Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-17 / 237. szám

DÍCMAGYARORSZAG Csütörtök, 1910. OKTÓBER 17. hivatásának a haza iavára történő gyümölcsöz­tet és ér e. Fáy István államtitkár beszéde után Bartók György rektor intézett néhány meleg, atyai szót a kormányzógyürüs doktorhoz, majd kérte az ál­lamtitkárt, hogy tolmácsolja a kormányzó »ur őfő­méltóságának az egyetem őszinte hódolatát és kö­szönetét, amiért ezt az utolsó szegedi doktorrá­avatást nevének ünnepi fényével bearanyozta. Bartók rektor ezután a doktoravaló ülést be­zárta. Az egyetem bucsuülése Néhány perces szünet után a Szózat hangjai­val ismét itegnyilt az ünnepi ülés. Bartók György dr. megnyitóbeszédében örömét fejezte ki afeiett, hogy 22 esztendős nyomorgattatás és szenvedés után Isten gondviselő hatalmának ereje visszave­zette a Szent Koronához a drága Erdély északi részét. Visszatért Kolozsvár is s igy a Ferenc József-tudományegyetem 21 évi távollét után visz­szatérhet megszentelt, történelmi falai közé. — A búcsúvétel szomorú és keserves köteles­sége jutott ostályrészemtil — mondotta a rektor megilletődött hangon —, egyetemünk tanácsa és minden tagja nevében búcsúznom kell Szeged vá­rosától és közönségétől. Hálatelt szívvel búcsú­zom Szeged városától, amely kiűzött és kifosztott egyetemünknek testvéri sziwel adott menedéket és fényes hajlékot. A rektor beszéde további során hangoztatta, hogy Szeged városáról mindig a legnagyobb há­lával emlékeznek meg, az erdélyi szellemet, amely érintetlenül lobog szivükben, töretlenül viszik vissza, sőt még gazdagodva az alföldi, a szegedi szellemmel, amelynek termékenyítő tüze lobogni fog Kolozsvárott is az egyetem fölött. Buza László dr. jogikari dékán szólt ez.után 'és megemlékezett arról, hogy a szegedi, most már Horthy Miklós-tudományegyetemen a jogikar fgyelöre üresen marad. Éz a magyarázata annak, hogy a jogikari dékánnak ezen a bucsuülésen mondanivalója van. Buza László dr. dékán érté­kes, költői szárnyalású beszédét lapunk vezető helyén közöljük. A jogikari dékán nagyhatású beszéde után Sze­ged város polgármestere: Pálfy József doktor mondott beszédet Bevezetőben megköszönte Ugy a maga, mint a város nevében azokat a meleg szavakat, amelyeket az egyetem bucsuzásakor a rektor és a jogibari dékán a város hatóságához és közönségéhez intéztek, Pálfy polgármester búcsúja a Fro'oarsvári egyetemtől — Szeged város közötnsége és hatósága fájó sziwel vesz bucsut a Ferenc József-tudomány­egyetemtöl — kezdte beszédét a polgármester —, annak távozó professzoraitól, a jogkar hallgató­ságától és mindazoktól, akik Erdély boldog fel­szabadulásával visszatérnek az egyetem ősi ott­honába. — Fáj ez a távozás nekünk, szegcdieknek, mert a Ferenc József-tudományegyetem nemcsak fizikailag volt közöttünk, nemcsak emelte és gaz­dagította jelenlétével a város társadalmi és köz­életét, hanem a várossal teljes érzelmi közösség­ben egybeforrva, husz éven át cselekvő részese volt minden jelentékenyebb kulturális megmozdu­lásainknak és osztozott velünk a magyar sors ál­tal ránk mért kevés örömünkben, de annál több lépelödő gondjainkban és bánatunkban. — Ennek a bensőséges együttérzésnek jeleit nindenkor tapasztaltuk és legutóbb is, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy az újonnan alapítandó Horthy Miklós-tudoniányegyetemeu a jogi fakul­tás átmenetileg szünetelni kényszerül, a jogikar tanárai a város érdekeinek szem előtt tartásával mindent elkövettek, hogy ez be ne következzék és valamennyien hajlandók lettek volna annak a sú­lyos tehernek vállalására, bogy mindkét egyete­men megtartják előadásaikat és vállalják az ez­zel járó utazások nagy fáradalmait. Nem a tanári karon múlott, hogy cz az áldozatos terv meg nem valósult. .— A várospolgári hűség és szeretetnek ragyo­gó példáját adta a magyar tudományos világ büszkesége, S z 8 n t-G y ö rgy i Albert profesz­szor ur is, amikor habozás nélkül, nyíltan kije­lentelte, hogy miután Szegedet megszerette, Sze­ged inspirálta és itt végzett tudományos kutatá­sai alapján nyerte el a Nobel-dijat, annak fényét továbbra is a szegedi egyetem fölött tündökölteti Szegeden marad ... De megható mir.dazon tanár araknak ragaszkodása, akik az egyetem táro/ása után is Szegeden kívánnak maradni, mint a Hor­thy Miklós-turfomdnyegvetem tanárai és tu-iomá­| nyos hírnevükkel márkázzák a legfiatalabb ma­gyar egyetem működését. El nem mulaszthatom1, bogy a városszeretetnek és ragaszkodásnak ezen értékes megnyilatkozásáért a város egész közön­ségének hálás köszönetét nyilvánítsam. — Amikor az otthonaiból kiűzött cs keblünkre ölelt Ferenc József-tudományegyetem Szegedre jött — folytatta a polgármester —, mindenki tud­ta, hogy az egyetem itteni letelepülése csak ideig­lenes, mert egy pillanatra sem adtuk fel a re­ményt, hogy a magyar igazság győzni fog, hogy a vak gyűlölet és félreveaetés folytán ránk erősza­kolt természetellenes országhatárok előbb-utóbb leomlanak és visszatérnek az isteni és emberi jog szerint egyedül csak minket illető ezeréves or­szághatárok. — Az a husz esztendő, amit a Ferenc Tőzsef­tudományegyetem Szegfden töltött — nem múl­hatott el nyomtalanul sem az egyetem, sem a vá­ros életében, fis én most ennek a husz esztendő­nek minden kellemes emlékével mondok bucsut a távozó Ferenc József-tudományegyetemnek és megköszönve mindazt a magas kulturát, szépet és nemeset, amit a tudás gazdag mrBázálöT Szegé? közönségének az egyetem^ oly bőkezűen juttatott, arra kérein a távozó professzor urakat, hogy tart­sák meg legjobb emlékükben ezt a várost, ameiy önöket nemcsak falai közé, hanem szivébe és ma­gyar testvéri szeretetébe fogadta és többé el sein hagyja — fejezte be megkapóan szép beszédét Pálfy József dr. polgármester, majd atyai sze­retettel búcsúzott a távozó egyelem aulájába tar­tozó jogászifjuságtól, akiknek távozása nem pó­tolható ürt hagy maga után. Meghatóan szép jelenet volt, amikor a pofi gármester lovagiashangu, szép beszéde után aa egyetem rektora és dékánjai levonultak az emel­vényükről és egyenként a polgármester elé járul­va, bucsuzásul kezet szorítottak Szeged város képviselőjével ... Az egyetemi énekkar halkai rázendített a Székely himnusz fájdalmasan csengő dallamára. Igen sokan sirva fakadlak a terem­ben, amikor az ének elhangzása ulán Bartók rek­tor halkan, megilletődött hangon ezt mondta: — A Ferenc József-tudományegyetem uto!s<? szegedi ülését ezennel bezárom . . . munkák készítése kárnítos és íavitása gl kész párnázon bútorok raktáron 68 ^zent Mihály u. 1 Fo lor u. sarok Telefon: 15—56 Október végére elkészül a fodor telepi villamos vonal November el nején nyilik meg a forgalom — Jövőévben épül k! a vonal az algyői vámházig (A Délmagyarország mun7catársá,tól) Isme­retes, hogy a város annakidején olyanértelmű szerződést kötött a Közúti Vaspálya Részvény­társasággal, hogy a felbonlött ujszegedi villa­mosvasútvonalat máshol kell a társaságnak ki­építenie. Az ügy Ihosszú ideig járta a hivata­los fórumokat, Baíg végre a nyár folya­mán befejezést nyert olyan formában, hogy a villamoí1. társaság kötelezte ma­gát, hogy meg ehben az évben megkezdi a ge­dói villamosvasú fi vonal kiépítését, illetve meg­hosszabbítását. A terv az, hőgy a vonal felét ebben az évben ír Fodor-telep sarkáig építik ki, a jövő évben .pedig sor kerül a másik rész kiépítésére. X vonal az algyői vámházig há­zé dik s így régi terve valósul meg a városnak a környékbeli telepek és községek forgalmi bekapcsolásával. A szerződés értelmében a rész­vénytársaság még a nyár folyamán megkezdte a vonal első részének kiépítését. A munkála­tok olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy november elsején már meg is nyithatják a vonalat a forgalom számára. A vonal meg­nyílása rendkívül nagy fontossággal bír a fo­dortelcpi lakösság szempontjából, de igen fon­tos azért is, mert az új vonal forgalmi útjába esik a megépítendő Horthy-váFosrész is. 10.423 szegedi rádióelőfizető Szeged vezet a rádióelőfizetők számának emelkedésében, viszont itt van a legtöbb orvradiózó is (A Délmagyarország munkatársától) Nemré­giben statisztika jelent meg a rádíöelőfizetőkről. A kimutatás szterint Magyarországon az utóbbi két évben nagy mértékben növekedett a rádióelő­fizetők száma. Az emelkedés az egyes városok­ban 20—25 százalékos, Szeged azonban az összes városok között vezet e tekintetben, ugyanis itt a rádióelőfizetők száma több, mint 50 százalékkal növekedett. Két esztendőivel ezelőtt még 6500 volt Szege­den a rádióelőíizetők száma, mig most 10.423 rázlióelöfizetőt tart nyilván * szegedi posta. Két év leforgása alatt 3923-al növekedett Szege­den a rádióelőfizetők száma. Az emelkedést a postán arra a,z örömteljes eredményre vezetik vissza, amit a Felvidék, a Kárpátalja és legutóbb Erdély egy részének visszatérése jeientett. A hall­gatók száma ugyanis ugrásszerűen emelkedett azokban a najpokban, amikor a felvidéki, kárpát­aljai ós erdélyi bevonulásokról adott közvetítése­ket a magyar* rádió. A néprádió-akdó — meg kell állapítani — nem vált be olyan mértékben, ahogy remélni lő­hetett. Szegeden czideig mindössze 460 néprádiót szereltek fel, holott a gyárak 50.600 ilyen készü­léket bocsátottak ki. A rádiórendelet értelmében a százszázalékos hadirokkantak és vakok nem fizetnek rádió elő­fizetési dijat. Szegeden ezt a kedvezményt eddig nyolcvanan vették igénybe. A rádiódijak felét fi­zetik azok « legénységi állományban lévő kato­nák, akik a honvédlaktanyák legénységi szobái­ban szereltetik fel készüléküket. Ilyen ötvenszá­zalékos engpdélyt 32-őt adtak ki Szegeden. Igaz, hogy a rendelet alig egy hónapja van érvényben. Leszámítva az ingyenes rádióelöfizetőket, a rokkantakat és beleszámítva az 50 százalékos rá* diózókat is, Szegeden 10.327-en fizetik a havi 2 pengő 10 filléres rádióelőfizctési dijat. Egy-egy hónapban ez 21.781 pengői* rug, egy évben tehát a szegedi rádió­clőfizctőktől 25)7.117 pengőt szed bc i» posta. A közel háromszázezer pengőért bizony nem kapják meg a rádióelőfizetük azt a műsort, ame­lyet joggal megkívánhatnának. Az utóbbi időben különösen sok a panasz a rádió műsorára. Szó volt egyidőben arórl, hogy a havi 2 pengO 40 filléres rádióelőfizetési dijat mérséklik. Ha a csökkentés nem is lehetne általános, fontos vol­na, ha legalább a detektoros és a kisebb Készü­lékek után mérsékelnék a rádiódijaUat. Esetleg bizonyos progresszivitást lehetne bevezclni a rá­diódijak kiszabásánál a lámpák száma szerint, mert méltánytalan, hogy a detektoros készülék­kel rendelkező tanyai ember ugyanannyi rádió­előfizetési dijat fizessen, mint az ötlámpásos rá­dió tulajdonosa. A tanyai rádiótulajdonosok szá­mára feltétlenül mérsékelni kell a rádiódijakat A tanyai rádiózók indítottak is az elmúlt tavasszal ilyen akciót, azonban ez nem vezetett eredményre. Szeged egyébként nemcsak a rádióelőfizetők számának emelkedése tekintetében vezet, hanenj abban is, hogy itt van a legtöbb orv-rádiózó. Ezt a posta hivatalosan is megállapította. Naponta 3—4 cngedélynélküli rádiózó kerül a rendőri ki­hágási bíróságra s 2—3, sőt 10 pengős pénzbir­ságra is büntetik őket A legtöbb esetben a rádió­készüléket is elkobozzák azoktól, akik üjólagsem váltják ki a rádióengedélyt. A legérdekesebb a dologban az, hogy a szegedi orvj-ádiózók' között földbirtokosok, sőt diplomás emberek is akadnak, akiket természetesen szigorúbb pénzbírsággá! szoktak sújtani.

Next