Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-20 / 186. szám

T935 augusztus 20. DÉlMAGYARORSZÁG .9 Hogyan trenírozott három hónapon át Szegeden Radó ur, a „dúsgazdag" atlétikai tréner Egyetlen rojtos nyakkendő maradt a sok, fantasztikus meséből ax ittfelejtett hitelezők kezében (A Délmagyarország munkatársától.) Körülbe­lül három hónappal ezelőtt feltűnt Szegeden egy negyven év körüli férfi, aki körül később nagy viharok zajlottak le. A férfit senki sem ismerte Szegeden Atlétikai trénernek mondotta magát, aki Svédországban tanulta ki ezt a . mesterséget Testvére ma is ott él, hatalmas villában és neki is van ott néhány ezer svéd koronája. Uj ismerő­seinek elmesélte, hogy az egész világot bejárt^, először mint versenyző, majd mint tréner. Ren­geteg pénrt kereseitt, ugyanannyit költött és ál­talában jól élt Jelentéktelen külsejü ember volt. Alacsony, szőke, elől több foga hiányzott, egy­szóval nem éppen a legbizalomgerjesztóbb külső­vel rendelkezett, mégis minden szavát elhitték... Ez annál is nagyobb dolog volt, mivel az úgy­nevezett „okosokkal" került össze Szegeden, akik nem igen szokták magukat becsapatni. De Radó urnák — igy nevezte magát az idegen — még a legnehezebb kávés és főpincér is hitt. Ha voltak is eleinte okoskodók, hitetlenek, ezeket részben lehurrogták, részben pedig Radó ur szerelte le őket Aki közelébe került, az máris az embere volt esténként ugy itták a távoli világokról szóló meséit és kalandjait, mint a gyerekek. Radó ur egyre jobban elámította az ismerőseit Állandóan azokról az ezer és ezer dollárokról mesélt, ame­lyeknek rövidesen be kell futniok, mindenki­nek gazdagságot és jólétet igért és eleinte mind­ezért nem is kért cserébe semmit, csak barátsá­got Volt is barátja bóven. A kis kopott, jelenték­telen emberke állandóan nagy társasággal járt éjjelente egyik kávéházból a másikba. Ahol 6 volt, ott nem fizethetett senki más, csak ó. De nem is beszélhetett más. Az asztalnál ülők der­medt csendben hallgatták meséit A mély tiszte­let lerítt arcukról. Radó ur, amint később kiderült, feltaláló is volt. Mindössze egy találmányát tudta megmu­tatni, egy cigaretta-elfojtó készüléket, amely min­denfelé a legnagyobb csodálatot keltette. Radó urat ünnepelték. A kávésok megmutogat­ták 6t kedvesebb vendégeiknek, a fópincérek láb­ujjhegyen jártak körülötte, a cigányok csak neki húzták. Volt néhány kedves szokása, amelyet még a békeidőkből mentett át a mai sivár világ­ba. Igy például a bankót felébe tépve dobta oda a prímásnak, bankóval gyújtott rá a cigarettájára és más hasonló. Ila leült kártyázni, a nyere­ség vagy veszteség hidegen hagyta. Nála néhány ezer pengő, vagy dollár, amint mondani szokta, nem játszik szerepet. Az italok közül csak a leg­finomabb pezsgőt itta. Bálványa volt a kávéházi hölgyeknek, mert olvastalanul adta a pénzt..,. Radó urnák azonban nem volt pénze. Ugy­látszik, csak kezdeti tőkéje volt, a többit már elszédült barátai adták neki esetről-esetre'. Min­denekelőtt egyik találmányát eladta egy fő­pincérnek, aki 1200 pengőt adott neki érte. AZPZ nem is tudta, hogy miért adta a tekintélyes sum­mát oda, mert Radó ur azt sem igazolta, hogv az a találmány az övé-e és ér-e egyáltalán va­lamit- A* főpincér azonban nem kérdezett és természetesnek tartotta, ha Radó urnák adhat. Még aat is hitte, hogv jó üzletet kötött. Tutajdon­ké|«pen ez az üzlet alapozta meg a továbbiadat Aki addig kételkedett most már az óvatosságáról ismert fópincérre gondolt és az életét is oda adta volna, ha Radó urnák eszébe jut elkérni. Radó ur azonban csak pénzt kürt, pgyre többet és többet. Egyesek arról panaszkod­tak, hogv sajnos nincs pénzük, amit odaadhat­nának Aki" pedig olyan boldofi volt, hogy adha­tott, az álmokat szőtt Radó ur bőkezűségéről... Az egyik vendéglős azon gondolkozott, hogyan adhatna tul egész pincéjén, csakhogy Radó urat kielégíthesse. Mert a tréner étvágya rendkivüli módon meg­nőtt Nap-nap után reggel tért haza, nappal aludt és este ujra kezdte. A cekkeket soha sem fizette, dc minden fogyasztásáról kétszeres szám­lát irt alá. Igy akarta és a fópincérek örültek, ha belépett üzletükbe. Gyűjtötték a Radó-félc szám­lát, mint az aranyat. Radó ur pedig gondoskodott arról, hogy (a nimbuszt állandóan növelje. Nem tudják egyelőre hogyan csinálta, de egyizben Ri­gából kapott sürgönyt, amely tudatta vele, hogy egy nagyobb szállítmány pénz uton van. Levele­ket küldött mindenfelé,' sürgette a pénzét és ezekre a levelekre válaszokat kapott, amelyben alázatosan arra kérték, hogy várjon még néhány napig, amig a tizezer pengő vagy húszezer dol­lár átutalása megtörténik. Ezek a levelek kézről­kézre jártak. Az emberek suttogva adták tovább a hirt: Radó pénze megérkezik. Közben elárulta azt is, hogy egy másik talál­mányát eladta hatezer pengőért, de csakis Ma­gyarországra! Folyt a pénz Radó ur kezei között. Az idő pedig egyre telt. Voltak barátai, akik ál­landóan vele jártak, szó nélkül és szemrebbenés nélkül kifizették minden számláját, azután a ki­adást bevezették Radó ur többi tartozása mellé. Így ment ez három hónapon keresz­tül, anélkül, hogy valaki is gyanút fogott volna. Mert Radó ur minden gyanú íj felül állott Bizonyos idő éltleltével egyesek mégis türel­metlenkedni kezdtek. Voltak, akik már csak immel-ámmal adtak pénzt Akkor már többezer pengővel tartozott barátainak a tréner... A további események pedig gyors tempóban zajlottak le. Szinte mindenki egyszerre vesztette el türelmét és idegeit a hosszú várakozásban. Odahaza az asszonyok családi jeleneteket rög­tönöztek férjeikkel és megtiltották, hogy Radó urnák tovább is adjanak hitelt, vagy pénzt. A férjek még hittek és dugva segítették a trénert. Radó ur azonban érezte, hogy baj van, hogy megtört a varázs és már készítette a menekülés útját. Az aprótermetü kávés is nagyon szorongatta. . Levelet irt hát egy pesti ügyvédnek és levelében megírta, hogy azt a nyolcezer pengő értékű ék­szert, amely néhány ezer pengő fejében van ná­la, szeretné visszaváltani, lehet-e? Á levél elment, másnap pedig már hirdetje Radó ur, hogy lehet menni az ékszerért. Valóságos versenyfutás kezdődött ekkor, hogy ki menjen fel Radó úrral az ékszerekért. A kis kávés győzött, aki büszkén jelentette ki, hogy ezen az üzleten egy ezrest akar keresni. Radó iwnak 6 adott útiköltségre negyven pengőt. Másokat is megvágott Radó úti­költségre és mindenki boldogan adott megint. Azonban Radó ügyesen kivédte a készülő ve­szélyt. Ha ő most elmegy a kávéssal Pestre — mondotta —, mindenki azt fogja hinni, hogy megszökött Szegedről, ő tehát inkább marad és és itt várja be a kávést az ékszerekkel. A kávés­nak megadta az ügyvéd rímét és a kávés egy se­reg irigy pillantástól kísérve a reggeli gyorssal 'elutazott. Mindez az elmúlt napokban történt. Még a délelőtt folyamán sürgöny érkezett egyik főhitelezőhöz a kávéstól: Radó ur szíves­kedjék pontosabb cimet adni, — sürgönyözte a kávés —, mert az ügyvédet nem találja. A kávés ugyanis a kapott címen nem találta az ügy­védet, de hiába járta végig a hosszú pesti ucca minden házát, még csak nem is hallották az ügy­véd nevét. A sürgöny nyomán idehaza megmozdult min­den hitelező. Biciklin, gyalog szaladtak Radó ur /ftatcr & amftojj CL IkJb&r TruÍA/ek rí. tíuüAPBST Vl/JÓKAI TEQ S. 100 °|o-lg hasai gyártmány.' Kaph.it'i Építési anyag es lesifiKKeresHedeseküen. lakására, de már csak hűlt helyét lelték. Lakás­kulcsát leadta a háziasszonyának, a lakásban pe dig nem hagyott egyebet, mint egy rojtos gyakkendőt. Az udvaron egy lány elárulta, hogy a reggeh órákban Radó ur aziránt érdeklődött, hogy mikor indul legközelebb vonat Szegedről, mindegy, hogy hová... Radó ur tehát megszökött, ez nem volt tovább kétséges. Este az egész hitelezőtársaság kivonult a pályaudvara a kis kávés elébe. Megrohanták, de a kávés elutasító mozdulattal válaszolt. — Ebben az ügyben nem vagyok hajlandó tár­gyalni — mondotta pulykavörösen- És hazarobo­gott... Azóta pedig keresik Radó urat a szélrózsa minden irányában, de nem találják. Radó ur el­tűnt és itithagyott egy sereg kifizetetlen számlát és egy sereg szomorodott-szivü barátot. . K. Gy. Cseh nagyítási hóbort Varsó, augusztus ig. A Gazella Polski ma. 6záma »Cseh nagyzási hóbort« cimü cikkében hosszasan foglalkozik Csehszlovákiával. A brüsszeli világkiállításon — mondja a lap — Csehszlovákia olyan régi térképet állított ki, amely szerint Bécs, Budapest, Berlin, Lengyel­ország, egészen Keletporoszországig, Krakkó, Pó­zén, Varsó, Lemberg mind csehszlovák uralom alatt állt volna. A csehek valószínűleg arra a lény­re gondoltak, amikor II. Vencel Lengyelország királya is volt. De elfelejtik, hogy a független I^engyelország volt II. Vencelé és az akkor is na­gyobb volt, mint a jelenlegi Csehszlovákia. Mit szólnának a csehek, ha a lengyelek hasonló mód­szerrel Magyarországot akarnák bekebelezni TI. Ulászlóra való hivatkozással, vagy a magyarok, Báthoryra hivatkozással, l^ngyelországot követel­nék. Igazságos volna, ha ezért a piszkos mun­káért Prágában valakinek a kezére ütnének. KI nem tud fa, nagyonrltka, Poüvemitt a szabás íitha. Koryenruha és uri szabóság. Higjó u. 3. Feketesas u sarok. Cserkésifetsrerelések raktára GAZDÁÉ-CIRKUSZ Folyó hó 22-én, csütörtökön este téf 9-kor a Szent Isiván-iéren nagy megnyitó előadást tar! szenzációs világvárosi elsőrendű műsorral Helyárak 40 fillértől 1a40-lg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom