Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-18 / 187. szám
Megjegyzések vávmavadvány ügyéhez Irta; Beveixk Péiev dr. A sléfánías'étányí vármaíadványEoz ragasztott kuglipálya ügye ismét felszínre hozta ennek a műemléknek historikumát. A kuglipálya szerencsétlen gondolatának még szerencsétlenebb megoldása egyhangú megütközést váltott ki a nagyközönség soraiban. IJjra előtérbe nyomulnak a kérdések; miért kell ennek az építészeti emléknek olyan szelepet szánni, mely nem méltó műemlékhez és miért nem lehet ezt az építményt a városi múzeumnak adni ha mindjárt egyelőre kövek elraktározásába is? K kérdést ismerem « legapróléSosabB részietekig. Én yoltam az, aki több év harcával megszereztem kulturális gélokra a műemléket, inig azután a legfelsőbb szakértőfórum háromsoros leiratával keresztülhúzta sok év kivívott eredményét Nem akarom ismételgetni azt amit a legtöbb ember má® ismer Szegeden. Két múzeumigaagatónak is törekvése volt, hogy a fvármaradványt megszerezze, A múzeumi szakbizottság kétszer hozott egyhangú határozatot, mely szerint alkalmasnak taláta múzeumi pélokra, az építményt. A szakbizottságban oly - Férfiak foglaltak helyet akikről feltehető, hogy pemcsak érdeklődtek, de értettek is a kulturális és múzeumi dolgokhöz. A közgyűlés előtt kétsze® fordult meg az ügy. Mindkét esetben a legnagyobb megértéssel bocsájt§tta a múfseum rendelkezésére a műemléket A felmondás körűi voltak a zökkenők, amelyek egy félévvel elhúzták az átadás terminusát A város hatósága, elsősorban a kultúrtanácsnök űr minden bizonnyal teljes tekintélyével a város fezen kultúrális érdeke mellett szállott síkra. És mégis megtörténhetett az, hogy a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége keresztülhúzta a múzeumi szakbizottságnak és a város hatóságának ilyirányú akarását mondván: nem felel meg múzeumi Céloknak az építmény, mely nyirkos és sötét mely a Tiszának időnkénti árvíznívója alatt fekszik és mely végül p&ak nagy költséggel állítható annyira Helyre, hogy múzeumi céloknak megfelel. ítélethozatal előtt a főfelügyelőségei kelleti jffölna felvilágosítani több dolögról. Bár igaz fez, hogy a vármaradvány nedves és sötét. Nem (nedves azonban annyira, hogy oda éppen azokat a köveket elhelyezzük, melyek a várnak a falából kerültek kL rA kövek ma is a múzeum "koromsötét szulefénfölyosőján vannak, ahova villanyfény nélWtül bemenni lehetetlen. Ez a szuterén talán még nedvesebb, mint ÍB vármaíadvány, hiszen a téli gőzfűtés fáradt gőze éppen oda a köyekre sisterékel ki. És Evajjon, ami dft a köveknek, nem árthat a*' élő szervezeteknek? Tudtommal állandóan népes egyesületi 'élet folyik' a helyiségben. Hogy a maradvány a Tifcza időnkénti víznívója alatt fekszik, ennek Bem lehet semmi gátló oka. E helyiséget még fe talajvíz sohasem öntötte el, De egyébként is gondoljunk Csak arra. hogy Szeged város lakosságának a 80 százaléka lakik az áfvlznlvó alatt. Pedig — megint csak ismételem —, ezek feltett reménységei a magyar nemzetnek- Ha pedig úgy áll az ügy, hogy ez a helyiség oly uagyon ártalmas; sötét, nedves, akko® a tisztiorvos Urnák mát, régen meg kellett volna azt szüntetni, hogy ott népes klubbélet virágozzék. A harmadik" kérdés, a költségek kérdése tulajdonképpen nem is kultúrális és művészeti szakkérdés, hanem a város költségvetésének a kérdése. Hiszem, hogy Szeged város közönsége áldozna kultúrális célokra annyit, amennyibe ennek a helyiségnek a szükségszerű javítása és múzeumi célokra való átalakítása kerül. Ez a vá®ös megmutatta, hogy tud a kultúráért lelkesedni. Egyetemét a legnagyobb áldozatokkal emelte, szabadtéri játékokat rendezett, mert tudta, hogy az ezekért hozott áldozat nem lehet kicsinyes kritikák Célpontja. Éa éppen az egyetlen múzeumához lett völna szűkmarkú?! Gondoljunk Esak arra, h'ogy ö várból való kiköltözködés után 20.000 pengő fájdalomdijat szavazott meg ennek az egyesületnekMennyivel inkább" hajlandó lenne a várös közönsége ezt az összeget múzeümi célokra fordítani. Különben is, nem az a cél, hogy külön személyzettel felszerelt „alosztályt" létesítsen ott a múzeum, hanem az, hogy a kövek a mai sötét és életveszedelmet rejtegető elhelyezésükből olyan helyre kerüljenek, ahol méltó helyen reprezentálják Szegednek építészeti emlékekben szánalmasan szegény maradványait. A Tátosí múzeum pedig egyidőre fellélegzenek. A" 'raktáranyagának egyrészét nyilvánosságra hozhatná. A lapidarium iránt jóformán csak szakemberek érdeklődnek. Ennek a havonta legfeljebb egy-két látogatónak valamelyik múzeumi altiszt kalauzolása mellett bemutatható a lapidarium. Ez külön költséget nem igényéi. 'A közvélemény nyugodott meg a döntésben. Mutatja, hogy nem tud ez a kérdés a nyugvópontra jutni. Nehéz is megérteni azt, hogy fia egészségük veszélyeztetése nélkül intelligens urak élik egyesületi életüket ebben a helyiségben, miért, nem lehet oda a köveket elhelyezni? Viszont, Ka valóban Olyannyira ártalmas cz a helyiség, ezt a körülményt a tisztifőorvos úrnak a figyelmébe vagyok bátor ajánlani. Szegeden az építészeti műemlékeket nem szabad azzal a mértékkel mérni, mint a Felvidéken, pl. Lőcsén, Kassán vagy esetleg Kőszegen- Itt sát volt az építőanyag. Idő, viszontagságok, árvíz, stb. elsepert mindent. Itt többet jelent egy százéves tégla, mint másutt félezeréves épület. Ezért nem szabad lett volna a Szent Demeter templomot, leösákányozni és ezért kell ezt a vármaradványt is megbecsülni nemcsak a város erre hivatott urainak, de minden szegedi magyar embernek. Ha máf a várnak" éppen a legfiatalabb, kb. 150 éves építményrésze maradt is meg, annak minden téglájára ügyelnünk kell. És ím mi történt a kugFEKETE SAS UTCA KERTESZ SÁNDOR BÚTORCSARNOKA I előnyös árakkal és nagy választékkal I áll a hutorvásárló közönség rendelkezésére. | DCCMXGYARÖRSZXG VASÁRNAP, 1910. augusztus 18. Csütörtökön 22-én kezdődik az Osztálysorsjáték fOhűzáso. .Pető Bankház ezúton hivja fel igen tisztelt ügyfeleit, hogy ne feledjék sorsjegyeiket megujitani lipálya építésénél? Elismerem, hogy a kugligóndolat minden zabla és a hivatalos fórum teljes megjárása mellett vált jogérvénycssé, ott mégis az önkényüség pusztított. Nem respektálva a jóváhagyott terveket, a falakat több mint egy méterrel kljebb tolták és ezáltal a régi tol* dalékkeritésbe falazott három régi ívtartó pillért, döntöttek le. Lebontották tehát egy ölyan részét a műemléknek, melyhez hozzányúlni sem lett Volna szabad. Hogy ki ezért a felelős, ezt már utólag megállapítani bajos. Vajon lett volna-e egy az országos sajtót is megjárt kugliügy a szegedi várral kapcsolatosan, Ha ezt, az ősrégi Erzsébet-tempom alapfalam felépült vármaradványt műemlékhez méltó rendeltetésnek adták volna át. Nem lehetek róla, megvallom, szilárdan hiszek abban, hogy mégis csak kedvező megoldást fog találni egyszer az a mindjobban sürgető kultúrális szükséglet, hogy ez a műemlék borozó egyesületi élet helyett nevéhez méltó kultúrális és muzeális Célokat szolgáljon. Párisi Nagy Máz Rt. Szeged (Csekonics és Kiss-utca sarok! BEFŐZÉSHEZ; Befőttes üveg, félfeher: liter 0.25 0.4 0.5 ár 4 drb -.58 4 drb —Ü8 * 4 drb —.S& Lekváros üveg félfeher: liter 02 0.3 0.5 ár 5 drb —.58 5 drb —.78 4 drb —.88 Babos üveg, félfeher: liter 0.3 0.5 0.75 á® 5 drb —.68 -1 drb — 68 4 drb —.88 Ugorkás üveg, félfehér: liter 3 4 5 6 ír -.58 —.78 —.98 FTIB Patent üveg, 100 mm-es; liter 0,5 0.75 —P 1 04 1 _ P 1.24 — 21 ár —.01 Befőző pergament 3 iv Befőző hártya 1 csomag gumival együtt -.34, -.16, -^15 Befőtt kötző spárga 1 gombolyaggal —.16 Vitézkötést Sashepyitőí Kígyó-utca 4. Bagolyvár mellett