Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)
1936-10-11 / 241. szám
Vasárnap, 1936 október 11. DffMAGyARORSZSO 11 ARANY JÁNOS , SZEGEDI UCCAJA . LEGENDA AMPHIONRÓL, AKI 56 EVIG HIÁBA PENGETTE LANTJAT (A Délmagyaromág tudósítójától.) Egészen szokatlan dolog történik mostanában Szegeden: rendezik az Arany János-ueeát, az aszfaltozás elkészült, maholnap befejeződik a nagy mü s a rabok vallatására szánt terület helyébe ujat kell kijelölni. Éppeo 56 év előtt, 1880-ban, történt a kereszt©lés; az augusztus 8-iki közgyűlés kimondta, hogy a régi uocanév, ahol kifogás alá nem esik, ott megmarad, „ellénben az uj uccák a hazai és helyi történelemből vett kitűnőségek, a szomszédos vidékek s a város szerencsétlen sorsa iránt részvétet tanúsított nemzetek fővárosai, Valamint több történelmi esemény emlékére neveztettek el." Bennünket itt most csak az érdekel, hogy augusztus 19-én Reizner János főjegyző már megfogalmazza a polgármesteri leveleket s Írják Arany Jánosnak a következőket: — „Újonnan rendezett városunk uocái s tereinek uj elnevezése iránt megejtett tárgyalások alkalmából megemlékezvén azon hazafiúi s irodalmi érdemekről, melyeket Nagyságod szerzett s amelyek iránt mi véghetetlen tisztelettel viseltetünk s hálával vagyunk, — az e fölötti háláink és kegyeletes érzelmeinknek maradandó megörökítése céljából tehát elhatároztuk, miszerint városunk egyik előkelő pontját Nagyságod nevéről Arany János •uocának nevezzük el. Amidőn is erről hazafiúi tiszteletünk nyilvánítása mellett értesíteni van szerencsénk, változatlan érzelmekkel vagyunk... stb." Miként e sorokból is látnivaló, a hivatalos stílus már akkor is meglehetősen döcögött s nem tudott szárnyalásba kapni a legszárnyalóbb epikus megtiszteltetésénél sem. Pedig négy évtizednyi távolságba értünk a Toldi megszületésétől, maholnap itt van a centénnáriuma s ugyan hányan használják ma hibátlanul Arany Jánós „akkori" nyelvét! A» elbetegesedett költő hamar válaszolt, itt mutatjuk be érdekes levelét, amelynek betűi két ávw»l a halála előtt is tiszták és töretlenek. Igen tisztelt Polgármester Ur! Becses soraiból értesültem, hogy szeged »zab. kir. városa Tanácsa, a város uj uoczál rendezése alkalmával, azok egyiikét nevemről méltóztatott elnevezni. A görög hitrege beszél egy Ampbionról, ki lantja pengetésével várost épített: vajha ezt tehetném én, legalább a nevemet viselendő nöczával! Dé se Amphion lantja nem enyém, se á regék korát nem éljük: s én csak óhajtásomat fejezhetem ki, hogy — mint phoenixmadár a tűzből, ugy Szeged városa a vizbő!, minél- elébb megifjodva, megépülve, megszépülve keljen élő. Tisztelettel maradván tisztelt Polgármester urnák. Margit-sziget, 1880. sept. 5. alázatos szolgája Arany János. Ennyit az előzményekből. „Városunk egyik előkel« pontja" abban az időbea meglehetősen szerény helyecske vólt. El lehet képzelni a kevésbé előkelőekét, teszem azt Rókuson, ahol hamar megszületett a Kötsönös Rókus figurája, amint deszkagrádicsos, fákból kiképzett gangu, tulajdonát kínálta uton-utfélen, mondván, hogy: Tisztőtt ur, vegye meg a házamat. Az Arany János- (víz előtt Tükör-) uccu akkori képe távolról sem hasonlított a maihoz. A jfMenlégi hárómemeletes Gróf-palota helyei, szinte a mélybe sülyesztve, állt Rattt er Ferenc háza, kéíőbb mostoháfiának, öreg N y i 1 a s y PálBak tuskulánuma, amelyhez számtalan lépcső segítségével lehetett lejutni, Vityilló volt a szomszédos, 11. száinu telken, ahová Kreutzberg e r Ferenc szításmester építtetett 1883-ban Erdélyi Mihály tervei alapján igen csinos emeletes házat. Ez volt az uj ucca .első kiemelkedő pontja, annakidején valósággal esemény. (Ma Kersch Ferenc dr. tulajdona.) A sorvége, ahol 1911-ben az u. n. Lövész-házak nyitlak ki a semmiből, elhagyott terület volt bódékkal, javarészt mégis árkokkal. A szemközt levő sarkon a régi Pf a nn-ház (Aigner Károly nagyapjáé) fogyott egyre jobban, amint azt a város feltöltése parancsolta az árvíz előtti, hatalmas telkü, épületnek. Ebben volt lépcsőzetes bejáratú füszerés üzlete az öreg D a n n e r Péternek. A ház később Tóth Mihály dr.-é lelt. A szomszédságában van a Kertész-ház, amely voltaképpen szintén árvíz előtti, abban volt Kertész József későbbi városi alügyész ügyvédi irodája. A feltöltésekkel került ez is mélyebbre, pedig valamikor az irodát a „földszinf'-nek nevezett alsó traktusban tartották. A fejlesztését már a későbbi tulajdonosok, Beretzk Sándor ref. lelkész majd Gerö Mór fogorvos hajtották végre. Az „előkelő J>ont"-Hak tehát 1880-ban semmiféle nevezetessége nem volt, a Kass-nak még távolról sincs híre. A mögötte meghúzódó terület, amelyre sokkal később varázsolja Lázár György elképzelése és akarata a pompás hat palotát, még a század elején is bozótos, vizállásos árok, hangversenyt rendeznek benne a békák, nappal gyerekek használják fel rabló-pandur játékokra, bárha jobban tennék a hivatásos pandúrok, ha éjszakai razzián meghajtanák, legalább előkerülne egy sor gyanús elem. Abból a fajtából, amely verekedni, kocsmából hazatérő könnyelmű felsővárosiakra vadászni, esetleg szállás hijján hálni idejár, de ha megunta az életét, a Makkos-erdőben szereti felkötni magát. (Arra tisztább a levegő. A színtér csak később cserélődik fel, mondhatni városias igénnyel, mikor elég erősekké izmosultak a Lechner-tér fái. Azonban a közigazgatós érzéketlensége egyszer azokat is kiirtja. Utánpótlás pedig csak a jómadarakban van, nem a fákban.) Az Arany János-utca a Takaréktár-uoca sarkán 1884-ben jut a második díszesebb házhoz, amikor Bavéschütz Lőrincz építtet egy-emelet magasságiban Horváth Andráis építész tervei szerint. Valamikor népszerű vendéglője is itt Üt Klr. OSZMItR játékterve előnyösen meaiavl tafott. 86.000 sorsjegy. Q3.0?0 nyeremény. Leimagyohh nyerémény oznreflcvé» 4-a'bén 700.000 Jutalom és nyeremények készpénzhez: 400.000 70.000 1 45 000 300.000 55.000 50.000 40 000 100.000 55.000 50.000 1 35.000 üi aro » --V/.a* aro a a« 1W,' . ', össaesen több mint O és fél millió peiflíl, me j összeget készpénzben kifizetik. Húzás október hó 17-fin kezdődik. Az i. os't. torsjegyeu hivatalos Ara: í E«é»z Fél Kegyéi I 28 14 7 pcogfl peö/6 peígS | > Sorsjegye t az ifsszes töArusilOKno). nyilt meg a sarkon. Ma Boros-házként ismerik. A B i e d 1 -féle kétemeletes ház csak 1906-ban épült fel a szerencsétlen véget ért Magyar Ede tervezésében, olyan konstrukcióban, amely párját ritkítja, a G r ó f-paolta pláne 1913-ban készül el. Amphion ide, Amphion oda, hires lantjának pengetését igen lassan értették meg a szegediek, vagy legalább is szűrőkön keresztül bocsátották a fülükhöz. A nagy nekilendülést a századforduló hozta meg, sokkal inkább az első évtized, vele Lázár György alkotási láza. A közgyűlés politikai vitáit egyre sűrűbben Szakítják meg a műszaki kérdések, a legnagyobb probléma lett a városrendezés, Pilich Kálmán .mint valami ittmaradt gigantikus szobormű, fáradhatatlanul csatázik, közmüvek jönnek léter, a vizmü, a csatornázás jelszavával van tele a levegő, minden érdekelt városatya kikövezted azt az uccát, amelyikben lakik, amelyikben pedig nem lakik városatya, az vára sorjára. Sári János gondokba merülten ül a Tisza-kávéházban, rég elmentek már az ebédutáni vendégek, viszont az ozsonnázók még késnek, János azonban továbbra is könyökére támaszkodva tűnődik s ha más nem akad, Ödönt, a predikátuoms köpsös pincért, fogja elő, ha vájjon nem volna-e jó témája egy legközelebbi interpelláció, vagy legalább indítvány számára? A Szentháromság-uceát azért az ő buzgósága emeltette fel mai szintjére ugyanakkor, amikor tengernyi szó hangzott el — Istenem! — az eszményi nívóról. Mikor Lázár György várossiépitési koncepciója nem tudta tovább tűrni, hogy a Széchenyi-tér füvészkert legyen a parkokon kivüll részeiben is s az egész kiskörutat ki akarta aszfaltoztatni, a tervekbe természetesen belekerült az Arany János-uoca is. C s e r ő Ede, nem éppen jeíentéktelen tágja a közgyűlésnek, sosem beszélt haza. türelmesen várt előzőleg és amint látnivaló, azután is. Az történt ugyanis, hogy Gróf Árpái: épp abban az időben építette a palotáját, — emlékezetes harcot küzdve végig a mérnöki hivatallal —, körül volt állványozva minden, az építkezés, meg az aszfaltozás zavarták volna egymást, azt kérte hát, hogy halassza el a város az Arany János-ucca rendezését addig, amíg elkészül a háza. Ezt meg is tette a hatosáig, korántsem gyanítva, hogy mi származik belőle. Mert hogy mostanig igy maradt minden, ahogy régen volt. Csak a háború jött közbe, meg a többi felfordulás, uj gondok, uj Városatyák friss igényekkel, az Arany János-uccával senki sem törődött. Kövei egyre hegyesebbek lettek, kocsival rajta végigmenni istenkisértéstj jelentett, a helyi legenda szerint néhai jó Molnár Elemér vizsgálóbíró itt fiakkerezve tett fel indiszkrét kérdéseket makacsvizsgálati egyedekinek. Hozzá eredménnyel, Viszont Magay Lajos törődöttebb szérvezetfi volt, nem birta a strapát. Pálfy József polgármesternek kellett jönnie, hogy valóban „a város egyik előkelő pontjává" avassa az Arány Játíos-uccát, amelynek kiaszfaltozáSa már elkészült. A környékbeli gyerekek ki is próbálták, délutánonkint ott rendezik bicikliversenyeiket. Hátra van még a két járda melletti szegély parkosítása, — jól esik elgondolni, hogy ez a fokozott elégtétel szól a nagy költő emlékének is. Az a fő, hogyha elkésve is, de győzött Amphion. (T>.) fportharisnyák, divatzoknik PoSlák Testvéreknél.
