Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-11 / 275. szám

Kárpitosmunka: Kristóf László párnázott hutor. etlomir, tekamier, stb., elsőrendű kiv.jelben készü. Javitas, alakítás fe'elősség mellett, kárpitosnál, Máit Ilt gyermek-, sport- cs baba­flnmuiv1 g. li. 15 ntlt'öf kocsik nagy választékban. Ivasbutor lego'csóbb a készitőnél. Forduljon bizalommal wa gyermekko:siüzemélie7, Kálvária u. 44. Városi bizományi lerakat gróf Apponyi Albert-utca 15. Kriató -kárpitosnál. vosi egyénisége melleit kitűnő clőudó is volt, ezenfelül őszinte zenerajongó, még legul bb jj ott voll Bartók Béla utolsó koncertjén. Frigyes és Sándor Személyes impresszióiról, cinlékeiiöl kérdezem a negyedik Korányit. Itt a lcglarlózkodóbb: nem rólam van szo, bűnein róla, — mouJja es alig egyetlen mondattal zárja le ezt a gondolati ortc — Ott nevelkedtem ebben a környezetben, ko­rán belekerültem abba a légkörbe, ami köiülvetle öt, már mint íialaJ medikus részese Intem ennek a tudományos uiiliönek," amelyet klinikája sugár­zott — és ezzel lezárja az emlékezés szubjektív részét. Később Frigyesről beszélgetve igy egészíti ki a kört: — Tíz éres voltam Frigyes nagv bá­tyám temetésekor, mint továbbkísérő él­mény maradt meg a pesti egyetem gyászoló aulája, ahonnan temették. Sándor volt a kedvenc fia, talán nemcsak azért, mert ő is or­vossá lelt, de komoly egyéniségéért is. Másik fia, az ifja Frigyes, aki később pénzügymi­niszter és Magvarország párisi követe lett. könnyedebb, mondhatnám, bohémabb egyéniség volt, aki pénzügyi koncepciója mellett regényírás­sal és zeneszerzéssel is foglalkozott. Apa és fia, Frigyes és Sándor között sok közös téma merült fel, a fiu az apa Intézetében dolgozott, maga mel­íetl látta felnőni és kifejlődni, mint orvost. Sán­dor 23 éves korában nz élettan tanára volt az állatorvosi főiskolán, kcsöbb a klinikán habili­tálták, majd a Szent István-kórház főorvosa lett, végül, amikor apja nyugalomba vonult, elfoglalta Frigyes helyét, a 111. szainu belklinika igazgatója lett És talán nem túlzás, ha ugy emlékezünk er­ről, hogy a Korányi-klinika fogalom volt Pesten és az országban. — Évtizedeket dolgozott át ezen a klinikán, a szegény betegek tömegeitől a legfrissebb OITOS­kutatói kérdésekig. A betegek ezreit gyógyította és ujabb-ujabb lépésekkel vitte előre a* bclgyó­gvásztudoniányt. Több, mint 200 közleménye je­lent meg, több könyvét szinte valamennyi európai nyelvre lefordították. Egyik főprobléinája a ke­i ingési szervek megbetegedései körül csoportosult, de nem kizárólag erre a problémakörre speciali­zálta munkásságát. Utolsó könyve 1929-ben jelent meg Németországban a vese kérdéseiről. Munkás­ságának egyik jelentős állomása volt a feliérvérti­séguek benzollal való kezelése, amely eljárást az egész világon elfogadták cs gyakorolták. Nagv egyéniség aki — elvitathatatlan — iskolát terem­tett; iskolát, amely tovább él és fejlődik. Igv, ezekből a csöndes és egyszerű szavakból, a negyedik Korányi tartózkodóan halk vázlatából világosodik meg Korán; i S&tídor emberi és orvosi arcéle. Az az arcél, amely most félszázad után el­tűnt a magyar tudományosság műhelyéből. Egy tűnő arcél, •amely Korányi Frigyes reliefje mellett él tovább. Tanít, hív és emlékeztet. Vér György. Télikabátok, bundák, kosztümök és rubák a legszebb kivitelben, olcsó, szolid árakon Budapesti Felöltőáruház Klauzál-tcr, Wagner -ház 346 Tömeges iejhamisUási perek a kihágási bíróságán 400 pengős pénxbiinieiésch (A' Délmagyarország munkatársától) S szege­di tejfronton változatlanul súlyos a helyzet. Az. elmúlt hetekben sorozatos ankéteken foglalkoztak » tejellátás megjavításával és a város — mint is­meretes — azt kérte a földművelési minisztertől, I ogy tejkormánybiztost nevezzen ki Szegedre. Az Ügv a legjobb uton halad és remény van arra, hogy rövidesen sikerül a szegedi tejbajokat or­vosolni. 'A legnagyobb" baj az, hogy nem elég erélyes a piacokon a tej ellenőrzése. A vegyvizsgáló hiva­tal ugyan minden lehetőt elkövet, hogy megszün­tesse a piacokon uralkodó helyzetet és sürü idö­küzönkint foganatosítja a tejellenőrző razziákat. A razziák során 50—öO mintát vesz® nck az eladásra kínált tejfélékből és ai OKOZ Üzletember nem iafigoshodtK — Itancm me$ Ideiében Beáim itcnztariuihcicdc tejminták nagy részéről kitűnik a vegyvizsgálut során, bogy a tej hámi® sitoft, nevezetesen vizezett, vagy fölözött, A tejrazziákból kifolyólag úgyszólván betenkint tömeges kihágási feljelen­tést továbbítanak a városi kihágási bírósághoz, ahol mostanában sorozatosan tárgyalják a tej­ügyeket. A minap egyszerre negyven ilyen felje­lentést érkezett a bírósághoz és azelőtti héten szintén ugyanennyit továbbítottak. Valamennyi ügyben a kihágási biróság ítéletet hozott és nz Ítéletek 10 pengőtől száz pengőig terjedő pénzbírságokról szóltak. GAZK PénztftrtiUkr, hischh iroda - vog<» n/lrtticlulscíi lütescrc alkalmas hls gozhálului ára 35 — P. Havon­Hint ar cIsO 33 iii> ciiyseöjái a 20 lilicr, a 35 m-en teltül inciinui­sciie 13 ttiicr Nem fizetés esetén a pénzbüntetést a kihágási bí­ró elzárásra változtatja át, még pedig két pen­gönkint egynapi, elzárásra. Ezenkívül a terhelt­nek meg kell fizetni a vegyvizsgálati dijat t«, ami 12, 21, illetőleg sok esetben 36 pengőt tesz ki. Előfordul, hogy olyanok kerülnek a kihágási biró elé, akik már kétszer, sőt háromszor is cl voltak ítélve rövid idő alatt tejhamisitásért. Felmerült az a terv, hogy azoktól, akiket többször egymásután elitéinek tejhamisitás miatt, vonják meg a tejáru­stiósi igazolványt. A következő napokban újból sorozatos tárgya­lást tart a kihágási biróság és letárgyalja a tej­fel jelentéseket, amelyek nemhogy fogynának, ha­nem folytonosan szaporodnak. 354 Bélyeggyülök figyelmébe! Bélyegeit lego'csóbban ná'am szerezheti be. Albumok nagy választékban. Vélel — Csere — E adás Bélyegkeres etés, fogadalmi templommal szemben. s Haiwátüf, vzá iifí*: UoAaij. Jóvstfi 'A telefonom tömzsi, tárcsás-szerkezetű, fekete gép. Kis felirat az oldalán; A -1f­KIR. POSTA TULAJDONA. Nem tudom, szeretem-e, vagy gyűlölöm, de mindenesetre megszoktam. Hozzátarto­zik a.z életemhez, álcár a cipóm, vagy a ka­lapom- Mindenesetre a „viszonyunk" a legkülönösebb viszony a világon. Egyszer, áldom, máskor szidom. Ha csenget néha, korai reggelen, amikor az átdolgozott, vagy átolvasott, egyszóval az ébrentöltött éjsza­ka után cludni vágyok, — szeretnem ki­vágni az ablakon. Ha valami üzemhibet van s megnémul a csengője, úgy érzem, orvosért kell rohannom, beteg szegényként, berekedt, kihagy a szive, nem fűt belé örök­tiszta tápláléka, az áram, jaj, mi van vele Istenem, gyorsan kellene rajta segíteni. Ha gondolkodom, nem. nehéz rájönnont, hogy a telefonom is gyárié) emberi szeszé­lyeimnek áldozata. Mért útálöm néha1 Mért simogatja kezem a kagylóját, ha mondjuk az „Ö" hangját hozza a fülembe? Az Ö hangjának édes selymet, az Ú sza­vait: — Maradj otthon drágám. Látni akad­lak. Szeretlek. Sietek . . . S miért kedves olyankot, ha a kiad önt hív fel cs bemondja: — Kérlek szépen, a Nádiveréb cimü könyved tegnap elfogyott. Uj kiadásban jelentetjük meg. Az új kiadás tiszteletdíját befizettem a folyószámládra . , * No, tessék . . , És emlékszem, miko't egy alkalommal idegesen, hörgőn, tidvilúgian csengetett, egy beborul lan enyhe májusdélután. dfi­lyen félve emeltem fel• Messziről kerestek, abból a kisvárosból, ahol születtem. Éi ennyit mondott „csuimn"! — Józsikám, a szegény mama meghalt. Utazz azonnal , . . Ráborultam erre a fekete gépre. Ö, igen, egyszer, gyűlöljük, máskor sze­retjük. Néha, titkos effijü órák ulatt kizár­juk belőle a világot, — kikapcsoljuk . . . Máskor el nem mozdulnánk tőle semmi pénzért. MiéitI " \ " Mert kcresztülvonul rajta tíz élet egy­szer kegyetlen, máskor oly vldámitón ró­zsaszín árama. S belefolyik szivünk szava, agyunk gondolatai, nevelésünk, haragunk gúnyolódásunk, dicséretünk, hétköznapunk és ünnepeink. Különös valaki életünkben a te lefonunk, Most például gyűlölöm szegényt. Teg> •nap kaptam ma a haviszámlát. Ncnt ke' vcsebb, mint hatvan pengő . . . Hál megér a világ ennyi mondanivalót?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom