Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-28 / 49. szám
Siiist«0yorgyi Albert jgrofesraor szabadegyetemi előadása a szegedi diákegység-mozgalomról hA <Uékegy$ég«n keresztül az uj, igazabb, erkölcsösebb, eresebb, magyarabb, keresztényibb Magyarország eszménye áll előttem" (A Déliuagyaioiezág munkatársától) Csütörtökön délután 6 órakor zsúfolásig megtelt a közWrnti egyetem aulája dr. Szent-Györgyi Albert szabadegyetemi előadása alkalmából. A zsúfolt széksorokat a társadalom miuileu rétegéből Összejött közönség töltötte meg, ott voltak ezenkívül az egyetem professzorai és az egyetemi diákság. Az előadást rendező Egyetembarátok Egyesülete részéről az elnöki székben helyetfoglaló dr. Tonelli Sándor mondott megnyitóbeszédet és felkérte Szent-Györgyi Albertet előadásának megtartására. Szent-Györgyi Albert » szegedi diákegységről tartott rendkívül érdekes, gondolatokban gazdag előadást Közvetlen i előadói stílusban azzal kezdte mondanivalóját, hogy nem előadást akar tartani, hanem elmondja, milyen gondolatok vezették a diákegység megszervezésénél. Beszélt az egyetem hivatásáról, amely régente csupán az volt, hogy uj igazságokat keressen. Ma az egyetem hivatása kibővült, ma nem csupán az az egyetem leiadata, hogy a társadulom számára kiváló polgárokat és közéleti embereket neveljen. A közéleti embertől a jellemnek és a szellemnek kiválóságát követeljük meg s csak másodsorban a szaktudást. Ennek a jellem- és szellemfejlesztésnek kell megtörténnie az egyetemen. Az egyetem tehát nem •sárkózhatik el elöl, hogy neveljen. Vizsgálta ezután a rektor, hogy milyen eszköaők állnak rendelkezésére az egyetemnek a nevetőshez. — Elsősorban az előadások — mondotta —; de ízeknek az értelemhez kell szóluiok a nagy összeJÜggésre kell felhivniok a figyelmet és gondolkozásra kell megtanítaniuk a hallgatóságot. Ezután kell bekapcsolódnia a nevelésbe a jellem- és saellemfejlesztő munkának. Ez pedig csak az ifjúság munkaközösségében valósulhat meg. — Meggyőződésem — mondotta dr. Szent-Györgyi! Albert —, hogy az egyetemen az ifjúságot eeaS a» ifjúság tudja nevelni. Ez pedig esak ngy tehetséget), ha » fiatalság összefog, egy egységes Hs társadalmat alkot, amely alkalmas az ember! együttélés törvényeinek a megtanulására. Ez természetesen nehéz feladat, ezt egy egyetemi rektor seni tudja megcsinálni, csak akkor, ha a diákság lelkében él a vágy a* egyesülésre, ha a fiatalság megcsömörlött a semmittevéstől, a szétfőigácsolód ás tói, az "tcai lézengéstől és az ablak boveiéstöL Bevallom, sok kétség volt bennem, amikor decemberben a szegedi egyetemi ifjúságot összehívtam és felszólítottam az egyesülésre, mert ezt a fiatalságot kissé álmosnak, nemtörődömnek ismertem. Az összejövetelen azonban egyetlen kiáltásként tört ki a lelkűkből az egyesülés, az egység, egy gazdagabb, telibb diákélet utáni vágy. Ezután professzortársaimhoz fordultam, hogy szívesen nézik-e a diákság egyesülését s hajlandók-e idősebb teslvér módjára maguk is .bekapcsolódni. A felelet az volt, hogy az összes professzorok egyhangúlag csatlakoztuk a dlákegységhez, az egyetem tanácsa pedig a diákság egységének megpecsóteléséül elhatározta, hogy hivatalos ernátusához ezentúl hivatalos sapkaként az egyetemi diákegyaég jelvényét, a diáksapkát fogja hor. iani. — A keretet ilyen módon megteremtettük, de a$jt ki is kellett tölteni tartalommal. Az első megmozdulás az a vitadélután volt, amelyen megbeszéltük, mit vár a diákság az egyetemtől, mit akar ott tanúim. A diákság először csodálkozott, bogy szabad nézetet formálnia, sőt szót emelnie a saját ügyeiben. Először csak húzódozva szóltak hozzá a kérdéshez, aztán komoly érékes vita alakult ki, amely megmutatta, hogy ez a fiatalság tud önállóan is gondolkozni Beszélt ezután a rektor az egyetemi bálról, amely rávilágított a ..atalság önzetlenségére, •szervező erejére és arra, hegy lelkesedéssel tud dolgozni. Megemlékezett az egyetemi Színjátszó Társaság munkájáról, amely hatalmas, nagy kiirtást igénylő feladatot ró a munkában résztvevőkre. De » lelkükbe neveli ezenkívül a szép sze. 'ételét és megtanítja őket önzetlenül dolgom!, jelentette ©sután Szent-Györgyi Albert, hogy « kővetkező fetedut, *nwijro»k wegvaUsitáea mo»t v»n folyamatban; * ngynés helyiségének a VwuJewk,*. Ytekfean emlékezett meg a város hatóságáról, amely 50Ö0 pengőt bocsátott a diákotthon berendezésének a céljára és B a c k Bernátról, aki 1000 pengőt adott erre a célra. — Most már na egész dolog ugy néz kimondotta a rektor —, hogy rövidesen intenzív diákélet alakul ki a szegedi egyetemen. — összes kételyeim eloszlottak, mert ennyi kedvességet, önfeláldozást, mint itt, még nem tapasztaltam sehol. Ercekben a fiatalokban még él az ősmagyar temperamentum és becsületesség és az az érzésem, hogy ez az egység a lelkeket gazdaggá fogja tenni. Foglalkozott végül Síent-Györgyi Albert azokkal a kritikákkal, amelyekkel a diákegység szervezkedését fogadták, megjegyezve, hogy a kritlkára szükség van, mert termékenyítőleg hat. Felhozták az uj diákszervezet ellen, hogy nincs rá szűkség, mert a bajtársi egyesületek nagyon jól ellátják az ifjúság törnöritését Kétségtelen, hogy ezek a szervezetek eddig sok szolgálatot tettek a diákságnak, azonban egyetemen kívüli vezetés alatt állván, nem volt meg a biztosítéka annak, hogy mindie: és kizárólag csak a deákság érdekeit szolgálják. Az nj egyetemi egység nem helyezkedik szembe semmiféle bajtársi esryesülettél, de szükséges, hogy a diák tartozzék bármiféle bajtársi szövetségbe, elsősorban azt érezze, hogy mindenekelőtt ebhez az egyetemhez tartozik. Sokan kifogásolták, hogy az nj diákszerÖÉUMAGYXROKSZAG PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 38. veakedés nem hangoztatja eléggé »magyarságát« és ^kereszténységét*. Az, hogy magyar és keresztény, azt élni kell és nem kiabálni, mert hangoztatásuk által nemcsak tartalmukul vesztik, de hibás tartalmat is kapnak és a magyar nem a hazaszeretetet, hanem a mások gyűlöletét, a keresztény pedig a faji és vallási türelmetlenség színét kapja. liogy egészen őszintén álljak Önök előtt —t Mondotta Szent-Gyöngyi Albert —, egy- vallomást kell tennem: előttem tulajdonképpen nem is a diákegyseg áll, amikor segitek Hamletet előadni, bálát rendezni, diákotthont bútorozni. Előttem sokkal messzibb eszmény áll: egy ujabb, igazabb, erkölcsösebb, eresebb, magyarabb és keresztényibb Magyarország. Mert ha körülnézek az életben, megdöbbent közéleti sivárságunk, az-Önzés, a meghunyászkodás, a túltengő tekintélytisztelet, az üres frázisok hatalma. Az egyetem nevelő munkájának fel kell ráznia a fiatalságot, hogy padjainkból összefogva, életerősen kerüljön ki, hogy megindítsa anemzetet erkölcsi megújhodásának utján. Mi rná* talán nem érjük meg ezt az időt, de a nemzet ott lesz, mint egy életerős, erkölcsös, magvas nemzet, amely kiveheti részét a nagy épitőnmnkábö! cs betöltheti történelmi hivatását a Dunamedeocében és Európa keleti végein. A lelkes tapssal fogadott előadást dr. T * nelli Sándor köszönte meg és az ő zárószavaival ért véget az értékes szabadegyetemi délután. A G\evi-§evíő 2500 holdjára vezetik a vadvizávadást Hz uj Iá roló medence elárasztása meg kezdődön — 24 tanya kerül veszélybe (14 Déhnaggar ország munkatársától) Jelentette a Délmag yarország. högy a változatlanul súlycw árvízhelyzet rendkívüli intézkedések végrehajtására indította Bauer Sándor árvízvédelmi miniszteri biztost A Fehértó, a Matyér tárolómedencéi színültig megteltek, sőt kiöntéssel fenyegetnek, a Tisza vízszintje még növekszik s ha megkezdődik is az apadás, legfeljebb S—W nap múlva lesz isfnét olyan alacsony a vízszint, hogy újból meg lebet'uyitni a zsilipeket a vadvizek leeresztésére. A miniszteri biztosnak új tárolóhelyekel kellett keresnie az egyre szaporodó vadvíz elhelyezésére. Két lehetőség kínálkozott- Az első lett volna, hogy a Pallavicini-uradalom földjeire engedik rá a vizet, a második, hegy ff Gyem-fertőt árasztják el- A két lehetőség közül a miniszteri blztBs az utóbbit választotta. A Pallavieinibirtok elárasztása esetén ttgyanis nem lehetett volna a vizet egy bizonyos területre korlátozni, az áradat elözönlötte volna mind a 15.000 holdat. Ennek a megoldásnak az ie hátrányára szolgál, hogy a földek fekvésénél fogva az apadás bekövetkezésekor nem lehetett volna a vizet visszavezetni az árral borított területekről. esetleg egész nyáron rajta maradt volna a földeken s lehetetlenné tette Volna a mezőgazdasági termelést. 'A G.vevi-feríő állandóan nedves, mocsaras, zsombékos terület, mindössze 2500 hold, mélységénél fogva azonban hatalmas vízmennyiség befogadására alkalmas ós innen a Tisza közelsége miatt az apadás bekövetkezésekor könnyebb lesz a vizet ismét levezetni. Az elárasztás esetén a Gyevi-fertő 2500 holdján mintegy 2—3 méfef, mély víz lesz majd. Ezen a területen (1 tanyaépUlel át! a hozzátartozó gazdasági épületekkel együtt, 20 tanya magaslati ponton épült, úgyhogy ezeknek Összedőlésétől nem kell tartani. Négy tanyaépület Hsszedötés'évet. száminak, izekből már ktkkpiMtéM « Igkáfgt- X £ft*ős4ff gondosko. dik róla. hogy » gée? Twvstóttfcra ítélt lány* gazeSmt kértal-mfhák Be ff* éiiéép&é* sorért elsősorban ezeket, a házakat 'építsék fel. Az összedölésre és körülzárásra ítélt tanyaépnletekben nagymennyiségű állati takarmány van felhalmozva. A takarmány készleteket majd csak akkör fogják elszállítani, ha az elárasztás megtörtént. A kocsin való szállítás ugyanis most teljességgel lehetetlen, mert a vadvíaszivárgás miatt mocsarassá yált utakon nem lehet közlekedni. Ha víz lesz a földeken, pontonok segítségével fogják a takarmányt elszállítani. A víz fáeresztése erve a l erű leire már W19 is kezdődött• A tárolási munkálatokkal egyidejűleg » mérnökök arra törekednek, hogy a Kiskunhalas felől Szeged felé áramló vizel mérsékeljék, Ezt gátépítés útján érik el. "Remélik,. hogy pár napon belül sikerül jelentős eredményt felmutatni. Figyelem! Figyelem! Mindenki nézze meg BBYHA ffiARGIIOT a Nemzeti Szinház művésznőiét, a magyar filmek primadonnáját! MA 1941 február 28-án, pénteken, március t-én, március 2-án, vasárnap este 8 órakor az ESZTER"-ben a Nemzeti Színház nagysikerű u.icl(iuságában ti 1941 március 3-án. vasárnap délután 4 órakor a „C$avarsóláiiv"-liai! pénteken este pKnnerbérlw (30). SZOJBhatan n*)e 4* «» Jbltertet (20).