Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-13 / 9. szám

1934 Január T5: DECHSGYARORSZSG Elkeseredés az ínségesek körében az élelmiszerutalványok megvonása miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország pénteki számában ismertet­tük azt a polgármesteri határozatot, amely február elsejétől kezdve uj rendszert léptet életbe az Ínségesek ellátása terén. A munka­képes Ínségesek eddig csak ugy vehették igény­be a népkonyhai ebédeket, ha megdolgoztak érte, de a dolgozók minden munkában eltöltött napon utalványt is kaptak tiz deka szalonnára és félkiló kenyérre. A polgármester most a népjóléti tanácsnok javaslatára ugy határozott, hogy február elsejétől kezdve — megszünteti az elélmiszer-utalványokat, helyette két deká­ra emelik fel a népkonyhai ebédek zsírtartal­mát A polgármesteri határozat nagy irgalmat és elkeseredést keltett az Ínségesek körében, akik méltánytalannak tartják a rendszerválto­zást, mert a legtöbb inségescsalád heteken át is eltengődött azokból az élelmiszerekből, amit a megdolgoztatott családfő utalványok formájá­ban keresett a munkájával A hangulatra jellemző az a levél, amelyet az egyik ínséges küldött pénteken a Délma­gyarország szerkesztőségebe. Többek között ezeket irja: „Szerkesztő ur kérem szépen enged je meg, hogy lapján keresztül juttassam el ezen pár sor Írásomat vitéz Szabó Géza tanácsnok úr­hoz és az érdekelt urakhoz. Ne akarják meg­javítani a népkonyhát a mi keserves nélkülö­zésünk árán, ez ugy sem lenne háládatos do­log. Mi alaposan megdolgoztunk azért a nép­konyháért, jobban, mint megérdemli, mert hiszen a népkonyhai ebédek táplálóértéke még akkor is kevés lenne, ha négy deka zsjr jutna egy-egy ebédadagba.. .Azt hiszem hogy lesz még a társadalomnak szüksége ránk, szüksége lesz még a társadalomnak a mi munkaerőnk­re is. Aki az élelmiszerutalványát pálinká­ra, borra cserélte be, annak nincs szüksége az inségkonyhárai, az nem is hordja velem együtt az inség jármát. Tisztelettel: (Aláírás)." Páholy és crkélyszék A BELVÁROSI MOZIBA. husz százalék kedvezménnyel Darabonként is kapható a R I A d ó H 1 atalában. A Széchenyi-téren állítják fel a Tisza-szobrokat A jöoő héten megkezatk a tér átalakítását (A Délmagyarország munkatársától.) Hosz­szu esztendők óta tartó száműzetés után végre most, ha igaz, előkerülnek azok a művészi szob­rok, Pásztor János szobrászművész remekei, amelyeket gróf Klebelsberg Kuno ajándékozott Szegednek és amelyek esztendők óta rejtőznek a város sötét anyagraktárában. A szobrok a Tisza szimbólumai. Az egyik az áldásthozó rizet, a másik a romboló elemet szimbolizálja. Hivatalosan azzal magyarázzák a hosszú szám­űzetés okát, hogy eddig nem tudtak dönteni el- ' helyezésükről, a nem hivatalos magyarázat viszont az, hogy a szobrok — meztelenek. Sze­rencsére ez a feltevés megdőlt, amit az bizo­nyít, hogy végre mégis sor kerül felállításukra, még pedig a város legreprezentatívabb terén, a Széchenyi-téren. A szobrok elhelyezésével kapcsolatban ér­dekes átalakuláson megy keresztül a. Széche­nyi-térnek a városháza előtti része. A térren­dezés tervét a mérnöki hivatal a városi ker­tészettel közösen készítette el, a terv szomba­ton délben kerül a kertészeti bizottság elé. A terv eddig, azoknak a körében, akik megtekint­hették, általános tetszésre talált Ugy oldották meg a kérdést, hogy a város­háza előtti parktükröket egyesitik. Ugy a vá­rosháza, mint a bérház előtt az épületek szé­lességének megfelelő szélességű parktükör lesz, a kettő között ucca, a városháza és a bér­ház közötti ucca szélességében.A városháza előt­ti parktükröt lesülyesztik olyanformán, mint ahogyan a Móra-kertet sülyesztették. A park­tükör közepén ártézivizzel táplált hármas be­tonmedence lesz, a középső része mélyebb, mint a két szélső. A szobrokat a középső me­dence és a szélső medencék között helyezik el jobb- és baloldalon. A demencék körül sétaút lesz fehér padokkal. A parklükör vaskor­látját mind a négy oldalán megnyit ják és lép­csős lejárat vezet majd a medencék körüli sótauthoz. A medencéket tápláló ártéziviz a szobrok bronzhalainak száján keresztül ömlik a medencékbe. Ennek a szép tervnek a megvalósítását kis­áé megnehezíti az a gyönyörű, kereklombu hársfa, a város egyik legszebb fája, amely most a városháza bejáratával szemben áll és amely ezen a helyen éppen a művészi parlc­Itirkör kőzejűét takarná el A fa olyan, szép, hoei feláldozásához senki sem járulna hozzá. A kérdést ugy oldja meg Hammel Dezső főker­tész, hogy a hatalmas hársfát átülteti a Szé­chenyi-tér egyik távolabbi parktükrébe. Az átültetés elég nehéz feladat de van mód a megoldására. A fókertész bejelentette a polgár­mesternek, hogy felelősséggel vállalkozik a szép fa átültetésére, de csak legalább 8 fokos hidegben. A fa ugyanis a nagy hidegben tel­jesen érzéketlen, szinte narkotizálja a fagy és így veszélytelenül áttelepíthetik, ha teljes gyö­kérzetével együtt ássák ki és viszik át uj he­lyére. A tér átalakítási munkálata a jövő héten megkezdődik, az inségmunkák keretében. Kü­lön költséget ez a munka nem okoz a város számára, mert a szükséges anyagok egvütt vannak, legfeljebb az ártéziviz elvezetéséhez szükséges csöveket kell beszerezni. Rá*?aimaiás3 ner • az anyós elSen (A Délmagyarország munkatársától.) Egy süketnéma napszámos, Korityák György Somo­gyi-telepi lakos rágalmazás miatt feljelentést tett anyósa, Zsiga Mártonné ellen. Feljelenté­sében elpanaszolta, hogy anyósa uton-utfélen azzal rágalmazza őt, hogy két gyermekét meg­mérgezte. Ez a hireszteles nem felel meg a valóságnak, a gyermekek természetes halállal haltak meg. Péntek délelőttre dr. Lázár Ferenc járásbiró beidézte a rágalmazással vádolt anyóst. A tár­gyaláson megjelent a vő is. Kiderült, hogy Zsigáné leánya, Korityákné is süketnéma, ez°n az alapon került össze a fér jével. Zsigáné ta­t adta, hogy vejét megrágalmazta volna. Uno­ái tényleg meghaltak, azonban azt soha senki előtt nem állította, hogy veje mérgezte volna meg őket. A bíró megkísérelte kibékíteni az anyóst és a vőt, de a süketnéma Korityák tiltakozott a béke ellen. A bíróság a tárgyalást elnapolta és a jövő tárgyalásra számos tanút idézett meg. Tekintettel arra, hogy a beidézett tanuk legnagyobbrésze süketnéma, a bíróság intézke­dett, hogy a következő tárgyalásra süketnéina­tobnács ís jelenjen meg. Isméi olcsóbb leli 10 deka la teavaj 24 fillér 10 deka la trappista M A sajt 1 & fillér 10 deka Is magyar Ajfi óment, sajt M&S fillér a Központi Tejcsarnok rí. Ilóklelcsornokalban 1201 Idegenforgalom A Délmagyarország karácsonyi számában igen figyelemreméltó cikk jelent meg báró T u n k 1 Tamástól, amelyre ugy hiszem, érde­mes visszatérni, nehogy a felvetett gondolat, mint annyi más, elkallód jék. Teljesen igaza van báró Tunklnak abban, hogy Szeged kereskedőinek üzletmenetét a kö­zönség mesterséges helyhezkötésével nem lehet megjavítani. Ha a helybeli kereskedők a sze­gedi közönséget megfelelően nem tudnák ki­szolgálni, a vasúti személytarifa semmiféle megváltoztatásával sem lehet azt meggátolni abban, hogy szükségleteit az igen távolságra fekvő Budapesten szerezze be. Már pedig min­den egyes, nem szegedi kereskedőnél vett áru­cikk a helybeli üzletek forgalmát csökkenti és oda vezet, hogy a kereskedő az eddiginél ki­sebb választékot tud csak nyújtani és cikkei­nek árát az általános rezsi rosszabb arányú megoszlása folytán az eddiginél magasabban kell megállapítania. Hogyan kell tehát segítenünk? Mint azt báró TunkV igen helyesen megállapítja, a forgalom emelése, elsősorban pedig az idegenforgalom fellendítése által. Az idegenforgalom fellendi-i téséhez kettő szükséges. Először: megfelelően reklamirozott attrakciók, amelyek az idegent ideirányitják, másodszor: az idegen kényelmét és szórakoztatását szolgáló oly intézmények, amelyek Ittartózkodását kellemessé teszik. Melyek a mi attrakciónk? A legnagyobb attrakció kétségkívül a Dóm-tér. A Dóm-tér országunk legszebb közterei közé tartozik és nyilvánvalóan alkalmas arra, ho^y Magyaror­szág más városainak kirándulóit idevonzza, de ' a távolabbi nyugatról aligha hoz vendégeket. Legyünk tisztában azzal, nogy az az amerikai, akinek eszébe jutna Szegedet meglátogatni, fel­tétlenül volt már Londonban, Párisban, Mün­chenben, Bécsben. Rómában, Velencében, sót Budapesten is. Mily vonzóerőt tudna rá egy sok évszázados történelmi múlttal nem bíró tér gyakorolni, hogy az utat kevéssé kényelmes vasutainkon. vagy rossz utainkon mégis meg­tegye. Egv ilyent látványosságok iránt a vég­leiékig elkényeztetett glóbetrotterre egy csino^ san épített szegedi tanya, amelynek az ere«ze alatt piroslik a száradó paprika, a maga erede-. tisége és különlegessége által nagyobb vonzó­erőt gyakorol a Dóm-tér építészeti és szobrá­szati remekeinél. Arról kell tehát gondoskod-> nunk, hogv néhány tiszta, iókarban tartott, könnven elérhető tanya rendeztessék be az idegenek fogadására, amelyet az idegenek megtekinthetnek, ahol meg is uzsonnázhatnak és ahol a különböző évszakokban a paprika termelését vagv kikészítését nekik bemutatnák. Magában a városban pedig kedves, magyarosan berendezett halászcsárdák, magyarruhás sze­mélyzettel és kizárólag magyarosan elkészített ételekkel kell, hogy az idegen rendelkezésére állianak. Gondoskodni kell Móra Ferenc értékes régé­szeti gvüjteménvének megfelelő elhelyezéséről és lehetőleg arról is. hogv a feltárási helyeket az idegenek megtekinthessék. Fontos általában a város megfelelő kicsino­sitása és szórakozási alkalmak létesitése is. Az előbbi felé komoly lépés volt a Boldogasszony­sugárutnak virágágyakkal való övezése — ami a pályaudvarig kiterjesztendő — és a Kultur­pa^tá előtti park megteremtése. Az utóbbi az idegenforgalom fellendülésével nagyrészt ön­maga adódik. Egészen egyedülálló, jelentős attrakció volna a városon végighúzódó partfürdőnek báró Tunkl által oly helvesen propagált megfelelő kiképzése. Egv partfürdő, ameiy egy nagy vá­ros szivében fekszik, mögötte gyönyörű park­kal, újszerű és különös. A Tisza langyos, nyu­godtan folyó, örvénymentes vize, — különösen, jfca jíz állati hulláktól, és szennyvizektől meg-

Next