Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-01 / 173. szám
Egy tucat lovat eszik meg hetenként Szeged Emelkedett a lóhusfogyasztás, de a „milliós világban" jobban ment a lómészárszékeknek — A „pengős életben" tul nagy igényűek az emberek, mindnyájan csikóhust akarnak — mondja a lómészáros (A Délmagyarország munkatársától) Mióta intézményesen oldották meg azt a fogas kérdést hogy a polgárember mikor egyék és mikor; ne egyék húsfélét, azóta egyte bokrosabb problémája a háztartásoknak a napi menü összeállítása. A találékonyság kifogyhatatlannak bizonyult a húspótló ételek előállítása terén. Csakhogy ez még mind nem elég. Az embernek megvan az a pompás szokása, hogy idősebb korára szeret Eémi kis érelmeszesedés birtokosa lenni s ezért húst akar minden áron. Igy született meg aztán az az intézkedés, hogy hústalan napokon is „szabad vásár" tárgyát képezheti a barümfi és többek között a ló is. Hogy miért: az rejtély. Mert ha egy lovat megkérdezne az ember, hogy hiís-e az ő húsa, akkori a lő egyenesen kikérné magának az ilyen buta kérdést ha ugyan tudnak a lovak kikérve nyeríteni. Azért bizonyos idegenkedés mégis van a lóhús irányában az emberekben: erire vonatkozólag azonban sem az emberek, sem a lovak nem tudnak magyarázattal szölgálni. „Elég jó" forgalom a lómészárszékben. Hogy a Hústalan napok és az általános elpengőtlenedés lóhúsra vonatkozó hatását közelebbről megszemlélhessük: meglátogattuk a szegedi lómészárszéket Ragyogó tisztaság, a hentesüzletek megszokott szaga, azönkívül a tulajdönos-házaspár fogad. Kérdésünkre a pirospozsgás, kicsattanó egészségű tulajdonos mintha mozgó reklámja lenne a saját üzletének) előszedi üzleti könyveit s abból sillabizálja ki készséggel a lóhús szegedi múltját jelenét és jövőjét. Mialatt számolunk és beszélgetünk, egyre-másra érkeznek az üzletbe urak és hölgyek a társadalom minden rétegéből. — Elég jó forgalmunk van — adja meg a fölvilágosítást a tulajdonos fehérkütényes felesége — állandó .kuncsaft" itt kérem tanár, orvos, ügyvéd, tisztviselő, munkás, iparos, jólöltözött úri és rosszul öltözött szegény ember. Egymás mellett áll itt kérem a pult előtt az elegáns nő és a rongyos koldusasszony. Egy kiló hus 60 fillér egy kiló szalámi pengő husz *— Nemcsak azért [Veszik a lóhúst, mert olBs'ó: kilója 60—SO fillér — folytatja a beszédet, — hanem azért is, mert igen ízletes és nagyon sokan szeretik. Tessék megnézni — mutat a kinyitott jégszekrénybe, ahol gusztusos, elevenvörös lósonkák és lószügyek lógnak — milyen finom, szép ez a hús. Szebb mint a marha. Milyen Csúnya állat az a marha azzal a két szarvával.... Ugyebár? Tökéletesen igazat adtunk s már írtuk Is föl gyorsan az árakat. Éppen három kiló lószal.imit mértek ki valami jóétvágyú és sokgyerekes Család részére: kilója 1.20 pengő. Olcsó és nincs benne semmi disznóság — mondja eleven humorral a tulajdonos. Kőlbászrúdak, szalámirúdak, füstölt lóöldalasok és sonkák sokasága lóg a szögeken a legfrissebb vágású felsálok ós combok mellett. Senki nem nézné kl belőlük. hCgy lovak. — Ez itt elsőrendű hús, ez 80 fillér — mutat a legszebb darabokra a gazda —, vannak, persze, másodrendű húsok is. Ez az olcsóbbfajta a városi lovakból kerül ki. A városi ló az mind silány. NinCs rajta semmi zsír, Csak sovány hús. 'A lovak között csak a vidéki, a tanyai, a falusi lovak az igazi arisztokraták. Ezeken van zsír, különösen a mezőhegyesieken. Mert onnan is nagyon sok lovat veszek levágásra. A' lózsírt sCkan keresik, azt mondják, süteménybe jobb mint a vaj.,. Egyébként Kiskunfélegyházáról, Bácsalmásról, Battonyáról és környékbeli tanyákról „sorozom" a lovakat levágásra. Az alsó korhatár egy hónap, a felső körülbelül harminc év. A homoki ló kevesebbet ér a vágás szempontjából, pedig ea van errie legtöbb. A legjobb lovakat Mezőhegyesről és a szentiváni sváboktól kapom„Nagyok az igények kérem.." Elmondja a továbbiakban, Hogy némi gyarapodás tapasztalható a lóhúsfögyasztásban, de azért nem megy olyan jól, mint a régi jó időkben. — 'A milliós világban sorba 'álltak aS emberek az üzletem előtt. Most a pöngős életben máfl nagyon válogatósak lettek. Nem jó nekik akármilyen hús. Nagyon nagyok lettek az igények. Mindenki Csikóhúst akar, kirántani valót. Pedig a Csikón nem tudök" semmit' sem keresni. Egyéves Csikó ára 200—300 pengő, ennek a bőre alatt úgy szétmállik a haszon, mint a pinty. Sok pénz kell ide, mert a fossz Hónapokban átlag 25—30, a jó hónapokban pedig 40—50 lovat vágunk. Rendszerint a rugós, harapós loVak kerülnek levágásra, meg olyan, amelyiket baleset ért, lábát lőtte, vagy sérvet kapót. Egyébkent mind egy szálig egészségesek, Hiszen mielőtt levágjuk, megvizsgálják ari írrát, száját, fogát, bőrét. Mikor aztán levágtuk, akkor elölről kezdődik a tüzetes vizsgálat. Az idén a hústalan napok bevezetése óta majdnem kétszáz lovát vágtunk. mulí évben alig a felét. Hetenként most tíz-tizenkét lovat eszik meg Szeged. Aki elszólta magát.. •— Nagy panaszria nincsen ok, — fűzi tovább a gondolatait — az emberek valahogyan megszerették' megint a lóhúst. Veszik már újra a füstölt lónyelvet, de ezt Csak az előkelő családok. Fogy a vesepecsenye, meg a többi finom lóhúsféleség is. Hogy miért, azt nem tüdőm, de valami szégyenkezésféle van az emberekben, ha lóhúsról Van szó. Nemrégen történt, hogy egy szépen öltözött úrinő bejött az üzletbe. Sokan [voltak a pult előtt, láttam, högy egy kicsit megszeppent ennyi ember előtt a lómészárszékben. Mikori rákerült a sori. azt mondja? — Kérek egy kiló felsált a kulyámnak'A vevők furcsa szemmel kezdtek nézni erre a kutyás hölgyre. Énnekem semmi közöm ahhoz. hogy kinek-minek veszik a portékámat, így hát szótlanul kezdtem kimérni a húst. Szokás szerint egy kis darab "Csontot is rátettem a kimért felsálra, mire a hölgy gyorsan odaszólt* DÉEMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS L — Nem kell csont, ma nem főzök leves t... — Hát nem nevetséges kérem, hogy milyen bolond ez a világ? — kérdezto befejezésképpen. Ebben maradtunk* (Ü1.J A kövezetvám tízévi átlagösszegével kárnétolja a kincstár Szegedet az eltörölt kövezetvámért (A Délmagyarország munkatársától) Mint ismeretes, a kormány nchány hónappal ezelőtt az egész ország területén eltörölte a kövezetvároot azzal, hogy az elmaradó kövezetvám helyett segélyekkel kárpótolja a városokat. Minden város jelentette az elmaradó kövezetvám összegét, Szeged multévi kövezetvámja 240.000 pengőt lett ki s ezt az összeget az állam segély alakjában ki is utalta a városnak. Most azután uj rendelkezés jelent meg a kövezetvám megtérítéséivel kapcsolatban: eszerint nem az elmúlt évben elért összeget kapja Szeged, hanem tizévre viszamenőleg a kövezetvámok évi átlagát. A számvevőségen már meg is kezdték a munkálatokat annak megállapítására, hogy mennyi ez az átlagsumma. Amint' ezzel elkészülnek, azonnal fölterjesztik az illetékes minisztériumba kiutalás végett. Előreláthatólag a 240.000 pengős összeg nem fog megváltozni nagyobb mértékben sem pozitiv, sem negatív irányban. k&zdve tyívz uítch déli vcüttd ttélUül MzdcolUtü a faLéuétytáMás* ÜíöCÓ'S* m-^siuecü msácátott, Marólúggal leöntötte férjét hat hónapra büntették (A Délmagyarország munkatársától) 193S. november 11-én este 6 óra tájban mentőautó állt meg a Deák Ferenc-utca 18. számú ház előtt, onnan Kökény András 36 éves lámpagyujtogatót égési sebekkel a sebészeti klinikára szállították, A megindult nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a 36 éves lámpagyujtogato marólugos merényletnek esett áldozatul, Különváltál* élő felesége november 11-én este Kökényt hivatalos körútja alkalmával a Deák Ferenc-utca 18. számú ház kapualjából megleste és marólúggal leöntötte. Kökény Andrásné ellen cgcszségronlás büntette miatt indult meg bűnvádi eljárás. Az ügyben egy esztendővel ezelőtt tartott tárgyalást A szegedi tőrvényszék. Kökényné tagadta a terhére rótt bűncselekményt Azt adta elő, hogy a vádhclí napon Szőregen tartózkodott. A vádlott asszony védekezését azonban a kihallgatott tanuk mcgeá-\ folták. A törvényszék a bizonyítás lefolytatásai után megállapította Kökényné bűnösségét és 10 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Az ügy fölleb-' bezés folytán a tábla elé került, itt hathónapí börtönre mérsékelte a törvényszék Ítéletét. Ag ügyet végső fokon szerdán tárgyalta a kúria és! a tábla Ítéletét az iratok ismertetése után helybenhagyta Höfie keztyíís nyári vására még li napig ia Mosl mlndení olcsóbban vásárolhat! ti
