Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-14 / 133. szám
»Mint phoenixmadár a tűzből, Szeged városa a vízből megszépülve keljen elő« Arany János levele Pálfy Ferenc polgármesterhez és egyéb árvízi dolgok abból az időből, amikor „Szeged szebb lett mint volt" >í/r * rów*, - .y á^'í a f lé, 3 jévij ht /uiftuii u*/ m'u, / ,*<>*/toCfiSz*'/* •y 'WrK.'ityA't ftli kÁS t- iC-U U átéjí/, /é !/) m/l'U/*4 f'tJfy-* Arany Jdn'ős levele l'alfy FetenU polgármesterhez (A Delmagjarorszáj* munkatársától) Szeged sok katasztrófát cs sok örömet is megélt már a szabadok folyamán, lóidig lerombolta a tatár, elpusztította a török, megsanyargatták a labancok és eltemette hajdani ellensége a Tisza. De minden katasztrófából, minden pusztulásból kilábalt, uj erőre kapott, fölépült és iszcbb lett, iniut volt*. A katasztrófákra és örömökre ráliullt az idö pernyéje. Históriai távlata, történelmi értéke van ennek a városnak s ha az Ősi kövek el is pusztultak: egy-egy utcanév, muzeumokban tűzött Írásos dokumentum, vagy a föld alalt talált emlékek visszahozzák az elmúlt idők arcát és hangulatát. Jó tűnődni chnult dolgokon a küzdelmes iclenbeu, akkor, amikor a jövő még ismeretlen elültünk. A mult tanulságos mesemondó: az események elmerülnek, meghalványodnak, de tanulságuk és érdekességük megmarad a hulló időben. Romulus és Remus Szegeden Néhány hónappal ezelőtt elöntötte a vadviz Szeged határát. Meghalt a vetés a földeken, ösz• omlottak a tanyai épületek; a föld termésének hallgatag őrházai. Gyűjtés indult meg; újra kell építeni a leomlott falakat, uj magvakkal kell meghinteni a hűtlen barázdákat. Uj svakkal házak, uj utrák születnek majd a régiek helyén s egyszer majd újra megkezdődik a békés teremtő munka, 1880-ban immár negyedszer kezdték útra épi'etil Szeged városát. Erről az újjászületésről a következőket irta egyik szegedi lapban az egy. kori tudósiló; • Midőn Kóma épiil, Uem lehet; nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az llj Szegedben virbzii kell adnunk Magyarországnak azt uz erős várat, amelyet a katasztrófa •-lőtt toriunk benne. Összefügg ez azzal a jelszóval én törekvéssel, hegy a magyarság nemzetiségi érdekej emeltessenek, lehetővé tételével annak, hogy a magyar nemzet a Szerit István országának tartományaiban szellemi fölény szempontjából is első éa irányadó legyen, bármint durcáskodjanak is ezért Zágrábban, vagy l'rrsrhburgban. Róma épül és falai ezen biztató jelszó hatása alatt emelködnek í, Szegednek Kómával való összehasonlítása ar. ra ösztönözte az egykori cikkírót, hogy utaljon Romulus és Remus történetére: Romulus ínég saját testvérét is leüti, mert ez nem becsüli meg nz épülő Rónia uj falait és lekicsinylőleg átugorja azokat. A szegedi falak jelszava is az, hogy tigjr jár, aki e falat meghágni merészeli , . .* „Csoda cselt Szegeden . . Szeged újjáépítési problémáit és a véglegesen kialakult megoldási módozatokat először az 18S0. év julius 14.-1 köztörvényhatósági közgyűlésen vitatták meg népünk nagyjai. Az eltűnt idők kényelmes, meggondolt tárgyalási menetére jellemző az az újságcikk, amely a közgyűlésről való beszámolót 9 következőképpen kezdte; •Csoda esett Szegeden! & havj közgvjjlés 28 darabbej álló tárgysorozata egy étlap ülqsbeo veget érti Az ülés délelőtt 11 órakor a. csodálkozás örvendetes morajával »zcf. oszlott . . Meg is dicsérte a lap ezért a fegyvertényért Pálfy Ferenc polgármestert ugy, hogy az öregúr alig tudott hova' lenni a csodálkozástól. Pedig csodálkoznivaló bőven akadt abban az időben. Hogy csak egyet említsünk: a tízegedi Híradónak egyik júliusi száma eredeti tudósítást közölt egy angol újságíróval való beszélgetésről, áld viszont Edisonnal, a feltalálóval beszélgetett egy nagyon érdekes dologról, az •enztclenség netovábbjáról/, a repülőgépről. A tudósítás elmondja, hogy Thomas A, Edison ur udvarán egy csóuakalaku furcsa tákolmány hívja föl magára a figyelmet: a -Jégj ünmozdony*. Először csak emberre szerelt szárnyakkal kísérletezett Edison, do aztán ilyen formában merte tökéletesíteni elgondolásait. .WilAitis püspök szavait tértjH szem előtt a merész ujilö? * \ gentleman Öltözékének épp olyan nélkülözhetetlen rc-zei lesznek a szárnyak, mint az esernyője*. (Wilkitis ktiek ezt a mondatát aligha Ismerte Chameríaín volt angol miniszterelnök . . .) A cikk kétkedéssel fogadta Edison próbálkozásait, főleg azon meditált, hogy mivel fogják hajtani ezt a bolondos masinát? Végül is ugy hiszi, hogy söszszí sajtolt levegővel*. Bár még így is nehéz eset: mert az a csónak formájú dolog nemhogy embert, do niég egy madarat sem tud majd a levegőbe Cipelni, l'edig a madár még repülni is segítene. . . Hatvanesztendős tiltakozás egy magyarságot sértő esemény míalt Azon f> Hatvan év előtti közgyűlésen került szóba a közvetlen szegedi problémák tárgyalása mellett a hirliedt r-S e e m 0 n u- Ügy* is. Érdekes aktualitást ad ennek a visszaemlékezésnek az, hogy most ís hasonló tiltakozást jelent be a város társadalma és vezetősége egy magyarságot sértő esemény: a llubay-fcle javaslat minit llalvan évvel ezelőtt Egerben a nyári katonai gyakorlaton Seemann kapitány a következő mondat kíséretében távolittatta el cgvik emelvényről a magyar lobogót: íHerunler mit dem Fctzcnl* Az egész országgal egvült Szeged városa is óriási felháborodással tárgyalta az ügyet, a lapok a -NfemannJélc Iieneegök; azonnali eltávolítását követelték, mert nem lehet eltűrni azt. hogy u magyarságot saját hazájában sértegessék, 'A város ügyvezetésének kérdései hamar el. nvelték a Seemann-ümet Uj házakat kellett építeni, uj neveket kellelt adni pz utcáknak. Az. erre vonatkozó tanácskozásról az 1880 évi julius 14-I közgyűlési jegyzőkönyv a következőket mondja: Felvétetett Szabad o s János tanácsnok, mint küldöttség elnöknek az Iránt tett jelentése, hogv királvi biztos ur ő nagyméltósága az ideák ni elnevezése iránt a Hatósághoz 'megkeresést intézvén a tanács részéről kinevezett cgv küldöttség a varos ui utcái és terei elnevezését javaslatilag kimunkálta s az utcák" ui nevei a bemutatott térképen bciegvezlettek. Az elfért bizoő-.ig vezér elve az volt. bogy hazai cs helyi történelemből vett kitűnőségek, a szomszédos vidékek s a város szerencsétlen sorsa iránt részvétet tanúsított nemzetek fővárosai, valamint több törté, nelmi esemény emlékére neveztessenek el az utcák'. Ebben a — vallfufc be — kissé nehézkes siihiN;J fegvrdkőnyvl befegyzé*ben »z a legérdekesebb jelenség, hogy azóta alig változott a hivatalos nyelv ... decmagyarország FENTEK, 1940. JUNIUS 14 Észre- és szemrevételezés ... Az uj utcanevek tervezetet közszemléié, v.'gj mint a határozat megszövegezése mondja: .észre- cs szemrevételezésre* kiakasztották a vaj őshazán. Fölszólalni lehetett ellene s rgy felszólalás akadt is. Az indítványozó kívánsága, hogy a kiskörulat alakja miatt »Hold-ulcánuk« nevezzék et. Ezt az indítványt elvetették, helyei le e közgyűlés »érrzi)é| maradandóbbá szándékozik tenni Tisza Lajjos érdemeinek emlékét azzal, hogv a kiskörulat nevéről nevezi el*. Az -észre- ós szemrevételezés* annak rendje és módja szerint megtörtént. (Mellesleg ehhez hasonló kitétel még ma is előfordul: egyik felsővárosi borbélyüzlet, ablakában láttuk a köveik, r.ti feliratot: »Jtt beret- cs hajiUvátkozni 00 fillérért lehet . . .*) Sorra változtak meg a határozat értelmében a régi utcanevek, amelyek között a következők fordultak elő: Akol-, Háromdole. fehérlő-, Kékkakus-, Kislemető-. Deszkás-, Sárkány-. Sajló-. Mészárszék-. Putyi-. Citek- Kalicfca-, Baráttét-. Kántorköz-. Bicsak-utca, lUJváro.si-ors/iigut, Paprika-utca. Csizik-utca. Tolná'fent, Masinasor. Az utcák építése tetemes pénzbe kprült. Az adományok és az alkalmi jövedelmek azonban lehetővé tették a munka gyors menetét, ilyen alkalmi jövedelem volt a «vára«« és a benne levő épületek lebontott anyagából befolyó '20OOO forint. A váracs-szn mutatja, hogv arra ez időre már milyen keveset hagyott meg a folvto. r.os bontás és a Tisza az egykor hatalmas szegedi várból. Araitv János utcája ős köszönőlevele A következő augusztusi közgyűlésen Határozták el, hogy a király 18,-i szüMcsnapiát azzal ünnepeli uicg a város, hogy felkéri a királyi rlád tagjait >a város egyes részeinek nevükről való megkeres/telesére*. Ekkor született meg a Ferenc József-rakpart, a Valéria-tér. a Gizeilalér, a lludotf-tér. az Erzsébet-rakpart és a Stefánia sétány. S ekkor határozta cl a közgyűlés nzt is, hogy Szeged cgvik utcáját Arany János tic»énck szenteli. Arany Jánost a határozat megküldésével Margit-szigeten értesítették arról, hogy Utcát kap Szegeden. ,\ költő a következő levélben köszönte meg Pálfy Ferenc polgármesternek a figyelmet: •Igen tisztelt Polgármester Ur Becses soraiból értesültem, hogy Szeged szab. kir. városa Tanácsa u város uj utcvái rendezése alkalmával azok egyiket noeterő) méltóztatott elnevezni. \ görög hitrege beszél rgv 4mphiom ól, ki lantja pengetésével várost épttett: vajha ezt tehetném én legalább a ne) emel • i-elő utcával. Dc se Vmphjon lantja nem enyém, »e a regék korái nem éljük: s én esak óhajtásomat fejezhetem Ki. liogy — mint phoenixint' dár a tűzből, ugy .Szeged városa a vi/ből, mennél előbb megifjod>a, megszépülve ketj-n elő. Tisztelettel maradván alázatos szolgája: Arany JánosÉrdekes körülmény ezzel kapcsolatban, hogv ez ne utcaelnevezés 'ismét kirobbantotta Arany János és Vajda János között az ellentéteket. Vajda János. kóbor sirok magányos vándoratgeii sok levelében cs köllemciivében is utalt arra, hogv inig az egyik költőnek mindent juttat *> kora, addig 3 másik holtan-élve kénytelen menni a halhatatlanság felé. Erről a szegcdi utcaelnevezésről az újságokból értesült Vajda s mlnf egyik ismerősének levele említi: az kívánta. Hogy CZ HZ utca u H'gsatnyáhh utcája legyen Szegednek . . .« Az Arunv János utca valóban sokáig wm volt szép A szegedi humor •rahvallntó-utránnk® nevezte cl. Ifa ezen az utcán tvnlamelvjk vlz«gélati foglyot véviarvisznrk szekéren, akkor az a' rab az utca kövein való hánykolódás mián * * II tea végire már mindent kfvall kinjában, amíí tudni akartak a birók . , .« Ma már gvönvőrö virágok" pompáznak7 sí Arruiv János-uleán. Csöndes, előkelő, tiékés up eáfn jeft Szegednek: az a Hangulat él Reri re nnielvhrn a költő élt a szigeti tölgyek pihentetft, árnyékában s amelvről az! irta: \ tölgyek alalt lm meglep az alkony, PiWbb fuvalat /ftriiar át a parkon. PVlhő rzenre rebben, Haza -irtrk. Jobb ott metrirrliben K' vén. ki beteg . . . S/..IM ..i'aiböl a Hékr jornvoial > érzik Hatmn ó\ tilto itában, Ivatinár Maron Frr-nr. Köszönatnyl'vinitös Mindazoknak, akik fclcjllu'lcllen drága feleségem, illetve anyám, nagyanyám te. tnejtésén megjelenésükkel és vírágadomunyaikkal fájdalmunkat enyhíteni iSJc' keztek, ezúton mondunk hálás köszönetet CZINNER ISTVÁN és t SAT.ADJ V
