Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)
1936-04-02 / 85. szám
¡MAGYARORSZÁG ftZCOCD. SzeikeszlOtég: Somogy* ucca Se». I. cm. Teleion: 23.33..Kladóhlvalal, kitlctönkiinyvlAr ét Jegyirodát Aradi ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda: Löw Llpól ucca 19. Teleion: 13-00. » 1 hviratl és levélcím: D«lmagyaronzAg, Szeged. Csütörtök, 1936 április 2. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 85. sz. ELÖEiZETÉS: Havonta helyben 3.2Ü, vidéken e* Budapesten 3.t»o. kUUtildtin « 4U pengi). — Egyet tzAm Ara hétköznap ÍO, vasar^ é* Ünnepnap IO Ilii. Hlrdeiéaek (elvétele larlla szerint. MegjellinlliJrtl"U.'l^r""'"T" jir~r. •*- reggel. flz épülő strand A város polgársága örömmel és megelégedéssel nyugtatja azt a fáradozást, amit a város vezetői a nagy, városi partfürdő létesítésére áldoznak. A hétfői kisgyűlés határozta ej, hogy a város saját üzemébe veszi a partfürdőt s kedden már minisztériumi szakértővel kiegészített bizottság szállt ki a Tisza partjára a létesítmények megbeszélése végettNem mondjuk azt, hogy fölfokozott igenyeket is kielégit az a megoldás, amire most a város mai anyagi helyzetében gondolni lehet. Talán tetszetősebb lett volna vállalkozó tőkének átadni a Tisza ujszegedi partját, hogy kabinuccákkal, élőfaallékkal, sportszállóval, hullámfürdővel s a nyári fürdőzés minden örömének és szórakozásának eszközével ékesítse fel az ujszegedi partot. Jól tudjuk, hogy nem a város hatóságának buzgalmán mult a tőke elmaradása. A polgármester hónapokon keresztül foglalkozott a legkülönbözőbb megoldásokkal, szóbaállt a legfantasztikusabb ajánlatot tevőkkel is, ankétokat rendezett és szakbizottságokat alakított s mindennek a fáradozásnak és gondoskodásnak az lett a vége, hogy akinek volt pénze, az visszavonult, aki pedig nem vonult vissza, arról kiderült, hogy pénzzel nem rendelkezik. Már pedig hiába adta a jó Isten ingyen a strandfürdő két tényezőjét: a napot és a vizet, sok pénzt kell áldozni addig, amig a napból és a vizből partfürdő lesz. A város hatósága az egyetlen megoldást választotta, amikor hozzákezdett az ujszegedi part hullámterének rendezéséhez. A partfürdőt csak a város teremtheti meg s csak a városnak szabad megalkotni. Arra se pénze, se — hitele nincs a városnak, hogy nyomban megalkossa a partfürdő végleges alakját. A város siralmas pénzügyi helyzetében eloszthatja négy évre a reformstrand megépítésének munkáját — még inkább költségét. Ennek a négy-ötéves beosztásnak nemcsak az az előnye van, hogy lehetővé válik általa az igazi strandfürdő megépítése. Előnye az is, hogy a város minden év tapasztalatainak megfelelően végeztetheti a következő év építési munkálatát, a látogatottság arányában irányozhatja elő a költségeket s a szükségesség és igényesség útmutatásai alapján állithatja össze a következő év teendőit. Elvégre merőben újszerű alkotásnak vetette meg alapját a polgármesteri előkészítés s a kisgyülési határozat. Nincs vállalkozó, nincs szakértő, aki hibátlan megoldási tervvel tudott volna előállni. A mindennapi élet tapasztalatai fogják most a strandfürdő kiépítésének terveit megrajzolni s ez a fokozatos munka, amelyik négy év tapasztalatait bele fogja építeni a készülő alkotásba, biztosítja, hogy a létesítmények meg fognak felelni céljuknak és hivatásuknak, de meg fognak felelni kényelem és a szórakozás igényeinek is. S.bármilyen kevés látható eredménye lesz is az idei első évben ezeknek a törekvéseknek, az első és legnagyobb eredményt máris elérte a partfürdő: megszüntette a kasztrendszert. Mert eddig az volt a helyzet, hogy amig felöltözködve félig-meddig mégis csak egyformák voltunk, úszónadrágban már rettenetes távolságban élhettünk csak egymástól. A közösfürdő a viláeon mindenütt a legdemokratikusabb intézmények közé tartozik, a Hullámfürdőben a welszi herceg együtt fürödhetett az éjszakai lokálpincérrel. Csak Szegeden volt más a helyzet, mintha a Tisza Tápé alatt átalakult volna Ganges-szé s egy darab Indiát hozott magával: drótsövények választották el egymástól a fürdőzőket s egymás számára a drótsövények mögött fürdőzők az érinthetetlenek kasztját alkotta. Hát ennek az indiai állapotnak most vége van, a városi fürdőhöz fog tartozni az ujszegedi hullámtér a közúti hidtól a Bertalan-emlékig, együtt fognak fürdeni a VIII. fizetési osztályba sorozottak a IX. fizetési osztályba tartozókkal s meg fognak győződni róla, hogy ebből semmi baja nem lesz sem nekik, sem a városnak. Annak a reménynek szeretnénk hangot adni, hogy a nagy strandfürdő már az első évben — népfürdő lesz. Ehhez kettő kell. Nemcsak az, hogy az árai megfelelően mérsékeltek legyenek s alkalmasak arra is, hogy egy kistisztviselő egész csaladjával együtt áldozhasson a maga és gyerekri egészségének, de az is kell, hogy elegendő vetkőző helyiség álljon a fürdőzők rendelkezésére. Senki nem gondol lukszus-kabinokra, családi és egészen tágas vetkőző helyiségekre van szükség, fiókokra, melyekben a fürdőzők elhelyezhetik ruhájukat, vagy akár ruhatár-rendszerre, hogy minden látogató a magával hozott zsákban, vagy hálóban elhelyezett ruháját átadhassa s fürdőzés után biztonsággal és nyomban visszakaphassa. Akiknek más s magasabb igényük van a strandfürdővel szemben, azok saját kabinjaikkal és saját kabinjaikban ki fogják tudni elégíteni ezeket, az egyébként őket joggal megillető kívánságokat is. A fürdőnek egyformán népszerűnek kell lenni a vagyonosabb és szegényebb polgárság előtt, — ez a siker titka. A német válasz Londonban Hífler nem vonja vissza a csapatokat a Rama-ővből, de eifogad egy nemzetközi bizottságot — Uj tárgyalást javasol a békéről Feszült hangulat Párisban — 4 locarnól hatalmak közös megbeszélés után válaszolnak Németországnak London, április 1. A német választ — mint jelentettük — kedden este Ribbentrop nagykövet Londonba vitte. A német nagykövetet közvetlen környeeztén kívül '25 tagú küldöttség is elkísérte. Az a körülmény, hogy a németek 25 tagú delegációt küldtek Londonba, azt mutatja, hogy hosszú és részletes tárgyalásokra készültek fel. Alig, hogy a német repülőgépek földet értek, Ribbentrop telefonon felhívta Edent, akivel rövid ideig beszélt, majd később az egyik hotelben hozzávetőlegesen ismertette a 3000 szóból álló és tizenhat gépírt oldalra terjedő német jegyzék tartalmát. Szerdára virradó éjszaka a Carlton-szállóban a német jegyzéknek angolra való fordításával foglalkoztak. Délelőtt 11 órakor Ribbentrop megjelent Edennél és átadta a jegyzéket, ugyanekkor közzétették a jegyzék tartalmát a nemzetközi nyilvánosság számára. A válasziegyzék A német válaszjegyzék tartalmát a kővetkezőkben közölték a nyilvánossággal: — A német béketerv gerince 17 pontból áll. Ezek a következők: 1. A tervezett egyezményekben résztvevő nemzetek teljesen egyenlőjoguak. 2. A tárgyalások első szakaszát a megnemtámadási egyezmények aláírásáig tartó 4 hónapra korlátozzák. 3. Franciaország és Belgium hasonló magatartása esetén a fent nevezett időpontban a Rainavidéken nem erősitik meg az ott állomásozó német csapatok létszámát. A 4—7. pontok tartalma a következő: Anglia, Olaszország és egv scmleces hatalom részvételével bizottság alakul, a 3-ik pontban eruliteM Ígéretek biztosítására. A német kormánv hajlandó arra, hogv két nvupatí szomszédiával való telies kölcsönössé« alapián hozzáiárul a német nyugati határ katonai megerősítésének bármilyen csökkentéséhez. A 8—10. pontok tartalma a következő: Németország, Frnnriaország. Belgium, valamint a két sarantáló hatalom. Anglia és Olaszország megállapodnak abban, hogv tanácskozásra ülnek össze. Ezeket a tanácskozásokat legkésőbb a francia választások befedése után ar angol kormánv vezetésével tartiák meg abból a célból, hogv Franciaország és Belgium, valamint Németország, a most kötendő 2." éves megnemtámadási szerződésről tanácskozzanak. A 11. pont légügyi egyezmény megkötése. 12. Hollandiát, feltéve, ha kívánja, bevonják a tervbevett nyugateurópai biztonsági egyezménybe. 13—14. Franciaország és Németország kötelezik magukat, hogy mindkét nemzet ifjúságának nevelése terén, valamint hivatalos közleményekben mindent elkerülnek, ami megmételyezhetné a két nép egymás közötti viszonvát. 15. Németország kész arra, hogy a felajánlott megnemtámadási szerződések értelmében összeköttetésbe lépnek északi, keleti és délkelet? szomszédaival. 16. Németország hajlandó arra, hogy azonnal. vagy a szerződések megkötése után ismét belépjen a Népszövetségbe, abban a reményben, hogy a gyarmati egyenjogúság kérdésében és a népszövetségi alapokmánynak a versaillesi alaptól való elkülönítésének kérdéséhen kellő időn belől nvilatkozatot tesznek Genfben. 17. Nemzetközi döntőbíróságot alakítsanak, amelv a szerződés művének betartása felett őrködik. A szerződés 3. bekezdésében azt az inditvánvt teszi a német kormánv. hogy az európai békebiztositás müvének hefeiezése után tegyenek kisérle'ct n szertelen feevverkezési versenynek wvakorlati intézkedésekkel való meffgátlása érdedében. Az értekezletek srvakorlati feladatai mindenekelőtt a következők lennének: a*) gáz. gvnjtó és mérgező hatású bombák le-
