Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-05 / 225. szám
DE LMAGYAR OR SZAG — » 1934 oktober 5. 11,1 Szombaton elárverezik báró Oerllczq Fflii megmaradt űcszfti földrészeit (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton, október 8-án, hacsak nem jön közbe valami elhaiaszló intézkedés, a törvényszék, földszinti 10. számú helyiségében dr. vitéz H orva th János végrehnjló elárverezi báró Gcrliczy Félix még megmaradt torontáli földrészeit, utolsó parcelláit a valamikor 11.066 holdat kitevő s deszk-klárafalvai-ferencszállás-kukut'yin-kiszombori cimcn ismert uradalomnak. Gerliczy ugyanis tudvalevőleg parcelláztatta a birtokot, még hozzá olyan szerencsés időben és a mai viszonyokhoz képest'olyan horribilis magas áron, amilyent a föld nem egyhamar fog megint elérni. Egykori földesurukat áldják is azóta az ugvnevezett földéhesek, csakhogy ebben az fásban nincs köszönet. Kötelezettségét Gerliczy egész könnyedén fogta fel s nem fizette ki a köteles örökrészt testvéreinek, akikkel évek óta pőrben áll: A fivérével időközben megegyezett, de a nővéreiről nem akart tudni s ebben a pillanatban 268.305 pengővel tartozik gróf Dégenfeld Kristófné Gerliczy Margitnak s 186.000 pengővel a másik húgának, aki elvált volt férjétől, Jósika bárótól s most egy horvát bárónak, Tiszljár Ivornak a felesege. A pör immár megérett a végrehajtásra, amiből hol itt van mutató, hol Gerliczy dunántúli újonnan szerzett birtokán, mig ő maga ismerétlen helyen tartózkodik, sem megidézni nem lehet, sem bármit kézbesíteni a részére. A lichtensteinf kaland nagy óvatosságra kénvszeritette, egyébként is mégnehezedlek feje fölött a fellegek. Hogy megmentse az oláh származású felesége vagyonát, még a magvar állampolgárságát is felcserélte az oláh állampolgársággal. Meglehetős rabulisztikávn! történhetett ez. — kisembert, ha ¡Ivet csinál, százszor is pellengérre állítanak. De nyilván csak ősei példáját követte, akik az idők folyamán szintén hol ragaszkodtak az áldott magyar — mindenkit eltűrő — anyaföldhöz, hol elhagyták könnyedén, ha ugv kívánta az érdekük. A Gerliczv-család ugyanis a legrégibb magyar c-aládok közé tartozik és okmánvilag igazolhatóan Szent István korába viszi vissza eredetét. A nevük eredetileg Gerlicze volt. A tatárjárás elől menekülő magvar királv viszszavonulását I. Gerlicze Jakab élete veszélveztelé^ével fedezte s ezért kapta 1256-ban Wiych és Zwplyrh várát donárióban. A XIV század derekán IT. Gerlicze .Tnkab Boszniába verhosí főkormányzó, fivére, Gerlicze Peregrin pedig (1349.) boszniai püspök. III. Jakab szörénvi bán Krassóban kap Mátyás királytól nagy birtokot fmint ahonnan a család származik"), égv Gerlicze Gvőrgv — a változatosság kedvéért G e r 1 i s t v e i néven — esanádi püspök. A tizenhetedik században a törököktől kiszo. rfitalva. Ilovváiországban telepszenek meg a pompás alkalmazkodó képességgel felveszik a Gerlichich nevel. F,gv János Félix nevü tagja a családnak királv! biztos a magvarorszniri királvi seregeknél. ké«őhb Buerariban főkapitány, 17"R és 1776 között nedig császári kormányzó Fiúméban, fi veszi fel elő^/ör a Gtrlirzv nevet s 1774-ben osztrák. 1776-ban nedig magvar báróságot kap. Az utolsó szereplő snri Félix; — mert a gyerekei még ' kicsinyek — túlsókat szerepelt és sűrűn emlegették a sajtóban is nemcsak itthon, hanem Németországban is, ahol jóval a háború előtt hirHen abbamaradt a diplomáciai karrierje. A gróf akkor hátat fordított Németországnak és hazajött gazdálkodni. Amugv kedves! demokrata hajlamú ember volt mindig, BUDftP^Tf legolcsóbb és a pályaudvarok-' hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádi ürdő,ésVizgy ógyísitéze! (TTL, Dohány-ueca 44. szám) Nyitás: regael 5 órakor. — Cöi> és kádfürdö ára P1.- Kiszolgálási dij csak 10 Kit. aki nem reslelt szóba állani egész egyszerű népekkel sem. Hogy elhagyta a magyar állampolgárságát, amit határozottan rossz névén vettek tőle, ezzel még nem menthette meg a felesége vagyonát Romániában. Néhány év elölt hire járt, hogy megint magyarrá akar válni, majd Lichtenstein polgára lesz, (eselleg ősi mintára a Gcrlichtenstein nevet véve fel), de minderről bizonyosat nem le-> hcl tudni, mert Gerliczy Félixet állandóan sűrű köd veszi körül s hozzátartozói, környezete, olyan zárkózottak, ha róla van szó, mintha fizetnék őket ezért. Tán nincs is kizárva. Szombaton rengeteg apró, kimaradt néhány holdas parcella kerül dobra s ezzel megszűnik a vele való szomszédság. Lehetetlen itt fel nem említenünk azt a világszerte ritka jelenséget, hogy a míigyar nemzetnél nincs türelmesebb náció a világon. A magyarok ezreit űzték ki megszállott területekről, birtokaikat elkobozták, —« csak nálunk szerezhet ingót és ingatlant egyaránt akármijven idegen állampolgár. Azt csak pör alapján veszik el, ha a tartozását nem fizeti- Mint ahogy Gerliczy Félix esete is bizonyítja. m állásnélküli pekseééű irta az »0któbcr«-ieligés zsarold leveleket Egy hordár vezette nyomra a rendőrséget (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Dólmagyarország, hogy Nenfcld Samu Tisza Lajos-körúti kereskedő névtelen zsaroló leveleket kapott és ezekben a levelekben a zsaroló 500 pengőt követelt tőle. Neufeld a rendőrség segítségét kére. A rendőrségen azt a tanácsot kapta, hogy látszólag tegyen eleget a zsaroló felszólításának és helyezze el a Dclmagyarország kiadóhivatalában a* levelét, de pénz helyett papírdarabokkal tömje tele. A zsaroló, ugyanis azt irta, hogy 'Neufeld az 500 pengővel bélelt levelet a kiadóhivatalban »Októb r« jeligére adja le. Megirtuk azt is, hogy a véletlen milyen különös szituációba keverte Füsti-Molnár Béla Kárász-uccai ötvöst, aki ugyancsak »Október« jeligére várt levelet a kiadóhivatalban. Füsti szerepe már másnapra tisztázódott, csütörtökön 'pedig a rendőrség elfogta a zsaroló levelek íróját Fülöp Mihály ujszegedi, állásnélküli péksegéd személyében. Jelentkezett ugyanis a rendőrségen egy hordár, aki elmondotta, hogy őt egy férfi arra kérte, hogy menjen el a kiadóhivatalba és hozza el az »Október« jeligéjű levelet. A hordár személy» leírása alapján találták meg Fülöpöt, ald beismerte a zsarolási kísérletet. Elmondotta, hogy pénztelenül állott, azt hitte, hogy ezzel az 500 pengővel vállalkozásba kezdhet. Az volt a célja, hogyha vállalkozása sikerül, az 500 pengőt visz-« szaküldi Neufeldnak. A rendőrségen kétségtelenül megállapították a próbairás után, hogy a zsaroló leveleket Fülöp irta. Letartóztatták ós át» kisérték az ügyészség fogházába. A véletlen tévedése irányította a nyomozást Füsti-Molnár Béla Kárász-uccai ötvösüzlete feli és mi szívesen állapítjuk meg, hogy a zsarolási ügytől az ismert kereskedő és iparos táüol állolt. teljesen A megkerült száz dollár és a becsületes megtaláló „jutalma" (A Dclmagyarország munkatársától.) A műit év szeptember 22-én történt, hogy az épülőfélben levő Maros-ucca 9 számú ház egyik uccai lakásában, a padlón öt darab 20 dolláros bankjegyei talált egy asszony. Bevitte a pénzt a rendőrségre, ahol az első percekben titokzatosnak találták az esetet és nyomozni kezdtek a 100 dollár gazdája ulán. A rendőrségnek eleinte az volt a feltevése, hogy egy üldözött tolvaj dobta be a nyitott ablakon a dollárbankjegyeket, hogy meneküljön a zsákmányától. Az esetet annakidején megírta a Délnmgyarország. Gammer Béla leánvliceumi tanár igy értesült az esetről. Azonnal jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy az öt diirab 20 dolláros bankjegyet ő vesztette el. Megfelelően igazolta is, hogy a dollárok az ő tulajdonában voltak, ugyanis a bankjegyek mellett az asszony egy megcímzett borítékot is talált és Gammer tanár a rendőrségen a boriték kolozsvári címezését is bemondta. A rendőrség ezekután a tanárnak kiszolgáltatta a dollárokat. Egy esztendő múlott el azóta és most egy év után a „becsületes megtaláló": Imre Julianna jelenlkezelt a rendőrségen. Azt mondták ugyanis neki egy évvel ezelőtt, amikor a dollárok?' beszolgáltatta a rendőrségen, hogvha nem jelentkezik a tulajdonos, akkor egy év és egy nap multával a talált bankjegyeket kiadiák neki. A rendőrségen tudta meg, hogy a dollárokért közvetlen a megkerülésük utáni nnpon jelentkezett a tulajdonos: G n rámér Béla tanár személvében. Az asszonv ekkor felkereste a tiTárt Zerge-ueca 3. szám alatti lakásán. Hogv mi történt itt, azt hadd mondja el ma. 'ga Imre Julianna: — Megmondtam a tanár urnák, hogv én vagvok a becsületes megtaláló. Erre a tanár ur azt válaszolta,'hogy a dollárokat ő tulajdonképen megőrzés végett kapta és nagyon megörült, amikor visz« szaadták neki a rendőrségen. Mondtam erre én, hogyha a tanár ur azonnal jelentkezik ismét a Maros-ucca 9. szám alatt, akkor tőlem is átvehette voln a pénzt. A tanár ur erre megköszönte nekem, hogy olv becsületes voltam és ezzel azután vége is vol! a diskurzusnak. — Én azonban azt kérdem ezekután, — mondja Imre Julianna, mit szólt volna a tanár ur, ha a pénzt más találja meg és elteszi magának. Akkor bezzeg nem köszönte volna meg. Csak azt akarom még mondani, — mondta rezignáltán az asszony, hogv csak „köszönöm szépen"-nel nem fogunk becsületes megtalálót nevelni. Beszéltünk Gammer Béla tanárral Is csütörtök este. így mondta el a dolláros esetet: — Egy évvel ezelőtt elhatároztam, hogy házat vásárolok és egy ügynök ajánlotta nekem megvételre a Maros-ucca 9. számú házat. Kimentem oda és megnéztem a helyiségeket, egyik lakást fel is mértem. Amikor a colstokkal lehajoltam, a betaS zsebemből kicsúszott a 100 dolláros boriték. amelyet egy aradi rokonom adott át nekem megőrzés végett. Este ollhon észrevettem a hiányt, de nens tudtam rájönni, hol vesztettem el a bankjegyeket. •Másnap aztán a PrlmagyarorsziSgban olvastam a „titokzatos" dollárokról. Azonnal tudtam, hogy S szóbknfórgó bankjegyek azok. amelyet én vesztettem el és jelentkeztem a rendőrségen, ahol megfc lelő igazolás után megkáp'am a pénzt. Kijelentette Gammer Béla, hogy a dollárokat már régen átutaltatta a rokonának, ö nem volt feljogosítva hogv abból jiitalmat adjon a becsületes megtalálónak és ezért maradt el az asszonv iutalma.
