Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-16 / 286. szám
4 DEL MAGYAROK N/. A G Kedd. 1941 d e r.e m h e r Ifi, örökkévalósággal. Az öiökkcvaló•óggal élünk és ha kell, meghalunk. Hatalmas taps köszönte meg a kiváló szónok fejtegetéseit, majd \hel Árpád mftvészi hegedüszáinai következtek, amelyekel Anl <i s Kálmán székesegyházi zene-, utazgató kiséit zongorán. Még vitéz Lajos István, a piarista gimíázuim nyolcadik osztályos tanii'nja szavalt el Babits-verset. majd i szinvonalas adventi délután műsorát Ahol Árpád hegedüszámai 'ártók he. Ifjúsági vöröskeresztes ünnepély a Városi Színházban Dr. Balogh Ányos főigazgató etőadása Széchenyi igaz magyar útjáról (A Ucimagj aiorsEag munkatár-áioi> A Klauzal-Gábor-gimnázium öuképzökure névadóiának, gróf Széctiviiji Istvannak születése százötvenedik <\ fordulója alkalmából vasárnap délelőtt nagysikerű vöröskeresztes ünnepélyt rendezett a Városi Színházban. \ jotékonyoélu ünnepségre zsúfolásig meglelt a nézőtér közönséggel, megjelent G lattfclder Gyufa megyéspüspök, dr. Mester János egyetemi iun.tr és hopsich János prépo't laisaságaban az egyik földszinti prusténium páholybau. A színvonalas műsor a himnusszal kezdődött, majd az ízléses színpadon dr. Balogh Ányos tankerületi foigaz. tató jeleni meg és ünnepi beszedet mondott üzéchcuyj Istvánról és . • szécbenyi eszmékről emlékezett meg nagyhatású beszédében. Kifejtene, bogy a tanulóifjúság mái régiói fogva •zi'ibenyi eszméit tartja követenoö példaképnek, mindig Széchenyi müveiből töltekezett, hogy utmutalast nyerjen belőle a maga számára. A Legnagyobb Magyar minden teltévei es írásművével a szebb magyar jó vendö kialakitasát és a magyar nemzet boldogulását segitette elő. Megismerteti velünk a multai és megismerteti azokat az eszméket, amelyeket a boldogabb jövő érdekében követni kell. Széchenyi nagy müve: a híd szimbolikus jelentőségű lett; a nyugati és keleti kuliura szerencsés lalálkozasa. ölelkezése volt épp ugy, mint a Vaskapu, amely kelet felé utal nyitott a nyugati kulturának. — Széchenyi értette meg a magyar nemzettel — mondotta — bogy ríak lehiggadt szenvedéllyel lehet a igagyar jövendőt kiépíteni. A magyar ifjúság joggal ünnepelheti a Legnagyobb Magyart, hiszen ötven eszMidnn At az ö eszméit szívta magába, az ó útmutatásai utján. Ez a négy erény együttesen adják a magyar sorsot és kötelességet. — Hisszük és valljuk — fejezte be ünnepi beszédét dr. líalogh Ányos —, leltekkel is bizonyítjuk, hogy tS/écIi*'nyi szellcméhcüi Magyarország integritását. ahogy ezer éven át történt, megtartjuk a jövőben ts. Áz ifjúság Szé ebenvi utján fog haladni mindig, mert ez •/ az, igazi magvar ut. amelyen haladni kell. A nagy tapssal követett beszed után szórakoztató műsor következett, köztük a gimnázium növendékei Herczeg Ferenc >A hid* cimü szinmü-. véből adlak elő részleteket. A műsor szereplői: dr. Alpár Gyula. Nógrády Tibor. öry István. Botos Árpád,Szekcly András. Szarka László, Nagy János. Mocsav Lajos. Tázlári Ferenc, Kanvó Mihály. Devich Árpád. Buzási János. Farkas András. Juhász Ferenc. Tóth János. Vajda Antal különkiilön és együttesen is megérdemlik a legteljesebb dicsérelet. A nagysikerű ünnepség a Szózattal ért véget. Cstkágoi terménytöisdezárlat. Bn/a ártott l)ec. 1*23 hétnyolcad, máj. 127, jul. 12? egvuyolcad-Ótnyolcad. Tengett tartott. Dee 78.25. maj. ffi ötnyólad jul 8475. Rozs tartott. Dec. 67, u új Ti vpynyolrad. jul 75 háromnyólrti Antol István államfiikár beszéde Szabadkán Szabadka, rlecembei; J5. A szabadkai Magyar Olvasókörben beszédei, mondott dr. Antal István államtitl ár. A zsúfolásig megtöltött terembe lépő államtitkárt fícök Andor főispán üdvözölte. — Délvidék népe tüntető lelkesedéssel fogadja Antal Tstvánt — mondotta a főispán —, mint a Magyar Élet Pártjának kiküldöttet. Antal István a szegedi gondolatnak, Gömbös Gyula elhunyt nagy miniszterelnökünknek s a Magyar filét * Párt jának mindenkor töretlenül hűséges és lelkes élharcosa volt á mntlban. az a jelenben és marad a jövőben is. A nagy tapssal fogadott beszéd után Antal, Tstván államtitkár mondotta el beszédét. Idézte a most betcrjesizett törvényjavaslatot, amely Bácskát véglegesen összekapcsolja at anyaországgal. Ezzel az a terület, amely 22 éve alatt nem szűnt meg magyar lenni, a magyar haza testével cs lelkével véglegesen összeolvad. Vázolta a múltnak azokat az eseményeit; amelyek Trianont előidézték. A végveszély pillanatában zuhant az országra a széthúzás átka lázadás minden ellen, ami magyar. Ez a forradalom akadályozta meg. hogy az ország megvédhesse határait a benyomulókkal szemben. Ha ma végigolvassuk nz elmúlt idő szláv államférfiainnk emlékiratait. akkor azt látjuk, hogy nem volt szándékában nyngat á'llamférfiainak Magyarország szétdarcliolása. Leírják, ezek a szláv államférfiak. hogy mennyire nehéz volt megküzdeniük Kossuth Lajos emlékével. Ez a nagy magyar államférfi úgy élt a nyugati népek lelkében, mint a nemzeti függetlenség és szabadság lánglelkű apostola. Ezután az 1919-es szegedi eseményekről rajaolt Antal államtitka® történelmi képet, hangsúlyozva, hegy az országépítő szegedi gondolatot tette magáévá a Magyar filét Pártja. Az ország mai helyzetéről szólva, azt fejtegette, hogy a vezető politiknsok véleménye szerint aZ ország ma sok tekintetben bonyolultabb és nehezebb körülmények között van, mint. volt 1918-ban. Mn szolidárisnak kell egymás iránt tennünk és vállalnunk kell bizonyos áldozatokat. Az áldozatkészség azonban meghozza a maga gyümölcsét. Az a fontos, hogy ezekben a pillanatokban ott álljon a nemzeti hadsereg mögött a nemzet egyeteme. R zsidókérdésről beszélt ezstán, hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen, amely ehhez a kérdéshez a jogfolytonosság jegyében és az alkotmányos élet követelményeinek megfelelően nyíl hozzá. Az előmenetel ezen a téren lépésről-lépés te történik, bár nagyon nehezek az idők s a termelés zavartalanságának fenntartásához őtiási érdekek fűződnek. Ezután a nemzetiségi kérdésre tért át. kifejtvén, hogy M agyarország nem nemzetiségi állapt s a magyar faj nem többségi nép, hanem államhatalom. Antal István államtitkár beszédét hosszú taps követte, amely után Reök Andor főispán köszönő szavaival ért véget a gyűlés. meggatiasara —, lássa, fiegy esst^ertfc létünk e téren is mindan lehetőt megtett és elkövetett. Nem egyesületünköa múlott, hogy sok-sok fáradozásunktiltakozásunk minden eredmény nélkfll maradt és marad! Lantos Béla egyesületi elnóH, Az olvasó irja A Dóm-tér galambjai . . . A >Déimagyaroi'szág«-biiu december 11-én a fenti cim alatt megirt cikkért a vezetésem alatt álló Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület nevében a legőszintébb cs a leghálásabb köszönetemet fejezem ki és ezzel kapcsolatosan a következőket kell megírnom. Ennek a kegyetlen és minden nemesen ér/.ö ember szivét elszomorító galnmpusztitásnak. galambölésnek meggátlására egyesületünk már minden lehetőt elkövetett, sajnos, minden eredmény nélkül. Mcgakadalyozás&ra megkerestük a város hatóságát, a belvárosi plébániah'ivatalt s megkeresésünkben rámutattunk arra. hogy e megbotránkoztató galamböldöklés, mészárlás milyen ellenszenvet vált ki az emberek lelkéből. Ez a galambpusztitás teljesen kimenti az 1879. évi XItc. 8ö. §-át, amely azt mondja: /Aki nyilvánosan botrányt okozó tiiódon állatokat kinoz, elzárással cs pénzbüntetéssel büntetendő.* Kérem és velem együtt ezren és ezren kérdik, nem nyilvánosan botrányt okozó módon állatot kinoz az, aki ezeket az ártatlan, szelid galambokat öldösi, gyilkolja s a rosszul lőtt, csak megsebzett «a. lambok a földön a vérükben fetrengve szenvednek, kínlódnak, ami azáltal is fokozódik, hogv ezeket összetört tagokkal, a legtöbbet még élve. zsákba, egymásra dobálva viszik el. Egyesületünk ez elíen is felemelte tiltakozó szavát! Azonban mind hiába! Nincs senki, aki kérésünknek és az idézett törvénynek eleget tenne s megvédené az állatvédelem igen humánus, nenics gondolatát. eszméjét, amely az állatok szeretetét hirdeti és amely arra van hivatva, bogy az emberek lelkületére szcliditőfeg hasson. Az ilven galambpus-ztitást nem Úrijuk seo az illatvédelem, sem a társadalom érdekében fekvőnek, mert ir»» »» • megállapítás: állatvcdelem-embervédelcm, mert aki nem tudja csukott szemmel nézni az állatok kínzását, szenvedését, ar mindig részvéttel és segitö kézzel siet szenvedő embertársai segítségére! Ezek a galambpusztitók nem tudÍ 'ák azt, amit egykor Magyarország Irálya, Ferenc József Monte-Carloban mondott, amikor véletlenül szemtanuja volt a galambiövészetnek: /Szegény állatkák! Igazán nem értem, hogy mi örömük lehet ebben az embereknek!* De már azt is elfelejtették. hogy e galambokat örökemlékti, városunk érdekében annyit cselekvő gróf Kelebelsberg Knno télepitcltc ide s ha ő élne. bizonyára nem akadna letikj, aki ilyen módón pusztítani merné az általa nem minden ok nélkül idehozott ártatlan galambokat! Egyesületünk, a számtalan beérkezett. erős hangú bejelentések hatása alatt is, az illetékesek figyelmét felhívta arra, bogy — ha már feltétlenül szükséges c galambok kiirtása — milyen módon hajtsák azt végre minden állatkínzás nélkül? Azonban e kérésünk is a pusztába elhangzó szó volt, minden eredmény és meghallgatás nélkül Folytatják a pusztítást vérrel. kirzással, áz emberek megbotránkoztatásával .és a lelkek eldurvilásával. Legérdekesebb azonban ebben az, bog)- senki sem tudja, avagy nem akarja tudni, kinek a rendelkezésére történik mindez. Bármerre és bárhova fordulunk, hogy ki intézkedik a galambok ilyetén való pusztításánál, a válasz, mindig ugyanaz: /Nem tudjuk!* Mindezeket a kipusztitásra itélt kedves galambok megható tragédiáját meleg érző lélekkel megirt cikkel | kapcsolatosan el kellett mondanunk, hogv a nagyközönség — amelynek köréből oly sok kérés és jogos felhábo rodás hangzott »l « galambnusztitás Kilenc halálos Ítélet Triesztben Trieszt, december 15. Az állam® védMmi kfilöntörvényszék vasárnap hirtetett ítéletet annak a 65 — többnyire kommunista — szlovén vádlottnak ügyében, akik a vádirat szerint terrorcselekményekkel merényleteket követtek el az állam egysége és területi sérthetetlensége elien. A vád tárgyává tett bűncselekményeket a háború megelőző esztendőkben követték el. A bíróság kilenc halálos ítéletet hozott. 23 vádlottat 30—39 esztendei fegyházra. 1 vádlotat 24 esztendei fegyházra, háTOmat 16 esztendőre, hatot 15, hatot 12 esztepdei fegyházra, hatot kefésbbé súlyos büntetésekre ítéltek a többit fölmentették. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, of hlvégzls Trieszt, december 15. A nemzetvéoelmi rendkívüli bíróság által halálraítélt terroristák közül négynek megkegyelmeztek, öt. halálraítélt kegyelmi kérvényét visszautasították. Az- ítéleteket hétfőn hajnalban Trieszt közelében végrehajtották. (MTI) Dr. Ijjas József érseki biztos beszéde a hangzatos jelszavakról a katolikus íegényegv letek Kolping-iinnepségen (A Délmagyarország munkatársi, (ól) Vasárnap a Szegeden működő katolikus leényegyletek ünnepséget rendeztek Kolping Adolf, a legénycgyleti mozgalom elindítója születésének 128-ik évfordulóján Délelőtt 9 órakor a felsővárosi templomban P. Merényi Vince házfőnök-plébános ünnepi szentmisét mondott és felavatta a felsővárosi legényegylet újoncait. Ezután P. Ambrus minorita atya Vezetésével a Szent József-oltár elé vonultak és imádkoztak Kolping szentté avatásának sikeréért. A felsővárosi kultúrházban diszgyülést tartottak, a pápai himnuszt a püspöki tanoncotthon énekkara énekelte, majd dr. Merényi Vince házfőnök-plébános mondott megnyitó beszédet. — Ha azt akarjuk, hogy az élet megpróbáltatásai között derekasan megállhassuk helyünket — mondotta —, akkor nem nézhetünk sem jobbra, sein balra, esak előre. A felsővárosi legényegylet öt évéről B e n c Gyula mondott beszámolót. Dr Ijjas József a felszabadult Délvidék érseki biztosa mondott ünnepi beszédet. — Kolping felismerte mondotta — a munkásifjuban az értéket és művészi hozzáértéssel Krisztus-arcokat hozott ki azokból. Kolping bebizonyította, hogy a munka széni és felemelő, aki öntudatosan, lelkiismeretesen végzi, nagy érték Isten előtt. A katolikus legényegyleteknek — folytatta — -<»• ba nem kell félni, ha njabb és njahl viharok dúlnak is felettünk, ha délibábot kergető hangzatos jelszavakkal jönnek is az ifjúság elé és /öregnek* mondják a legényegyletet, Kolping Adolf szelleme örök időre biztosítja számukra a fennmaradást. A nagyhatású beszéd után Ka* possy Gyula püspöki tanácsos mondott záróbeszédet azokról az ifjakróL ' akik most hősiesen kint küzdenek « szovjetfronton. A díszközgyűlést 1 valaiok és énekkari számok tejértéit 1 be.
