Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-01 / 84. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED. SzerHetzMXg: Somogyi UCCA 22. L em. Telelun: 23.33.. Kladótüvalal, hölMömtönyvtAr é* Jegyirodát Aradi ucca 8. relelom 13-Ü6. . Nyomdai LOw Llpói ucca 19. Telefont 13-oo. « lavliall é* levélcím« DélmagyaronzAg, Szeged. Szerda, 1936 április 1. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 84. ELOEIZETESI Havonta heiyben Tldtken e* Budapesten 3.00, líllMBlilHii > O 4U pengO. — Egyes uán ara hétK<ÍJv- y nap 1«, TBldr- e* Ünnepnap 1« íUi. Hlr­deiétek lelvélele tarifa »zerlnt^ Megfn- * j 1 eJ érel A pincelakások ui veszedelme A hétfői kisgyülésen a szegedi pincela­kásoknak egy uj veszedelméről szereztünk értesülést. Azt már jól tudjuk, hogy a világ egyetlen •árosában az egészséges lakások számához képest nincs annyi egészségtelen pincelakás, mint Szegeden. Ebben, hogy ugy mondjuk, verjük az egész világot. Ha az olimpiai mérkőzések közé beiktatnék ezt a verseny­számot is, akkor Szeged a világbajnoka vol­iva a pincelakásoknak. Ezeket az egészségte­len pincelakásokat speciális városrendezési terv hozta létre. Egy rögeszme követel­te ebben a városban az „eszményi nivó"-t, — rögeszményi nivó, — azt, hogy a város minden pontja egyenlő magasságban legyen a tengerszine felett. Nincs a világon még egy város — mondjuk újra, — amelyik annyi áldozatot hozott volna ezért a rögesz­ményi nivóért, mint Szeged. Az egrieknek nem jutott eszükbe, hogy lebontsák a várat, Veszprém, Esztergom legszebb része maga­sabbra épült, mint a város többi része, Pécs maga lejtős helyre épült, Budapesten sen­kinek mégcsak eszébe sem jutott olyan ba­darság, hogy a Várhegyet lehozza a Vérmező magasságára, de Szegeden föl kellett tölteni városrészeket, ej kellett temetni uccasoro­kat, pincébe kellett sülyeszteni a földszintes lakások ezrét, hogy engedelmeskedjünk az eszményi nivó rögeszméjének. Ilyen történeti múltja van Szegeden ennek a kérdésnek. S ezek a pincelakások siralomházakká vál­tak. Szeged egyik legnagyobb exportcikke — a tuberkulózis. Napfénynélküli, levegőt­len, vizesfalu lakásokban laknak ezerszámra gyerekek, akik az anyatejjel a tuberkulózist szívják magukba. A nyári por s a téli pin­celakás a két nagy keritője a tüdővésznek. Csak be kell nyitni az ajtót egy ilyen tömeg­pincelakásba, a szellőzetlen odúban megér­ződik a mult évi káposztafőzelék penetráns szaga, a falakra a penész, mint az őstehet­ség, rajzolja fel ijesztő képeit, a napsugár nem vigasztal, nem világit és nem mossa tisztára az elhasznált és elmérgezett levegőt, — a ketrecben egészségesebb viszonyokban él az aprójószág, az istállóban jobban érez­heti magát a ló, mint ahogy egyik-másik pincelakásban érezhetik magukat a gyötrő­dő felnőttek s isten legszebb ajándékai: a gyerekek. Eddig azt hittük, hogy ezek a pincelaká­sok csak azoktól rabolja el az egészséget és a mosolyt, akik benne lakni kénytelenek. Ed­dig azt hittük, hogy a pincelakásoknak csak közvetlen ártalmai vannak, irtják az egész­séget, terjesztik a tuberkulózist s szállítják a kifogyhatatlan beteganyagot a tüdőgondozó­nak. A hétfői kisgyülésen azonban megtud­tuk azt is, hogy ezek a pincelakások akaszt­ják meg a városban az építkezést. A város ugyanis harcol azért, hogy na­gyobb adókedvezmények élénkítsék az épít­kezési kedvet. Mert az mégis megengedhe­tetlen, hogy Budapesten olcsóbb az építkezés, mint Szegeden s az olcsóbb épít­kezéssel terhelt házakban magasabb a bér, mint a drágább előállitási költségeket igénylő szegedi épületekben. S ezenfelül, amig Budapest 25 évi adókedvezményt ad s adómentesséee a pótadóra is kiterjed, addig Szegeden tizenöt éves az adókedvez­mény s a városi pótadóra nem terjed ki. Akinek van pénze, az természetesen Buda­pesten építkezik, nem Szegeden, mert az épületbe fektetett pénze ott sokkal magasabb jövedelmezőséget biztosit. A vá­ros polgármestere eljárt annak érdekében, hogy Szeged is legalább olyan kedvezményt kapjon, mint Budapest, de a minisztérium­ban azzal az ellenvetéssel álltak elő, hogy Szegeden lakásinség nincs, Sze­geden ötszáz üres lakás van ezidő szerint is, nincs tehát indoka annak, hogy a „szük­ségtelen" szegedi építkezést nagyobb kedvezményekkel elősegítsék. Honnan van ez az ötszáz üres lakás? A­lakhatatlan, nedves, egészségtelen, gyilkos pincelakások adják az üres lakásoknak ezt a nagy számát. S ezért mondhattuk azt, hogy a szegedi pincelakások uj vesze­delmet árasztanak, most mér nemcsak azoknak ártanak, akik laknak benne, ártanak az egészséges lakásban lakóknak is, mert megakadályozzák az építési kedvezmények kieszközlését s ezzel útjában állnak az építkezések­nek is. A városnak védekeznie kell az üres Iaká­sok által terjesztett veszedelem elten a védekezésnek törvényes eszközéi A város hatóságának meg kell vizsgálnin ezeket az üres lakásokat s azokat, melyei emberi lakás céljára nem alkalmasak, ki kel1 törölni az üres lakások statisztikájából. Ha az előljárósági hivatal a tiszti orvos vélemé­nye alapján a háztulajdonosnak mégtiltjr. azt, hogy üres helyiséget lakás céljára ki­adja, akkor a lakhatatlan üres helyiségeket az üres lakások között nyilvántartani tovább nem kell. Ha a város hatósága egyszer mái a szükséges eréllyel végrehajtaná azt a ha­tározatot, hogy az egészségtelen lakásból kitelepíti a betegséggel és halállal eljegyzett lakókat, akkor nyomban ki fog tűnni nem­csak az, hogy Szegeden lakásfölös­leg nincs, hanem az is, hogy Szegeden nagy a lakásinség. S ha a város tud majd erre a lakásinségTe hivatkozni, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a Budapest­re megadott épitési kedvezményekben ré­szesitsék ezt a várost is s nagyobb kedvez­mények, a hosszabb időre kiterjedő s a pót­adóra is vonatkozó adómentesség az épít­kezésnek olyan korát nyitja itt meg, amit évek óta kétségbeesve és hiába vár « ipor és a munkásság. Ribbentrop Londonba érkezett, szerdán délben átnyújtja Edennek a német jegyzéket Berhn, március 31. Ribb entrop nagykő­vet kedden délután 4 óra 45 perckor repülőgé­pen elutazott Londonba, hogy az eredeti ter­vek szerint este átnyújtsa az angol kormány­nak a német kormány válaszát. Dickhoff, a német küldöttség ja, a Reuter Iroda tudósítója előtt előtt a következőket mondotta: ik tag­iutazása — Nem tudom, hogy meddig időzünk Lon­donban, lehet, hogy 48 órát, lehet, hogy tovább. Politikai körökből származó értesülés sze­rint a német kormány válasza egészen rövid és tartalma olyan, hogy angol részről valószí­nűleg kedvező fogadtatásra fog találni. Londonból jelentik: Ribbentrop nagykövet a német küldöttség tagjaival este 8 éra 35 perckor megérkezett a croydoni repülőtérre, ahonnan gépkocsival azonnal Londonba hajtatott. A német delegáció körében közölték, hogy Ribbentrop szerdán délelőtt nyuítia át Edén külügyminiszternek a német válasz iegyzéket a locarnói hatalmak javaslataira. Eden kül­ügyminiszter minden intézkedést megtett, hogy a német delegátus fogadása után a választ azonnal közölhesse a többi locarnói állammal és hogy azok nyomban állást foglalhassanak. A „Dailv Express" szerint Hitler válaszának irányvonala a kővetkező lesz: 1. Visszautasítja azt a felhívást, hogy a fran­cia—szovjet egvezménv elleni kifogásait a há"ai nemzetközi bíróság elé vigye. 2. Visszautasít?a azt a iavaslatot. hogv a Raj­nnvirléken buszkílométeres katonamentes kör­zet létesüliön. 3. Bizonyos feltételek mellett felalánlia, hogy elhr.lasztia a Raínavidék megerősítését. 4. A huszonötéves támadást kizáró szerző­désről szóló ajánlatát kibővíti azzal, hogy ezt Ausztriára, Csehszlovákiára és Litvániára is kiterjeszti. A Times szerint az angol miniszterek érte­kezletén az az aggodalom jutott kifejezésre, hogy a vezérkar} megbeszélések esetleg túlságos tágköriiek lesznek. Ennek el­hárítására abban az irányelvben egyeztek meg a miniszterek, hogy előre tárgysorozatot kell készíteni és az angol birodalmi vezérkar által a megbeszélésekre kiküldendő tiszteket utasítani kell, hogy még az első tájékoztató megbeszélé­sek során se lépjék tul a tárgysorozatot és min­den kérdést a kormány elé ter jesszenek döntés végett. A francia sajtó egyre erélyesebben sürgeti az angol—francia katonai tárgvalások megin­dítását S ezt a célt szolgálta Corbin londoni francia nagvkövet látogatása is az angol kül­ügyminisztériumban. Eden külügvminiiszter Varsittart külügyi államtitkár társaságában fogadta a francia nagvkövetet, aki a mnrrins 19-én létreiött londoni megállapodás™ való hi­vatkozással felszólította az angol kormánvt. hogy tegve lehetővé az angol—francia vezér­kari megbeszélések mielőbbi megkezdését. X Daílv Telegraph diplomáciai levelezője szerint Franciaország és Beleium tudni kíván­ja, hogv egy esetleges locarnói háború kezde­tén milyen szírazföld' tengeri és lé-rierővcl sietne serrit^éffükre ,Anrt!ia? Nagvon valószínűt­len. hogv az angol vezérkar ilyen részletes megbeszélésbe bocsátkozzék. Az angol ten geri haderő felenték»»nv része pz oln«z- nbesz szín viszálv miatt ielenleg a Földközi-tengeren van lekötve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom