Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-14 / 39. szám

A DELMAGyvPORSZAO 1936 február 14. „H U N G Á RIA"-KÁVÉHÁZBAN esténként a 24 tasu világhírű BelépAdii nincs! a City-Band Jazz zenekaru hangversenyezik. Csak néhány napig I i Rendes árak I ben- Eleinte mindketten pontos- megbízható embereknek bizonyultak, de később bizonyos szobáiyHalanságokat kezdtek velük szemben hangoztatni- A véletlen azután k'nattantotta a segélyutalványokkal való visszaéléseket­Sziabó tanácsnok ismer'ette az utalványo­zásnak akikori rendszerét és kijelentette, hogy a segélynyugták a beváltás után nem kerülték vissza a népjóléti hivatalba, hanem a levéltárban őrizték azoka1- így azután a népjóléti hivatal a kibocsájtott utalványokat többször már nem 's látta és nem is tudia kontrollálni, hogy kik váltják be azokat Ké­sőbb azután változtattak ezen a rendszeren­Elmondta a tanácsnok, nem tudia. hogy ki kö­vette el a segélyuta.lv ányokka 1 űzött vissza­éléseket, de egy'döben a népjóléti hivatal pe­csétjét illetéktelenek használták fel és a gya­nú a hivatal altisztjére irányult­A tanácsnok kihallgatása után a bíróság fél­beszakította a tárgyalást, amelyet pénteken reggel tovább folytatnak, ujabb tanukat hall­gat ki a törvényszék Gyilkos közelharc — 6 fillérért (A Délmagyarország munkatársától) jelen­tette a Délmagyarország, hogy az elmúlt va* sáirnap Csórván, dugott bál alkalmával meg­ö'ték Szekeres Ferenc csoirvaá cipészmestert­A gyilkos Molnár József legényt letartóztatták A vizsgálat megállapította. hogy a gyilkosság hilajdonképen 6 fillér miatt történt­Molnár József menyasszonyával ment e] Var ga István lakásán tartott dugott bálba és csak annyi pénze volt, hogy félliter bort ihatott­Szekeres Ferenc vo't 3. »» lámpapénz" szedő- A bál résztvevői ugvanis fejenként 6 fillért vol­tak kötelesek fizetni- Molnárnak azonban nem volt 6 fillérje, ezért elutasította Szekerest, aki s-Tie megfenyegette- Később a háziga-"1" - dü­hös lett rá és el akarta távoli'mi a bábból. Ki­vonszolta az udvarra és ott ütlegelni kezdte­Kiment az udvarra Szekeres is és ő Is neki­esett Molnárnak, aki erre bicskát rántott- Ek­kor már egész sereg ember verekedett az ud­varon. bicikliláncokkal, bicskákkal ütötték Mol­nárt, aki viszont zsebkésével doügczott- A há­zigazdát két helyen* Szekerest tiz helyen szúr­ta meg­A rendőrséig keresi Vargát is» a dugott bál rendelőjét. aklt súlyos sérülésével a menitők szállítottak a közkórházba, de onnan eltűnt­Molnár beismerte hogy a szurkáflásiokat ő követfe el, azzal védekezik, hogy önvédelem­ből használta kését, egyébként őt verték volna agyon­Megkezdődölt a jégszurel KijelOUék a iéggytljtő-lielyeke! (A Délmagyarország munkatársátél.) A várat­lanul beköszöntött fagyos időjárás vastag jép­kérget hizlalt a vizek fölé és igy megnyílt a lehe­tőség a jégvermek megtöltésére. A közegészség­ügyi törvény igen szigorú korlátokat állit a ter­mészetes jég felhasználása elé és a közigazgatási hatóságot utasítja arra, hogy jelölje ki «azoKíft & vizterületeket, amelyekről a közegészségügy vészé-, lyeztetése nélkül szabad jeget gyűjteni. A ható­ság ezeket a vizterületeket már la is jelölte, most pedig legutóbb hozott határozatával a Tisza fo­lyónak a jéggyüjtésre kijelölt részéből, valamintj a Névtelen-tóból és a Vér-tóból kitermelt termé­szetes jeget korlátolt forgalmú jégnek minősÍM tette. A rendeletek szerint a korlátolt forgalmú jég lorga'ombahoza tálánál és felhasználásánál a kő­vetkező rendelkezések az irányadók: 1. Háztartások részére, tehát közvetlenül a fo­gyasztóközönség részére tilos a természetes jég eladása. Ez a tilalom kiterjed az étel és ital el­adásával foglalkozó üzemekre is, amelyek a ház­tartások részére sem áruval együtt, sem külön nem adhatnak el természetes jeget. 2. A termé*z"te* jeget iparosoknak és keres­kedőknek e' ¡eh«1 adni és e.-Vt üzemükben a ter­mészetes jeget étel és ital hűtéséhez is felhasz­nálhatják, ha a hűtést olyan berendezés mellett végzik, amely a jégnek, vagy olvadékának a hű­tött tárggyal való érintkezését kizárja (közvetett hűtés). Az e'adó köteles az ilyen üzemek tulajdo­nosaitól írásbeli nyilatkozatot kérni arról, hogy a jeget csakis megfelelő jégszekrényben, elkü<­Iftnitett jégkamrában, vagy csupán hordók hűté­sére használják, avagy végül, hogy 4 jíg^s' csu­pán olyan élelmiszert hütenek, amelyet el Vrvasz­tís előtt még meg kell főzni, vagy nie? ke'l sül­ni. Kivételt képeznek a kávéház, kávémóiéí, lejivó, cukrásida. ucoai fagylaltárus. veiáí.-jlő, bíiffé­üzlet, kocsma, penzióüaemek, amelyek részére ter­müszetes jeget semmi körülmények mellett sem lehet adni. 3. Aki a természetes jég gyűjtésével, oaktározá­sával és forgalombahozatalával, mint önálló üzlet­ággal kiván foglal komi, üzletéhez iparigazolványt köteles váltani. 4. Természetes jég gyűjtése alkalmával a part­tól 6 méter távolságra az úgynevezett széljeget nem szabad gyűjteni. 5. A jég raktáron tartásárn szo'gáló helyisé­S t (vermet) a jég berakása előtt gondosan ki 11 tisztítani és állandóan tisztán kell tartani. 6- A természetes jég raktáron tartására szol­gáló helyiséget (vermjeft) »Korlátolt forgalmú jég« felirattal kell megjelölni. 7. A jég kezelését nem szabad olyan egyénnel végeztetni, aki undort keltő vagy fertőző beteg­ségben szenved, vagy fertőző betegség csiráját hordja magában (bacillushordozó). 8. A jéggel kapcsolatban minden munkát ugy kell végezni, hogy a jeget szennyeződés ne ér­hesse és a jég egészségre ártalmas más behatá­soktól meg legyen védve. 9. A természetes jeget a vásárló felekhez szeny­nyező anyagok szállítására nem használt és egyéb­ként is tisztán tartott járművön kell szállitani és a szállítás alatt ponyvával, vagy más hasonló, tisz­tán tartott anyaggal kell letakarni. 10. A járművön a jég m'nőségéért felelős ipa­ros, kereskedő nevét (cégét) és üzletének helyét feltüntető táblát kell alkalmazni és »Korlátolt forgalmú jég« feliratot kell használni. 11. Aki a jég gyűjtésével, termelésével, raktá­rozásával és forgalombahozatalával, valamint fel­haszná ásával foglalkozik, az iparhatóság és a közegészségügyi hatóság ellenőrzése alatt áíl és hj az eoirt rendelkezéseket nem tartja meg, ki­há-ást követ el. fl tegnap és a holnap színháza Horváth Árpád előadása az egyetemen (A Délmagyarország munkatársától-) Csfli törtökön délután az Egyetembarátok Egyesü­letének szabadegyetemi előadássorozatában Horváth Árpád, a Nemzeti Színház volt főren­dezője, a Magyar Szinház jelen'egi főrendezője — aki a modern színháztudománynak és szim* padimüvészetnek egyik legkiválóbb és legmesr nemalkr.vőbb gyakorlati és elméleti müvelője — taTk)' rendkívül érdekes, gazdag tiudással és drámai feszültségben bővelkedő előadásit ..A tegnap és a holnap színháza" cimmel- Az egyetem auláját zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség. Az előadást dr. Ereky István egyetemi tanár, az Egye'embarátok Egyesületének ügy veeztő-elnöke nyitotta meg. vázolva azt az értékes munkát, amelyet Horvá'h Árpád vé­gez a magyar színháztudományban­Horváth Árpád nagy figyelemmel hallgatott előadását azzal kezdte, hogy az egész szín* házi fejlődéstörténet esetlen átfogó elv: kö4 zönség, 'ró és színész viszonyán és ennek ©gy másrahatásában fogható át és hozható szel­lemtörténetileg egynevezőre- Ennek a kancsó* latnak a szem előtt tartásával tekintette át a shakespearei nagy drámaformáktól kezdve el­sősorban a XVIII- század végéig a tragédia és komédia műfaji fejlődését, hogy ezen eszmé­nyek felvázolása u'án bemutathassa a „tegnap" színházát, a reálista-naturalista színháztörté­neti korszak drámáját, közönségét és színé­szetét­Tárgyalta a naturaUzmus periódusai1: a meinigenizmust> a világkort és a StanisZ' lavszky féle modern orosz s®njátszáslt- Elő­adásának egyik legfontosabb része volt azok­nak a következményeknek a feltárása, ame­lyek zsákuccát teremtettek a jelenkor, a >.maM színháza számára- Végig taglalta az egész kon­tinentális léiQkválság társadalmi rajzának bá­zisát: a mai színházigazgató, a mai színész, a mai rendező és mai közönség állásfoglalását és igényeit- Igyekezett meggyőzni hallgatóságát arról, hogy a mai szinház végzetesen félreért] hivatását, amikor beér1 a puszta és a művészi igényekről lemondó szórakoztatás feladatával­Fz az oka annak ls- hogy a szinház gazdasá­gilag válságba kerül, mert szórakoztatási ala­pon erős és bőszámu konkurrenciája támadt a fi'm gépmüvészetében, a spartsaemvedólyejk izgalmaiban, a társasélet bridge- és römüzgal­maiban. amelyek üzleti számításait keresztül­húzzák. mihelyt letér igazi útjáról: az élményt adó művészet útjáról­Megvilágította a mai szinház fölött uralko­dó rendezői kényúr alomnak, az inszcenátorok diktatúrájának szinház- és közönséglélektani okait és egészségtelen voltát. Végigment az orosz, német és francia rendezők mai galé; riáján. majd végigvezette hallgatóságát a mai európai szinház műsorain és szembeállította a szokvány-dráma és szórakoztatóipar művelői­nek nagy légióját Európa és Amerika igazi sz'npadi költenek kis csapatával­A holnap útjait nem annyira próféciák meddő eleregetésével látja megközelíthetnek — mondotta —» mint inkább azokból a leiek­ből és pozitívumokból kiolvashatónak- amelyek, mint elszórt és izolált jelenségek a modem zen er, népművészet és az ni szinház fe'é törekvfi kez­deménvezések jeleiből konstatálható^. Befeje­zésül érdekesein szólott egy igazi értelemben vehető uj közönsézlé'ek megszületésének felté­teleiről. amelyek uira a művészet valód 1 templo­mává fogják eme'ni és avatni a ,-holnap" szín­házát­A nagyszámú közönség meleg ünneplésben részesítette Horváth Árpádot, akinek dr- Ereky Istivin mondott köszönetet értékes előadásá­ért-

Next

/
Oldalképek
Tartalom