Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)
1944-11-19 / 1. szám
1. sz. (XX. BT. sz.) Szeged, 1944 nivember 19, vasárnap Egyes szám ára 40 fillér Bslogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista PáK Vörös János szózata Vörös János vezérezredes, a honvédség volt vezérkari főnöke, egy héttel ezelőtt intézte szózatát a magyar katonákhoz. Nagyfontosságú közlés ez, megérdemli, aogy — ha elkésve is — közöljük teljes egészében. Vörös János nem akárki. Ve zérezredes. a honvédség rangidős tábornoka. Azt. amit most vall, aem vallotta még egy félév előtt. Vezérkari főnökké Szombathelyi Ferenc helyébe nevezték ki, március 19-ike után. Mi mindennek kellett történnie egv félesztendő alatt, hogy Vörös János vezérezredes szemei kinyíljanak! Mi mindent kellett tapasztalnia Vörös Jánosnak, hogy ö, aki március 19-ike után még folytatni akarta a német háborút, rájöjjön: a német nem „szövetséges", hanem ellenség, akivel szembe kell fordulni, ha Magyarország élni akar. - Vörös János végigcsinálta az Oroszország elleni háborút. Része van abban, hogy magyar honvédek betörtek Oroszországba és német parancsra a Donig nyomultak előre. És ugyanaz a magvar tábornok, aki segített a németeknek Oroszország elleni rablóhadjáratukban, most Oroszország fővárosából, Moszkvából szólítja fel a honvédeket, hogy fordítsák fegyverüket a németek ellen! Ez nem a sors iróniája, hanem az Igazság győzelme! Egy magyar tábornok, ime, az „ellenség" fővárosában talál menedéket a „szövetségessel" szemben! Kell-e ennél ékesebb bizonyíték arra, amit a magvar hazafiak mindig hirdettek és ami mellett most Vörös János vezérezredes is tanúskodik. hogy a magyar függetlenségnek nem Moszkva, hanem Berlin az ellensége. Vörös János vezérezredes szózatáról mi azt valljuk: jobb későn, mint soha! Nincsenek olyan aünök, amiket ne lehetne jóvátenni. A német háborúban való részvétel bűnét is jóvá lehet tenni - legalább részben — cselekedetekkel. Vörös János felszólítása x honvédekhez, hogy fordítsák fegyvereiket a németek " ellen, hogv ne engedelmeskedjenek a nyilas-bitorlóknak: cselekedet. És a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front kezet nvujt azoknak a magvar tábornokoknak, akik — mint vitéz lófő dálnoki Miklós Béla és Vörös János vezérezredesek 3 és Fél esztendő keserves tapasztalatain okulva, végre ráléptek a német ellenes, magyar szabadságharc útjára. Az összefogásnak nem akadálya sem. hogv Vörös János a HorVörös vezérezredes felhivása a magyar nemzethez i Moszk va. A' moszkvai rádió 1944 november lCMSn az alábbiakat közölte: Vörös János vezérezredes, a magyar Vezérkar főníöke, £ következő felhívással fordult a míagyar katonákhoz: — Magyar kálóinak'! Magyarok! Testvérek! A' jelenlegi súlyos történelmi jelentőségű n'apokhan szükségesnek1 tartom, hogy röplapok! és rádió utján a következőkét közöl-' jem veletek: — Noha egész életembeünépemét szolgáltam, az áruló Szállási és bahklája a németek parancsára tnlétgis kiszolgáltattak engem! a német (les ta póriak1. Ezért ön Horthy Kormkányzó parancsát "övetve szökésre száíritalmi magami, hogy. folytassam a harcot a nemetek ellett — Ezidőszerint az oroszok Vendégszeretetét: je-vezem1. Cselekedetemért ón magam teljes egészében vállalom! a felelősséget és h'a fiaimnak!, Vagy családomnak baja lenne, ennek okozói ellen a legsúlyosabb megtorlással fogok élni. — Horthy kbrmlányzónák a hatalomról való lemondása ft'em törvényes, mert ez a németek, az SS nyomására történt. Magyarország törv ényes államfője volt és az is marad t Mindazok! a parancsok lés rénídelk'ezéisek, amiket 1944 október 16-tól kezdve az ő nevében adtak ki, hamisítások és törvénytelenek, — Katonák! Az az eskü, a mit Horthyhlak tettetek, aki 1944 október 15-e óta, letartóztatása előtt rámi bizta, hogy, a további rendeletekét kiadjam!, az az eskü továbbra is érvényben van, . ' í — A németek a nép akarata elleniére Véres hábfctrubtt hajszoltak1 bennünket és hazánkat pusztító háború szinterévé tették. A' németek1 barbár triódon pusztítják1 nemzeti Vagyonunkat és amit .lehetséges, aulőkfalmiio'nokkal elhurcolnak1. Hogy hazánkat megmentsük, hogy megtisztítsuk az országot ádáz ellenségünktől, Horthy kormányzó nevében elrendelem1: 1.) Csapataink parlamenterek előréküldése után teljes fegyverzettel menjenek át az oroszokhoz. Olt, ahol ez lehetetlen, ott szervezetlen, kisebb csapatokban meneteljenek St 2.) Budapestet ne védelmezzétek, mert ez esetben a Város romhalmazzá, a lakosság télvíz idején hajléktalanná válik1 és a gyönyörű Duna-hidj a inkát felrobbantják. - I 3.) A lakosság ne hagyja, hogy a németek .és Szálas! bándója elhurcolják. En magami láttam, hogy az oroszok iáltal elfoelalt városokban a lakosok ugyanúgy, élnek, mint ezelőtt. 4.) A' katonaköteles korbari lévők! ne hagyják miagu'kát elhurcolni, különben elvesznek a hazá számára. 5.) A rendőrség és papság maradjon a helyéin, folytassa nyugodtan munkáját, senimli bántódása sem lesz. 6.) A zsidóüldözéseknek haladéktalanul véget kell vefni — Felhívom a magyar munkásokat és mérnököket, akadályozzák meg, hogy a németek1 a gyárakat és üzemeket elpusztítsák 1 — Felhívott!' a magyar gazdák'at, akadályozzák meg, hogy a németek' kivigyék az országból a mezőgazdaságii termékeket. Az élelmiszerekét ássák' el, az állalokát hajtsák el az erdőbe, különben Magyarországot éhínség fenyegeti 1 — Éljen a szabad, demokratikus Magyarországi Kelt 1944 november 5-én. VÖRÖS JÁNOS vezérezredes, a magvar hadsereg vezérkari főnöke. thv Miklósra letett eskü nevében szólítja fel a honvédeket fegyveres harcra az ország német elnyomói ellen. Mi nem Horthv Miklóshoz, hanem a hazához vagyunk és leszünk hűek mindhalálig. De mosf nincs itt az ideje azon vitatkozni: hogv a nemzethüseg vagv a kormányzóhüség nevében kell-e fegyvert ragadni Hitler ellen! Az a fontos, hogv fegyvert fogjunk! Az a fontos, hogv együtt küzd jünk! 1 A Magvar Nemzeti Függetlenségi Front mindig azt hirdette, hogv a haza megmentésére egymásra kell találnia a népnek és a hadseregnek. A rr.agvar tisztikar s a magvar demokratikus erők szövetségéért szálltunk sikra. Vörös János felhivása bizonyítja, hogv a Függetlenségi Front és a honvédtisztikar. a nép és a hadsereg — végül is — egvmásra talál. Egymásra íalá'nak Erdély népe: II. Károly román uralkodó királyi diktatúrája Erdély magyarsága számára szomorú kisebbségi sorsot, elnyomatást jelenlett. A román fasizmus szította a nemzetiségi ellentéteket, szembeállította egymással Erdély népeit — igy kívánta megakadályozni az ott együltélő népek demokratikus egységének létrehozását A jogtalanságba sodort és fekete kenyerű erdélyi magyarság nagy több sége az anyaországtól várta megváltását, tehát a magyar revizionista politika tömegévé vált. Magyarok és románok — felejtve a történelmileg és földrajzilag rájuk kényszeritett együttélés szükségességét — ellenségként éllek egymás melleit. A bécsi döntés csak fokozta t nemzeti el len léteket. Délerdély ben i román fasizmus kényszeritetle menekülésre a magyarokat, Északerdélyben a bevonuló magyar hitlcrhérencek űzték Kolozs, Beszterce, Szilágy slb. román népét a határon túlra. A bécsi döntés kettészakította Erdély testét, kettétört egy történelmi és földrajzi egységet, állandó Izzásban tartotta az nmugvis kiélezett román—magyar ellentéteket, igy mind két népet legycngitve és sakkban tartva uralkodott Hitler és az 61 szolgáló Bukarest és Budapest fasisztáival harcba dobatta Erdély minden anyagi és személyi javát. A kettészakítottság négy esztendejében azonban — bármennyire is dühöngött a terror — sem sikerült kiirtani az erdélyi népek szivéből a békés együttélés vágyát. Felismerték, hogy ennek akadálya a hitleri uralom. Már 1941-ben megindultak Északés Délerdélyben az antihitierista egységmozgalmak. A román és magyar demokrácia itt is, olt is egymásra talált. Olt Croza Péter, az .Ekések frontjának* vezetője és a Kommunisták Romániai Pártja — itt a Kom*
