai-sor 52. szám alatti lakos, aki rokoni látogatáson volt Sándorfalván. Halálát szivszédülés okozta. lésztaáru bizalmi cikk! Házi tarhonvát és csőtésztát csak márkás árut vegyen, mert az a megbízható. H KARDOS tésztaáru­gyár {gyártmányai márkás áruk, mert higiénikusán készülnek és higiénikus csomagolásban kerülnek forga­lomba. Csak ezt kéne és csak ezt fogadja &

Next