Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-04 / 3. szám
fit r V a GVÁROPSZ*G Í955 fanuár 4. A kenguru és a Himalánya A kulturelőadásokat a homokon nem a templomokban tartják. Az ismeretterjesztő ismeretlen társaságok a korcsmaszobákat Ítélték legalkalmasabbnak arra, hogy a tanyai emberformákkal kapcsolatot teremtsenek. Természetesen ilyen kulturélőadá sokon 4 fiatal* Ság nem igén véli részt, mert a tanitók, igen okosan. távoltartják a tudományszomjai surbankókat a borosasztaloktól. A fiatal háfcasembert ffieg az asszonyféle tériti el a kocsma ajtajától. így ai ilyen nagy horderejű (30—40 lóerős motorkocsikkal száguldanak ki * homokra) élőadásokat csak az öreg gazdák nézik végig. Hogy látni alig látnak valamit, arról a szegények nem tehetnek, a esaiáa szerzi be a pápaszemet az ócska piacon. Nagyobb baj azonban, hogy ebben a korban már csak a mennydörgést ereszti be a füle kapuja az embörfélének. No mög a harangzugást. Ám igen gyakran megtörténik, hogy a fiilzugást véli az öreg harangzugásnak, de azért ilyenkor is megemeli tisztöységgel a kalpagot. Nem akárom ügyön bZt mondani, hőgy a sZőgedi tanyákon csak « süketeknek, meg a vakoknak tartanak kulturelőaflást, mert ha akad egy-két kivétel, akkor is érdemes tudományos előadást tartani á kocsmaszobában. Mért az igazi honioki embernek a figyelmét ugyan nem köti le az asztalon pipiskedő borosüveg. Megissza az ugy a maga egy-két liter borát, hogy rá sem tekint a borospohárra. Ha azonban a kocsmában olyan bor kerül az asztalkendő fölé, melyei á vendéglős „megállásnélkül" hozott föl a pincéből, akkör vagy indnlatöskodik áZ atyafi vagy elalszik becsülettel. Az állattenyésztésről tartott előadást egy főlöldmüves Amig csak az elefánt és a kenguru neveltetéséről hangzott a kihirdetési csak odafülelt András is, de mikor rátért a főúr a pulykatenyésztésre, akkor igen megsértődött Kanász András: Bele is avatkozott az előadásba elég hangosan: Az ördög bújjék a pulyka nemzetségibe, igy is rá fizetünk. Hátha még nem pusztult vóna el u fele. Majd valamelyik ur a térképről csevegett, de Valóságosan csevegett, mert egy világért sem nyelte volna le a szájában forgatott maláta cukrot. András már csak fél füllel hallgatódzott, mert a másik fülét lehúzta &Z asztalra a karcos. talán el is aludt volttá: de várta a szent János áldását így azonban csak oda-oda figyelt, mint a tanyai kutya « kocsizörgésre. Az előadás a legnagyobb rendben ért Véget. Az álomból felriadt atyafik illedelmesen megköszönték az előadást. A lőföldmíves mindegyiknek odanyújtotta az ujjáheJtyét, ami majd kézfogást jelentett volna. Azután a tüclorhánytöl mgg a bortői elkábult, gazdák a kocsmárossal szálltak vitába. Ki tudná megmondani pontosam. hogy háflV ÜVég bort ivott. Nem arra figyel ilyenkor az embérfiá. A kulturelőadásról azután a kocsmáros is leszedi a seentelt Vizet: ílt ugyan nem kapnak keridiök több tudományt. András már magára húzta „odaelő" a takarót, mikor az asszonya kíváncsiskodott: Hát mit tanult hé kend az előndástudományán? András igen óvatosan tartolta fenn a becsületet: Először, hallod é, az állatnévelésrül értesültünk, az éléfántnil mög valami kendguru madárral, majd a földrajzi családrul tartólt előadást: valami Hima lányárul, mög Monté Btafikártil. Azt mondta, ugy ^J^ötn, hogy igön megközelíthetetlen fehércse— Hát ezt tudtam, fordított haragös árcót a menyecske. Tudtam, hogy csak íehércsélédökrül tudnak kendtök disputálni. Kóró Imfe. MPESTE legolcsóbb és a pályaudvarokhqz legközelebb íekszik A HUNGÁRIA) güz, kádf ilrslö,«sVízgYÁfiYiRtÁret! (VtIH DoMnv-ncea 41. szám) tvittBt rég ne 5 6r»kor.— föz- éi késiuVéd ára P 1- KlMOlsálásI •! »k 10 ti! . 1 Tárgyalások a városházán a bizottságok megválasztásáról Az ellenzék és a bizottságok (A ÖélfmyyafOrktig fltunkMdnűtól.) Bafttnyl Tibor főispán — mint ismeretes — január 12-re hívta össze az uj törvényhatósági bizottságot első, alakuló közgyűlésre, amelyen folytatódik a választási harc, amennyiben megalakítják az uj bizottságokat. A bizottsági tagságokért már közvetlenül a választások után megindult a harc, pedig az uj közigazgatási törvény elsó öt évi gyakorlata megmutatta, hogy a közgyűlés hajdani hatásköre csak részben tolódott át a kisgyülésre és a bizottságokra. A tulajdonképénl munka a közgyűlésen folyik. A főispán, aki szerdán este érkezett vissza Bajáról, csütörtökön megbeszélést tartott hivatalában a bizottsági választásokról. Ezen a bizalmas jellegű megbeszélésen résztvett dr. Pálfy József polgármester, dr. vitéz Shvoy Kálmán nyugalmazott altábornagy, dr. Széchényi István, az egységespárt titkára, dr. Sziuéssy Lehel és dr. Wihkler Elemér. Az értekezlet Ifi órakor kezdődött és két óra után ért véget Bárányi főispán a következőket mondotta a megbeszélésről a Délmagyarország munkatársának: — Természetesen a bizottságok megalakításáról tárgyaltunk, de 0 megbeszélés részletei egyelőre ném tartothak a nyilvánosságra. Annyit mondhatok, hogy ugy a liberális párt. mint a szociáldemokrata pdrt részéről méltánylást érdemlő kívánságok hangzottak el a bizottságok megalakításával kapcsolatban. Az a célunk, hogy a pártok jogos igényeit kielégítsük és az egyea bizottságokban számarányuknak megfelelő helyet biztosítsunk számukra. A főcél természetesen mégis az, hogy mindén pártszemponttól függetlenül a szakbizottságokba komoly értéket és munkaképességet jelentő szakemberek kerüljenek, mert a bizottságokra Igen fontos szakmunka vár ft moat következő ciklusban. 70 ezer pengő f orgalm iadó-államsegél vl kapott a város (A DfimaQyarórszág munkatársától.) A vidéki városokat jelentős károsodás érte az úgynevezett fázisadó bevezetésével, ami azt jelenti, hogy a forgalmiadót nem az eladás, hanem a gyártás helyin fizetik le és igy a szegedi fogyasztás után fizetett forgalmiadó legnagyobb részéből nem Szeged, hanem Budapest kapja a maga részesedését. Hosszas vita és érvelés után végre a kormány is belátta, hogy a városokat ezért a méltánytalan veszteségért valamilyen formában kártalanítani kell, ezért néhány év óta államsegély cimen kisebb-nagyobb összegeket utalt ki a forgalmiadó jövedelemből. A baj csak az, hogy ezért a segélyért minden esztendőben mégujuló harcot kell vívnia a Városnak ée sohasem tudhatja, hogy a harcnak írd lesz az eredménye. A mult évre szánt államsegély nagyságát csak mn t, az esztendő elmultával szabta meg a pénzügyminiszter. Leiratában értesítette dr. Pálfy József polgármestert, hogy a forgalmiadó többlet-alapból Való részesedés eimén a mult évre Szegednek hetvenezer pengő államsegélyt utalt ki. Mivel • város idei költségvetésében bevételként előirányozták ezt az államsegélyt, a város pénzügyi helyzetén nem változtat a kiutalás, legfeljebb azt jelenti, hogy a „megvalósított" kiadások utólag hozzájutottak költségvetési fedezetükhöz. „Magyarországnak 1 nincsen szüksége sem diktatúrára, sem forradalomra" Trckzly Eiemér főispán beszéde Pest vármegye közgyűlésén Budapest, január 3. Pest vármegye törvényhatósági bizbttsága csütörtökön délelőtt tartotta első közgyűlését. Preszly Elemér főispán feltiinéstkettő megnyitóbeszédet mondott. — A közgyűlésbe visszajöttek a régi tagok — mondotta — és hozzák azt a bölcs konzervativizmust, amire e vármegyének szüksége van. De jöttek ujak is, telve munkakészséggel, akiket meg fog ihletni e terem patinás levegőjét. Kérem ct ellenzéket, hogy vegyen részt a törvényhatóság munkájában. Biztosilom számukra a szólásszabadságot, mint eddig, de ha kell, nem riadok vissza a szigorú eszközöktől a békés munka érdekében. Sok tér és munka Van, ahol együtt dolgozhatunk. A magyar i alkotmánynak, a parlamentarizmusnak és az fiutoí nómláhak a szeretete és tisztelete egyesit itt min' denkit. Autonómia alatt nem azt értem, hogy egyes j tisztviselők halultUa növekedjék, hanem, hogy a • rtép a közügyek intézésében résztvegyen. Unuek a nemieinék sem dikluluráru, sem forradalomra nincs \ szüksége. Mi ezer évé az alkotmány alapján állunk és békés munkaru van szükség. Nincsen s ükség • uu'tyeskedésre, feigktoeUeskedésre ós acs.-ukn ' iá, nem sínbad az időnket és erőnket erre l.iI ián itcni. Szabadlábra helyezték a Széchenyi-téri kocsimosót, aki ismét elfoglalta lakását a buxus-fa alatt (A Délmagyarország munkatársától.) Kink a volt ezredkürtös és kocsimosó csütörtök reggel kiszabadult a rendőrségi fogdából és újból elfoglalta lakását a Széchenyi-tér egyik bokra alatt. Jelentettük, hogy Kinka Antal újév hajnalán megszúrta Fruzsá Miklós fiakkerost, aki előzőleg megtámadta öt. Fruzsa Miklóst a kórházba vitték, állapota eleinte súlyosnak látszott, de csütörtök reggélre egészen jobban lelt, hogy a halálveszélytől nem kell többé tartani. Erre kiengedték. Kinka Ahtalt nagy óváclöval fogadta az ucca népe. Első utja munkaadóihoz, a fiakkeresekhez vezette és megköszönte nekik a jóságukat, az élei met, arait beküldtek neki. Elmondotta, hogy na györt jól érezte magét a rendőrségen, mert nyu KO»lt volt a lelkiismerete, dé mögis jobb künn, sza badoti. örült, högy^elfogatása előtt nyitva hagy ta lakása aj'oját, ablakát, mert legalább szellő lett a lakása távollétében... A buxus-fa alatti tskasát rendliehoztn. kisöprögelrtt éá boldogan dflüsölgelte Illára fsgvó't keiét 1 dinkább annak örült, hegy I rív I Miklósnak nem esett külöl nösebb bajö, róvidc-en elhagyhatja fi kórházat..,