Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)
1936-10-21 / 249. szám
T936 oftőSer 2T. DECMffGTKROKSIRG \ paprtkamoRopóllnm mcgsiüníetesCI Követelik a törvényhatóság közgyűlésén A polgármester expozéjával kezdődik a város költségvetésének vitája r(A Délmagyurország munkatársától.) A huszonhatodikán összeülő közgyűlés napirendjére kerül, mint ismeretes, a várospolitika legsúlyosabb jelentőségű kérdése, a költségvetés, amely az előjelekből következtetve, az idén is hosszabb vitákra ad alkalmat. A vitát a polgármester expozéja vezeti majd be. A polgármester az idén is megadja expozéjában a költségvetési óv programját, ismertetni fogja a város gazdasági helyzetét, a megoldásra váró problémákat és azokat a lehetőségeket, amelyek megszabják a gazdálkodás kereteit a következő esztendőre. Bár az autonómiák költségvetési joga nagyon sokat csorbult, szinte csak jelképessé vált a háború óta alkotott törvények és kiadott kormányrendeletek következtében, hiszen végső fokon a belügyminiszter szabja meg a költségvetés kereteit és mondja meg, hogy miből mennyit vehet be. mire, mennyit költhet el a város, a törvényhatósági bizottság tagjai épen olyan lelkesen és alaposan készülnek legtöbbször meddő költségvetési vitára, mint régebben. Sok szónoka lesz a vitnáak és igy előreláthatólag több napig is eltart, amig a közgyűlés letárgyalja a költségvetést. De lesz az októberi közgyűlésnek még más érdekes tárgyalni valója ie. Kedden egy indítvány és egy interpelláció futott be a polgármesteri hivatalba. Az indítványt Schmidt József nyújtotta be, aki felhívja a, közgyűlés figyelmét arra, hogy a felsőipariskola rövidesen beköltözik soha nem használt hajlékába, a Kálvária-téri palotába, amely a háború -"»lőtt készült még el, de előbb hadikórház volt, (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt együttes ülést tartott a városházán dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes elnökletével a pénzügyi és a javadalmi szakbizottság. Az ülésen főképen azokat az ügyeket tárgyalták, amelyek a bétfői közgyűlés napirendjére kerülnek. A főtéma a hidvám-kérdés volt. A bizottság a közgyűlés mult évben, hozott határozata alapián azt javasolja, hogv a közúti híd vámtételeit a jövő évben további tiz százalékkal csökkentse a város. A közgyűlés határozatának, mint ismeretee, az a lényege, hogy a váBELVÁRISI MOZI Szerda, csütörtök J$ruBó hang Izgalmas bűnügyi történet. 5, 7.9. SZÉCHENYI MOZI Szerda, csütörtök SHIRLEY TEMPLE, a kis csoda primadonna legszebb filmje Napsunár kisasszony A sziv és a könnyek vigiátéka, 5, 7, 9. , Szenzáció! Agai _ Kiss Ferenc Kabos GyuJa Rózsahegyi Verebes Latah^r Maggyar csillagok filmje. Legközelebb a Belvárosiban. majd az egyetem kapta meg. Az épületben serényen folyik a tatarozási ós az átalakítási munka és igy végre majd sor ':erül a költözködésre. Ennek következtében az iskola .Marstéri épülete felszabadul, ami lehetőséget nyújt a faipari szakiskola elhelyezésére. Ez a fontos iskola hosszú esztendők óta a Vásárhelyi-sugáruti elemi iskola épületében működik, de az a hely nem megfelelő számára. írjon fel tehát a közgyűlés a kereskedelmi miniszterhez és kérje, hogv a miniszter a faipari szakiskolát hel yezze át a felsőipariskola felszabaduló régi épületébo. Dr. Bodnár Géza paprikaügyben interpellálja meg a polgármestert. Hivatkozik arra, hogy a paprikamonopólium életbeléptetése óta a füzérpaprika ára a mult évi 3.20 pengőről 1.60 pengőre esett le, a esemegepaprika ára pedig 2.30-ról 4.20-ra. emelkedett. Ilyen körülmények között megállapítható, hogv a paprir kamonopólium éppen azoknak a rétegeknek az érdekeit szolgálja legkevésbé, amelyeknek ér dekében megalkották. Kérdi a polgármestert, hogy hajlandó-e eljárni a paprikaforgalmat korlátozó őszes rendelkezések hatálytalanítása érdekében. Ha a paprikakérdés csak ezzel az interpellációval kerül napirendre, nagyobb vita nem robbanhat ki körülötte, mert az ügyrend ér telmóben az interpellációra adandó polgármesteri válaszra csak az interpelláló városatya, reflektálhat, más nem szólalhat fel hozzá. Kétségtelen azért, hogv igv is nagyjelentőségű lesz a paprikaügy tárgyalása a közgyűlésen. ros tiz év alatt fokozatosan megszünteti a hidvámokat. még pedig ugv, hogy minden évben tiz százalékos vámcsökkentést hajt végre. A hidvám-kérdés igen intenziven foglalkoztatja a törvényhatósági bizottság egyes tagjait, főképen azokat, akik már régen szorgalmazzák ennek a középkorból visszamaradt adónemnek a teljes eltörlését, mivel a hídvám ma már egyedülálló szegedi specialitásnak számit. A hétfői közgyűlésre az ügyben több indítványt nyújtottak be. Wagner Ferenc azt indítványozza, hogy addig is, amig teljesen el nem törli a város a hidvámdijakat, azokat csak a híd szegedi oldalán szedjék, még pedig ugy, hogy a személyszállító jármüvek után kétszeres dijat szedjenek, a teherszállító jármüvek után pedig annyit, amennyi ogv terhelt és egv üres jármű után jár. A pénzügy bizottság nem javasolja az indítvány elfogadását, mert az szerinte méltánytalanságokra vezetne. Ha ugyanis a jármű jövet-menet teherrel köztfeked'k. a várost érné károsodás, ha pedig mindkét alkalommal üresn megy, akkor a tulajdonost éri kár. Dr. Hunyady János hidvámmentességet kért az ujszegedi lakosok, valamint a Szegeden lakó, de a Tisza túlsó partján gazdálkodó lakosok részére. A bizottság ennek az indítványnak az elfogadását sem javasolja^ mert az uj mentességgel a szegediek hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Két szegedi vállalat, a Lőwy-féle fürészgyár ós a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar rt. azt kérte, hogy hidvámdiját mérsékelt átalánir összegben állapítsa meg a város. A bizottság azt javasolja, hogv a fürészgyár átalányösszegét a jövő évre is hatszáz pengőben állapítsa meg a város, a kendergvárét pedig ezer pengőben. 5 A bizottságok vigalmiadó-ügyekkel is foglalkoztak. Elhatározták, hogv a Szegedi Filharmonikus Egyesület és a Harmónia hangversenyrendező vállalat vigalmiadóját 10—10 pengő átalányösszegben állapítják meg. Az alsóközponti mozi tulajdonosa, Liszkav Bálintné, vigalmiadó-mérséklésért folyamodott. A bizottság a kérelem elutasítását javasolja, mert a szabályrendelet a város egész területére vonatkozik. Érdekes körirat érkezett Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságától Szegedre, a borfogyasztási adó ügyében. A megye felterjeszést intézett a kormányhoz és kérte, hogv a kormánv mínősitse a borfogyasztási adót állami adóvá és vegye át a kezelését is, a nevét pedig borforgalmi adóvá változtassa át. Köriratában az akció támogatását kérte Szeged törvényhatósági bizottságától. A pénzügyi és a javadalmi bizottság a kérdés tárgyalásának mellőzését javasolja, mert attól tart, hogv ha a kormány teljesítené a megye kívánságát, könnyen megtörténhet, hogv a város még a jelenlegi, felére csökkentett borfogyasztási adó bevételétől is elesik. A borfogyasztási adó kérdését érinti Pick Jenő indítványa is. Indítványában azt kéri, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz a borfogyasztási adó eredeti összegévek visszaállításáért. A bizottságok hozzájárultak az indítványhoz, de azt a módosítást ajánlják, hogy a város ezzel kapcsolatban kérjen adómentességet a termelők számára a háztartásukban elfogyasztott bormennyiség után. BCézimurokafonalat h legolcsóbban csak | | Ív'} TISZA HRUHAZBAN Tisza Lajos körút (Püspökbazár-épület) 22.000 IDEGEN NÉV (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégen statisztika jelent meg arról, hogv a vidéki városokban az erőteljes névmagyarositási mozgalom ellenére még sok embernek van idegenhangzásu neve. A statisztika adatai szerint ezer lakós közül Szegeden 160-nak van idegen hangzású neve. Nagykörösön ezer lakos közül 177-nek van idegen hangzású neve, Vácon 521. Székesfehérváron 364, Kecskeméten 206, Debrecenben 190, Győrben 181, Pécsett 163 idegen nevűt találtak ezer lakos között. A statisztikai adatok egyszersmint azt is jelentik, hogy Szeged 137.000 lakosa közül 21.900nak még ma is idegen hangzású neve van. A névmagyarositási mozgalom először a városházán kezdődött és kezdetben a tisztviselők körében tömegesen magyarosították a nevüket. A polgármester külön felhívásban figyelmeztette erre az alkalmazottakat, példával a városi főtisztviselők jártak elől, akik közül egyszerre hárman magyarosították a nevüket. Követték őket számosan, úgyhogy két év leforgása alatt a város alkalmazottai közül közel negyvenen magyarosították a nevüket. A mozgalom azonban mostanában egészen ellanyhul.t Az előljárósági hivatalban két tisztviselő is van, akik ezzel foglalkoznak, bárkinek megadják a szükséges útbaigazítást, sőt a névmagyarosítás elrendelését kérő, kitöltött kérvény-lappal is szolgálnak. A megfelelő név kiválasztásánál is segítséget kap az illető, aki nevét meg akarja magyarosítani, a hivatalban megtekinthetik a magvar névkönyvet, mely 15.000 vezetéknevet tartalmaz. Félévvel ezelőt még az vol a helyzet, hogv naponta 2—3 érdeklődő jelent meg a hivatalban és bejelentette nevének megváltoztatására irnávuló szándékát. Most már megcsökkent az érdeklődők száma, napok is elmúlnak, amig valaki jelentkezik. Most ismét megindult a mozgalom a névmagyarosítás érdekében. Dr. Pálfy József polgármester rövidesen újból felhívja a városi alkalHidvám — a szegedi specialitás Indítvány-sorozat a hétfői közgyűlésen - Állítsák vissza a borfogyasztási adó eredeti összegét
