Délmagyarország, 1943. október (19. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-31 / 247. szám
zoldterme meqnyilt. Minden vasárnap táncos tea délután. Asztalrendelfts telefon; 10-34. rozta, hogy a közúti hid díjtételeit évről-évre 10 százalékkal csökkentik addig, amig a hidon teljesen szabad lesz az átjárás. Három évvel ezelőtt azonban — hatévi mérséklés után — 40 százalékos dijtételnél megállapodtak és a dijaka! tovább nem csökkentették. Most pedig a közgyűlés határozata értelmében januártól kezdődőleg a hidvámot a csökkentés előtti díjszabás szerint kell fizetni, illetőleg a város visszatért az eredeti díjszabásra. A közgyűlés elhatározta még, hogy a városi tisztviselők és közalkalmazottak szániára beszerzési és karácsonyi segélyt folyósítanak, a törzsfizetés és a családi pótlék 150 százalékának megfelelő öszszegben. Dr. Széchenyi István indítványára ezt a segélyt nem két részletben, hanem egy összegben fizetik ki a városi tisztviselőknek és alkalmazottaknak. Dr. Beretzk Péter indítványára pedig ebben a segélyben részesíteni fogják a zöldkeresztes védőnőket is. A külterületi anyakönyvezetőhelyettesek tiszteletdíjának felemelését tárgyalta ezután a közgyűlés. Dr. Balogh István szóvátette itt, hogy a tanyai anyakönyvvezetés folytonosságát tegye lehetővé a hatóságát, hogy fennakadás ne történhessen. Gondoskodjanak az anyakönyvvezető állandó helyettesítéséről,is. Az útalap részére személyautó beszerzéséhez járult hozzá a közgyűlés, a kisvasút szállítási dijait is felemelték. Itt vitéz dr. Gárgyán Imre szóvátette, hogy a városi hatóságnak a rendőrség segítségét kellene igénybe venni azoknak a botrányos állapotoknak megszüntetésére, amit a Rudolf-téren egy-egy szerelvény beérkezésekor .tapasztalni kell. A kisvasúinál mindenki csak parancsolni tud — mondotta —, dc a rendet senki sem tudja fenntartani. Ez az állapot nem mcltó a városhoz. Dr. Kiss Ferenc azt az indítványt terjesztette elő, hogy az er'dőöri állásokat szervezzék át. Indítványát a közgyűlés kiadta a város polgármesterének s ez lett a sorsa Csűrik János és Gresz István indítványának is. Gzöndör József a tejgyüjtés megváltoztatása Iránt terjesztett elő indítványt, amelyet a közgyűlés nyomban tárgyalás alá is vett s a felmerülő panaszok orvoslása végett kiadta a polgármesternek. A közgyűlés fél 2 órakor ért véget. Rendelet a személyautók forgalmának további korlátozásáról Budapest, október 30. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rendeletét, amely vasárnap és ünnepnapon a személyautóforgalom nagyarányú korlátozását szabályozza. A rendelet értelmében megkülönböztetett jelzéssel látják el azokat a gépkocsikat, amelyek a rendeletben megjelölt tilalmi ; időben Í9 közlekedhetnek. Ezeknek a számát a rendelet a minimumra korlátozza. Az ilyen gépkocsik szélvédő üvegén megkülönböztető »U« jelzést kapnak az iE« betű helyett. Az.ok a személygépkocsik, amelyeknek >E« betűs jelzése megmaradt, hétköznapokon reggel 5, éjjel fél 12 óráig (szombaton és ünnepnap előtti hétköznapokon pedig csak délután 4 óráig) vehetnek részt a forgalomban. Ugyanez vonatkozik a motorkerékpárokra I is. A bérgépkocsik és taxik ünnepnap, illetve a rendeletben megszabott tilalmi idő alatt továbbra is csak az eddigi korlátozó intézkedések keretén belül közlekedhetnek. A segédmotoros kerékpárokra és tehergépkocsikra a hétvégi forgalomnak ez a, korlátozása nem vonatkozik. A rendelet büntető szankcióiban figyelemre méltó, hogy a rendeletbe ütköző cselekmények ,a szabadságvesztés, Illetve pénzbüntetés mellett a megkülönböztetett jelzés bevonását, sőt a gépkocsi elkobzását is maga után vonhatja. (MTI) Eredeti márkás festmények et a legnaavobb választékban legolcsóbban a „MODERN" képszalonban v -km'hi'. 42fi BÚTOR fényezett és festett hálószobák, ebed lök. színes kombinált és konyhabuta rok elsőrendű minőségben, olcsó áron » Nagy raktár. BLASKOVIC S-butortizlet 'latint utca h.. az a>lohiv.>tm mellett 10 oicsO liíösio rmao vagy naps/ámba kiadó. Vágólóért is ELUSTIFÉTAIQ. TALAB-LÓMÉSZÁROS MIKs*aih Kaliuán-utca 3, {réabaüíajtó-vtaa Telefon: 14-89. 159 SZEGED NEPE A halál Az egyszerű nép nem fél a haláltól Jól tudja, hogy halál ellen nincs orvosság. A halál gondolata a szegedi nép lelkében sem okoz különösebb szorongást. Hogy épületes halállal haljon meg, imádságában folyton kórt Istent: ne hagyj minket, híveidet Szentség nélkül világból kimúlni! Vannak olyanok, akik koporsójukat még életükben, javakorukban megveszik és olyan helyre teszik, hogy állandóan szemük eiőtt legyen. A haldokló legtöbbször maga kívánja a Szentséget. Hogy haláltusáját megkönnyítsék, a kezébe égő szenteltgyertyát adnak, miközben hozzátartozói ezt imádkozzák: Atyaisten légy velünk, Fiuisten mellettünk, Szentlélek Úristen fölöttünk, Boldogságos Szűz előttünk, két koronás angyal két váltunkon, Krisztus szent kenete szivünkön, Krisztus szent tesle nyelvünkön, Boldogságos Szűz ereje mindenkor velünk légyen. Aki erősebb ennél, az ártson nekünkI Amikor a halál beáll, az ajtó kilincsét szenteltvízzel meghintik, hogy a gonosz ne merjen bejönni a halott lelkéért. A halottat különben megfürösztik, felöltöztetik, sokszor a menyegzős ruhájába, koporsójába urnapi virágot tesznek, lehetőleg olyat, amelyen a Szakramentom pihent az urnapi sátorban. Kezére csavaják az olvasóját. sóna alá nádból való keresztet tesznek. Fiatat halott koporsajába, ezenkívül rozmaringot is raknak. Az a hit, hogy a föld alatt befolyja a tetemet Az etadólánv-halottat, Krisztus jegyesét, menvasszonyi ruhába öltöztél ik. A virrasztásban résztvesz az egész nemzetség Az énekesasszony énekel és fennhangon imádkozik, a többiek mind eüsmétlik. A halott éneklésén, azaz búcsúztatásán az énekesasszony gyertyát osztogat a halott atyafisága, szomszédjai és barátai között A csecsemő balolt koporsafát a keresztanyja vtszi ki a hóna alatt a temetőbe I.cgény-. vagy lánvhalott temetési menetének élén egy lány. illetőleg legény viszi a szflzpárnát. amely fehér szinü és mirtuszágakkal diszltelt. Höszkén leveszik a Boldogságos Szttz szobrának, amelyet Űrnapján szoktak körülhordozni, a mirtuszkoszoruját és ezt belvezik a szüzpárnára. A koronát temetés után visszaviszik a templomba. A halott emlékezetét közvetlenül a temetés után torral ülik meg, amely a család vagyoni körülményeihez képest gazdagabb, vamt szerényebb le het. A legény, vagy lány terét egyúttal lakodalmának u tekintik. A tarban egy teríték illetetlenül marad: ez a halolt része. Az odakészített ételt koldus kapja meg. Lakomaközben az énekesasszony énekelni szokott. Igy sor kerül a Kánai menyegzőre is, hiszen a halál az örök Vőlegénnyel való egyesülés. A középkorban szentelt borral kínálták meg azokat, akik utrakelnek, búcsúzkodnak, hogy Szent János áldása az ut veszélyeitöt és kísértéseitől "megoltalmazza őket. Ezért itattak a haldoklóval is szentelt bort, aki olyan tartományba készült, ahonnan nem tért még meg utazó. A megmaradt szentelt bort azután a halotti torban itták meg a halott emlékezetére és lelke üdvösségére. A szegedi halotti torokban az énekes asszony még ma is maga elé vesz egy üveg bort és egy kpsár fölszelt kenyeret, elénekel vén fölöttük a Szent János áldását: Szent János áldása Szálljon ezen házra, A bennelakókat Forditsa vígságra.. Szent János áldása Szálljon a fejünkre, Búnkat, bánatunkat Fordítsa örömre. Utána a kenyérrel és borral sorba kinélja a torozókat, esetleg az odasereglett koldusokat. A halott lelkének üdvösségéért a miseszolgáltatáson kivül arra vállal- j kozó énekes-, vagy koldusasszonnyal, pedig 1000 Urangyalát mondatnak el. Erről az elajánlásról már kódexeink is tudnak. Mindenszentekkor kalácsot sütnek és szétosztják a temető kapuja előtt ősszcsereglő koldusok között, Halottakestéjén annyt gyertyát vesznek, ahány halottja van a családnakEgyszerre csak egy szálat gyújtanak meg és addig imádkoznak mellette, amig el nem lobban. Ezt végig megismétlik. Népünk halottjairól különben mindennapi imádságaiban is megemlékezik- Jellemző szokása, hogy ha evés közben a kenyérből szórakozottságból ujabb darabol, vagy falatot vág le anélkül, hogy az előbb leszettet már megette volna, akkor ezt szokták mondani: Éhözőm van, — a családnak távollévő, vagy elhalt tagjai között. Ila elhajt családtagra gyanakszanak, akkor a koldusnak alamizsnát adnak, hogy imádkozzék a halottért. Halottak napja Hitünknek egyik legmélyebb tanítása Isten szentjeinek egyessége, az élőknek és a megholt híveknek misztikus közössége. A küzdő Egyház egymás; meUött üli oieg & dicsőséges EgyBITTTAK ÉS A »SEUVE4Ő EGYFEÁZPAK ÜNNEPÉT: TAI0'<J.YIS#ÍNTEV FC FUTATTAK NAPÚT AJ BERVADÁS*, ÁTALAKÍT* FCEAgulata szolgál ez ünnepeknek keretül, figyelmezteti az élőket az elmúlásra, de egyúttal biztatja őket a halál után való megdicsőüléssel is. Az élők ilyenkor a maguk minden bizonnyal eljövendő sorsára, a halálra. Rágondolnak azonban azokra is, akik már megelőzték őket. Iparkodnak e szenvedő lelkeken imádsággal, mise- és bucsuföiajánlásokkal, jócselekedetekkel, főképpen pedig alamizsnálkodással segiteni. E gondoskodásnak a népnél számos jellegzetes megnyilatkozása van, amely sok tekintetben még ma is a jámborságnak középkorias felfogásában gyökerezik. Szegeden Mindenszentekkor kalácsot sütnek, amelyet temetőbe menet a temető kapujában várakozó koldusoknak adnak azzal a kéréssel, bogy az alamizsna fejében imádkozzanak halottjaikért. Este odahaza kis gyertyákat égetnek. Rendre annyit gyújtanak meg, ahány halottjuk van. Egyegy mellett addig Imádkoznak, amig el nem ég. Utána másik halottjukért uj gyertyát gyújtanak. A koldusok ilyenkor ezt éneklik: Elindultunk a szent helyre, A szomorú, gyászos kertbe, Vigasztalást ott sem veszünk", Könyves szemmel hazamegyünk, F Már most Te eleibed jöttünk, Keresztfád előtt könyörgünk, Tekints az megholt hivekre, Kik teremtettél képedre. I * . Mert mindnyájunkért meghaltál, Az keresztfán megváltottál, Szent telkedhez szorítottál, Nékünk üdvösséget hagytál. óh siralom, óh fájdalom, Hogy a holtakról kell szólnom. Az Úristen maga tudja, Holtakat hogy szabadttja. Sok lakóhelyei vannak Az Úristen országának, De nem tudjuk merre vannak, A megholtak hogy kinlódnak. Szögedi Bálint A. Szegedi Gyorsiróés Gépiróiskolában (FEKETESAS UTCA 21 S35. beiratkozások uj, kezdő és haladó tanfolyamokra november 3-téL Eng. 3188—1942—43. sz. 211 Szeged sz. kir. város polgármesterétől ad: 48.433—1943. k. e. Hirdetmény A m. kir. közellátásügyi miniszter ur folyó évj október 28-án kelt 125.600 —1943. K. M. sz. rendeletével a magánfogyasztásra levágott sertések után beszolgáltatandó zsirmennyiséget felemelte. A rendelet értelmében a magánfogyasztásra levágott első sertés után 4 kg, minden további sertés után pedig 8 kg sertészsírt kell nagybani áron beszolgáltatni. A 48.433-1913. k. e. sz. alatt közzétett hirdetményemnek ez a része tehát tárgytalanná vált és az ahban feltüntetett zsirniennyiség helyett a 125 500—1943. K. M. sz. rendeletben megállapított zsirmennyiséget kell « magánfogyasztásra levágott sertések GTÁN BE^SŐLGÁTTATNI. SÍAGAB $43 OKTÓBER ÍFR Dr. Tóth léjf h POWámester.
