Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-13 / 106. szám

4 Péntek, 1938. május 15. déilmahybipnrszxg 5 Egy jó polgár Wimmer Fülöp emléke Irta dr. Grüner István Négy esztendeje, hogy örök nyugovóra tért a munka és az élet na?y szerelmese: Wimmcr Fü„ löp. Ebben az önzó. sivár világban tiszta é$ ön­zetlen gzivbélj szükségünk az emlékezés, amely­nek idézéséböl csak szépet, nemeset cs jót merít­hetünk. Aminthogy az évek múlásával ködképbe merül 'lassanként az elköltözött „elnök ur" tö­rékeny. kjesiny alakja, ugy nö az jdők távlatában árnyéka. Sokan és sokhelyütt emlékeztek már Wimmer Fülöpről és mi sem jellemzi jobban az ó sokoldalúságát, minthogy mindenkinek volt uj. érdekes, baláló és fordulatos más-más mondani­valója. Nekem sincs szükségem az ismétlés sza­vaira. hogy — róla szíván — megrajzoljam a jó polgár nemes fogalmát, mert Wimmcr Fülöp jó polgára volt e hazának és hü fia városának. A munka, az örök munka rajongása és 14za föfcötte azt a rengeteg energiát, amely e törékeny testbe zsúfolódott össze. Akaratereje, tetftrekész. sége akadályt nem ismert, az örök mozgás, a folytonos cselekvés vitte, hajtotta még sántán, vakon és láztól betegen is, mert a kötelesség­érzet és annak maradéktalan teljesítése adott fokozott lenditő erőt e törékeny fizikumnak, Ila voltak is hibái, ugy ezek éppen akaratának, cél­kitűzéseinek dacos és néha erőszakos keresztül­vitelében nyilvánultak, ám ezek a hibák is nemes forrásból, a dolgozó polgár munkaszere­tetéből, kótelességteljesit6séből, a kitűzött cél kivitele iránti ambícióból fakadtak. És hogy e páratlan munkaenergiával vállalatát a vjlágvi­szonylat magas rangjára emelte. — ezzel a köz­érdeknek is hasznos szolgájává szegődött, mert a magyar föld termékét, a szegedi kezek mim. kájáf juttatja el messzi tengereken iul a világ mjnden tájára. Néhai Somogyi Szilveszter pol­gármester mondotta el Wimmcr Fülöp 50 éves ju­bileumán, hogy egy nagy német gyárossal talál­kozott egyszer, aki csak Wimmer nevéről tudta, hogy létezik, hol és merre fekszjk Szeged városa. Minden közügijhek lelkes, áldozatos, önzetlen harcosa és munkása volfi. aki nemcsak dekórum­nak tartotta a közélet bármily megbízatását, ha­nem a köz jránti komoly és fclelősségteli kö­telességnek is. Több mjnt félévszázadon át dolgo­zott harcolt, vitázott nemes hevülcftel és mindig önzetlenül e város és polgára} ügyeiért, jólétéért és felszázados közéleti munkássága egy sikon haladt e város fejlődésével. Valóban utolsó élet­erejéig volt aktív, hiszen ama szomorú csütörtökj napnak délelőttjén még szive szerelmének, a szánilgyeknek bjzottsá/gi ülésén vitázott. amely nap estéjén már Budapesten t— hova ügyei szó­lították — egy szanatóriumi ágyon feküdt, im­már öntudatlanul. Nem volt társadalmi megmozdulás és nem volt jótékony akció. amelyből a lcgáldozatosabban részt ne kért v°lna és mjndcn gyüjtőiv nevével kezdődő^ és menny; könnyet törölt le névtelenül! Ennek a csendes, józan és higgadt nagy magyar városnak Csodálatos átalakító ereje és levegője törzsökös szegedivé tették, akinek élete fája itt terebélyesedett és porladó tetemének ez áldott föld adott pjhenőt. Hiányzik Wjmmer Fülöp a szegedi porondról -— és igy rajzolódik kj a jó polgár és hü barát alakja, akj mindig többet adott, mint kapott, ákj egy. hosszu emberöltő küzdelme, rengeteg alkotó munkája és ennél is több eredménye után js vé­fi'S 3 „Wimmcr ur" tudott maradni. Hiányzjk — ma fokozottan — az ő kemény gerincessége, férfias önérzete, bátor kiállása, dc hiányzjk a csonka haza jobb sorsa. Szeged jobb jövője iránti örök optimizmusa, bizakodó és biztató hite is. És ha ma közöttünk volna, fáj­dalmát nem mutatná ez a kemény, de melegszívű ember, bár lelkét gyötörné a mának súlyos bi­zonytalansága. Áljg tudná elviselni, hogy emberi méltóságában és önérzetében oly mélyen sértve, bárki is kétségbevonhassa egó<;z életét betöltő ha­zafiságát, vagy szembeállítaná hithűségével nem. zcthüségét És hogyan volna korlátozlia'ó, keretek közé szorítható, vagy megbénítható Wimmer Fü­löp határt és akadályt nem ismerő munkaereje, akarata energiája, avagy nélkülözhető-e á nagy gyakorlati ismeret, tapasztalat, munkaképes­ség és munkakészség az annyira Szflkséges és üljndnyájunk dijai oly hőn óhajtott magyar gaz­dasági élet tovább lendítésében és fokozó fejlesz­tésében? Nem, Wimmer Fülöp nem vette cl más­nak munkahelyét és nem ette el másnak kenyerét, Wimmer Fülöp teremtett munkahelyeket és acloll másnak, százaknak, ezreknek kenyeret. És ha ina jdézzük emlékét, tudjuk jól, hogy ő megalá­zással és korlátozással nem törődve annál kemé­nyebben, (alán még lelkesebben és kcftőzölt erő­vel folytatná munkáját a magyar iparért, a köz. ért és az ország boldogulásáért. Wjmmer Fülöp nem szavakkal, de tettekkel bizonyította és bizo­nyítaná mindnyájunk szent kötelességét, amely legnemesebben a költő szavaiban sűríthető: • . . „Hazádnak rendületlenül'' r o c; p r r — 'Az otrantói csata évfordulója. Vasárnap, május 15-én lesz 21 éve annak, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, mint a „Novara" hadihajó parancsnoka, hajóhadával az otrantói csatát megvívta. Ennek emlékére a szegcdi és szegedvidéki haditengerészek má­jus 15-én este fél 7 órakor a Vitézi Székház termében bajtársi összejövetelt tartanak, utá­na fél 9 órakor a Raffay-vendéglő különter­mében bajtársi vacsora lesz, melyre minden volt haditengerészt és családtagját szívesen látja a volt haditengerészek, „S. M. S- Árpád" csoportja. — Wagner német árkormánybiztos előadása a szegedi cgyetemrn. Magyarországi látogatása so­rán csütörtökön délelőtt Szegedre érkezett W a g­ncr József nemet birodalmi árkormánybiztos, aki délben előadást tartott az egyetem aulájában a német árpolitika alapelveiről. Az előadást G e ­lei József rektor megnyitó szavai vezették be, majd Wagner árkormánybiztos tartotta meg elő­adását. Foglalkozot az árkcrdéssel, mint a nem­zetgazdaságtan Kiproblémújával és kijelentette, hogy Németországban nem elméleti uton próbál­ják az árakat megállapítani, hanem a jövedelem­eloszláson keresztül keresik az igazi árat. Az előadásért G'elci József rektor mondott köszöne­tet. Délután a vendégek a trianoni határra men­tek cs az esti gyorsvonattal utaztak vissza Buda­pestre. — A polgári iskolai fanárok közgyűlése. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület cson­grád-csanádmegvei köre május 22-én délelőtt 11) órakor tartja évi közgyűlését a Dugouics­uccaj polgári -leányiskola tornatermében. A közgyűlés napirendjén két érdekesnek igéike­ző előadás szerepel, V i c s a y Lajos, „Szent István, a nemzetnevelő" címen és Jeges Sándoré, a biologiai oktatás nevelő értékéről. A közgviilés után a polgári iskolai tanárok közös ebéden vesznek részt. — GFB harisnyák a legszebbek kizárólag Fól­iák Testvéreknél. Kávépörkölcg naponta reggel 7—9-ig Kocsisnál. — 140 pengő ... Csütörtökön délelőtt özv. Klein Áronné Rigó-ucca 8- szánt alatti lakos feljelentést lelt a rendőrségen ismeretlen tet­tes ellen, aki meglopta őt. A tettes álkulcs se­gítségével behatolt Klein Áronnc lakárába és feltörte a febérnemüsszekrenyt, ahol Kleinné megtakarított pénzét őrizte. A tettes ugy látszik tudta, hogy hol kell keresni a pénzt, mert csak a fehérnemüs szekrényt tnrta fel, de ezt annál alaposabban. A szekrényből minden fe­hérneműt kidobolt a földre, végre megtalálta azt a zacskót, amelvben Kleinné 140 pengőnyi megtakarított pénzét őrizte. A tolvaj a pénzt magához vette és és azzal nvomtalanul eltűnt. A betörés idején a ház körül láttak é'ólkodni egv kistermetű, szürkeruhás, barna, bátrafé­sült bajit fiatalembert, minden jel szerint ö volt a lettes. Közelebbi szcmélyleirást nem tudlak róla adni. A rendőrség keresi a vakme­rő betörőt. — Kényelmes ruházkodás. Nem kell külön uta­kat tennie, saját otthonában zavartalanul válo­gathat, ha mígbizhaló, tartós szöveteket akar venni. A Trunkhahn posztógyár önnek is szátlit­ja ruhánként angolosan gyártott szingyapjn szö­veteit közvetlen a gvárból. Kérje költség- ás kö­te-Iczettségmenlesen a mintákat: Budipest, XI., Lenke-ut 117. — A női betegségek gyógykezelésében a ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet gyakran alkalmazzák, mert reggel éhgyomorra egy pohárral könnyen bevehető, rendkívül envhc hashajtó hatása pedig gyorsan és minden kel­lemetlenség nélkül jelentkezik. Kérdezze meg orvosát. — A Dr. Oefker-fcle világhírű fényképes re­eeptkönyvet bárkinek ingyen megküldi a gyár: Budapest, VIII., Conti-ucca 25. — Mar a gyermekek fogait i« tisztítani kell erre alkalmas fogpéppej. Az Odol fogpép fertőt­lenít és alaposan tisztit. —ooo— Albrecht főherceg továbbra is tagja marad a Habsburg-családnak A főherceg érdekes nyilatkozata házasságától és válas/za gróf Ilunyady Józsefnek Budapest, május 12. Albrecht íöherceg ud­vari titkári hivatala csütörtökön a következő nyi­latkozatot tette közzé: — Jóllehet őfensége ildomosnak tartotta vol­na, ha a házasságával kapcsolatos kérdések tár­gyalása nem a nagy nyilvánosság elölt történik, Ilunyady József grófnak május 10-én megjelent nyilatkozata mégis elkerülhetetlenné leszi, hogy őfensége álláspontja az alábbiakban világosan és minden félreértést kizáróan leszögeztessék füg­getlenül attól, hogy vájjon Ilunyady Józscl gróf­nak fenti nyilatkozata magánvélemény-e, vagy pedig megbízatás, illetve kinek meghatalmazása alapján adatott ki. — Mindenekelőtt megállapítandó, hogy a la­pokban megjelent nyilatkozat ellentétben alt ncm­esak a magyar törvényekkel, hanem a családi sza­bályzat rendelkezéseivel is. őfensége házassága ellenére továbbra is tagja marad a Hubsburg-T.o­tharingiai családnak és elmeit továbbra is viseli, A magyar törvények rendelkezései közismertek s nem igényelnek további magyarázgatást. A csa­ládi szabályzat viszont nem adja meg a családfő­nek azt a jogot, hogy a családból bárkit is önké­nyesen kirekesszen. — A családi tőrvények rendelkezéseinek ere­deti megalkotásakor, valamint néhai Ferenc Jó­! zsef uralkodása alatt történt kiegészítésekor a nagykorú férficsaládtagok véleménye, illetve, hoz­zájárulása előzetesen kikérctelt. A Ilunyady Jó­zsef gróf által is részben idézett 1931. február 11-i körlevél formájában kiadott kéziratban 'foglalt megszorításokra vonatkozóan azonban a család férfitagjai előzetes megkérdezése elmaradt, igy Ir­hát az a felfogás, hogy a családfő a családtagot kilépettnek tekinthesse, ellentétben ált n ház ren­delkezéseinek idevágó szakaszaival. Miután a csa­ládfő az 1934. évi kézirat alkalmizá­sával a családi rendelkezéstől nyilvánvalóan el­térhet, őfensége az 1930.-ban ndott nyilatkozatát, amelyben a házi szabályzat rendelkezéseinek alá­veti magát, magára nézve tárgytalannak tekinti, — Végül félreértések elkerülése végett leszö­gezi, hogy Albrecht királyi herceg őfelsége ter­vezett házasságáról néhány héttel ezelőtt érte-i­tetfe a családfőt és akkor is hangoztatta, itogv reénézve a magyar törvényes rendelkezések aJ hányadok. .-

Next

/
Oldalképek
Tartalom