Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-31 / 161. szám

A DÉL MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958. julius 5T. Turandot Operabfinutató a Dóm-téren Szombaton este előkelő, reprezentatív közön­ség jelenlétében elérkeztünk az idei szabadtéri ciklus csúcsteljesítményéhez, a Turandot be­mutatójához. A Turandot értékelését már elvégezte a nemzetközi kritika. Milánói, bécsi, drezdai si­kerei után jutott el Budapestre 1927. novem­ber 14-én s ha szabad ezt a szót ilyen vonat­kozásban használni, egv ideig sláger-darabja volt a m kir. Operaháznak. A zenetörténelem is elkönyvelte Puccini hattyúdalának örök ér­tékeit. A verismo zenepoetája életének al­konyán a romantika felé kanyarodott. A zenei forma keresés nagv úttörőjét n Tőrre del Lago gyönyörű kastélyában egy naiv, de kegyetlen kinai mese ihlette utolsó zenedrá­májának megkomponálására, Gozzi gróf tiz ke­leti meséje közül választotta ki Turandot ki­rálykisasszony veszélyes szerelmének tárgyát és a meséhez drámai tüzet gyújtott partitúrá­jában. Dallambősége nem éri el a Mimi lágy áriáit. Tosra perzselő lendületét, Butterf'v fi­nom melódiáit, de Puccini stílust teremtő mű­vészete uj hangszíneket álmodott a királvkis­nsszonv és az ismeretlen herceg dráma iához. Fájdalom, a dráma tetőfokán félbenmaradt a partitura A történetet bezáró szerelmi kettős és a finálé mór A 1 f a n o müve s Turandot ne­gyedik rejtélve marad, vájjon mit mondott volna a nagv mester a mese végén. A Turandot zenéje elbűvölő, lebilincselő Kó­rusok, indulók, kinai himnuszok, választéko­san instrnmentált intermezzók gazdagsága fo­nódik össze mesteri zenedrámává. A formák elemzői örökszép búvárkodás! tárgyat lelhet­nek benne. A szegedi előadás lényeges érdekessége: a rendezés problémája. Nemcsak a szabad tér. a méreteiben kiszélesedett környezett teszi az­zá. hanem a rendező felfogásának stílusa. Beinhardt óla n maga mesterségét egyre öncé­lúbbnak érző rendezés bclvébe a költő elgon­dolásának szolgálata lép Nádasdy Kálmán a zeneköltő, az előadó művészek és a szinpad­épitcs harmóniájában, mondhatjuk hármas egységében oldja fel a maga feladatát. Maga is alkotó társ a festőművészet stilusképző ielen­tőségének alkalmazásában, tömegeket kormá­nyoz, világítási effektusokkal hangsúlyozhat, művészi keretet épít élő és holt anyagból, amellett nem törte' reinhardti egyénítésre, há­rem mindvégig alázatos szolgája marad a ze­neköltő meseálmának. A szegedi vállalkozás pazarul gazdag eszközöket bocsátott rendelke­zésére. Mogállanitható, hogy nincs színpad, amelv a szegedihez, hasonló tékozló bőkezű­séggel nvujlána alkalmat egv rendezési pro­bléma stiluskereséséhez. Az eszközök gazdag­ságának ez a tulbősége, mint embarras dc riehesse jelentkezik a második felvonásban, ahol csaknem az előadás gördülékenvségének, a népszerűségnek akadályává torlódik­A cjmszerepct Gina Cigna énekelte A fő­próbát világsztárok részére fenntartott kedves ürüggyel elmellözte. Pedig nincsen szüksége az. izgalmak fokozásának ilyen kifinomult IGY NO/EKEDETP A ÓS8iui$i6 OLVASÓ TABORA eszközeire, hiszen hatalmas, átütő drámai szopránja az énekelhetóség határán mozgó legnehezebb tételek könnyed előadásara is ké­pessé teszi Gina Cigna ma kétségtelenül vi­lágmárka, akinek játékát nem volna nehéz a jelzők koptatott sorával • körüludvarolni. Egyetlen elhanyagolt, elnagyolt, elejtett frá­zisa sincs és abszolút ura tág terjedelmű, rit­ka értékű hangjának. Lenyűgöző sikere volt­Partnere Giuseppe B r e v i a r i o egészségcsen szárnyaló, tiszta tenor, aki nagy értéke az elő­adásnak. A második felvonás rejtvény-dialo­gusában tökéletes illúzióval egészítette ki a hercegkisasszony tüneményes énekmüvészetét. Liu rabszolganő szerepében Dorn D o r i a mutatkozott be a közönségnek Zárt szinpadon pompásan érvényesülő, lágyan csergő lírai szoprán. Nem akarunk véteni a köteles udva­riasság ellen, amikor megállapítjuk, hogy négv kiváló magyar Liu szolgaija Pucci.ii el­gondolását (Sándor Erzsi, B e 11 e Gabriel­le, Dobav Lívia és Orosz Júlia). Szerepük emléke erősen tompítja a vendégmüvésznő si­kerének fénvét. Ezt a megállapításunkat a je­lenleg Veronában szereplő R e 11 e Gabriella, énekét méltató olasz kritika is igazolja­A m. kir. Operaház művészi szintjét Szé­kely Mihály képviselte meleg fényű, nemes orgánumával bármeiy európai operaegyüttes­hai is kiváltságos értéket jelentő énekkulturá­val A császár szerepet Tornyai Gvula éne­kelte gondosan tagolt, értelmes előadásban- A három mandarin: Somló József, Lendvay Andor és S z ü g y Kálmán megnyugtató 'éte­lei az előadásnak. * Epizódszerepekben Jám­bor László, Egerszegi Gitta és Petry Kató jutottak néhánv taktushoz. A m. kir. Ope­raház női és férfi kórusai Roubal Vilmos karigazgató fegyelmezésében színes keretet adtak a drámai részeknek. Puccini választéko­san hangszerelt, gazdag, szines hangképeit a pesti filharmonikusok élén Fleischer An-« tal mesteri interpretációjában kaptuk. A második felvonás végén a nézőtér meleg tapsok között ünnepelte az olasz vendégművé­szeket, Fleischer Antal karnagyot, Ná­dasdv Kálmán rendezőt és Fülöp Zoltánt, a tehetséges díszlettervezőt, aki a Turandot meséiéhez valóban harmonikusan szép kere­tet épített. Puskás Jenő. Vegyen részt On is a 14 napos ELIT cipővásáron Női cipők Sxeped, Sxécdenyl tér IS. p 3.qo-1ő1. Telefon 24-22. Halvan szegedi papucsosmesier élethalál harca a papucs-dömping ellen j-'íítí 1 ih'irt 1 i!s»! ts i^'ri-jv* - " s f i : itori gaxfcms (A Délmagyarország munka társától.) Különös izgalom uralkodik egyidő óta a szegődi papucsos­iparosok körében. a mult év folyamén az Iskola­uccában papucskészltö üzemet nyitott Jávor Péter papucsossegéd és Fürst Emil kereskedösegéd. A fiatal üzem csakhamar több munkást foglalkozta­tott, mint az összes többi szegődi papucsosmesier együttvéve. Az uj üwu tulajdonosai magasabb béreket adtak a segédeknek tiz százalókkal, mint a többiek és igy elvonták azok szakmunkásait; a Szegeden dolgozó 60—70 papucsossegéd közül náluk volt állandóan 40—45. a termelésnek ez a gyors menete nagyon leszorította Szegeden a papucs­árakat, a szegcdi papucsosiparosok egymással versengtek az árukínálatban, ennek azután az lett az eredménye, hogy válságba jutott a hires sze­gedi papuesosipar. a papucsosok utóbb rájöttek, hogy az Iskola­uccai papucsosüzem nem rendelkezik iparenge­déllyel és igy jogtalanul készíti és viszi piacra a papucsait. A papucsosok az ipartestülethez for­dultak, amely feljelentést tett a városi rendőri büntetőbíróságnál. A kihágási biróság Fürst Emilt, akinek nevén volt az üzlet, jogosulatlan iparűzés miatt 30 pengő pénzbüntetésre ítélte, Jávor Pé­tert pedig, aki tulajdonképen a papucsokat gyár­totta, mert Fürst Emil iparűzését elősegítette, kihágás miatt 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítéletet ugy az ipartestület, mint Fürst és Jávor megfellebbezték, igy az másodfokon a pol­gármesterhez került. A polgármester az Ítéleten nem változtatott, art teljes egészében helyben­hagyta. Az ipartestület, értesülésünk szerint, ezekután kérni fogja az iparhatóságot, hogy a két egybe­hangzó itélet alapján szerezzen érvényt a törvény­nek és a még mindig müködö üzem ellen tegye meg a szükséges intézkedéseket. A szegedi papucsosokat más veszély is fenye­geti. A közeli napokban kezdi meg üzemét a Berlini-könjton a »Délniagyarországi Cipőgyár Rt.», amely a Wolfnrr bőrgyárnak az üzeme. Az uj rjofíriiiár 100—150 munkással fog dolaoznl és a papucsosok szerint, be akarja vezetni a papucs-, gyártási Is. A papuesosmesterek Ipartestületi szakosztálya szombaton dclben küldöttségileg kereste fel Rainer, Ferencet, az ipartestület és a kereskedelmi és iparkamara elnökét, akit arra kértek, hogy legyen segítségükre a tönk szélén álló szegedi papu* csosipar megmentésében. Elmondották, hogy ér­lesülésük szerint a VVolfner-féle cipőgyár gépekkei fogja gyártani a papucsokat, ami tönkre teszi a kézzel varrott szegedi papucs hírnevét, mert aa idegen közönség nem tud különbséget tenni a géppel gyártott tömegmunka és a kézzel varrott, egyéni ízlést kivánó igazi szegedi papucs kö-< zött. Az uj gyár 60 önálló papucsosmesier eg­zisztenciáját veszélyezteti és ezért arra kérik azi ipartestületet, kövessen el minden lehetőt, hogy a gyár ne készíthessen papucsokat. Rainer Ferenc kijelentette a küldöttség előtt, hogy érintkezést fog keresni az érdekeltséggel és amennyiben valóban papucsgyártá6sal is akar foglalkozni, igyekezni fog, hogy ettől a szándékától eltérítse; abban az esetben azonban, ha az . ügyet békés u ton nem intézhetné el, az iparügyi minisz* térium kisipari osztályánál teszi meg a szükséges lépéseket a szegedi papuesosipar megmentébe ér* dekében. cianozta//on Dr. BERTALAN v-gyéKmérnök eiápirodájávai. Személyes garancia, DUGONICS-* TÉR 11. Tel. 25-47. Belvárosi Lakásügynökség. flzesed-Csongrádi Takarék, Szegedi Kereskedelmit és tparbank részvényekel, kényszerkölrsön kötvényt a legmagasabb napD áron veszek. KERTÉSZ GYULA banküzlet. Eeketesas ucca 16,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom