Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-25 / 93. szám
Gyárán, özemen, auMce-en ofipmuhelyeh Riu sürdUifi csapion szoiollai i Körzeti lerakat teénylésmentes beszerzési forrása Verseny árak — Békebeli minőség. Bruckner Elemér műszaki és importvállalat, Szeged, Tisza Lajos-körut 39. (Melegvíz kútnál), az érinfkPzfai mód egyes vonatkozásai ián szabadabb, mint régebben voit hr. a változás _ mondja az egyik, 19! f-ben hozott i'élet — nem szüntette meg, söt nem is módosította azokat a kötelességeket, amelyeket a házassá} erkölcsi természete von maga ulan, mert a házasság intézménye a ben.le rejiö jogokkal es kötelességekkel együtt ma is változatlan. Nézzük lehat most niár, mit szabad s nii tilos a ferj számára? Elsősorban is: • A vagyoni iigyek egyensúlyban •artasa a térj kötelessége*, Ebből azonban nem következik, bogy — az éléskamrát is el szabad az asszony elöl zárni. Mert: •Válóok, ha a férj a felesége elől állandóan elzárva tartja az éféskararnt, merf a házlarfás vezetése elsősorban a feleség hivatása .« Viszont » feleségnek ruharendelésnél nem szabad arra kérnie a jelenlevőket, hogy mondják azt a férjének, hogv a ruhákat kölcsönkapta, mer' azokat nem a férje pénzén csináltatja. A férj különleges előjogai közé 'ar'tozik, hogy felesége ruhaszámláit egyedül fizetheti... A feleségnek akinek férje havi 400 pengőt keres, jóira van é.veote két ruhát csináltatnia. És ha többet csináltat? A férjnek ebbe is bele kell nyugodnia .. Lám, a kúriai Ítélet mennyire lovagias a gxer.-gébbik nemmel szemben... Hit nem szabadd férnek? A férjeknek sem szabad ám mindent, amint azt szeretik néha hangoztatni a előtt... Például esténként még sétálnia sem szaime, a megfelelő kúriai szentenriai Ítéletekből azonban kiderül, hogy — tisztesség a kivételeknek _ az orvos-férjekkel van a legtöbb baj. Igy például: >A feleségnek az a cselekedete, hogy többeknek elpanaszolta orvosférje érdeklődését egy bizonyos ífő iránt, továbbá, hogy férjét meggyanúsította. figyelte, sőt figyeltette, a férj házastársi hűségével szemben sértő gyanúsítás s alkalmas arra, hogy a házastársak közötti kölcsönös bizalmat és megbecsülést felborítsa. Ebben az esetben azonban súlyos kötelességsértésuek még sem lehet nevezni, mert az asszony magatartására a férj szolgáltatott okof azáltal vosi rendelőben és a közöttük levő bizalmas kapcsolat az egcsz faluban szóbeszéd tárgya volt.« Azonban a férjnek sem szabad feleségére állandóan féltékenykedni és nyomoztatni utána. Erről szói az alábbi kúriai döntvény: • Válóok, ha a férj feleségére női méltóságát mélyen megalázó módon féltékenykedik^ idegenek előtt megszégyenilő módon figyelteti és nyomoztat utána.* A házasságban tehát Tő a kölcsönös bizalom. És még valami: hogy a házastársak szeressék cgvmásf. Hiszen a szeretet a legnagyobb kincs a teli, hogy egy rmai válságos, szierefetlenséggel idegen nő gyakran és gyanufkcltő kö- (nyomasztó időkben ... rülmények között fordult meg az or- CSANYT PIROSKA Egy szobor-ünnepség, ahol tüzesszemü leánynak nézték Móra Ferencet Háromszor fedezték tel Szegeden Juhász Gyulát — Az első Juhász versek Juhász Antal név alatt jelentek meg feleségük idegen növel bnd. cia: •Házasembernek idegen nővel folyatott esti sétái jóhirnevére mindeneseire árnyaf vetnek és n feleség réízcről méltán sérelmezhclök.* A kisgazda-rérjnek nem szabad a buceuban leányoknak szivet adnia. Merf; • Az a körülmény, hogy egy fiatal leány a búcsúban a kisgazda-férjtől -/'vet kér, bizonyos fokú bizalmasabb riszo ivra mutat kettőjük közötf.* És: • Jogosan cl külöu a felcseg, ba a törje idegen nőkkel szemben férjhez ucin illő uiagatarlast tanúsít.* bőt: »A feleseg jogosan szakitolta meg \ ház 'Séagi életközösséget, uierl IVrje amiatt. hogy v&sai'nsp fel akarta húzni uj cipőjét, tettleg baulalinazta.* Ez i sajnálatos férji önkényeskedés még I93t-b;n történt, amikor — cipőjegy rőJ mm is almodlak az emberek... Baj volt a cipővel ott is, abol: • Válóok, ba a külöuváltan élő férj egy leányt több ízben meglátogat, az is meglátogatja őt a lakásán, a férj kétszer éjjeli zenél ad neki, éjszaka együtt sétálnák es a férj cipőt vesz neki ajándékba...« A tettlegesség viszont nem mindig j elitéit cselekmény. Például: •Nem válóok, ha a férj tettleg bántalmazza az aaszonyt akkor, ba az asszony erre azzal szolgáltát okot, hogy férjéről lekicsinylően nyilatkozik.* Viszont: •A l'érj családfői hatalma nemierjed ki arra, bogy házastársát tettleg fenyítse. Amennyiben nem igazol olyan tényeket, melyek tettét menthetővé teszik, cselekedete olyan súlyos és szándékos kötelességsértés, ami feleségé.nck eltávozásai és különélését jogossá teszi.* Baj van az orvosférjekke Korunk egyik férfieszmény-lipusa orvos. Erre bizonyíték néhány -Mnjsázá és filraujság körkérdésének válaszseredménye is. Száz közül 67 nő orvos-fériet kiváD magának... A ku Kegyeletes mozgalom indult meg nemrég Szegeden az irodalom önzetlen barátai körében. Elhatározták, hogy felállítják a Juhász Gyulamuzeumot. Sok értékes kézirat, tárgyi emlék maradt vissza a költő ől, a bútordarabjai is megvannak még,ceruzái s tolla, amelyekkel örökérlékú verseit irta. Hamarosan meglesz Szegeden a költő múzeuma. Azt is tervezik, hogy emléktáblával jelölik meg a házat a Fodor-utrában, ahol Juhász Gyula utolsó nehéz esztendeit töltötte. A költő szegedi szülőházára már nem kerülhet emléktábla., mert régóta nincs meg a szülőház. Abban a bogárhátú kis házban, közel a Tiszapartjához, abol valamikor az utolsó szegedi gombkötőmester adott szállást Petőfi Sándor szerencsétlen fiának: P e t ő f i Zoltánnak, született Juhász Gyula. E-z a házikó a régi Ipar-utcában volt, de eltűnt a tizenöt év előtti városrendezés során az Ipar-utca és az egyetem impozáns klinikái épültek a helyére. Nagyvárad utaát nevezett el tavaly Juhász Gyuláról, most érkezik hire, hogy Makón is hasonló kezd ményezés indnlf. Makón volt egyideig tanár a költő, szép emlékei fűzik a szomszédos városhoz. Szegeden nincs utcája a nagy költőnek. Itf újból fel kellene talán fe dezni juhász Gyulát. Derűsen mesélte el egyszer, vagy 20 évvel ezelőtt Juhász Gyula, hogy öt Szegeden háromszor kellett felfedezni. — Tizenhat éves koromban ismer kfxttem meig a nyomdafestékkel — mondotta a költő. A régi Szegedi Naplóban jötf két versem, húsvét napján, az ünnepi melléklet legelején. Móricz Pál vott az irodalmi keresztapám, aki vagv 15 sorban felfedeze l és kedves ^bice-hóra virágoknak nevezte a verseimet. Máig sem tudja még senki, hogy mi az a bice-bóca virág, de annyi kellett magam fedeztetni, merf Szegeden nem elég, ha, a költőt kétszer felfedezik. Félévre rá azujan megjelentek az első patinás Juhász Gyulaversek és ettől kezdve süriin találkozni azokkal a szegedi újságokban. Jóval az első világháború elől", történt még, hogy Pesten Juhász Gyula nagyon el volt keseredve és kerülte az embereket; a Duna partján azonban összetalálkozott valamelyik szegedi ismerősével, aki elujságolta neki, hogy Balassa Ármin, a Szeged és Vidéke kiadója kiadta a költeményeit a költő előzetes megkérdezése nélkül. Erre Juhász Gyula tüstént vonatra ült, hajnalban már felkereste Balassa Ármint, akivel azután sikerült a megegyezés. Az első Juhász Gyula verskötet valójában a költő tudta nélkül került kiadásra. Tmta-Paunta Inaséveimből való az az emlék is, amelyet Móra Ferenc mesélt el. Ugy volt az, hogy 20 esztendővel ezelőtt a szegedi újságírók ritka egyértelműséggel elhatározták, hogy karitatív célra valamilyen mulatságfélét rendeznek. Azt is eltervelték, hogy ezalkalomból egyszeri megjelenésű újságot adnak ki. Az újságírók újságját. Az újság neve is megvolt már: Tinta-palinta. Mindegyik szegedi újságírónak írnia kellett valamit az újságba. Móra Ferenchez testületileg mentünk cl. tiszteljen meg bennünket az írásával. Móráék akkortájt Ott laktak a Dugonics-téren, a régi Naplóházban, a mostani Katholikus-IIázban. szent Szegeden nem eiég a költőt egyszer felfedezni. Igy esett azulán — mesélte to vább Juhász Gyula évekkel cmiekelőtte —. bogy később mégegyszer felfedeztettem magam Sz. Szigethv Vilmos. Bob adta közre két verse met, ugyancsak a régi Szegcdi Napló karácsonyi számában. Ekkor is felte rieztek, azonban hiba esett a matriku iában, mert a szedő véletlenül Antalra keresztelt, ugy jelent meg a nevem a verseim alatt, irta; Juhász Antal. Elée í az hózzá, hogy újólag is fel Móra Ferenc a tüzesszemü leányzó Nem adott itásl Móra a Tinto»Palinta számára, hanem ehelyett elmondta, hogyan tréfálta meg őt az újság, amelynek pedig szerelmese volt mindenkoron. Sok-sok évvel ezelőtt fortént, hogy Móra Ferencnek Pesten vott dolga és 1 a Körúton véletlen összetalálkozott S z a 1 a y Józseffel, a literátus szegedi főkapitánnyal. Egy csokor rózsa volt Szalay kpzében. — Na csakhogy itt vagy Feri — szólt rá Szalay főkapitány Mórára. — Gyerünk hamar a Liszt Ferenc térre. Most leplezik le Jókai Mór szobrát. Ha már itt vagyunk mi szegediek, tegyünk lc a szoborhoz egykét szál virágot. Ennyit megérdemel Szeged.ől is, meg a Dugouics-Társaságtól is. Pár pillanat múlva már ott is voltak a Jókai-szobornál és hallja is Móra, hogy az Akadémia rőtitkára már szólítja is Szeged város követét: — No hát eridj! — lökte oldalha Szalay főkapitány Mórát és kezébe nyomta a virágot. Még utána is kiáltott Szalay: — Oszt mondj egy pár szót is! Oda is lépett Móra Ferenc a szobor talapzatához és letette a csokrot. — A viláaitó embernek, a virrasztó • Szeded. _ mondotta, ez vott az égési szónoklata. Másnap Móra kíváncsian nézegette, mit írnak a pesti njságok a szoborleleplezésről. A Pesti Napló nagy tudósítást közölt s megemlékezett éhben Szeged koszorújáról is. Ezt irta a lap szószerint: •Szeged gyönyörű koszorúját, amely ezt a felírást viselfe: »A fényfadó embernek, az alvó Szeged*, pörge bajszú nyalka szegedi legény helyezte a szoborra*. Móra Ferenc belenézett a tükörbe, ö lenne a pörge bajszú nyalka legénv? Ugvláfszik, jobb szeme van a pest? újságírónak, mint a szegcdinek. Na jó, most már nézzük csak meg hogyan ir egy kormánylap, mondjuk a jó öreg Budapesti Hirlap: Imigyen irt az: •Szeged pompás csokrát barnapirosképü. tüzesszemü, fehérruhás szegedi leányka tette le a szobor, ra, ezzel a jelszóval: »Az álmodó Szeged, a világító embernek*. Szegény jó Móra Ferencet nézték már esernyöcsináiónak, vándorköszörűsnek, vérengző mohikánnak is, de tüzesszemü lánvnak eddig még soha. Egyszer meg csontszedő zsidónak is nézték őt. Klára!alvá„ végzett ása tásokat Móra, kutatta a jó torontálmegyei földben az ősöket. Félnapokig ott bámulta a tudományos ásatást egy pásztorféle ember, el nem mozdult a gödrök széléről és felcsillant a szeme, ba a földből előkerült egvegy csont darab, valamelyik ősember csontvázrésze.. Mórának nagyon tetszett ez a kiapadha'atlannak látszó érdeklődés. Kíváncsi vol arra, hogyan véiekedhetik cz a pásztorféle ember a tudományos ásatásokról. Meg is kérdezte Móra talán a harmadik napon a szótlan bámnlkodót. _ Mondja csak barátom — szólt hozzá nyájasan —, rnt gondol, miért ások én itt. minek néz maga engem. Csak percek multán szólalt meg a pász'orféle ember: Minek nézném másnak, hátc«ontSzödő zsidónak. . Mindenfélét kinéztek" hát szegény jó Móra Ferenchől, de tüzesszemü fohérruhás leánynak csak Pesten nézték. (H.) szoiiöwdak! szüPmw soapoii maoiwp sas "erlí"íl" Teljesen pótolja a raffiát! jobb mint a papir! Beszerezhető: raerrt Jteef ut6cla Q§ Qpf g fi^lj) ,KZ(rmg||em|eM Szeged. Fcketesas-uica 24.
