Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-14 / 156. szám

©ÍLMAGYARORSZÁG I Megnagyobbított üzletünkben legolcsóbban vósérolbai csillárl, állólámpáí és minden villamossági cikket Nóaxlánau modern ebédlttcallldr P IJ' ­l lllamo "vasaló ötévi fóldlldssal P 6-90 Állólámpa modern 1 Kérje most megjelent árjegyzékünket. £ . Szerelőknek árengedmény Vásároljon Unió könyvecskére 6 havi hitelre. METEOR « GYÁR SBSSgk"*""­!>et|Uk --Q Klrakoiiint Nyári vasárnap délután— Tápén Tápé, jntins. Apró fehér házak. (A statisztika 997-nek szám­lálta meg őket.) Olyan egyformák, mintha nnnd testvérek, sőt ikrek íennének. I^k ablak-szemek. 1-2-3, egy-egy pici házon. Vajion mit rejtenek a fehér falak, mit dobognak a szivek a kék ablakok mögött?.-. (A népszám­lálás adatai szerint: 4430.) Zölden terülő ítt-bársony szőnyeg - a ret... (Az okos könyv azt mondja: 8430 kat. hold.) Cirmos cica nyújtózik itt-ott az ablakokban. Amott a kertből kivirít a piros muskátli, az örök­ké lázban égő szomjas magyar virág. Gyékénysző­nyegen fehér vánkoskán fekve, ég felé nyújtogat­ja rózsaszínű angyallábacskáit pici csecsemő, öregasszonyok az uocapadokon. Amott magányo­s.m feketebársony-zekés öreg eregeti a füstöt. A szomszédháznál 4-5 magyar, kis asztalka körűi kártyáz. Gyerekek - 15—20 is együtt játsza­nak De, ami nagyon különös ... mintéz — m«1ység«w csendben. Egyetlen hangos szó nem hullán.zik itt bele a kék alkonyi csendbe. Egyetlen hang nem síeli át a tápéi neeát. Rózsaszínű, kékpánUikás, 'arkaroko'tyás leá­nyok indulnak kézen fogva sétára, de ők is némán vagy csak nagyon halkan válthatnak egy-egy szót. Legényt egyáltalán nem látni. És csönd, csönd, nagy mélységes csönd minden­felé. Az első tápéi impresszió: Különösen szép, különösen tiszta, de nagyon (sendes és bizalmatlan nép lakhat itt, ami már a kisgyermekeknél is kifejezésre jut. A gyermekcsa­pat uccai játékából szétrebben, amikor meglátja ( közeledő kocsit. De csillogó, gyönyörű szemük távolabbról azért felénk sugározza kíváncsi tü­zét. A gyermek legyőzi a vele született zárkózott­• ágot és a szerzett szégyenlőséget, kitör belőle a kicsi lélek mindent megismeri akaró szomjas vá­gya és friss tekintete érdeklődve kapcsolódik a tisztes távolból. Mi pedig megragadjuk az alkal­masnak vélt pszihológiai pillanatot __ Gyere közelebb drágám, kapsz csokoládét... De a gyermek nem siet feíénk, sőt meg se moz dul. Ali és néz... Többszöri kérésünkre mégis megindul egy ki- 1 osi ,őt követik aztán a nagyobbacska magyarok j is (de valami méltóságos csendességgel és belső i önérzettel). A csokoládé pusztítása azért lassan- i ként mégis csak megindul,, később már kevés is | /esz. Apró darabokra kell tördelni, hogy mind­egyik kicsi kézbe jusson legalább egy... Némelyik kezecske piszkos a homokos-játéktól, de egyébként mindegyik gyermek feltűnően tiszta, rendes és önérzetes. Nem kérne egyik' sem, egyet­len darabkát se... * Nagyon szépek itt a nők. Az öregek is. Szinte magátólértetődő, hogy a magyar népi élet nagy festője. Nyilassy Sándor annyi ihletet kaphatott itt. Ezek a gyönyörű ío­ratos hajn lányok, rózsaszínű menyecskék... a tempósan kártyázó öreg magyarok... vig asszony­terefere a kútnál-., kisgyermek kezek panesola sa az itató vályúban - A ^Hazatérő kapás'-!, a .,Magvetök"-et, a boldog „Vasárnap'-ot élő és szoborszerű valóságban láthatja itt a magyar le­vegőre szomjas, táguló szem. Hogyan lehetne szólásra bírni, egy ilyen szótlan sjéégyenlős és talán bizalmatlan női szájat?. Hogy megengedjen a jég a szive körül, hogy el­hígyje és á/tértse: testvérek vagyunk a magyar glóbuszon akkor is, ha egyikünkre a tápéi réten süt a nap, másikunkat pedig a „Város" aszfalt­jára dobta sorsa és végzete ... Fiatalasszony kislibákat legeltet. Karján édes kisbaba. Az anyasziv — gondoljuk — Tápén is — anya­sziv. Itt talán nem is lesz tulnehéz a beszéd la­katját megtalálni. .— Milyen gyönyörű baba — kezdjük —.fiúcska, vagy kisleány?... — folytatjuk ezzel a nagyon• uj kedveskedéssel. * A szép, fiatal anya szeme felesillan. — ..Gyerök" ez a leiköm, — feleli boldogan és biztatni kezdi a kicsit; — „Mihályka" fordítsd már a fejed a néni felé... A gyermek egy pillanatra huncutkodva felénk tekint, de aztán elkapja aranyos kis lökötös fe­jét és elrejti a finom fehér nyak hímzéseiben De mi akkor már vigan beszélgetünk. Persze Mihálykával induí meg a barátkozás. Mihályka! Igy szép komolyan. Itt ugy látszik nincsenek P5-, tyik, Lityik, itt a nyolchónapos csecsemőnek sincs semmiféle beceneve... Mihályka! Mennyi meleg és komoly szeretet, szépség és finom báj van eb­ben az anyai megszólításban. A kicsi alig félesztendős kis életéről már mindent tudunk, amikor másfelé próbálkozunk. — Ismerte-e leíkem, a Nyilassy festő urat? Az asszonyka ránk veti a szemét. — Már hogyne ismertem volna kérem. Sokat volt a művész ur — igy mondja — közöttünk. Hi-. vott engem is modellnek, mentem volna is szíve­sen, dehát tetszik tudni — és itt szégyenlősen le­zárja a két gyönyörű kék ablakot — nem akartam, hogy „kihireszteljenek," mert az azzal jár... Nem szeretem, ha beszélnek rólam ... Azt tartják itt, az a jó asszony, akiről semmit se tudnak. Csak ezért nem mentem... Jaj de sok képet is festett a művész ur itt, de nagy kár érte. Később a „tápéi szinriiüvészetre'' terelődik a szó, a kitűnő Boga doktor „Hős Sárkány Dá niel"-jére. Sokan játszottak abban. A mi fiatalasz­szonyunk huga is Választékos kifejezésekkel szól erről, de nem „uraskodva," a maga népi stilasá ban, de mindig találó szavakkal fejezve ki a gon dolatot. Itt a festőművészeiről és a színjátszásról agy beszélnek, akár a földművelésről, vagy gyékényfonásról. — És ha betegek, — fordítjuk megint másfelé ér­deklődésünket, — elmennek-e. mindjárt a doktor úrhoz, vagy várnak előbb egy kicsit — már amint szokták —, hátha meggyógyu? a baj magától is?.­Mihályka fiatal mamája mosolyog. — Deihogy kérem. Ha valami bajunk van, mind járt elmegyünk a doktor úrhoz. Nem várunk mi.. Nagyon szeretjük ... . — És napközi otthon, vagv olyan intézmény., ahol fogallkoznának a gyermekekkel, — indítjuk el az ujabb kérdést. — olyan intézmény nincs?... — Az nincs kérem, — feleli a kicsi asszony, — pedig nagyon jó lenne... Ezt, egyéb tapasztalatainkkal összegezve meg­állapítjuk, hogy az uj nagy a r pedagógiának, n szociális megsegítésnek és az általános népgondo zásnak az intézményes megvalósítások tekinteté­ben, nagy tere vár még lelkes szivü és kellően képzett szociális munkásokra — Tápén — És maga kedves, mivel foglalkozik házi mun kápja végeztével* — Varrok és varrni tanitok, — feleli büszkén - Egy *cép női felső ruhát elkésztiek pengő­husaért. És ..nez ugy Ki, mint ez..." Rámutat a vetttak levő hölgy kitűnő szabású angol ruhájára. Hát ez. már igazán szép Mert se Tápén, se másutt a világon, nincs élet és nincs fejlődés a kemény emberi önbizalom nélkül. Hála Istennek Tápéra ebből bőven jutott. • Az idö későre jár. Pihegve térnek esti pihenőjükre a napi sétából a friss, fiatal, tavaszi libák, pihés kacsák... Vil­logó szemű, pirosra tüzesedett kis béres, két lo­von vágtat fei'énk ... A lovak dobogása hallatszik, de egyébkéjt olvan nagy, olyan végtelen a csen­desség, a békesség itt... Nyári vasárnap délután Tápén... És ezen az éjszakán a légiharc modern vívmá­nyai nem riogatják a képzeletünket. Mihályka hó­fehér arca, édes, csöpp szája kísér e] bennünket az álamországba, ahol ilyen felderült, mosolygó sziv vei oly rikán jártiatunk... V-iJ-a AUSZTRIA OfOüolöriói és npralói a legolcsóbbak! mer? schillinget orvosi bizonyítvány és útlevél alap­ján telár nélkül lehet igényelni. 601 o visszautazási kedvezmény. Mindennemű felvilágosítás, prospektus, és kedvez­ményes menetjegy úgyszintén schillingigénylés: OSZTRÁK FORGALMI I0DA, Budapest, VI. Andrássy-u. 28. továbbá a mi. lilv. meneficguiroűa és fióktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom