Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)
1944-11-24 / 5. szám
1944. november 24. I) ÜL M ARYARORSZAG mm Kik a magyar függetlenség sírásói? A Budapesten megjelenő •Függetlenségi, melynek oly nagy része van abban, hogy az ország Ily szörnyű sorsra jutott, most rőpcédulákon jelentkezik és légi uion akarja tovább mérgezni az orosz haderők által már felszabadított magyarságot. •Visszamegyünk* — irja nagy hangon és azt hiszi, hogy akad csat egyetlen egy magyar is a Duna—Tisza között, vagy a Tiszán tut, aki ezt az »igéretel« nem a legveszedelmesebb fenyegetésnek venné, ha az nem volna a legostobább nyilas álom. Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Debrecen és Nyíregyháza és a többi magyar város füstölgő romjai sötét átokként merednek a németek és magyar 'csat Jósaik felé, akik egy-két napi vágy csak néhány órai időnyerésért, tehát német érdekekért, kegyetlenül és kíméletlenül doniák oda áldozatul őket, a legszebb magvar városokat és tették télvíz idején hajléktalanná jóhiszemű népüket. Gonoszság volna, ha visszajönnének, mert az a kis élet is, mely a német kiszipolyozás után megmaradt és az orosz hadsereg oltalma álatt újra ébredez, teljesen elpusztulna. De nein jönnek vissza! Ilyen nyilas álmok már nem valósulhatnak meg' Pusztulniok kell még onnan Is, ahol most még mint őrültek táncolnak a süllyedő hajón. Az ő idejük lejárt. Most a számadás következik. Sajnos, esztelen dorbézolásnk, még az utolsó pillanatban is kegyetlen vérengzésük, most már nem is csak a zsidók ellen irányuló szadizmusuk árát a nemzet, a félrevezetett, megcsalt, kihasznált és kifacsart magyarság fogja megfizelni. Kevés vigasztalás lesz tudni, hogy mindannyian, akik közvetve, vagy közvetlenül sírásói voltak a szent magyar ügynek, meglakolnak iszonyú bünükért! De mást is elárul a kitűnő röpirat I Megismerjük végre, nem egyenként szégyenkezve, mint eddig és nem véletlenül, hanem egész teljességében azt a bandát, melyet végtelen szomorúságunkra most magyar kormánynak neveznek. Ennél hitványabb társaság még nem nevezte mag'át kormánynak sehol a világon. Nemzetvezető és miniszterelnök: Szálasi Ferenc. Valóban csak egy Szclosean Ferenc vezetheti a neki idegen nemzetet ebbe a kétségbeejtő züllésbe. Szálasi, akit utóbb már saját hívni is eltiltottak a nyilvános szerepléstől, mert minden megnyilatkozása nevetségbe fulladt, most könny és vér fakad nyomában és minden lépését egy elárult nemzet átka kiséri. Miiiiszterclnökhelvelles: Naszluch ácz Jenő, aki a bizonytalan származását leplező Szöllősi "névvel vélt jogot szerezni ahhoz, hogy a magyarság ügyeibe necsak beleszóljon, hanem azt végzete felé Is siettesse Egyébként makói gyógyszerész éssör• • o . ijen sike.es konjunktúra kapitalista. Külügyminiszter: Br. Kemény Gábor. Ezen keresztnévvel teljesen ismeretlen. Belügyminiszter: Vajna Gábor, azelőtt nyilas főszervező lestvér. Pénzügyminiszter természetesen Reményi-Schneller Lajos. Ha tagja tudott lenni a béke politikát folytató Teleki-kormánynak, a hadat üzenő Bárdossy-kabinetnek, a békét kereső Kállay-kormánynak, sőt a németek által kinevezett Szlójay- és Lakatoskormánynak is, nilért ne szolgálja végig teljesen azt a politikai irányt, mely az országot pusztulásba dönti? Majdnem hasonló hűség és követ kezetesség nyilvánul meg Jurcsek Bélánál, aki közellátási és Szász Lajos, aki a változatosság kedvéért most kereskedelemügyi miniszter. Földművelésügyi miniszter: Gróf Pálffy Fidét nagybirtokos, akinek szétlőni épségében, különösen a konkurrens nyilas pártok kételkednek. Iparügyi miniszter: Szakváry Emil ny. őrnagy, akit már Gömbös Gyula korában képességeit messze mégha ladó politikai ambiciók fülöltek, me Iyek most az ország boldogabb jő vője árán végre megvalósullak. Kultuszminiszter: Rajniss Ferenc, eredetileg néptanító. Valamikor a ra dikális »A Reggel* c. lap munkatár saként megirta, hogy Hitler uralomra jutása végzetes volna Európa békéjére. Azóta jóslata megvalósult, ha zánkat végzetéhez ő is segitett közelebb vinni. Tgázságügyminiszler: Budinszkv László. Honvédelmi miniszter: Beregfy Beígér Károly, aki természetesen származásával tudott személye iránt bi zalmat kelteni. Még a lélekzelúnk is eláll, olvasva, hogy a totális mozgósítás minisztere Kovarcz Emil. »Ó« az, aki kézigránálos nyilas bandái szerve zelt, aki a pesti zsinagógát akarta felrobbantani, aki Horthy Miklós ellen merényielet szervezett, aki a bi rói Ítélet elől Németországba menekült. Bandavezér, mint miniszteri Van propaganda minisztere Is a •kormány*-nak Kassay Ferenc volt nyilas zugiró személyében. Szegény Budapesti Szegény Dunántúl, hogy ilyen csőcselék-kormány uralmának van kiszolgaltaival Még vigasztalást ís laláihatunk abban, hogy a németek által előirt gyászszerepre a magyar politikai életnek csak ez a söpredéke vállalkozott. Minden támogatásunk legyen az orosz hadseregé, hogy a német megszállás alatt sorvadő-koldusodó és vergődő fővárosunk és a Dunánlul ilyen züllött kormány őrjöngése alatt minél hamarabb felszabaduljon. A iioliasm nea szenvedése a még megszállt orszáqrészeken A még megszállt Észak-HoIIandiáoan a németek brutalitása tarthatatlanná leszi a holland lakosság helyzetét. A nagyobb városokban az élelmiszerellátás a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Burgonyát és néha főzeléket lehet ugyan találni, de csak hihetetlenül magas árakon. Azok, akik ezeket az árakat nem tudják megfizetni, a népkonyhákra vannak szorulva, ahol azonban csak üres levest osztanak ki. Rotterdamban niég van egy kevés áram és még a villamos is közlekedik délulánonkínt egy órát, An zte. damoan azonban nincs sem áram, se szén, se gáz. A fa használatát és erdők kivágását a német hatóságok megtiltották, mert a fára szükségük van a faszéngázra átalakított autók használatánál. A férfiakat tömegesen fogdossák öszsze és hurcolják el lóvészárkokat ásni. A németek rendeletileg rekvirálták a Hollandiában található összes kerékpárokat. Aid gépét nem szolgáltatja be, az a német kincstár meglopásával egyenlő bünt követ el. Ilyen körülmények kőzött szenved a holland nép a német megszállás utolsó óráiban. Hollandiában egy koncentrációs tábor, ahol a németek 13 ezer hollandit kínoztak meg és végeztek ki, most a szövetségesek kezén van és német ri I menekú fekétszáráso'ásí aha ználják föl. Megszólalnak a magyar irók A Budapcslcn működő, vagy talán már a nyugati halárokra, német gazdájához közelebb menekült rádió, amely még mindig magyarnak meri nevezni magát, elszánt hazugságokkal próbál küzdeni a felszabadult országrészről kiszivárgó hirek ellen. A Petőfi-rádió, a magyar függetlenségi harc egyik bátor hangja, pár nappal ezelőlt hírül adta, hogy Kolozsváron a román lapok melleit egy kitűnően szerkesztett magyar újság is megjelenik. Magyar irók szerkesztik a lapot, a fiatal erdélyi irodalom- legjobbjai. A budairpesti rádiónak, amelyben március 19-e óla egyetlen igaz magyar iró sem szólalt meg, fáj ez a hír. El akarja hitetni hallgatóival, hogy nincs fölszabadult magyar hang, az irók elmeneküllek, nincs magyar újság — talán még azt is elhitetné, hogv nincs Kolozsvár és nincs Szeged. Igen, a magyar irók hallgattak. Annál mélyebben és jelentősebben, minéí hangosabh volt a nyilas bitorlók magyar nyelvünket és országunkat "gyalázatba tiprö ordítása'. Hallgattak', vagy a föld' alá rejtették szavukat és önmaguk is elrejtőztek'. Vájjon tudja-e a budapesti rádió, hol van Ilyes Gyula, Tamási Áron, Darvas József? Nem tudja mert hazugságra, egy esztelen háborúba való uszításra egyikük sem adta oda egyetlen szavát, egyetlen betűjét sem. — Mi azonban tudjuk1, hol vannak, néma és szoros őrhelyükön a magyar nyelv és magyar szabadság mellett. És meg fognak' szólalni nemcsak1 Kolozsvárt vagv Szegeden, hanem- Budapesten is. A hallgagatás és a földbe fojtott szavak egyaránt megedzellék a hangjukat. S odaát, tul a Dunán ! ehet még most annyi hazugság, hogy a föld1 leszakad alatta, arj a mégsem lesz elég, hogv megálljon a magyar irók igazságával szemben. Újságok, könyvek fognak születni, szabadság és igazság fog szólani belőlük s a nyilas rádiónak1 már régen nem lesz helye, ahonnan szennyes, bérenc hangját elindítsa a szabad Magyarország ellen. Szegedi h reV — Gyermekek az utcán. A nappal minden órájában feltűnően sok na iskolásgyermek — különösen fiúgyermek — az utcán. Hancúroznak, szaladgálnak az uttesteken, a Hungáriakávéház nyílott és összetört helyiségét szabad portyázólcrülctnck tekintik és sokszor órákat töltenek el az üvegcserepekkel teli kávéházi helyiségben. Különösen a Felsős-árosban árasztják et az utcákat a fiúgyermekek, aktk közül sokan bizonyára iskolalátogatás helyeit töltik délelőltjüket az utcán. A városi hatóság figyelmét nem kerülte et ez a körülmény és felkérte a Délmagyarországot annak közlésére, hogy az idők nem alkalmasak a gyennekek folytonos ulcánlartózkodására. A szülők, ha lehet, kisérjék el gyermekeiket az iskolába, hogy valóban oda menjenek a gyerekek és lütsák meg a gyermekeknek az utcán való csalangolást. Amennyiben cz meg nem szűnik, ugy a halóságok a gyermekeket munkára fogják beosztani és az utcáról összeszedik őkel. Hassanak oda tehát a szülők, hogy a gyermekek az iskolából egyenesen hazamenjenek és otthon iskolai feladataikat végezzék el s a házon betűt játszanak, szórakozzanak. — Halálozás. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb férj és édesapa, Adok Antal hosszú szenvedés után visszaadta lelkét Teremtő jénck. Gyászolják, felesége, gyermekei, unokái és a kiteijedt rokonság Temetése 24 én délután 2 órakor tesz a Gyevi temető halottasházából. A gyászoló család. Színházi műsor Pénteken premier: »Tisztelet a bevételnek*. Revü és bohózat. Szereplők- Káldor Jenő, Sugár László, Szikszay Viki, Bondy Endre, Csermely József, Bncsezán Ilonka, D. NagyErzsi és sokan mások. Lázasan dolgozik a városi színházban mindenki, aki él. Hatalmas tempó jellemzi a pénteken színpadra kerülő revüt. A bohózali részben uj színésznőt avat a színház. Sándor Ila szerepel ezidén e'őször Szegeden. Mozik műsora Korzá Mozi- 3 órai kezdettel Behajtani tilos. Szereplők: Lalabár, Rilicsi, Simor Erzst, Kiss Manyi Vaszary Piri és a két Pclhes. Belvárosi Mozi: Szerd'tói péntekig: Afrikai vőlegény. Szereplők. Vaszary Piri, Hidvéghy, Pataki, Lalabár, Misoga. Előadások: 3 tói 5-ig. Pénztár előadás előtt félórával nyit. Széchenyi Mozi. 3 órai kezdőitől Szeptember végén. Szereplők: Szörényi Éva, Horváth László, Dellv Ferenc, Mihályi Ernő, Makiári Zoltán. Tízezer gép német célpontok ellen London, november 22. Több, mlint 10.000 brit Moszkj ló-gép, legtöbb] üli' lilét tonnás bombákkal felszerelve, az éjjel kétszer csapolt le néimet katonai célpontokba. Haditudösitások leírása szerint a támadásnak' elképzelhetetlen ered1ménye volt. Lancaster gépek' Nyugat Németország több más pontját támadták. Tegnap napközben ugyancsak Lancaster bombázók a Rajna-vidék cél pontjait támadták'. Ezekben a hadműveletekben öt Kép veszett el, A francia csapatok elérték a svájci határt London, november 22. A francia ágyuk mór 24 órája lövik a Rajna keleti partját. Nagyerejü tank és gyalogsági kötelék tör előre azoknak a francia csapatoknak' megsegítésére, amelyek a folyó keleti partján vannak. Mint jelentik, a műszaki csapatok pontonhidakat vernek és fokozatosan áramlik át ° felszabadító haderő. Elzászban a franciák gyors előretöréssel sok' némiet foglyot ejtettek. A francia rádió beszámol arról, hogy a francia csapatok a Rajnához való gyors előretörés közben 1200 német foglyot ejtetlek'. Ugyan csak' elérték a francia kötelékek a svájci határt ahol a német katonák és vámőrök' átmenekültek sváicj lernletra