Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-13 / 184. szám
Vasárnap, 1939. augusztus 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Uiabb névmagyarosrtási mozgalom indult Szegeden A szegedi iparosokat is fölhívták az idegen nevek megváltoztatására (A Délmagyarörszág munkatársától.) Az Ipartestületek Országos Központja már évekkel ezelőtt mozgalmat indított, hogy az iparosok körében mindnagyobb mértékben magyarosítsák meg az idegenhangzású neveket. A mozgalom annakidején Szegeden is megindult és több idegeunevü iparos magyarosította meg a nevét. Most évekkel később mégis megállapítható, nogy az iparosok névmagyarosítása nem végződött azzal az eredménnyel, amely elvárható lett volna. Ezért az Ipartestületek Országos Központja most újabb akciót indított, bogy minden idegennevü iparos magyarösísa meg a ne vét záros, egy-kéthónapos határidőn belüL Az IPOK ennek érdekében fölhívta az ipartestületeket, a leirat most megérkezett Szegedre is. Az érdekes leírat megállapítja elsősorban is, hogy az iparostársadalom köreben meglehetősen sok az idegenhangzású név, ami semmikép sem engedhető meg a magyar ipar szempontjából. Többek közt ezeket mondja az IPOK leirata? — Gondoljunk Csak arra, Hogy az országban, évente többszázezer idegen fordu! meg, akik érdeklődnek iparunk iránt is. Meglepetéssel veszik észre az idegen venÉviesitittk L ügyfeleinket, hogy nem helytálló a Kiss-féle pécsi rendőnygyár azon közlése, hogy képviseletét tőlünk megvonta. Az összeköttetést mi szakítottuk meg, mert nevezett cég közölte velünk, bogy fizetésképtelen és csak utánvéttel tud szálijtani. Uj képviseletünk a PICK-féle budapesti redőnygyár és továbbra is legolcsóbb áron, pontos határidőre, kedvező fizetési feltételekkel van módunkban redőnyöket szállítani. Alföldi Cemeniávugyáv dégek, hogy az iparosaink között úgy a nagyvárosokban, mint a községekben is. eléggé kevés magyarhaugzású nevet találnak. Ezért minden magyarérzesű iparos törekedjen nevének megmagyar.oeítására, hogy ne csak érzésben, hanem nevében is magyarnak ismerjék meg a hozzánk érkező idegenek. Szegeden már, két évvel ezelőtt élénk irambau magyarosították a nevüket az ipárosok. Mindamellett még sok az idegeuhangzású nevű iparos, akik most bizonyára a fölhívásra megmagyarosítják a nevüket Megá.llajitbató azonban, hogy a kereskedők, tisztviselők és más foglalkozásúak körében is s§k még az idegennevü, úgyhogy a széleskörű névmagyarosítás meg Szegeden is elkelne. Egy kimfltatás szerint eddig Szegeden hatszázan kérték az illetékes hatóságoktól idegenhangzású nevük megváltoztatását. A kérelmek nagyrészét kedvezően intézték el; több néwáltozási kérelemre még nem érkezett meg a döntés. Az új nevek kiválasztására a hatóságok segítséget nyújtanak és továbbítják a nevmagyarosítási kérelmeket is. szaawasi Kárász u. 3. alá HELYEZTE. Számolni kell ugyanis azzal, hogy az egyes törvényhatóságok területén szükség van olyan nagyobb tőkebefektetésre, amelynek fedezete egészében - nem állítható be egy év költségvetésébe és az erre a célra kölcsön fölvétele is nagy terhet jelentene. Ilyeu tőkebefektetést igényel például egy új szálloda építése, ^iákszólloda, menedékház létesítése, fürdő kiépítése, városrendezés, stb. Mindezekre, valamint azokra a nagy gazdasági cs nemzetnevelési érdekekre valé tekiuteltcl, amelyek a magyar vidék idegenforgalmának emeléséhez fűződnek, az egyes városok idegenforgalmi szükségletét úgy látnók kielégíthetőnek, ha a kormány egy közös „idegen forgalmat emelő alap"-ot létesítene, cveute körülbelül 500,000 pengős kerettel, amely hivatva volna az alap kezelésével megbízott bizottság által sürgősségük és fontosságuk szerint rangsorolt szükségleteket kielégíteni. Pontosan körülíraudók lennének azok a célok és föladatok, amelyekre cz az alap igénybe volna vehető és ezek között csak olyanok szerepelnének, amelyek szorosan az idegenforgalom föllendítését és további emelését képesek Icnuének szolgálni. A külföldi forgalomnak legnagyobbrészt rajtunk kívül fekvő okokból történt csökkenését a jelentősebb belforgalom van hivatva pótolni, amely egyúttal alkalmas eszköz passzív: idegenforgamunk csökkentésére is. De ez Csak úgy érhető el, ha az idegenforgalomba az eddiginél jelentősebg mértékben bekapcsoljuk a magyar, városokat is és hasznosítjuk ezáltal a természet és alkotó elődeink által nyújtott lehetőségeket. Sajnos ebben a tekintetben még messze vg> gyünk a nyugati államoktól, amelyek ma roáti mindenütt fejlett idegenforgalmi kultúrával rendelkeznek. És miként az elmúlt századbaif nyugat példája nyomán az iparosodás szükségességének fölismerése áldozatokat követel * hazai ipar meghonosítása érdekében, úgy van ma szükség az idegenforgalom meghonosítása érdekében anyagi áldozatra, amely bizonyára éppen olyan rentábilisnak bizonyul, mint annak ideéu az ipar érdekébon vállalt áldozat. ITT A 250 kem-es 9 HP. német IlO motorral, nagy világítással patent kerékkel és gazdag krómozással a legszebb megbízható motorkerékpár. Körzet képviselő: bujdosó imre Szegei FBHeiesas y, Telefon; 14-23. Kérjen reeiletes ábrás Katalógust összes tagjainak nyújt a Kalász Hiteliroda Takréktár utca 1. Kiszolgáló cég a Szent István Társulat könyv- és papirkercskcdésc Mennyit költenek a magyar városok idegenforgalmi célokra? Szeged elég hátra került a rangsorban — Áldozatok árán is fokozni kell a belső vándorforgalmat (A Dclmagyarország munkatársától.) Az Országos Magyar' Idegenforgalmi Hivatal az egyes magyar törvényhatóságokhoz és megyei városokhoz még az év elején körkérdést intézett arra vonatkozólag, högy kifejezetten a magyar idegenforgalom növelése céljából — a saját körzetük érdekében — költségvetéseikben milyen összegek állanak rendelkezésükre. A körlevelekre eddig 76 darab konkrét válasz érkezett, amelyekből a következő édekcs kép rajzolódik elénk? A törvényhatósági városok közül Baja 400 pengőt, Budapest 664.078 pengőt, Debrecen 28.500 pengőt, Győr 4000 pengőt, Kecskemét 3250 pengőt, Miskolc 5470 pengőt, Pécs 7100 pengőt, Sopron 62.920 peugőt(l), Szeged 18.150 pengőt irányzott elő idegenforgalmi célokra. Hódmezővásárhelyen nincs előirányzat, Kassa nem ' válaszolt az OMIH kérdésére. A magunk részéről rendkívül szomorúnak tartjuk az ezekből az adatokból elénkrajzolódó képet, mert éppen az idegenforgalom ügye az, amelyben a magyar vidék élniakarása, élénksége, kulturális és gazdasági javainak értékelni- és értékesítenitudása megnyilvánul. A helyi értékeknek szélesebb körben való megismertetése erkölcsi és anyagi szempoutból jelentős hasznot jelent a magyar vidék számára. Különösen ma, amikor a feszült külpolitikai helyzet miatt a közel 11 milUÓB magyarság számára főkÓDt Magyarország különböző városai, fürdői, turisztikai helyei és tájai szolgáltatják a kirándulási, gyógyulási és — mint például Szegeden — a magasszínvonalú szórakozási alkalmat Ezekre pedig a közelmúltban a magyarság a külföldön közel 50 millió pengőt költött el éspedig 8 millióval többet, mint amennyit a külföldiek hagytak itt Ennek a helyzetnek megváltoztatására az illetékes hatóságok figyelmét hangsúlyozottan föl kell hívni. Az idegeuforgalom javítását célzó törekvések hajótörést szenvednek azonban azon, hogy — amiut a föuti kimutatásból is kitűnik — a vidéki városoknak nincs módjuk arra, hogy a külpolitikai viszonyok által szinte odakínált idegenforgalmi lehetőségeket kihasználják.
