Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-19 / 137. szám
Egy szegedi fiatalember nevén működik Londonban egy ismeretlen név-szélhámos (A Délmagyarörszág munkatársitól) A közelmúltban egészen különös és nagy meglepetést keltő levél érkezett Londonból Szegedre. A levelet egy Szegedről elkerült fiatalember irta egy ismert szegedi családnak. Levelében arról értesítette a szülőket, hogy örömmel találkozott Londonban fiukkal, aki kitűnő állásban helyezkedett cl, sőt, annyira megszilárdította helyzetet, liocy arra gondol, hogy a közeljövőben megnősül, feleségül • esz egy angol leányt. A Szegedről régen elkerült ismerős jókívánságait fejezte ki levelében a szülőknek fiuk sikeréhez. A szülők a legnagyobb meglepetéssel, sőt megdöbbenéssel olvaslak a londoni levelet cs azonnal válaszoltak. Körülbelül a következőket Írták: • Kedves és figyelmes soralt nagyon szépcp köszönjük, de a logváratlanabbul érintett bennünket, mert semmit setn tudunk arról, hogy fiunk Angliában lenne, méckrvésbbé arról, hogy Londonban nösiilésre gondolna . . . Nem tudunk pedig azért, mer) fiunk ma, is változatlanul Szegeden tartózkodik, házunkban él és ebben a pillanatban is folytatja mellettünk foglalkozását . . . Nagyon lekötelezne, ha kiderítené és megírná, hogy voltaképpen miről é» kiről v*n szó — esetleg ki lehet az az ismeretlen, aki esetleg fiunk nevében lépett föl Londonban . . .« Nemsokára kelleti várni a válaszra, a figyelmes régi ismerős néhány hét múlva ujabb levelet küldött és ebben már Igyekezett részletekkel szolgáim. Először is megállapította, hogy az ismeretlen teljesen zavartalanul a szegedi család fiának nevében rendezkedett he Londonban. Használja a nevét és semmit sem akar tudni arról, hogy nem azonos nevével, illetve, hogy nem tagja a szegedi családnak. A nagyobb nyomaték és bizonyíték kedvéért a londoni ismerős leveléhez fényképet is mellékelt. A fénykép kitűnő preniicr-planban rögzilotte meg az ál-szcgedi fiatalember arcélét, sőt oldalán ott látható angol menyasszonya is, akit szegedi ismerőse nevében kért meg. Á fényképei nzconal a legtüzetesebb vizsgálat alá vették" megállapították, hogy rendkívül ismerős vonásokat tüntet föl az are. Többen is emlékeznek arra,hogy néhány év előtt süriin látták Szegeden az arc eredetijét, dc eddig még senki sem akadt, aki »agnoszkálnw tudta volna a fényképet. Nevét, mármint valódi nevét és személyi adatait a fénykép tulajdonosának, eddig még nein sikerült megállapítani. A helyzetet megnehezítik azok az akadályok, amelyek a háborús események miatt fonnállanak. A család mégis elhatározta, hogy vegére jár a. rejtélynek. Valószínűnek tartják, hogy csak olyan emberről lehet szó, aki hosszabb időt tölt-, he'tett évek előtt Szegeden. Valószínűleg megismerkedhetett a családdal és annak adatait próbálta most Londonba kerülve fölhasználni. Az adatok szerint az e.gyedőre még ismeretlen ember már hosszabb ideje használja Londonban a szegedi fiatalember nevét és adatait. Mindent igyekeznek elkövetni, hogy a beküldött képről fölismerjék a nóvszélhámost és utána amennyire a helyzet engedi, megtegyenek minden szükséges lépést. Magyar nyelvtani körséta Szegeden, avagy »hiában-való erőlködés a magyar helyesírásért* (A Délmagyarörszág munkatársitól) Csizmadia és kéjgáz — van-e ki o fogért uem ismeri? Igaz. senki sem tudja mit jelent, de ez nein főbenjáró büns még az a derék budai csizinudiamester se tudta, aki lizleto fölé pingáltatta ezt a fölöttébb érdekes társítást. Arra szolgált, bogy valamire fölhivju a közönség figyelmét. valauil tényt közöljön lehetőleg úgy, hogy érdekes és egyedülálló legyen. Ezt a törekvést teljes mértékben elérle a köztudatba átment nemes „lábtyümüvész." Alig akadt a történelem folyamán olyan ember, aki túlszárnyalhatta volna ezt a kéjgázos bölcsességet. Hacsak az a debreceni cipészmester nem, aki eipők javításával — tehát bőrrel dolgozván — azt írta fizlete fölé: ..Bőrgyógyász"... Tény, hogy a mai rosszkedvű világban a ..foglalkozási ág liamis megjelölése miatt" eljárás indulna a böhuniorú cipész ellen. Dekát régen — jól tudjuk — sok minden másként volt. Kisebb dolgokon is nagyot tudtak nevetni az emberek. Emlegetik még ma Is, hogy a Marosparton évtizedekkel ezelőtt egy földbeszúrt karón egy tábla állt, amelynek szüvego imigyen figyelmeztette a közönséget: „Ha látoá, hogy ezt a táblát nem látod, akkor fuss, m<rt itt az árvíz...!" Vagy a dorozsmai községház falán a különféle hivatalos eljárásokkal kapcsolatban a következő figyelmeztetés lógott: „'Az írni-olvasni nrm tudók először. a jegy'eó úrhoz menjenek..." Högy az analfabéták miképpen tudták meg Hzt ar. útbaigazítást, arról hallgat a fáma. Fégi dolgok ezek, de azért ma is akad egy Ós más, ami mosolyra, fakasztja a jövendő nem'íedéket. Ma, legfeljebb bosszankodunk rajta. . . hiúban onta verte Ha mar a föliraloknál tartunk, szaladjuk körül sebtében nemes szabad királyi városunkat s gyóntassuk meg az utcákat, a házakat, a kiirt mondatokat magyar nyelvünk egészségeinek további fönntartása érdekében. Alljuolj meg egy perére a Fogadalmi templom tornyai előtt. Az első kőpcrcmen a következő fölírat áll: „Az nrm lehrt, hogy annyi szív hídban onta vért." Ebben a mondatban Szeged hallatlan hökneűsege kap kinyilatkoztatást. A költő ugyanis igy írta: hiába onta véri. De hát a költök •regények, spórolniuk kell. Nem úgy a városnak. Uccu neki, adjunk egy „n"-betüt, hadd örüljön kat kézzel szórt gazdagságunkon és nagyfokú irodalmi ismereteinken az, aki elolvassa! Az nem lehet, hogy annyi „«'" hiába álljon használatlanul ... S ha valakÚP'k két© lyri támadnának uzirúnyban. hogy a templom tornyába vésett fölösleges n-betű felületesség, vagy készakarat szüleménye, akkor ext a tetelyt eloszlatja a város a Hősök Kapujánál, ahol ugyancsak „hiúban onta vért" az. aJii a kapu jobboldali részén falrafestette ezt a mondatot. Ekezet-bonyodalmak és az 5.sök Kalaplevéve és néma alázattal állunk a Porta Hcroum alatt, nem vádolhat tehát senki azzal, bogy tiszteletlenek vagyunk, amikor megemlítjük, bogy a Hősök Kapujának föliratai tele vannak hántó iráshibákkal. A kapunak Tisza-part felé eső oldalán a keresztet hordozó katonák mögött a következő mondatok találhatók szórói-szóra, betüről-betüre, ckezetről-ékczetre: ..Branyiszkó hőseinek vérben és szellemben méltó utódai Paportehka és Przrmysl poklában tettek halhatatlanná a 5. honvédek dicsőséget..." Az utolsó szóról könnyed nemtörődömséggel hagyták el az ékezetet. Igy aztán nem csoda, ba az egész ruoudat, érthetetlenné válik. Hogy az ötös előtti névelő mellől hová tüntették el a „z" betűt, az örök rejtély. A következő ckozethibáktól hemzsegő fölirat mondattam szempontból is súlyos kifogás alá esik: „Veres, de dicső ki töréseket... a Paportehka hegy elfoglalása seregcink egyik legnagyobb fegyverténye követ . . Itt bosszú ékezetek vaunak rövid helyett, a kövclkező . mondatban azonban bőven szolgálnak rövid ékezetetekkel is természetesen ott, ahol nem kellene: „Testileg meggyötört, de lélekben rendíthetetlen védők emberfeletti áldozatai a mátc. 10.-1 kitörésekben tetőznek .. ." A rövidítések legremekebb példáját is a Hősök Kapuján láthatjuk. Ezen a magyar nemzeti emlékművön különös gttuddal kellett volnál ügyelni minden esetleges tévelygésre s mégis előfordulhat, ilyen mondat: „- . . bosszúja az 5. sök hadiütja . . ." Mi az az „ötsök" .. .1 Vagy, ha jobban tetézik: „ötpontsök" ... És mi sz az „Oszt-magyár" hadsereg, amely a másik oldal föliratá. ban előfordul? Ha osztrák-magyar akar lenni, akkor n leglehetetlenebb formáját választották a rövidítésnek. Többi hivatalok vannak . .. Ne időzzünk tovább a Hősök Kapujánál, látogassuk meg a városházát. Most ne a hivatalos nyelv ficamaivul bíbelődjünk, — erről külön csokrot lehetne kötni —, hanem álljunk meg rögtön a kapu alatt. Egy útmutatót függesztettek ott ki gondos kezek. Ez az útmutató a hivatalok elhelyezéséről nyújt tájékoztatót. Magyar, országén vagyunk, magyarul írták, sőt magvarok írták azt, a xnoodatot, amely a tájékoztató tábla alján lov&karhatatlanul díszeleg. Szól eképpen; „A többi hivatalok a bérházban vannak" A bérházban ugyanez a mondat így szól: (ismét a tudatlanság megerősítése végett): „A többi hivatalok a városházán vannak." ífa, ehhez a mondathoz hűek szeretnénk maradni, akkor azt írhatnánk ide okulásul: „Sok emberek vigyorogta már azon, hogy többi hivatalok vannak . . Mert ugyebár, ahogyan nincs „sok embefet', úgy nincs „többi hivatalok" sem. A »püspük« és a beszédtartás . .. Nem akartunk ünneprontók lenni s ezért csak most teszünk említést arról a város áltál kibofisáfott meghívóról, amely a Mátyás királyünnepség alkalmából látott napvilágot. Most ne is beszéljünk arról, hogy a meghívó szövege tele volt szedési hibákkal; ezért a nyomda felelős és az, aki a szöveget korrigálta. Bár mentségnek ez sem mondható, hiszen fokozott gondot kifentél ilyen ünnepélyes alkalomra kihöcsátolt díszes meghivó. Hogy valaki a fogalmakkal nincs tisztában és nagybetűt használ ott is. ahol csak kisbetű szükséges, azt esetleg egyéni hízelgési akciónak lehet betudni, (az elnök soha nein Elnök . . .), de hogy valaki, aki meghívót fogalmaz, ilyen mondattal rémítse meg embertársait: „Ünnepi beszédet tartja..." — ez már merénylet, vásott csínytevés. Hány kiló az az ünnepi beszéd; ki az. mi az, hogy azt tartani kell? Pláne névelő nélkül. Ilyen fogalmazásban legföljebb ünnepi beszédet mond valaki, de nem tartja, ugyebár. (Tegyük zárójelbe egyébként, hogy az ünnepi szónok: Uzdóczy-Zadraveez István püspök neve a következőképpen jelent meg a meghivón: Uzdóczy István püspök . . •) Nem ünnepi beszédet, hanem nyelvtani szabályokat kell észben tartani . . . Az utca nyelvtanvizsgája Fordítsunk hátat a városházának és menjünk most már végig az utcákon. Igaz. hogy itt is belebotiunk a hivatalos világba, különböző hirdetmény formájában. Ezek között díszpéldány volt az, amelyikben ez a mondat fordult elő: „A tisztek ki-ki évfolyamánál fogva tartozik megjelenni." Most ne ezeket böngésszük. Nézzük meg aa üzletek kirakatait, vagy pillantsunk a kapuk alatt, kiakasztott, táblákra. Egyik előkelő belvárosi rádióüzlct kirakatában ez áll: „Néprádió Újból kapható." Javítsuk ki gondolatban így: „újra kaph'ató" a aztán menjünk tovább. Nem messze ettől az üzlettől a következőt láthatjuk az üveg mögött,: ..Megi-endelést pontossán készitiiuk" . . . Egy Tisza Lajos-körúti fodrász-fölirat: ..Halyfestés Egy felsővárosi borbélyüzlet, ablakában találtuk: „Itt brret- és hajatválkozni. . . ." Egy ei!>észiiz]et táblája flókuson: „Divatcipők. Uri cs gyermekkészítő". Külön tanulmányt érdemelnének a kiadó szobák kapuk alá függesztett hirdetései. Egyik legpompásabb hirdetés a következő (a belvárosban): ' „Különbejáratű elegáns szoba gazzal kiaao . Nilváu öngyilkosjelölteknek ... Nagyou érdekes táblácskát találtunk a Mikszáth Kálmán-utcában, egy ablakban: „Allatbört szőröstől veszek". Ne is firtassuk tovább az ügyet,. Még majd azt fogják ránk, hogy szőrszálhasogatók vagyunk ... (maron) SZEMÜVEGET WIlilLOYITS-OPIIKlISTOl! hdrásmita 9A jövöhéten Közgyűlést tart a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara (A Délmagyarörszág munkatársától) A szegedi Kereskedelmi cs Iparkamara nemrégiben tartotta meg szokásos teljes ülésé*, amelyen napirendre kerültek az aktuális kereskedelmi, gazdasági és ipari kérdések Értesülésünk szerint a kamara közgyűlése a jövő bélen ismét összeül. Az ülést az is szükségessé tette, hogy le kell tárgyalni a kamara roulté\i zárszámadását és költségvetését. Az ülés egyik legnagyobb érdeklődésre szamot lartó programpontja az ••< tervezet lesz, amely a kereskedők és Iparosok kötelező könyvvezetésének kiterjesztéséről készül intézkedéseket foganatosítani. Eddig, amint ismeretes, csak azoknak a cégeknek kellett bevezetni a kötelező könyvvezetést, amelyek bejegyzett cégek voltak most. ezt a kötelezettséget ki kívánják terjeszteni igen tszé|e* körre. A kérdés tehát szinte, valamennyi foglalkozási ágat érinti az ipar és a kereskedelem területén. Á tervezetet leküldték » szegedi kamarához is, amelv részletes véleményben kívánja előadni álláspontját. A tervezet, valamint a kamara véleményes jelentése mcst a közgvülés elé kerül, abol a kamarai tagoknak alkalmuk lesz közvetlenül hozzászólni az egész kereskedelmet és ipart közelről érintő kérdéshez.