Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-14 / 209. szám
Látogatás a szegény-soron 'del magvak ország j Vasárnap, 1941. szeptember 14. (A ÜélmagvaroiiZág munkatársától) Szegényt kutató koraiunkban — azaz a legjobban elesetlek életmódját keresve, mert hiszen nem kell ma különösebben kutakodni a szegény ember után — három nagyon egyszerű lényt faggattu'Dk ki. Az utcaseprő —. Mennyi a fizetése? — Heti '23 pengő SS fillér. Ebből lemegy" a kereseti adó, az OTI, az öregségi rokkant-jarulak, kézhez kapok 31 pengőt. — Hányan vannak? — összesen öten. A három gyerek közül a legnagyobb lö éves. most van oda inasnak, de yajjou beválik-e'.' — Kcreg a felesége is? — Nera tud, mert beteg. Ha e.gy nap dolgozott, ígész hétig nyomta utána az ágyat. Epeköves, a lába megdagadt, csak házi munkára alkalmas. — Hogy osztja lm a fizetését? — Az asszonynak kellett kabát, cipő, alsőMluíí neki is, a gyerekeknek is, 120 peugö hitelem vau az Unióban, erre 10 pengőt törlesztet UavonkinL — Akkor csak lizeniiárom ötvene marad egv bélre, — AnnyL — Hogyan táplálkoznak? — Heggel zsiros kenyeret. He nagyon vébeByan kenTe. meg dinnyét. Délben krumplipapri»4st. beosztva néha tésztát. Egy kiló lisztet és egv kiló zsírt kapunk hetenkint. A vacsora sokszor csak kenyér. Hús nincs, legfeljebb csontból '.eves. Amig győzte a feleségem, házakhoz járt, tarhonyát készített. Ügyes asszony, értette á szakmainát, 80 kiló lisztet is fel tudott dolgozni *gy nap. De oda van a karja. — Maga is túlságosan meggörbült. — Tönkremegy az. ember ebben a foglalkozásom Nyáron puha az aszfalt; beleragad a kis kotesink kereke, télen pedig hideg van. Ver az eső, Yagy sérri, úern törődhetünk vele. Ruhát és eiptít ad a város, de épp csak hogy nem vagyunk meztelenek, arra jó. Könyörgök tiz deka szalonnáért, azt se adnak- Hagyma, paprika, báb a táplálékunk. Dc mind igy élünk. Olyan szenvedésben tannak a népek, hogy csoda. —• Mennyi a kezdöfizetésük? — 17 peugö. Azelőtt volt korpótlék, egy peu*ÍÖ husz egv évben Igy értem el bároui ér alatt 6 pengő 60 fillér íizelésemelkedést De ezt megsemisitelték, tnár nem jár. Van azért köztünk, akinek felmegy a belibére 36 pengőre. De milyen tokáig és mennyit kell azért görnyednie} Cigarettával kínálom, nem fogadja el. — Köszönöm, nem szoktam. Erre már igazán leui telnék. Gvüszünvi pálinka jól esnék téli reggelen, de nincs rá mód. Nagyon senyvedi a m) helyzetünk 1 A napszámos A vállán ásó. meg kapa. karján a szatyorja, kabátja. a Stefánián találkozom vele, • — Honnan jön? — Újszegeden voltam napszámban. Fordítottam, gyomláltam, gazoltam magánhelycu. w Mit szokott dolgozni? — Vállalok én mindent. Gazdasági triUDkát, koUSisságot. aratok, ha híjnak. — Mennyi a napszám? — Négy és fél pengő tiz órai munkáért. A blfcn csak kél napot dolgoztam, a mult héten is esak keltől Nem akadt munka, esak kukoricakapáláskor. Most ha más alkalom nem nyílik várni kell a törésig. • — "Az a'sszonv? — Az paprikát hasit, most jöir a szezonja, hamarosan szedik le az ujai - Hogy osztja be a jövedelmét? — llét pengőt tizetek a lakásért egy hónapra a Somogyin. A táplálkozásunk épp csak arra való. hogy .fel ne forduljunk. Volt a kapálásból 20 pengőm, ezt megettük munkanélküli napokon. Szalonnára uem futja, de nem is jutunk hozzá Este annyit főz az asszony, hogy reggelre is aiaradjon belőle valami. Általában keuyér. hagyma, zöldpaprika: Must viszek egy kis lókolbászt — Hogy vette? — Negyedkilót 40 fillérért. Ha erösebb" munkát végez az ember, enged magának valamit. Mégis a lakbér az első. — Ruházkodás? Nehéz dolog Sok minden! el tellett ad ttflnk', a ruhánk jobbára a zálogházban vau Há Lom eve v a gr ok megint nős. ujat taég ucui tudtam venni, do cgyeilen ingei seai, — Hűs? — Vasárnap két pár virslit veszünk, mert az a legkiadósabb. De be kell osztani, egy-egy fel jut ebédre, annyi vacsorára. Csák este főzünk, kiumplit. krumpíipaprikást. A fej-láb is már kél pengő, dc örülnünk kell, ha kapunk. — Azt mondta az előbb. bogy.három év óla megint nős. Volt másik asszonya is? — Volt5 de magányosan nem cr az élet semmit. — Meghalt az első? — Elváltunk, lehetetlen volt az élet a szüleinél. Én sokat betegeskedtem, feküdnöm kcllelt volna, de kivertek az ágyból. Mit döglesz nappal is? Nem kórház ez! Az asszony magával vitte az őt. éves kislányát is. azóta a nagyszülők nevelték fel, bár nem tudok róla semmit, — Talán megszállt területen cinek? — Nem azok, Pestmegyében. — Hány éves most a kislány? — Húsz. — Sosem érezte szükséget, hogy érdeklődjék utána, lássa? Az ember kényelmetlenkedik, jobbra is néz. balra is,-ugy mondja balkan. — 'luggya, nem én vagyok az apja.,, A hordár 63 éves, a felesége 32. Az asszony mos-,, súrol, meszel, körülbelül ü a ház kenyérkeresője. Kap a munkahelyén napi 1.30—3 pengő napszániot és élelmezést. — Hát maga uiit keres? — Én? Néha egy fillért sem. A hetipiacokon kapok néha 2—3 pengőt,, a tufákat pakkolom. i Az összes elő rt iskolakönyvek, füzetek, rajzszerek beszerzési héye VárOSÍ NyOtlltla Kárász-u 9. bejárat a kapu alatt Az öszi sláger grctinofon'.CinCKth Ulár kaphatók Van egy sajtos sátram^ kétszer hurcolom egy héten. — Mégis, mi a jövedelme"? — Nem lehet azt igy megállapítani, átlagosan egy pengő, másfél esik napjára. Tuggya, pótolja az egyik a másik. - * — Huba dolgában hogy áll? — Neiu birok, fiain. — A napi élete? —• Napközben elgvüvök- hazulról, zilcec felé megeszek egy fertály kila kenyeret, azon vagyuk estig. Akkor főz az ass?puy levest, paprika;,-, krumplit, de már oda jövünk, hogy azt se ltthel, mert zsir kell hozzá. — Család? — Ncgy családom voit de elhallak. Egv lányom maradt, az férjnél vau Pesten. A szövőgyárban dolgozik az urával, de oRuu szegények, hogy nem tudnak minket is segiténi. — Küldönc-szolgálatra veszik-e igénybe? — Minden szent időben. — Valamikor külön keresc'e volt a hordárnak, liogy vele.küldték zálogházba a holmikat, — Az rég volt. hozott is hasznot, mert szégyell lösek voltak az emberek, restclték a szegénységüket. Titokban hijtak be, hogy gyüjjön öregem. vigye el. ezt De a cselédlépcsön járjon,
