Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)
1935-10-22 / 238. szám
I93Q október 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Forgalmi és világítási előkészületek a nemzetközi autóut megnyitására (A Délmagyarorszás munkatársától) A transzkanitmentális autóut szegedi szakasza rohamosan közeledik a megnyitás felé- Az útszakaszt — minit isim-eretes — novemberben adják át a forgalomnak és novemberre elkészülnek a rókusi vasbeton felüljárók is. amelyek a niemr zeitSvöza. ut fongaiknát átvezetik a vasút pályatestjón és bekapcsolják a Kossuth Lajos-sugárutba- Megtörtént a városi útvonal kijelölése is, <még pedig ugy> hogy az autők a Kossuth Lar jossujgdruton- a Tisza Lajos-köruton és a Petőfi Sándorsugdruton roboghatnak majd vér gig- Nemrégen ülést tartott a veeyesbizöttság. amely megbeszélte az utmegnyitással kapcsolatban szükségessé vált temtvailókat- A vegyesbizottság javaslata alapjára rövidesen sor kerül a, belső útjelző táblák «elállítására is- Ezeken a táblákon niem csak a hivatalos útirányt fogják Jelezni hanem fölhívják az utasok figyelmét a város megtekintésre érdemes látnivalóira is- Ugyancsak a vegve>bizottság tett előterjesztés az útvonal világítási viszonyaimé megjavítására is» mert a jelenlegi viláeitás rcam elégítheti ki a kívánalmakat A kérdéssel hétfőn foglalkozott a város hatósága és a mérnöki hivatali javaslata alapján ed is rendelt a polgármester bizonyos változtatásokait- Több olyan uccában- ahol nagyobb forgalomra lehet számítani, a villanykörtéket erősebb fényű körtékre cseréilik ki- másutt leszerelik a gázégőket és erösfényü villanytesteket szerelnek föl helyettük- A t legérdekesebb a dologbain az, hogy a világítás fokozása nem Is kerül pénzébe a városnak- A mérnöki hivatal számítása szerint körülbelül 2400 pengő költség merül feL de a leszerelendő gázlángoknál ugyanannyi megtakarítást ér e/1 a városFontos uiitAs a hajfesSészetben! Világvárosokban már közkedvelt újdonságunkat, a „Henna Freral Egyptlen" folyékony és por hajfestékünket Szegeden is bevezettük és DUDÁS fodrásznál, Tisza Lajos körút 19. sz. a. lerakatot létesítettünk. A „HENNA FRORAL EGYPTIEN"nal való festés az eddig használt hajfestékekkel szemben meglepő eredményeket produkáltl — 25 ragyogó színárnyalat! Díjtalan bemutatás e hó 31-ig és ugyancsak díjtalan színskála és hajfestő könyv. 295 Szeged ünnepe az 50 éves ipartestület jubileumán Az ünnepi díszközgyűlés után felavatták az iparosok ujszegedi aggházát (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület vasárnap ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát. Délelőtt 9 órakor a fogadalmi templomban ünnepi szentmise volt Tizenegy órakor díszközgyűlés kezdődött, amelyen az iparügyi mlntazterkun képviseletében megjelent dr. G y u1 a y Akos miniszteri tanácsos, Bárányi Tibor főispán, dr. Pálfy József polgármester, begavirl Back Bernát felsőházi tag vitéz dr. Shvoy Kálmán és dr. Hunyadi Vas Gergely országgyűlési képviselők, dr. Tóth Béla helyettes polgármester, Vértes Miksa, a kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Grósz Marcell kamarai alelnök, Varga Mihály a Kereskedők Szövetsége elnöke, dr. B u ó c z Béla főkapitányhelyettes, H o ff e r Jenő a Szegedi Lloyd-Társulat társelnöke és még igen sokan. A Polgári Dalárda éneke vezette be a díszközgyűlést, maid Körmendy Mátyás elnök üdvözölte a megjelenteket. Dr. G y ula y Akos miniszteri tanácsos az iparügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Dr. Gyuri» István titkár a szegedi ipartestület történetét ismertette gonddal megszerkesztett jelentéséiben. Nagy érdeklődés várta dr Dettre Jánosnak, a testület ügyészének ünnepi beszédét. Dr. Dettre János beszédét annak a kérdésnek felvetésével kezdette, hogy az alatt a fél évszázad alatt, ami az ipartestület mögött áll, az iparosság élete könnyebbé vált-e, vagy nehezbbé. Erre a kérdésre nem könnyű a választ megadni, mert a roai közszellem merőben más, mint az ötven évvel ezelőtti voít s amit ötven évvel ezelőtt haladásként köszöntöttek, abból sóikat ma, mint a társadalmi fejlődés elvélyedését szeretnének kiirtani, ötven évvel ezelőtt az iparosság lelkendező Örömmel köszönte meg az ipartörvény ajándékát, az ipari önkormányzatot s ma az egész világon olyan közszellem válik úrrá, amelyik az önkormányzatok megszüntetését követelik ötven év előtt haladást láttak az önkormányzatban, de haladást láit-e abban a mai önkormányzat? Az ötven év előtti közszellem azt követelte, hogy a megadható szabadság legnagyobb mértékében kell nészestíeni az iparosságot s a mai közszellem nem nálunk, de majdnem világszerte aat követelt, hogy az elvehető szabadság legnagyobb mértékét vegyék el. Mit lássunk igy a szabadságban, emelkedést, amit félévszázaddal ftzelőtt, vagy hanyatlást. i mit sokan ma látnak benne? — ötven év előtt egy kis rosszul meszelt, bérelt szobában jöttek össze az akkori ipartársulat vezetőd — mondotta — s ma ennek az ékes palotáinak büszke márványtermében emlékezünk meg róluk. Ez a vátlozás azt mutatja, hogy a szegedi iparosság nagyszerű lendületi fejlődésen ment keresztül. De ha erre gondolunk, hogy ebben a téres terembe nem tér el a szegedi iparosság minden sóhaja és minden könnye, akkor már nehézzé válik a felelet kérdésünkre. Ha arra gondolunk, hogy ötven évvel ezelőtt békés és rendezett életű iparosok jöttek össze, akik kénytelenek voltak munkájukat félretenni, ha ipari közügyekkel foglalkozni akartak, ma pedig a közügyekkel való foglalkozás esak rövid időre terelheti el a Ügyelmet a munkanélküliség irtózatos, kivérzö problémájáról, akkor már nem lehetünk biztosak a kérdésre adott válaszban. — Nem lehetünik azonban — folytatta Dettre — igaztalanok az ipartörvénnyel szemben, amelyik az ipari önkormányzaton kivül tudást és szabadságot adott as Iparosságnak. S a magyar iparosság mindent kiharcolt magának, aminek k¡küzdésére a törvény módot adott. Azután az» fejtegette, hogy a magyar iparosság küzdelméből a szegődi Iparosság hogyan vette ki részét. Három élő intézmény ad választ erre a kérdésre. Az egyik az ipartestület palotája, amelyik a szegedi iparosság alkotóerejének, áldozatkészségének, bátor lendületének és nemes öntudatának hirdetője, a vásári ház bizonyítja a szegedi iparosságság kezdeményező ereiét, találékonyságát, helytállását azt a megbecsülhetetlen képességét, hogy a változó viszonvokhoz milyen akaraterővel és szívóssággal tud alkalmazkodna s az iparosok menháza vtszhangos hirdetője lesz örökké a szegedi iparosok kari szellemének, szolidaritásának és szociális kötelességteljesltésének. Ha a munka nemesit, a szegedi Iparosság már rég megszedte a nemesi oklevelét. Ezután arról beszélt, hogy a szegedi iparosság, amikor diszes székházát felépítette, négy dolgozó iparos kőből faragott képmását emelte fel az oromfalra. A négy dolgozó iparos képmása a munka nélküli szegedi iparosok képmásává vált, akik szintén kővé váltan várják, hogy mikor lép mér be a megrendelő műhelyükbe, akik a munkanélküliség tétlenségétől megkövült karjukban tartják a mozdulatlanná meredt szerszámot, s akik megkövetett tekintettel bámulnak maguk elé, ho£y mit hoz a tolatp. ötven évvel ezelőtt attól féltek, hogy majd a gyárakba mennek vissza M önálló iparosok s snrdlsnrdlu snrdlu snrdlu ulutf nem gyárakba, de népkonyhára kerülnek az eleseitek. — Az ipartörvény — fejezte be beszédét —, tudást és szabadságot adott az iparosságnak. Tudás nélkül nincs szabadság és szabadság nélkül nincs tudás. Az ünnep nemsokára véget ér s az iparosság újra felkerekedik, hogy folytassa végtelen útját az örök cél felé. De ez aiz ut csak akkor fog mindig felfelé vezetni, ha az iparosság nem feledkezik meg arról, hogy jogai bölcsőjébe a törvényhozás napkeleti bölcsei a tudás aranyát s a szabadság tömjénjét helyezték el. A mai ünnep neosak a pihenésé legyen, de az erős fogadásé is. Fogadja meg az iparosság hogy végtelen útjára a bölcsesé.g frigyszekrényóben örök útitársakként mindig magával fogja vinni a tudás hatalmát s a szabudság szépségét. Az ünnepi beszédet percekiig tartó ováció ki »érte. Az üdvözlések során elsőnek dr. Pálfy József polgármester a város nevében köszöntötte a jubiláló ipartestületet. Kiifejtette, hogy büszkén szokta hangoztatni, hogy iparoscsaládból származik és büszke arra is, hogy az ipartestűlet körében 7 esztendőt töltött eL Az iparosság iránti őszinte szeretetet magával vitte a polgármesteri székbe és igéri, hogy munkájában, törekvéseiben mindenkor örömest támogatója lesz az iparosságnak. Vitéz dr. Shvoy Kálmén országgyűlési képviselő űizaal kezdte beszédét, hogy 30 év óta közvetlen közelről szemléli a szegedi iparosság küzdelmes munkáját. Különösen nagyraértékeli, hogy mindig mérsékelt és bölcs maradt az iparosság és a háborúban és megállották helyüket. Bevallja: egyszer lett hűtlen a szegedi iparossághoz, amikor próbaképen Budapesten csináltatott magának ruhát. De póruljárt és azóta minden tekintetben pártolja a kiváló szegedi ipart. A küzdelme» mult után, boldogabb jövendőt kívánt a szegedi kézmüiparosság számára. Vértes Miksa a kamara köszöntését tolrná osolta, dr. Dobsa László az IPOK nevében üdvözölte a jubiláló ipartestületet. Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár az Országos Iparegyesület és az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesülete üdvözletét tolmácsolta. Varga Mihály a Kereskedők Szövetsége, Szántó Gergely a hódmezővásárhelyi iparosság nevében köszöntötte a jubiláló szegedi iparosokat. Körmendy Mátyás Indítványára a miniszterelnököt és az iparügyi minisztert táviratban üdvözölte a díszközgyűlés, amely a Himnusz hangjai kőzben ért véget. Délután került sor az iparosok ufszegedi aggházának felavatására. Ugi Géza újszeged! plébános szentelte fel * házat, majd dr. Csonka Miklós tanáosnok, a váró« képviseletében átadta azt az ipartestületi bízott ságnak. Körmendy Mátyásné az iparosassz© nvok nevében mondott köszönetet a városnak * ház átengedéséért, majd G y u 1 a y Tibor miniszteri tanácsos vázolta azit a nemes feladatot, amelyet a szegődi iparosa sszcmyok magukra vállaltak az aggház megteremtésével. Este az Ipartestületben 650 terítékes vacsora keretében ünnepelték azokat az érdemes iparosokat, akik már negyven és ötven évet meghaladó idő óta tagjai az ipartestületnek. A vacsorán először Bárányi Tibor főispán szólalt fel és a kormányzót köszöntötte beszédében. Dr. Hunyadi Vas Gergely országgyűlési képviselő a Duna —Tiszaközi Mezőgazdiasági Kamiara üdvözletét tolmácsolta. Dr. Gyulay Akos az iparügyi minisztérium díszoklevelét nyújtotta át kilenc iparosnak, akik 50 évet meghaladó ideje dolgoznak * szakmájukban. Dr. Katona István tanácsnok ai IPOSz oklevelét adta át, Vértes Miksa kor mányfőtanácsos, a kereskedelmi és iparkamara, dr. Tonelli Sándor az Országos Iparegyesület díszokleveleit nyújtotta át. a kitüntetett iparosoknak, akik nevében Glöckner József és F;jő» Ferenc köszönték meg az ünneplést. Felszólalt még a vacsorán dr. Vinkler Elemér, a Baross-Szövetség stet di csoportja részéről, vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagy, országgyűlési képviselő azt a felszólítást intézte a szegedi háztulajdonosokhoz, hogy minél többen tataroztassák házaikat és ezzel adjanak munkaalkalmat kz iparosságnak. Széchenyi-téri: BIHARI <i;vaiuí ít ílCnye, hógy dlvatujdonságaival mindenkit mcgel«il
