Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-02 / 49. szám

T934 március 2: DE X. MAGYARORSZÁG A Sszéc&enyi-iéri csontvázzal* Száz évnél Is régebben KerUlíek a városháza elöííi földibe Délmagyarország munkatársától.') tte a Délmagyarország, hogy a Szé­„ (A Jelentette chenyi-téri parktükröknél folyó földmun­kánál a munkások két csontvázat találtak. A csontvázak a felső réteg alatti fekete rétegben feküdtek, teljesen épek voltak, azonban mindkettőnek hiányzott a kopo­nyája. A feltűnést keltő leletről azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan bizott­ság szállott ki a helyszínére. A tisztiorvos megállapította, hogy a leletek rendőri szempontból értéktelen, mert már az első vizsgálat után nyilvánvaló voltak, liogy legalább íO—50 éve feküdhettek a föld­ben a városi bérház tőszomszédságában. Ilyenformán, ha még bűncselekmény ut­ján is kerültek volna oda, a cselekmény elévült. A csontvázak eredetét azonban ettől függetlenül meg kellett állapítani. Felkérték Cs. Sebestyén Károly egyetemi magántanárt, muzeumőrt, aki csütörtökön megküldte véleményét a rendőrségnek. E szerint a két csontváz 100 évnél is idő­sebb, azt azonban, hogy miképen került a Széchenyi-téri park feketeföldjébe, azt lehetetlen megállapítani. Járdái, vizei, íelekbérSeszálliíásf kér a KlebelsbercMelep A város ífzenőí év óía nem tataroztatta a háború után épiíeft szükség­lakásokat (A Délmagyarország munkatársától.') A háború utáni évek nagy nyomorúsága te­remtette meg a szükséglakások és szük­ségtelepek konjunktúráját. Voltak, akik előre megjósolták, hogy ezek az »átmeneti jellegüknek mondott szükségmegoldások milyen kiszámíthatatlan veszedelmet je­lentenek a városra, hogy könyörtelenül elszívják majd azokat az anyagi erőket, amelyekre nagy szükség lenne magának a városnak is, de annakidején divat volt a szükségmegoldás és az illetékesek nem sokat törődtek az aggodalmaskodókkal. Egész sereg lakótelep keletkezett a váro­son kivül és egész sereg kezdetleges lakás épült a városon belül. Azóta mindenki érzi, hogy a hamis jelszavakkal végre­hajtott telepítések milyen súlyos követ­kezményekkel járnak, hiszen a telepek egyre jobban berendezkednek az önálló életre és természetesen az önálló községek életét szeretnék élni, de az életfeltételek és az életeszközök biztosítását az anya­várostól követelik. Szükségük van járdák­ra, utakra, kövezetekre, világításra, vízre, iskolára, templomra, óvódára. A város­inak nem jut egyre csökkenő bevételeiből belterületi vizvezetékhálózatának kiter­jesztésére, a külvárosi uccák rendezésére, csatornaépítésre, aszfaltjavitásra, a telepe­ken pedig uj ártézi kutakat kell fúratni, Széchenyi Mozi LEGKÖZELEBB mert hiszen az ottani lakótömegek nem lehetnek ivóvíz nélkül, járdákat kell épí­teni, mert a nagy sárban nem közleked­hetnek, orvosra van szükségük, mert ha beteg van a telepi háznál, nem hozhatják be azonnal a városba. És tagadhatatlan, hogy, kívánságaik jogosak, mert hiszen a város volt a telepítő és a telepek lakói — szegedi polgárok, akik végeredményképen a város területén lak­nak, ha a »belterületesitett« külterüle­ten is. A városházán pedig egvmást érik a te­lepi küldöttségek, amelyek közvetítik a különböző kívánságokat és a telep lakos­sága körében uralkodó elkeseredett han­gulatot, amiért az anyagi válsággal küz­ködő város mégsem teliesitheti a telepek minden jogos kívánságát. A kisgyűlés szerdán határozta el, hogy a Somogyi-telep uj telkeinek bérét leszál­lítja a régi telkek bérének nívójára, az uj bérlők számára is biztositia ugyanazo­kat a fizetési kedvezményeket, amelyeket a régi bérlők élveznek és az uj telkekhez is megépítteti a gyalogjárókat, amelyek­nek árát hitelezi az érdekelt telektulaj­donosoknak. Csütörtökön a Klebelsberg-telep küldöttsége jelentkezett dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél hasonló kívánsá­gokkal. A Klebelsberg-telep küldöttségét Wé­ber József igazgató-tanító vezette és el­mondotta a polgármester'^! ettes előtt, hogv a Klebclsberg-telepen is ugyanolyan aránytalanság uralkodik a telekbérek kö­rül, mint amilnen a Somogyi-telepen ural­kodott szerdáig, amikor a kisgvülés meg­szüntette az aránytalanságot. Az újonnan kiosztott telkek között vannak olyanok, amelyekért a tplekbérlő négyszögölenkint 10 fillért fizet évenkint, a régebbi bérlők ezzel szemben csak 2—5 fillért fizetnek. A másik sérelmük az, hogy még mindi?» nem készíttette el a város a telepről a vá­rosba vezető gyalogutat, amely esős, ol­vadásos időben járhatatlanul sáros, pedio az útépítést már a közgyűlés is elhatároz­ta. Súlyos sérelme a telep lakosságának az is, hogy az egész telepen csak eggetlen ártézi kut van egy kifolyóval, már pe­dig a telep lakosságának uoraíáTis vizei­látásához néhány uj kifolyó kellene. Sze­retnének a telepen ogy feszületet felállíta­ni, ehhez a várostól kérnek közterületet. A nolgármesterhelyettes általában meg­ígérte a kivánságok* teljesítését, csak az ártézi kifolyók szaporítására nem tehetett konkrét ígéretet, mivel a város raktárában Női cipő Kelemen u. 12. nincs elegendő cső és igy ez a beruházás nagyobb összegbe kerülne. A műszaki vo­natkozású kívánságokat különben közölto a mérnöki hivatallal, amely rövidesen megteszi javaslatát és elkészíti a szükséges számításokat. Sok baja van a városnak a háború után épített szükséglakásokkal is, amelyek annakidején kétségtelenül eny­hítettek valamennyit a lakásínségen és amelyek kifejezetten ideiglenes jelleggél épültek fel. Ma már nem igen találunk elfogadható magyarázatot, hogy miért nem építkezett a város végleges jelleg­gel, ami csak lényegtelen költségtöbbletet jelentett volna, de amely elhárította vol­na a mostani kellemetlenségek és gondok egész sorozatát. Az ujszegedi és a Cserepes-sori kislakások, illetve szükséglakások lakóinak küldött­sége is megjelent a polgármesterhelyet­tes előtt Kispéter Lőrinc törvényhatósági bizottsági tag vezetésével. A lakók leg­súlyosabb panasza az, hogy a város még mindig évi 220 pengő lakbért szed ezekért a primitív, egvszoba-konyhás lakásokért, pedig ez a bér aránytalanul magas a sze­gedi lakbérekhez viszonyítva. A lakók aí bérek radikális mérséklését kívánják el­sősorban, de kívánják azt is, hogy a vá­ros hozassa rendbe a lakásokat, amelyek rendkívül megrongálódtak a használat­ban, illetve a természetes elhasználódás­ban, mert mióta felépültek, tehát kereken) tizenöt év óta a város nem javíttatott rajtuk semmit. Tetejük lukas, ablakaikon és ajtóikon szabadon jár ki-be a szél» de nagy baj az is, hogy gyalogjáró sincss előttük,, pedig a várost, mint háztulajdo­nost, saját szabályrendelete kötelezné a gyalogjárdák megépítésére. A polgármesterhelyettes elismerte a kí­vánságok jogosságát és megígérte, hogyj orvosoltatni fogja a panaszokat Szeg d, Csekonics- és Klss-iuta sarok ÉLELMISZEREK 1 kg félzsíros trappista sajt —.78 6 drb csomagolt romadur sajt —.98 10 dkg magyar ementhali sajt —2A 1 literes üveg oroszhal 16 drb hallal (üvegbetét —.20) —.78 3 doboz egvtizedes portugál szardínia —.88 Fél kg caráó —.88 1 kg zsemlyemorzsa —.48 Negyed kg uradalmi kék mák —.12 Egy és egynegyed kg kéttojásos sze­gedi tarhonya —.98 10 csomag 1 kg kéttojásos levestészta —.98 10 deka datolya . " —.22 6 drb kitűnő citrom —.24 3 drb csokoládés perei •—.24 10 dkg tavaszi turó —.16 20 dkg savanyu, v. erős, v. méz cukorka -.34 10 dkg különleges csokoládés drazsé ötféle keverék —.24

Next

/
Oldalképek
Tartalom