Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-28 / 49. szám

Siiist«0yorgyi Albert jgrofesraor szabadegyetemi előadása a szegedi diákegység-mozgalomról hA <Uékegy$ég«n keresztül az uj, igazabb, erkölcsösebb, eresebb, magya­rabb, keresztényibb Magyarország eszménye áll előttem" (A Déliuagyaioiezág munkatársától) Csütörtö­kön délután 6 órakor zsúfolásig megtelt a köz­Wrnti egyetem aulája dr. Szent-Györgyi Al­bert szabadegyetemi előadása alkalmából. A zsú­folt széksorokat a társadalom miuileu rétegéből Összejött közönség töltötte meg, ott voltak ezenkí­vül az egyetem professzorai és az egyetemi diák­ság. Az előadást rendező Egyetembarátok Egye­sülete részéről az elnöki székben helyetfoglaló dr. Tonelli Sándor mondott megnyitóbeszédet és felkérte Szent-Györgyi Albertet előadásának meg­tartására. Szent-Györgyi Albert » szegedi diákegységről tartott rendkívül érdekes, gondolatokban gazdag előadást Közvetlen i előadói stílusban azzal kezd­te mondanivalóját, hogy nem előadást akar tar­tani, hanem elmondja, milyen gondolatok vezették a diákegység megszervezésénél. Beszélt az egye­tem hivatásáról, amely régente csupán az volt, hogy uj igazságokat keressen. Ma az egyetem hi­vatása kibővült, ma nem csupán az az egyetem leiadata, hogy a társadulom számára kiváló pol­gárokat és közéleti embereket neveljen. A közéleti embertől a jellemnek és a szellemnek kiválóságát követeljük meg s csak másodsorban a szaktudást. Ennek a jellem- és szellemfejlesztésnek kell meg­történnie az egyetemen. Az egyetem tehát nem •sárkózhatik el elöl, hogy neveljen. Vizsgálta ezután a rektor, hogy milyen eszkö­aők állnak rendelkezésére az egyetemnek a neve­tőshez. — Elsősorban az előadások — mondotta —; de ízeknek az értelemhez kell szóluiok a nagy össze­JÜggésre kell felhivniok a figyelmet és gondol­kozásra kell megtanítaniuk a hallgatóságot. Ez­után kell bekapcsolódnia a nevelésbe a jellem- és saellemfejlesztő munkának. Ez pedig csak az ifjú­ság munkaközösségében valósulhat meg. — Meggyőződésem — mondotta dr. Szent-Györ­gyi! Albert —, hogy az egyetemen az ifjúságot eeaS a» ifjúság tudja nevelni. Ez pedig esak ngy tehetséget), ha » fiatalság összefog, egy egységes Hs társadalmat alkot, amely alkalmas az ember! együttélés törvényeinek a megtanulására. Ez ter­mészetesen nehéz feladat, ezt egy egyetemi rek­tor seni tudja megcsinálni, csak akkor, ha a diákság lelkében él a vágy a* egyesülésre, ha a fiatalság megcsömör­lött a semmittevéstől, a szétfőigácsoló­d ás tói, az "tcai lézengéstől és az ab­lak boveiéstöL Bevallom, sok kétség volt bennem, amikor de­cemberben a szegedi egyetemi ifjúságot összehív­tam és felszólítottam az egyesülésre, mert ezt a fiatalságot kissé álmosnak, nemtörődömnek is­mertem. Az összejövetelen azonban egyetlen kiál­tásként tört ki a lelkűkből az egyesülés, az egy­ség, egy gazdagabb, telibb diákélet utáni vágy. Ezután professzortársaimhoz fordultam, hogy szí­vesen nézik-e a diákság egyesülését s hajlan­dók-e idősebb teslvér módjára maguk is .bekap­csolódni. A felelet az volt, hogy az összes pro­fesszorok egyhangúlag csatlakoztuk a dlákegység­hez, az egyetem tanácsa pedig a diákság egységé­nek megpecsóteléséül elhatározta, hogy hivatalos ernátusához ezentúl hivatalos sapkaként az egye­temi diákegyaég jelvényét, a diáksapkát fogja hor. iani. — A keretet ilyen módon megteremtettük, de a$jt ki is kellett tölteni tartalommal. Az első meg­mozdulás az a vitadélután volt, amelyen megbe­széltük, mit vár a diákság az egyetemtől, mit akar ott tanúim. A diákság először csodálkozott, bogy szabad nézetet formálnia, sőt szót emelnie a saját ügyeiben. Először csak húzódozva szóltak hozzá a kérdéshez, aztán komoly érékes vita ala­kult ki, amely megmutatta, hogy ez a fiatalság tud önállóan is gondolkozni Beszélt ezután a rektor az egyetemi bálról, amely rávilágított a ..atalság önzetlenségére, •szervező erejére és arra, hegy lelkesedéssel tud dolgozni. Megemlékezett az egyetemi Színjátszó Társaság munkájáról, amely hatalmas, nagy ki­irtást igénylő feladatot ró a munkában résztve­vőkre. De » lelkükbe neveli ezenkívül a szép sze. 'ételét és megtanítja őket önzetlenül dolgom!, jelentette ©sután Szent-Györgyi Albert, hogy « kővetkező fetedut, *nwijro»k wegva­Usitáea mo»t v»n folyamatban; * ngynés helyiségének a VwuJewk,*. Ytekfean emlékezett meg a város hatóságáról, amely 50Ö0 pengőt bocsátott a diákotthon beren­dezésének a céljára és B a c k Bernátról, aki 1000 pengőt adott erre a célra. — Most már na egész dolog ugy néz kimon­dotta a rektor —, hogy rövidesen intenzív diák­élet alakul ki a szegedi egyetemen. — összes kételyeim eloszlottak, mert ennyi kedvességet, önfeláldozást, mint itt, még nem ta­pasztaltam sehol. Ercekben a fiatalokban még él az ősmagyar temperamentum és becsületesség és az az érzésem, hogy ez az egység a lelkeket gaz­daggá fogja tenni. Foglalkozott végül Síent-Györgyi Albert azok­kal a kritikákkal, amelyekkel a diákegység szer­vezkedését fogadták, megjegyezve, hogy a kritl­kára szükség van, mert termékenyítőleg hat. Felhozták az uj diákszervezet ellen, hogy nincs rá szűkség, mert a bajtársi egyesületek na­gyon jól ellátják az ifjúság törnöritését Kétség­telen, hogy ezek a szervezetek eddig sok szolgá­latot tettek a diákságnak, azonban egyetemen kí­vüli vezetés alatt állván, nem volt meg a biztosí­téka annak, hogy mindie: és kizárólag csak a deák­ság érdekeit szolgálják. Az nj egyetemi egység nem helyezkedik szembe semmiféle bajtársi esrye­sülettél, de szükséges, hogy a diák tartozzék bár­miféle bajtársi szövetségbe, elsősorban azt érez­ze, hogy mindenekelőtt ebhez az egyetemhez tar­tozik. Sokan kifogásolták, hogy az nj diákszer­ÖÉUMAGYXROKSZAG PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 38. veakedés nem hangoztatja eléggé »magyarságát« és ^kereszténységét*. Az, hogy magyar és keresztény, azt élni kell és nem kiabálni, mert hangoztatá­suk által nemcsak tartalmukul vesztik, de hibás tartalmat is kapnak és a ma­gyar nem a hazaszeretetet, hanem a má­sok gyűlöletét, a keresztény pedig a faji és vallási türelmetlenség színét kapja. liogy egészen őszintén álljak Önök előtt —t Mondotta Szent-Gyöngyi Albert —, egy- vallomást kell tennem: előttem tulajdonképpen nem is a diákegyseg áll, amikor segitek Hamletet előadni, bálát rendezni, diákotthont bútorozni. Előttem sokkal messzibb eszmény áll: egy ujabb, igazabb, erkölcsösebb, ere­sebb, magyarabb és keresztényibb Ma­gyarország. Mert ha körülnézek az életben, megdöbbent közéleti sivárságunk, az-Önzés, a meghunyászko­dás, a túltengő tekintélytisztelet, az üres frázisok hatalma. Az egyetem nevelő munkájának fel kell ráznia a fiatalságot, hogy padjainkból összefog­va, életerősen kerüljön ki, hogy megindítsa a­nemzetet erkölcsi megújhodásának utján. Mi rná* talán nem érjük meg ezt az időt, de a nemzet ott lesz, mint egy életerős, erkölcsös, magvas nem­zet, amely kiveheti részét a nagy épitőnmnkábö! cs betöltheti történelmi hivatását a Dunamedeo­cében és Európa keleti végein. A lelkes tapssal fogadott előadást dr. T * ­nelli Sándor köszönte meg és az ő zárószavai­val ért véget az értékes szabadegyetemi délután. A G\evi-§evíő 2500 holdjára vezetik a vadvizávadást Hz uj Iá roló medence elárasztása meg kezdődön — 24 tanya kerül veszélybe (14 Déhnaggar ország munkatársától) Jelen­tette a Délmag yarország. högy a változatlanul súlycw árvízhelyzet rendkívüli intézkedések végrehajtására indította Bauer Sándor ár­vízvédelmi miniszteri biztost A Fehértó, a Matyér tárolómedencéi színültig megteltek, sőt kiöntéssel fenyegetnek, a Tisza vízszintje még növekszik s ha megkezdődik is az apadás, leg­feljebb S—W nap múlva lesz isfnét olyan ala­csony a vízszint, hogy újból meg lebet'uyitni a zsilipeket a vadvizek leeresztésére. A minisz­teri biztosnak új tárolóhelyekel kellett keres­nie az egyre szaporodó vadvíz elhelyezésére. Két lehetőség kínálkozott- Az első lett volna, hogy a Pallavicini-uradalom földjeire engedik rá a vizet, a második, hegy ff Gyem-fertőt árasztják el- A két lehetőség közül a miniszte­ri blztBs az utóbbit választotta. A Pallavieini­birtok elárasztása esetén ttgyanis nem lehe­tett volna a vizet egy bizonyos területre kor­látozni, az áradat elözönlötte volna mind a 15.000 holdat. Ennek a megoldásnak az ie hát­rányára szolgál, hogy a földek fekvésénél fog­va az apadás bekövetkezésekor nem lehetett volna a vizet visszavezetni az árral borított te­rületekről. esetleg egész nyáron rajta maradt volna a földeken s lehetetlenné tette Volna a mezőgazdasági termelést. 'A G.vevi-feríő állan­dóan nedves, mocsaras, zsombékos terület, mind­össze 2500 hold, mélységénél fogva azonban ha­talmas vízmennyiség befogadására alkalmas ós innen a Tisza közelsége miatt az apadás bekövetkezésekor könnyebb lesz a vizet ismét levezetni. Az elárasztás esetén a Gyevi-fertő 2500 holdján mintegy 2—3 méfef, mély víz lesz majd. Ezen a területen (1 tanyaépUlel át! a hozzá­tartozó gazdasági épületekkel együtt, 20 ta­nya magaslati ponton épült, úgyhogy ezeknek Összedőlésétől nem kell tartani. Négy tanya­épület Hsszedötés'évet. száminak, izekből már ktkkpiMtéM « Igkáfgt- X £ft*ős4ff gondosko. dik róla. hogy » gée? Twvstóttfcra ítélt lány* gazeSmt kértal-mfhák Be ff* éiiéép&é* sorért elsősorban ezeket, a házakat 'építsék fel. Az összedölésre és körülzárásra ítélt tanyaépnle­tekben nagymennyiségű állati takarmány van felhalmozva. A takarmány készleteket majd csak akkör fogják elszállítani, ha az elárasz­tás megtörtént. A kocsin való szállítás ugyan­is most teljességgel lehetetlen, mert a vad­víaszivárgás miatt mocsarassá yált utakon nem lehet közlekedni. Ha víz lesz a földeken, pontonok segítségével fogják a takarmányt el­szállítani. A víz fáeresztése erve a l erű leire már W19 is kezdődött• A tárolási munkálatokkal egyidejűleg » mérnökök arra törekednek, hogy a Kiskunha­las felől Szeged felé áramló vizel mérsékeljék, Ezt gátépítés útján érik el. "Remélik,. hogy pár napon belül sikerül jelentős eredményt felmu­tatni. Figyelem! Figyelem! Mindenki nézze meg BBYHA ffiARGIIOT a Nemzeti Szinház művésznőiét, a magyar filmek primadonnáját! MA 1941 február 28-án, pénteken, március t-én, március 2-án, vasárnap este 8 órakor az ESZTER"-ben a Nemzeti Színház nagysikerű u.icl(iuságában ti 1941 március 3-án. vasárnap délután 4 órakor a „C$avarsóláiiv"-liai! pénteken este pKnnerbérlw (30). SZOJB­hatan n*)e 4* «» Jbltertet (20).

Next

/
Oldalképek
Tartalom