Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-16 / 85. szám

in mm •ZEOED. StefkeiziAtég: Somogyi ueea (ZZ. I. em. Telelon:23.33..KladóhlVBtal, M»lc»Unki)nyvl6r «» tcgvlroda: Aradi ticco 8. Teleiont 13.C6. . Nyomdn: Löw tlpoí ucca Telefon: 13-00. - lévlrol' levélcím: DéltrenyaroruAg, Szeged Pénlek, 1937 április 16. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 85. sz. EiÖFIZETtSi Havonta Helyben 3.IO vidéken «• Budapesten 3.0U, KUUÖld»i* 0.40 penge. — Egye* uin Ara t»«íltö*. nni> 1«, vasár. Ünnepnap I® UU. Hlr­dci«>ek ielvtlele tarlía tzorln*. Megje. 'eniü hetfOklvétetÉvel naponta reggel, Kegyelmet a galamboknak! Volt egy Idő, nem olyan régen, mikor a kicsinylés, rosszakarat és irigység Szeged reprezentatív terét, amely kozmikus színpa­da lett Madách örökbecsű drámai költemé­nyének, szegedi Szent Márk-tér néven em­legette. Ez az elnevezés még a tér elgondo­lójának, Klebelsberg Kunonuk idejében hangzott el először. Ugy ő, mint a tervező művész, Rerrich Béla mindig tiltakoztak az ellen, hogy bármiféle idegen szépséget akar­nának lemásolni és Szegedre áttelepíteni. Klebelsberg elképzelésében az árkádok sora, a megmaradt megyék címereivel, az elszakí­tott megyék cimerpajzsaival és a Nemzeti Emlékcsarnok szoborsorával, mint valami egészen uj, kőbe épített szegedi és magyar ábránd lebegett. A körvonaluk kibontakozá­sát megérte, a gondolat végső megvalósítá­sa az utána következőkre maradt. De bármennyire egyedülállóan szegedinek és magyarnak szánta is Klebelsberg alkotá­sainak ezt a középpontját, egyben mégis en­gedett a velencei mintának. Mikor a csonka lorony előkerült a tizennyolcadik században épült barokk hüvelyéből, nyomban megszü­letett agyában a terv, hogy ebbe a toronyba galambokat kell telepíteni. A torony legyen otthona a szelídség madarának, amely olyan előkelő helyet foglal el az egyház szimbólu­mai között is. Ha más nem, a galamb emlé­keztessen Szent Márk terére, amelynek a galambok vannak olyan nevezetessésrei, mint a konstantinápolyi cirkuszról elrabolt bronz­lovak, vagy a Campanile kilátója és a kis torony órajátéka: Minden kulturember csak örülhetett, mi­kor a galambok kezdtek elszaporodni a sze­gedi fogadalmi templom előtt is. Minden kulturember csak örülhetett, mikor azt látta, hogy nem váltak be azok jóslásai, akik azt mondották, bogy a mi közönségünk barbá­rabb, mint Velence publikuma és ki fogja pusztítani a galambokat. Minden kulturem­ber csak örülhetett, mikor látta, bogy pusz­títás helyett a közönség veszi védelmébe a madarakat, bogy vannak, akik gondozzák és etetik őket és a galambok, viszonozva a kö­zönség bizalmát, itt ís tenyérből esznek, vál­lakra szálldosnak és kezdenek a város neve­zetességei között szerepelni. Akik az órajá­ték idején látogatják a máskülönben eléggé elhagyatott és néotelen teret, amelyről hi­ányzik a Szent Márk-tér elevensége és lük­tető élete és hiányzanak a Szent Márk-tér kávéházai cs ragyogó üzletei, legalább a ga­lambokban gyönyörködnek. A galambok képviselik a téren az élet állandóságát es szépségét. Ha nem volnának, minden módon oda kellene telepiteni őket. És most lön n város mérnöki íuvatala. __ A mérnöki hivatal nem érzi a galambok poézi­sét, mert a költészet nem tartozik a hivatali leendői közé. A mérnöki hivatal nem érzi a térhez tapadó nemes elgondolásokat, mert nem volt része a tér megteremtésében. A mérnöki hivatal nem veszi, észre a tér befe­jezetlenségét és számtalan hiányosságát, mert a szép dolgok szeretete nem szerepel a költségvetés tételei között. A mérnöki hiva­tal csak arról vesz tudomást, hogy a galam­bok — bocsánat ezert a megállapításért —, biologiai funkciókat ís végeznek, nemcsak' n Szent Márk-téren, hanem Szegeden is. A mérnöki hivatal erre elhatározza, bogy vé­gez a galambokkal. A mérnöki hivatal azt javasolja, bogy egy két tucat fehér galam* bot hagyjanak meg érték nélküli mintának, a többi galambot pedig valamelyik ünnep­napon főzzék meg becsináltnak vagy csi­náljanak belőle paprikást a népkonyha szá­mára. Fis Velencében merne valaki egy ilyen barbár gondolattal előállani, azt hisszük, nemcsak helyi jellegű, hanem egész Euró­pára szóló botrány lenne belőle. Évszázadok emléke fűződik a Szent Márk-tér galambjai­hoz és nincs Európának olyan kulturnépe, amelynek irodalmába ne kerültek volna már bele a velencei galambok. Nálunk a mérnö­ki hivatal akar gondoskodni róla, bogy ilyes­mi ne történhessék. Mikor a galambok kez­denek már polgárjogot nyerni Szeged köz­életében, mikor már idegenek kezdenek em­legetni^ a szegedi galambokat, akkor a mér­nöki hivatal ki akarja pusztítani őket. . Attól _ Budapest, április 15. 'A képviselőház pénz­ügyi bizottsága csütörtökön délelőtt az ipar­ügyi tárca költségvetését tárgyalta Bud Já­nos elnökletével. Knob Sándor részletesen ismertette az iparügyi tárca költségvetését és beszéde során foglalkozott az állástalan ifjúság elhelyezésű­nek kérdésével is. Az egyik ifjúsági gyűlésen legutóbb arról beszéllek, hogy a gyáriparban játszva el lehet helyezni tizezer fiatalembert. Ezzel szemben a valóság az, hogy az egész gyáriparban foglalkoztatott különféle tisztvi­selői kategóriák összesen 25—30.000 embert jelentenek. — Az ifjúságnak megfelelően felkészült része mo is könnyen elhelyezést talál a gazdasági életben — mondotta. Grecsák Richárd arra kérte az iparügyi min isztert, törekedjék arra, hogy a negyven­nyolcórás munkahetet az ipar minden ágában minél előbb bevezessék. Krüger Aladár a munkaszabadság bizto­sítását sürgette. Temesvár v Imre azt fejtegette, ITogv sür­gős szükség van az ipartelepek decentralizálá­sára. Farkas Elemér a kartelitörvény azonnali és erélyes alkalmazását követelte az olajkar-­tell áremelésével szemben. Ernszt Sándor szerint nz áralakulás vizs­gálatánál nincs sok gyakorlati céljuk az in­dexek alapján való összehasonlításoknak. A kartellizált cikkek ára erősebben emelkedik, mint a többieké s éne felhivia a kormánv fi­gvelmét. Szoriálnolitikiá téren gyorsabb tem­pó ni haladást siiröct. Eckhardt Tibor a legutóbbi pecs" ese­mények kaocsán utalt a szénkérdés megoldá­sának szükségességére. Foglalkozott a kisipar nehéz helyzetével. A kisipar üívös odólerhei­nck nvíkönnvitésél k*rte. A fedezetet meg le­het találni erre az adómentes gyáripar kedvez­ményeinek felülvizsgálatával. A kanitalisrtikus termelést szociális tartalommal kell telíteni tart a mérnöki hivatal, bogy a szegedi ga­lambok is el találnak híresedni. Végezni akar velük, mielőtt még igazán országos hirre ten­nének szert. Nagyon sok ideje lehet a mér­nöki hivatalnak, ba ideje telik ilyen ötletek kiagyalására. De ba csakugyan annyi az ide­je, akkor egyszerűbb volna, ba — enyhén szólva —, módját ejtené a galambok ellen emelt kifogások eliminálásának. A galambokat fenyegető veszedelemmel szemben Szeged város polgármesteréhez, a város minden polgárához, a Templom-tér minden látogatójához, Klebelsberg emléké­hez, de rajtuk kivül minden emberiesen ér­ző emberhez és minden civilizált emberhez fordulunk védelemért. Velencében, mikor történelme folyamán néhányszor ostrom alatt állott és polgársága éhínséggel küzkö­dött, a signoriu külön utaltatott ki eleséget a galamboknak, hogv el ne pusztuljanak. Sze­ged ne tegye hírhedtté magát betlehemi ga­lambgyilkolással. Kegyelmei a galamboknak! miként az Angliában megvan, mert különbéit a végletek felülkerekedése el nem hárilhaló. tí Éber Antal készségesen elismeri az ipar-1 ügyi minisztérium kitűnő kisipari osztályának' tevékenységét a kisipar érdekében, de viszont kénytelen megállapítani, hogy a hatósági iize-1 mek és a kormány által alapi lotl és támogatott igazi és álszövetkezeteknek öldöklő versenye ellen nem védi meg a kisipart. A nagy nvo-, mórban élő kisiparosságnak juttassanak leg­alább annyi szeretetet és pártfogást, amennyi­ben az agyoQiprotezsált szövetkezetek, közüze­mek és gyári vállalatok részesülnek. B u c h i n g c r Manó első és főszempontnak az iparban foglalkoztatott tömegek kereseti viszonyának és az ezzel együttjáró fogyasztó­képességnek emelését tartja. Figyelembe kelle­ne venni, hogy a munkások reálbéreit a fo­gyasztási adók is nyomják. A minimális mun­kabéreket megállapító bizottságok működésé­nek kifejlesztését kívánja és a negyvennyolc-* órás munkaidőnek sürgős tör vény beiktató sál. Huny a elv Ferenc a háziipar fontosságáról beszélt. Biró Pál helytelenít! a kisipar és a gyárai ipar folytonos szembeállítását. Szerinte az or­szag indusztrializálódása számos kisipari ág számára nyitott meg munkalehetőséget. Sándor István volt az utolsó szónok, maid! Bornemisza Géza inarügvi miniszter vá­laszolt az elhangzott felszólalásokra. Beiden-* lette, hogv az árrombolásra vonatkozó terve­zet elkészült és az érdekeltségek előtt fekszik tanulmányozás céljából. —- Az inari kormányzat mind a két proliiéi mát figyeli és reméli, hogv ezen a téren iavu­lás fog bekövetkezni. Ami azt a kérdést illeti* hogv a villamosítás kénlésével kapcsolatban:. Budapest áramellátását és a vidéki yíHamosi-i tás továbbfejlesztését sürgeti ék, bejelenthet?, hogy az a két kérdés állandóan napirenden Amit az előadó kisegítő megoldásnak ielzetf; hogy egy uj nagy centrálé létesítése helvett 3 \ Kereskedelemellenes irányzatnak a kereskedelmi minisztériumban van a hátvédje — mondotta Eber Antal a pénzügyi bizottság költségvetési vitájában Letárgyalták az iparügyi tárcát és megkezdték a kereskedelemügyi tárca tárgyalását

Next

/
Oldalképek
Tartalom