Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

SZEGED, M*to»í(i • Somogyi uccu 22..1.fm,Telefon: 23-33.-MndfthlvBlnl kölcíHnkönyvlAr és jegyiroda ; Aradi UCCI) Felelőn t 13-00. ^ Nyomrtn : I fíw i.i-A* ncra IO. Telefon; 13^oO Tavtrnfi Móra Ferenc nélkül rAz elmúlt vasárnap még Móra Ferenc neve tündöklött a belső oldalon s ma már a belvárosi temető hantjai alatt n^-ug­szik elfáradt teste. Az alkotástól a sirig egy heti idő választotta el összesen. E"v héttel ezelőtt még irt, teremtett, alkotott, álmodott cz a csodálatos ember és cso­dálatos iró. Az egyik orvosa szerint utolsó cikkeit már agóniában irta. A másik or­vosa arról beszélt, hogy az ő betegsége mindenki mást egv" hónappal ez­ezelőtt már tehetetlenül és erőtlenül ágyba fektetett volna s Móra Ferencnek megtört testében a töretlen lélek alko'ott­teremtett az összeroskad ás és eszméletlen ség küszöbéig. Nem szimbólum és nem hasonlat: a kezéből hullott ki áldott szer­száma, az irótoll. S ma megjelenik a Délmagyarország fennállása óta először — Móra Fe-enc nélkül. A kultúrpalota hétfőn kinyi1 ik -­Móra Ferenc nélkül. Az élet folytatódik — Móra Ferenc nélkül. Jön a tavasz, ki­virágzik a mező, de Móra Ferencnek az Íróasztalán virágot többé nem látunk. Az élet folyik tovább, az élet pa-ancsa meg­állást nem enged, a ránkboruló éjszaka után újra hajnal lesz, fában, főidben, fű­ben újra megindnl az élet ritmusa, csak Móra Ferenc keze marad mozdulatlan s az ő álomlátó szeme marad már örökre bezárva. A Város élete is folyik tovább' — Mőra Ferenc nélkül. S ha nem az embert sió­juk, nem a költőt gyászoljuk, nem az iró' temetjük és nem a tudós elvesztése felett siránkozunk, akkor is eszünkbe kell jut­ni annak, hogy mit veszített vele a város. Mert Móra Ferenc ennek a városnak nem­csak tisztviselője volt, nemcsak költő volt, tudós és iró, hanem a legnagyobb élő ne­vezetessége volt ennek a városnak. A fris­sen hantölt sir mellett nem akarjuk senki­nek az érzékenységét bántani, de azt még­is elmondhatjuk, hogy ennek a városnak nem volt nagyobb idegenforgalmi ténye­zője mint az — igazgató ur. A vá"os nem pótolhatja az irót, a költőt, a tudóst, vé­lünk: nem pótolhatja a kultúrpalota igaz­gatóját sem, de legalább annak é dekében tegyen valamit a város, hogy amit számá­ra Móra Ferenc hírben és elis­merésben szerzett, azt igyekezzen legalább töredékében a maga szá­mára megmenteni. A városnak köte­lessége az, hogy meg£-i:ze azt a kapcso^­tot, amelvik a szegedi kultúrpalota és Mó­ra Ferenc között az ország köztudatában kialakult. Nemcsak arra gondolunk, hogy a szegedi kultúrpalotát el kellene nevezni Móra Ferenc nevéről, amire sokkal na­gyobb szüksé-'e van a kulturpaloiának, a város kultúrintézményének, mint Móra Ferenc emlékének, mert Móra Ferenc emlékét megőrzik alkotásai, de arra már vigyáznunk kell, hogy a szegedi ku1 tur­palotáról ne foszolhasson le soha Móra Ferenc aranyozva-kon erváló emléke. A város gondoskodjon arról, hogy a szegedi kultúrpalotának legyen — Móra Ferenc szobája s gondoskodjon még akkor, ami­kor a kegyeletes emlélsgyüjtés nem veszi magántulajdonba mindazt, ami a Móra Vasárnap, 1934 február ÍL Ara 20 fillér X. évfolyam. 33. sz. Ferenc-szoba kincse lehetne. Még friss a hant s a szemünk még tele van könnyel, tulkorai volna előállni azzal a programmal, amire Móra Ferenc em­lékezetével szemben s a város szolgalatá­ban a hatóságnak vállalnia és teljesítenie kell. Talán helyesebb is lenne, ha a város összeállítana egy Móra Ferenc-cmlékbi­zottságot, egy tiz-tizenkét tagból álló bi­zottságot azokból, akik hozzá legközelebb állottak, akik életét a legközelebbről is­merték s akikben a szeretet mellett az a hozzáértés is megvan, amit ez a kegyeletes és kulturális feladat nélkülözni nem tud. Nem gondrlir k most monumentális em­lékekre, de gondolunk arra, amire a vá­rosnak van szüksége, ha meg akarja ő-izni ni a város számira azokat az értékeket, melyeket Móra Ferenc a maga egyedül­álló emberi tulajdon á'"b al szerzettmeg és ajándékozott a városnak. Pár hete temettük Szeged nagy piktorát s már Szeged nagy irója is a sírban rv­hen. Melyik város tudná kiheverni szel­lemi életének ezt az irtózatos veszteségét. Ez a tehetsé-^on szegény és embctel^n­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A nemzeti egység kormányában résztvevő baloldali pártok ugylátszik nem na­gyon biznak a politikai fegyverszünet tartós­ságában. Azzal a tervvel foglalkoznak, hogy fel kell támasztani a parlamenti baloldali kartey arra az esetre, ha a nemzeti egység kormányá­ból jobboldali fasizmus lenne. Az erre irányuló tárgyalások a jövő héten megkezdődnek. Politikai körökben az a felfogás uralkodik, hogy a baloldal kényszermegoldásnak tart ja az egység kormányát és az első alkalommal kiug­rik a koncentrációból és szembefordul a jobbol­dallal. Az uj szocialista párt kiáltványban hivta fel tagjait ELOFIZETCSI Bevonta helyben 3.20 Vidéken 61 Budapesten 3.00, kUll»ldtfn 0.40 penqA. — Eqye* szám Ara hétktlJ!« nan 12. Talár- é« Unneonnn ÍO <IIL Hír­detéselc lei-vétele tartta szerint Ménte­lén!'c l««tt<l klvélH^vil »»•%-»«-»•'»••» re*»'le ségben gazdag város talán a legkevésbé tudja. A városnak még a mai lerongyo­lódott anyagi helyzetében is törődni kel­lene azzal, hogv Nvilassy Sándor repre­zentatív képeiből szerezzen össze annyit, amennyiből legalább egy Nyilassy-fülke megtelhetne a városi képtárban s nem­csak kegyeletlen lenne a város, amiről most beszélni nem is akarunk, de a sajnt materiális érdekeiről sem gondoskodnék akkor, ha azt a hírnevet, azt a nemes ér­deklődést, azt a szeretetet, azt az országos sőt nemzetközi elismerést, amit Móra Fe­renc szerzett a városnak s a kultúrpalotá­nak, rábizná az idő múlására, rábizná n halottnál gyorsabban lovagló feledésre s nem őrizné meg a maga számára, a város számára, a jövendő számára mindizt az értéket, amit Móra Ferenc elmu'ása után ebből még meg lehetne menteni. Móra Ferenc nélkül maradtunk, "dc ne maradjunk a szeretet nélkül, emléke nél­kül s a nagy szerencsétlenségben ne ma­radjunk' a szeretet nélkül, amit ő szerzett meg s amit három évtizeden keresztül két­kézzel adott aiándékba városának. a hétfőre kitűzött általános sztrájkhoz való csatlakozásra. A tüntetés — mondja a kiáltvány — válasz lesz a demokrácia ellen irá­nyuló fasiszta törekvésekre. Henriot képviselő határozati javaslatban kéri, hogy 22 tagu parlamenti bizottságot küldjenek ki, amely döntsön a Daladier-kormány tagjainak vád alá helyezéséről. neiiriot szerint a február 6-iki tüntetések a kormány hibájából fajultak uccai harcokká. A bűnösöket — irja Henriot, — elsősorban pe­dig Daladier miniszterelnököt és Frot belügy­minisztert méltó büntetéssel kell sújtani. Rendőri diktátor Ausztriában Tovább fari a kormány akciója a szociáldemokrata párt ellen — Megszüntették a tartományfőnökök rendőri jogkörét — Letartóz­tatták Bécsújhely polgármesterét (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Az osztrák szociáldemokrata párt ellen megindított akció tovább tart. A kormány szombaton délután közbiztonsági kormánybiz­tost állitott Bécs élére, Scheidl rendőrfőnök személyében, akinek eddig S e i t z, Bécs szo­ciáldemokrata polgármestere volt közvetlen hi­vatali felettese. Az uj rendelet értelmében Scheidl csak a kormánynak tartozik felelős­séggel és nem fogadhat el utasításokat Seitz­»61. A kormány egyidejűleg az összes tarto­mánvfőnökök rendőrhatósági jogkörét is meg­szüntette és Scheidl jogkörét az egész országra kiterjesztette. Ilyenformán ScfieidT Ausztria rendőri diktátora lett. Ezeket az intézkedéseket a kormány azzal indokol ja, hogy az utóbbi időben, a nemzeti szocialista terrorcselekmények mellett tartani lehetett attól, hogy a feloszlatot szociáldemok­rata köztársasági védőőrség földalatti szervez­kedésbe fog. Szombaton délután letartóztatták Bécsújhely szociáldemokrata polgármesterét, Büchlert, mert állítólag ellenszegült egy Heimwehr se­gédrendőrnek és inzultálta. Feltámad a baloldali kartell, ha jobb felé foEódik el a Doiimergue-kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom