Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-20 / 112. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, TQ38. május 20." • FRANKL LILI V, 26-ifti j mozgás^iivészeli hemutatőiára j /egyek a Díimagi/artrszag jegyirodában Ujabb névtelen levél hadjárat a lonlnsl tlsitviselövaiasztásoh előtt A legújabb névtelen feljelentők hamis okmányokkal vádol­nak két pályázót járulni ahhoz, hogy sorsával törődhes­senek. A kisebbségi kérdésről szólva kifejtette, hogy I kérdést lojálisán kezelik, ott azonban, ahol a törvényes rendszabályoknak meg­kerülésével állami, vagy nemzetellenes cselekmények elkövetésére történnek kl­eérfetej;. a legteljesebb eréllyel jog szembeszállni. Szükség van a közvélemény formálására — foly­tatta — és arra, hogy az egységes közszellemet erőszak nélkül belovigyék a nemzet minden ré­tegébe. A magyar közigazgatás modernizálásának szük­ségességét hangoztatta végül a miniszterelnök, aki i kormány programját dinamikusnak mondotta. Bizalommal fordult a felsőházhoz, támogatását Kérte, mert tudja, hogy a felsőház most nout fogja elfelejteni, mit kiván tőle az idők szava. Negyedórás szünet után a felsóház a sajtúrendószett javaslat vitáját folytatta. Az első szőnek Pap József volt. Hangoztatta, hogy a sajtó az ország lelkiismere­tének a kifejezője, de nem a zugaajtó, a röpcédu­lák és a plakátok, amelyek már-már az ifjúság lelkét is megmételyezik. Meg van győződve arról, a törvényjavaslat meg fogju szüntetni a zugsujtó­és a röpeédulaáradutot. Szeberónyl József arról beszélt, hogy azokban az országokban, amelyekben egyfuírtrendszer van, az írás szabadságát tönkretették. Ezekben az országokban az az elv, hogy csak egy rmber gondolkodjék, a többinek parancsoljanak. Az ilyen országokban az emberek elbutulnak. Ve­szedelmesnek tartja a javaslatnak azt a részét, amelyik az irodalomra és a könyvkiadásra vonat­kozik. Hibásnak tartja a cenzúrai intézkedést. Sze­rinte az irást ugy sem lehet megkötni. Első fe.ladat ebben az országban, hogy mindenki egyen­lő h'gyen a törvény elölt, ami teóriában megvan. A sajtócenzurai üitézkedések nem oldanak meg minden problémát, hisz vannak országok, ahol a hatóságokról egy szót sem szabad irni, dc Krisz­tusi szabgdon lehet gyalázni. Flnlyey Ferenc felszólalása után Mikecz Ödön igazságügyminiszter válaszolt. Hangoztatta, hogy a sajtószabadság ne­mes eszméjével az utóbbi időben visszaélésszerű je­lenségeket lehetett tapasztalni. Az időszaki lapok© kai kapcsolatosan kijelentette a miniszter, hogy ilyen orgánum Budapesten 869, a vidéken 480 van, ami valóságos inflációt jelent. Ezek közül egyesek nem szolgálnak közérdeket. Azzal fejezte be be­szédét, hogy a törvényjavaslat nem sérti a sajtó­és n gondolatszabadság elvét. A felsőház a törvényjavaslatot ezután cTfo­gadta. KeduezmSfly oiuasoinbnaH. Kiadóhivatalunk magállapodott Buda pesten e polgári vezetésll RIO szállodával VIL, Kürt ucca 6. szám (Pátria. kávéház mögött) hogy 20% engedményt nyújt előfizetőinknek és olvasóinknak. Igénylésnél e lap bemutatása szükséges. (A Délmagyarország munkatársától.) A junlusf közgyűlés napirendjére — mint ismeretes — tisztviseiöváiasztások is kerülnek. A törvényható­sági bizottság betölti azt az elsöosztályu aljegyzői állást, amely dr. Kemenessy Tibor tanácsnokká történt megválasztásával üresedett meg és be­töltenek ezenkívül mintegy tizenöt kisebb állást, adótiszti, irodaigazgatói, irodatiszti és irodase­gédtiszti állásokat. A polgármester legutóbb ki­adott rendelete megtiltotta a korteskedésnek azt a módját, amelyet kilincselésnek neveznek és ami abból állt, hogy a pályázók.személyesen keresték fel a városatyákat szavazatkoldulás céljából. Az érdekeltek ugy látszik be is tartjók a polgár­mesteri rendeletet. A kilincselés helyett azonban — a jelek szerint — az állásért való küzdelem egyik sokkal veszedelmesebb és sokkal elitélen­döbb módszere jön divatba: g név teln fJjilentisek alávaló módszere. Ujabban a város két tisztviselője ellen nyújtot­tak be névtelen feljelentéseket. Mindkét tisztvi­selő pályázni kiván egyik, vagy másik betöltésre i kerülő állásra és mindkét tisztviselő elég nagy eséllyel pályázhatna. És mindkét tisztviselő ellen majdnem szórói-szóra ugyanazt a vádat emeli a névtelen feljelentő, ínég pedig azt, hogy hamis okmányokkal operáltak, hogy az egyik hamis érett­ségi bizonyítványt mutatott be alkalmazása ide­(A Délmagyarország munkatársától.) öreg ma­gyar jelent meg csütörtök délelőtt a törvényszék folyosóján. Poros csizmáján, szakadt nadrágján és sáppadt, fáradt arcán látszott, hogy messziről ér­kezett, mint kiderült, egyenesen Körösladányból, még pedig gyalogszerrel. Körösladány pedig elég­gé messze van Szegedtől, 160 kilométert kell meg­tennie a gyalogosnak, hogy Szegedre érkezzék. Az öreg — Ny. Tóth János — még a mult hét szerdáján elindult és már vasárnap este Szegedre érkezett, a?;óta a városban kódorgott étlen, szóm­jan, niert csak csütörtökre volt kitűzve a tör­vényszéken a tárgyalása. Ny. Tóth János ellen bűnvádi eljárás indult a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség miatt. As öreg zsellér januárban bement a körösladányi főjegyző irodájába és a németországi munkákról érdeklődött. Panaszkodott rossz sorsa miatt ée többek között azt mondotta, hogy >ininden baj­nak az adóhatóságok az okai*. A főjegyző ekkor azt magyarázta Ny. Tóthnak, hogy az államnak szüksége van pénzre, mert például hadsereget keh tartani, arra az esetre, ha ellenségeink megtá­madnának. A vád szerint Ny .Tóth ekkor olyan kijelentést tett, hogy »bárcsak itt volnának...© j Ügye tulajdonképen a gyulai törvényszék elé tartozott volna, azonban a törvény értelmében a nemzetgyalázás! ügyekben mindig a tábla szék­helyén lévő törvényszék illetékes, ezért kellett az öregnek Körösladányból Szegedre gyalogolnia. Künn ténfergett a folyosón, mig csak be nein szólították. Odabenn váltie hangoztatta ártatlan­ján, a másik pedig hamis anyakönyvi kivonatot. A polgármester mindkét névtelen feljelentői ügyében megindította a vizsgálatot. Csütörtökre kiderült, hogy az egyik névtelen feljelentésnek a legnagyobb valószínűség szerint) nincs semmi alapja. Skultéty Sándor segédnyilván­vántartót jc'entette fel a névtelen levélíró, nki azt a vádat emelte ellene, hogy hamis adatokat diktált be alkalmazása idején, azt állította, hogyj a fiumei kereskedelmi iskola érettségi bizonyltvá© nyával rendelkezik, pedig nincs is érettségije. Skul© téty Sándort a feljelentés ügyében csütörtökön ki­hallgatták. Kijelentette, hogy meg van az eredetű érettségi bizonyítványa, amelynek alapján a ko© lozsvári gimnáziumban nvég különbözeti érettség git is tett. Mindkét eredeti okmányt a pénteki nap folyamán bc fogja mutatni. Kijelentette azt is, hogy a hamis adatok bediktálására már csak azért sem lett volna szüksége, mert az állás, amelyet betölt, nem érettségihez, hanem csak négy közép­iskolához kötött állás. Ha nem rendelkezett volna érettségivel, akkor a katonaságnál önkéntest joga sem lehetett volna. A másik tisztviselőt a névtelen feljelentő azzal vádolta, hogy hamisított anyakönyvi kivonattal kötött házasságot. Mivel ez a vád nem a köztiszt­viselői minőségét érintik, a polgármester a felje­lentést a királyi ügyészséghez küldötte áU ságát. Nein akarta ő gyalázni a nemzetet — mon© dotta —, csak nem engedték őt kibeszélni. A! mondókáját ugyanis folytatni akarta és azzal akarta befejezni, hogy »ha majd itt leszaiek as ellenségek, magas kora ellenére is kész vérét on­tani a hazájáért.© Ezt akarta mondani, nem pe­dig becsmérelni a magyarokat, dc hát a főjegyző nem várta meg a beszéd véget, hanem mindjárt intézkedett... Elmondotta az öreg, hogy nagyon elkeseredett hangulatban volt, ezért is kívánta,! hogy bárcsak történne már valami, mert azután biztosan esak jobb lenne a magyaroknak... A biróság tebb tanút hallgatott ki, akik szerint az öregnek lett volna módja kimagyarázkodni* azonban nem tette meg. Mindenki ugy értettö beszedjét, ahogy a vádirat előadja. A törvényszék bünösnek mondotta ki Ny. Tóth Jánost és egyhónapi fogházra itéltc. — Megnyugszik az ítéletben, vagy fellebbez? — kérdezte az elnök. — Nem fellebbezek, nehogy még egyszer ide kelljen gyalogolnom — felelte a vádlott Elég volt egyszer 160 kilométer... Ny. Tóth János ezután kényszeCutlwslct kért, mert annyira elgyöngült az uton, hogy aligha tudná visszafelé is gyalogosan megtenni az utat. Az elnök irást adott át neki, amelyben a rendőr­ségtől kényszierutlevelet kért. Ny. Tóth János számára. Az öreg magyar ezután elballagott a városháza irányába, a kényszerutlevélért... y Az öreg zsellér 160 kilóméteres gyalogutja Körösladányból Szegedre egyhónapi fogházbüntetésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom