Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-28 / 70. szám
Vasárnap, 1937 március 28. DCíMAny arorszxc; Adó- és tarifakedvezményeket a vidéki építkezés előmozdítására ftegavári Back Bernát beszéde a felsőházban a városrendezésről, a magántulajdon elismeréséről, a 20 év óla szünetelő mag ánépii kezesről, a telepek kérdéséről, a 3000 egészségtelen szegedi lakásról és a tanyai körzetek rendezéséről Ezer es ezer megeiegedeit háziasszony igazolja, hogy a Begcvári Back Bernát, Szeged felsőházi képviselője a városrendezési javaslat felsőházi vitájában nagy figyelemmel kisért beszédet mondott, amelyben az általános városrendezési kérdésekkel kapcsolatban részletesen megvilágította Szeged különleges helyzetét és megoldásra váró kérdéseit. A felsőházi napló szerint beszédében ezeket mondotta: — X Tárosrendezésről és építésügyről szóló törvényjavaslat, véleményem szerint, hiányt pótol s ezt nemcsak időszerűnek tartom, hanem sa jnálom is, hogy ez a javaslat csak most kerül tárgyalás alá és nem már évekkel ezelőtt, mert akkor talán meg lehetett volna akadályozni a vidéki városoknak a legutóbbi évekhen tapasztalt helytelen, a perifériákon történő fejlődését és a gombamódra felburjánzó telepek keletkezését, amelyeknek közigazgatása a hatóságokat majdnem megoldhatatlan feladatok elé állítja. De sürgősnek tartom a javaslatot azért is,-mert tovább nem lehet elodázni a vidéki városoknak vízvezetékkel és csatornázással való ellátását, amely eddig — csak a szegedi példára hivatkozom — anyagi akadályokba ütközött. Ezek az akadálvok ezentúl elháríthatok lesznek, mivel a javaslat nemcsak a tervek elkészítését rendeli el, hanem, megfelelő anyagi forrásokról és jövedelmekről is gondoskodik. Ezekről az uj jövedelmi forrásokról a 24. g. intézkedik, amely azon a helyes elgondoláson alapszik, hogv a város az ő szolgáltatásaiért és áldozataiért némi visszatérítést kapion azoktól a polgároktól, akik ezeket a szolgálatait és áldozatait élvezik. így bevonhatók lesznek az adóztatás alá az üres lelkek, a telekérté kadó és a telekértékemelkedési adó utján cs azonfelül egy külön közmü-létesitési járulékot is lehet szedni. Az értékemelkedési adóval szemben — bármennyire igazságosnak is látszik — aggályaim vannak, amikor arra az esetre gondolok, hogy az értékemelkedés nem a városrendezés következményeként jelentkezik. hanem egv esetleges pénzértékcsökkenésből származik. Helyesen utal a 24. §. indokolása arra, hogv megokolt esetekben a tisztán mezőgazdasági lakosságot ezen adóztatás alól ki kell vonni. — A törvényiavaslatot a képviselőházban és a közleményben három szempontból érte támadás. Kifogásolták, hogv a iavaslat kerettörvény, azt állították, hogv korlátozza a városok autonómiáját és végül, hogy messérti n ma^ántulaidon elvét azáltal, hogv bizonyos esetben m'eglagadja a leadott és igénybevett telkekért járó kártalanítást. Ha a városrerdcést az esész országra teriedően akar'uk szabályozni, akkor nem rögzíthetünk le a törvénvben mást. mint az általános irányelveket, amelyek szerint a városrendezés végrehajtandó, mert mindenütt mások a viszonyok, másokat adottságok, mások a pénzű cvi viszonyok és más feladatok elé vannak állítva a hatóságok. De már a műszaki megoldásokban várható haladás sem engedi a törvénynek részietekre kiterjedő kidolgozását. Az autonómia jogkörének csorbítását sem találom fel a törvén viavaslálban. mert a városrendezési terv előkészítését helyi viszonyok figyelembevételével és a helyi kívánságok érvényesítése mellett az autonómiákra biz?n és csak olt van helye az állami beavatkozásnak, ahol egy város elmulasztja a városrendezési terv vagy a városrendezés előkészítését. A kisajátítási eljárás folyamán azonban szabadkezet biztosit az autonómiáknak és a városoknak a jóváhagyott városrendezési terv végrehajtását illetően és ezzel inkább kiterjeszti a városok jogkörét. — Aiui a magántulajdon megsértését illeti, a kártalanítás nélküli igénybevétel kéteseire van korlátozva.-Ila valaki engedély nélkül vagy szabálytalanul, vagy a városrendezési terv határozmányainak megszegésével épil. ilyen esetben természetesnek találom, hogy kártalanítás semmiesetre se járjon. Másképpen áll a helyzet akkor, amikor a városnak városrendezési célokra, uccák nyitására, telkek vagy kertek létesítésére lelkedre van szüksége, mert ebben az esetben a telektulajdonos köteles a teleknek legfeljebb egvharmad részét teljesen kártalanítás nélkül leadni, azonban azt mondja az indokolás, hogy ebben az esetben a tulajdonos valószínűleg a megmaradt telek értékemelkedésében fog kártalanítást találni. Én ezt aggályosnak tartom és különösen aggályosnak tartom ma, amikor a magántulajdon elismerése vagv megtagadása két egészen különböző világnézlet eszmekörébe vág. — Ilyen esetekben ma óvatosan kell eljárni és nekünk, akik a maeántulaidon elvének alapián állunk, még látszólag sem szabad eltérnünk ettől az elvtől. De én azt hiszem, hogy ez a kérdés megnyugvásra megoldható, ha ezeket a megmaradt telkeket kárpótlásul felmentiük az adóztatás alól, ideértve a telekértékadót. az értékemelkedési adót és a közmü-létesitési hozzá iárulást. Nem fontos az, hogv télies kárpótlást nyuitsunk ezáltal a leadott telkekért. Fontos az, hogv kidomborítsuk állásnontunkat: mi a masántulaidon elvét tiszteletben tartiuk, annak áttörését nem engediük és ha valakinek a m»rtantiilaidonAt i"énvbe vesszük, akkor kártalanítás jár neki. Kérem a miniszter urat. méltóztassék ezt megfontolás alá venni és ha helyesnek talália. akkor a végrehatási utasításba ilyen értelmű rendelkezést felvenni. Azt hiszem, általános meffnvngvást kellene az egész ors/ághan, ha kidomborítanánk r>zt, hogv nr igénybevett ma^ántiilaülonért »Ar kárpótlás. — Ez a tőrvénv csak akkor teljesítheti a hozzá fűzött reményeket, ha a vidéki városokban egválta'-'m végre megindul na<*v"hh mértékben a magánépitkezés. A" varosrertde^sneTc ez az előfeltétele, meri ériitl-P7Ótri/ pélTi-üt nem leKet városrendezést kerp^tiilvirml. Mé1 tórtessék tehát megengedni. hogv ezzel a kérdéssel foglalkozzam és feltárom fl7ot'nt a gátló köríilrnénvekef. sm»Ivek knrü'h®!"' év teliesen nK»«al;!>dáIvoztá'r a vidék} városokban az építkezést. — Szegeden például, de ugv tudom, más vidéki városokban is, f> városias ré«-»lvn egVáltnlén nem törlént számottevő építkezés. a nprifé-riák'on azonl10" mindenütt keletkeztek telepek, úgyhogy például Szeged mar ugvszólván telíeser körül van véve telepekkel. petróleumgáz készülék minden háztartásban nélkülözhetetlen, mert gazdaságos, gyors, kényelmes. Levelezőlap hivásra vételkényszer nélkül készséggel bemutatja MADARAS ZS. Br. Jósika ucea 43. Ezek a telepek messze vannak a várostól, utak nélkül sokszor alkalmatlan mély helyen. Szegeden is vannak árviz által fenyegetve száz- és százszámra viskók, amelyek minden tervszerű elhelyezés nélkül teljesen rendezetlenek. Ezeknek a telepeknek közigazgatása, utakkal, iskolákkal, közegészségüyi intézményekkel való ellátása ma a vidéki városok legnagyobb gondja. — Á bérházépítkezés a belső városrészekben nem fizetődik ki a vidéken, mert az építkezés drágább, legalább is nem olcsóbb, mint Budapesten, mert elsősorban is az építési anyagokat óriási nagy szállítási költségek terhelik, másodsorban az építtető nem kapja azokat az adókedvezményeket, amelyekkel az építkezést Budapesten támogatják, viszont a bérjövedelem vidéken jóval alacsonyabb, mint Budapesten. — Szeged városa a mult évben, hivatkozva az építkezés teljes pangására és rámutatva arra. hogy milyen fontossággal bir a vidéki városok gazdasági életében, fejlődésében az. építkezés, beadványt intézett a kormányhoz, amelyben feltárja ezeket a körülményeket és orvoslást kért. Sainos, ezt a beadványt a város érdemleges elintézés nélkül kapta vissza, arra való utalással, hogy Szegeden a statisztika azt mutatja, hogy sok az üres lakás, tehát építkezésre egyáltalán nincs szükség. Ha azonban a belügyminisztérium behatolt volna ezeknek a statisztikai adatoknak taglalásába, megállapithatta volna, hogy ez a sok' üres lakás msMdiieni kizárólagosan olvtm nvirkos, nedves, egészségtelen lakás, amely , eml>eri ubikációra egyáltalán nem felel meg és amelvet a hatóság részben már kiüriltelctt. 1— Megállapíthatta volna azonban iné.g azt is, hogv Szegeden még többezer nyirkos, nedves lakás van, amelyet csak azért nem lehet kiüríteni, mert nincs megfelelő száraz, egészséges kisebb egy-két-háromszobás lakás. Bátorkodom ezt néhány adattal alátámasztani, amely adatokat a városi közgvülés határozata alapján a mérnökség megállapítod. Szegeden eszerint — mindig csak a belterületekről beszélek, nem a telepekről, tanyákról és kiil terül lekről a — a lakásoknak egvhatodrésze: .1170 lakás nedves. Ezekből 1000 szulerénlakás és 343 pincelakás. 1179 lakásban a falnedvesség csak másfél méter magasságig leried, 572 lakásban a nedves«ég már ? méter máeassásig terjed. 1230 lakásban pe dig a nedvesség már egészen a mennyezetig terjed. Ilyen lakásban laknak emlx-rek, olvan sűrűn laknak — mint arra mindiárt rá fogok mutatni. —. hogy 1100 lakásban egy feire átlag 10 köbméter levegő esik. 000 lakásban 5 köbméter esik esv feire, 110 esetben pedig egv fejre kevesebb esik. mint 5 köbméter, holott tudiuk, hogv Budapestéi; még a cselédszobáknál is megkövetelik, hogv 20 köbméter le»ven az egy fejre eső levecő. Ezekben a lakásokban korhadt a padló 2000 lakásban, földből és téglából van a padlója — vagy padló nélkül van — .r>07 lakásnak. —• Annak magyarázatául, boavan történi az. hogy annvi nyirkos, nedves cs egészségtelen lakás van Szegeden, szolgálion az, hocv Szegeden van városrendezési terv. A vidéki városok közül esnk Szegeden és Gyöngyösön van ilyen terv és mind a két váröfcrpndezési