Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)
1935-11-21 / 261. szám
T935. november 17. DÉ I MAGYARORSZÁG • • • M f Mm m f m Hl A w • • uri és női divatára üzletét a Kárász uoeáról Uzletathelyezes! | Szász Uiossl, széchenyi-téri^ A nagy országút Hát van még valami, aminek örülni és am»it üunepelni lehet ezekben a nehéz időkben? Hát lehet még okunk, hogy egy pillanatra megszakítsuk a küzdökések hétköznapjainak novemberi szürkeségét és a befejezettségnek jóleső érzésével tekintsünk végig a nagy országút magyarországi szakaszán, amely immár megszakítás nélküli hiánytalanságban fut végig a nyugati határtól Horgosig és az idegenforgalom egészen uj perspektíváit nyitja meg Szeged számára is? Ha ezt tesszük mi szegediek, azért cselekszünk igy, mert az esztendők folyamán, mig a küzdelmet folytattuk ennek az útnak a megépítéséért és a megépítés elhatározásán belül a szegedi vonalvezetésért, számunkra ez f.z ut többre emelkedett a közgazdasági és forgalmi jelentőségnél: nekünk szívügyünk is lett ezaz ut, általa és rajta keresztül vékük eldöntendőnek a nagy kérdést, hogy csakugyan lassú sorvadás lesz az osztályrészünk, vagy várhat-e ránk még pezsdülő, uj étet a magyar ég alatt? A klebelsbergi esztendők Szeged számára kulturális reneszánszot jelentettek, de akik ismerték ennek a nagy alkotónak elgondolásait, tudják legjobban, hogy az egyetem idehelyezésével s az egyetemi építkezések tető alá hozatalával távolról sem tartotta munkáját befejezettnek. Az országcsonkitás, amely megfosztotta ezt a várost legerősebb ahmentáló területeitől, kirántotta közgazdasági élete alól az igazi alapokat. Forgalmi tekintetben Szeged végpontja lett a nemzetközi jelentőségéből csonkává degradált vasútvonalnak s az ellenséges indulatok drótakadályai és farkasvermei nyelték et a város kulturális és gazdasági életének kisugárzásait. Az építkezések után, amelyeknek a harmadik Szegedet köszönhetjük, egy gazdasági építő periódusnak kellett volna elkövetkezni, amely legalább részben kárpótlást nyújtott volna azért, amit elvesztettünk és elevenebb életet, mozgást hozott volna ebbe a nagyon megcsendesedett éJetü városba. A nemzetközi gazdasági élet áh alá nos irányzatának megváltozása s az ország belső erőinek megcsappanása uj, meg uj akadályokat gördítettek ezeknek az elképzeléseknek utjába. Ha történt is valami, az nem egy uj élet lendületéből fakadt, hanem csak a meglevőnek megmentésére, konzerválására irányult. Öt esztendő óta a nemzetközi a útónt szegedi szakaszának kiépitése az első olyan mozzanat, amely ígéretet jelent a jövőre nézve is. A megnyitás mai ünnepsége ezért áll közei Szeged lelkéhez. De közel áll még valami másért is. Szeged egész közönsége nagyon jól tudja, hogy mennyi küzdelmet kellett folytatni ennek az útnak megépítéséért, attól a pillanattól kezdve, hogy az építés gondolata 7930 nyarán a londoni Touring Clubban felmerült. Ki kellett védeni a fürge csehek manővereit, akik »turisztikai szépségekre való hivatkozással Budapest helyett a prágai útirányt ajánlották és Magyarország elkerülésével akarták a nemzetközi autóforgalmat levinni a Balkánra. Azután biztosítani kellett a magyarországi útvonal megépítését Szeged javára s mikor ez is megvolt, nemcsak szép szóval és nádi hegedűvel, hanem nagyon is határozott szavakkal kellett becsalogatni az országutat a körtöltésen belül fekvő város területére. Szinte az utolsó pillanatban kellett megakadályozni, hogy valóra ne váljék az elképpesztő elgondolás, a szegedi országút, amely elkerüli Szegedet De most már tirl vagyunk mindezeken. A nagy országút magyarországi szakasza készen áll. Nem mondhatjuk, hogy kigyózik a fehér országút, mert Iwnp'szették a régi ut indokolatlan kanyarulatait s az uj országút egyenesen haladva, 191 kilométerről 158 kilométerre rövidíti le a Budapest és Szeged közötti távolságot is. A mai megnyitó ünnepség a nemzetközi munka egy hatalmas szakaszának befejezését jelenti.- Maga az egész munka azonban még európai vonatkozásban is távol van attól, hogy késznek lehessen tekinteni. Ami eddig történt, azt Szeged szempontjából inkább csak ígéretnek lehet tekinteni. Bizonyára jó időbe fog még telni, mig az írtnak jugoszláviai 582 kilométeres szakasza, a bulgáriai 370 kilométer és a törökországi 250 kilométer is kiépül és átadható lesz a nem 'Rtközi forgalomnak. De mór most számolnunk kell ezekkel a lehetőségekkel, még akkor is, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk azokat a távoli perspektívákat, melyek a kezdeményező londoni Touring Club szerint ennek az útnak igazi jelentőségét megadják. Akkor fog ugyanis ez az Európa derekát át szelő nagy országút igazi nemzetközi jelentőségre emelkedni, ha ázsiai meghosszabbításában eljut Kalkuttaig, afrikai meghoszszabbitásában pedig Palesztinán, Egyiptomon, Szudánon és a középafrikai angol gyarmatokon keresztül egészen Fokvárosig Nem országok, hanem kontinensek autóforgalma fog ezen az útvonalon lebonyolódni s ennek a nagy internadonálií forgalomnak földrajzi helyzeténél fogva egyik legfontosabb állomása lesz Szeged Ettől az időtől még jó néhány esztendő választ el bennünket. De amint hamar eltelt az az öt esztendő is, melynek leforgása alatt a calais—horgosa útrész kiépült, megépülnek a többi útszakaszok is. Legyen azért az a néhány esztendő, mig a calais—konstantinápolyi ut egész hosszában kiépül s mig eljutunk oda, „messze zugó Márvány-tenger habja hótajtékát parti szirtre csapja", átmeneti idő, melyet fel lehet használni arra, hogy a nemzetközi köztudatba belevigyük, hogy Szeged a nagy országútnak olyan állomásai közé tartozik, ahol érdemes megállani. Mert senki se higyje, hogy az esetlegesség és a véletlen teremti meg az idegenforgalmi gócpontoka* és megállókat. Minden idegenforgalmi eredménybe jelentős munkamennyiség van belefektetve. És ez az előkészítő, propagandisztikus munka nemcsak a magánosokat és intézményeket terheli, hanem a céltudatos, tervszerű és előrelátó várospolitikának is feladatai közé tartozik. A nagy országút végigszeli egész Európa derekát. Kiindul az ódon calaisi torony lábától, melynek aljában Rodin bronzba öntött polgárai állanak, köszönti a kölni katedrálist, végigkanyarodik az osztrák Duna s a budai vár és a szegedi városháza csipkés tornyának üdvözletét viszi Konstantinápoly ötszáz minaretjéhez. A távol ködében az egytomi piramisok és az indiai mesevilág palotái vesznek el. A jövő pedig az eleven élet és lüktető forgalom ígéretét hozza magával. nappa béleli, barna 5*50 nappá bélelt, csatlós 6-50 MÖFLE kesztyűs, Klauzál tér S. ss. Német József tanyai városatya összeférhetetlenségi ügye az igazolóválasztmány előtt A XI. kerület ellenzéki mandátuma ellen beadott panasz* a bizottság elutasította (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt ülést tartott a törvényhatósági israaolóváiaszimámy. hogy letárgyalja a »Német József ügyében hozott ismeretes összeférhetetlenségi határozatot és dr- Kormányos Benőnék a XI- választókerületre vonatkozó beietentését- Német ellen aaérí jelentettek be annakidején östs zefórhetetItenséKeí- mtert< mint törvényhatóság bizottsági tag egy folyamatban levő perben levelet irt a községi Urának, akit befolyásolni igyekezett az ítélet me^ho- tatában Az össaefériietotlentséffi bizottság — numt emlékezetes — ugy találta, hogv a köz^'-í bíróhoz intézett levél tartaüina — nem jelent öszszeférhetetlenséget Az ig&tfo'óválaszttrtáwy most — tudomásai vette ezt a határozatotDr- Kormányos Bemő beadváwábaai azt kifogásolja. hogy a polgáTrnesVr Otejnyik József helyébe, aki lemondott törvt'p-^V^.ági bizottsági tagságáról- Egöá Andort, mint póttagot hivta be- Kormányos szerintit a befnvás *örvórryeltenes. mert a XI- választtókerül-etiben annakidején- 1929-ben. 'két rendes és két póttagot választottak- Mivel ebben a kerületben két lís la futott- az egységjespárt és a s®oaiáil'demokrata párt listája» rendes tagságra nyert marudátnonot aiz egységesipáirti listán Kiss Bálnt- a szociáldemokrata listám Olejnyik József- Póttag fett az egysógespárti Petóik Ferenc és az ellenzéki Pásator József- Pásztor Jóroefet más kerületben rendes taggá választották- igy DÓttaigsága megszűnt. 1934-ben, amikor Kiss Bálintot kisorsolták, de az uj választáson ő nyerte el a kerület mandátumát. Peták Ferenc póitagséga szintén megsziTmt- mert öt a mezőgazdasági k3imara rendes tagiként delegálta a 4ör •vényha+óság-i Mw*tsá-gba- Igy tehát — Ktxmnán\»r»s sneriwt •— ebben a Ve.ríi'T'í-bpn m**os >sja zott póttag, akit be lehetne hrvqí a temoodott Olejnyik helyébe Égőd Andor szerinte nem h-ivhajtó be. barnem a kerületiben uj választást kielil kiinná. Ezen az alapon kérte Kormányos az uj váteisztás sh-en etetésétAz igazolóvátasztaiány megáWapttoítia> hogy Kormányos fejtegessenek nincs jogi alapjamert Égőd Andor .póttagságát annakidején* amikor Peták rendes tagként elveszhette a pótta®sásyofi. igazolta az igazolóválasztmány, atmentyny'ben a stzavazaitarány szerint ő következett a soron- Kimondta az ¡igazolóvá! ais ztmány. liogy abban az esettben* ha Kormányos Benő Égőd Andor póttá gságiának igazolása ellen szólal fel. azzal elkésett, mert az igazoláls már régien jogerőre emelkedett Etgőd hefiivása eflen viszont azért nem szólaltat fel- mert ez a behívás nem történt még meg. amennyiben Olejnyik lemondása még ntem emelkedett JogerőreJogerőre csaik akkor emelkedik, ha az i^azoióválasztmány tudomásul veszi a felmentést él ez ed.len a határozata ellen nieim él senki ¡pgorvoslaittal- Az igazolóválasztim ány OJenmyik lemondását csak ezen az ülésén vobetá tudomásul ás erről irtásban értesitt' ¡¥73 érdekelteketaikik záros hattáridőm bellii Mszólalíha<toMk a határozat ellenEzeik irtán, kimondta av igaw>Vwá'-teR&tmány• hogy Kormányos bejeiltemtését érdemileg M Is tárgyelhatja és awt vwssJzairtBsitíraiaross-éffe remben 5?r 2. S2. minden cssstöilöjtün esie flekken,
