Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-24 / 5. szám

1944. november 24. I) ÜL M ARYARORSZAG mm Kik a magyar függetlenség sírásói? A Budapesten megjelenő •Függet­lenségi, melynek oly nagy része van abban, hogy az ország Ily szörnyű sorsra jutott, most rőpcédulákon je­lentkezik és légi uion akarja tovább mérgezni az orosz haderők által már felszabadított magyarságot. •Vissza­megyünk* — irja nagy hangon és azt hiszi, hogy akad csat egyetlen egy magyar is a Duna—Tisza között, vagy a Tiszán tut, aki ezt az »igéretel« nem a legveszedelmesebb fenyege­tésnek venné, ha az nem volna a legostobább nyilas álom. Kiskunfél­egyháza, Kecskemét, Debrecen és Nyíregyháza és a többi magyar város füstölgő romjai sötét átokként me­rednek a németek és magyar 'csat Jósaik felé, akik egy-két napi vágy csak néhány órai időnyerésért, tehát német érdekekért, kegyetlenül és kí­méletlenül doniák oda áldozatul őket, a legszebb magvar városokat és tet­ték télvíz idején hajléktalanná jó­hiszemű népüket. Gonoszság volna, ha visszajönné­nek, mert az a kis élet is, mely a német kiszipolyozás után megmaradt és az orosz hadsereg oltalma álatt újra ébredez, teljesen elpusztulna. De nein jönnek vissza! Ilyen nyilas ál­mok már nem valósulhatnak meg' Pusztulniok kell még onnan Is, ahol most még mint őrültek táncolnak a süllyedő hajón. Az ő idejük lejárt. Most a számadás következik. Sajnos, esztelen dorbézolásnk, még az utolsó pillanatban is kegyetlen vérengzésük, most már nem is csak a zsidók ellen irányuló szadizmusuk árát a nemzet, a félrevezetett, megcsalt, kihasznált és kifacsart magyarság fogja megfi­zelni. Kevés vigasztalás lesz tudni, hogy mindannyian, akik közvetve, vagy közvetlenül sírásói voltak a szent magyar ügynek, meglakolnak iszonyú bünükért! De mást is elárul a kitűnő röp­irat I Megismerjük végre, nem egyen­ként szégyenkezve, mint eddig és nem véletlenül, hanem egész teljességében azt a bandát, melyet végtelen szo­morúságunkra most magyar kormány­nak neveznek. Ennél hitványabb tár­saság még nem nevezte mag'át kor­mánynak sehol a világon. Nemzet­vezető és miniszterelnök: Szálasi Fe­renc. Valóban csak egy Szclosean Ferenc vezetheti a neki idegen nem­zetet ebbe a kétségbeejtő züllésbe. Szálasi, akit utóbb már saját hívni is eltiltottak a nyilvános szereplés­től, mert minden megnyilatkozása ne­vetségbe fulladt, most könny és vér fakad nyomában és minden lépését egy elárult nemzet átka kiséri. Miiiiszterclnökhelvelles: Naszlu­ch ácz Jenő, aki a bizonytalan szár­mazását leplező Szöllősi "névvel vélt jogot szerezni ahhoz, hogy a magyar­ság ügyeibe necsak beleszóljon, ha­nem azt végzete felé Is siettesse Egyébként makói gyógyszerész éssör­• • o . ijen sike.es konjunktúra ka­pitalista. Külügyminiszter: Br. Kemény Gá­bor. Ezen keresztnévvel teljesen is­meretlen. Belügyminiszter: Vajna Gábor, az­előtt nyilas főszervező lestvér. Pénzügyminiszter természetesen Re­ményi-Schneller Lajos. Ha tagja tu­dott lenni a béke politikát folytató Teleki-kormánynak, a hadat üzenő Bárdossy-kabinetnek, a békét kereső Kállay-kormánynak, sőt a németek által kinevezett Szlójay- és Lakatos­kormánynak is, nilért ne szolgálja végig teljesen azt a politikai irányt, mely az országot pusztulásba dönti? Majdnem hasonló hűség és követ kezetesség nyilvánul meg Jurcsek Bé­lánál, aki közellátási és Szász Lajos, aki a változatosság kedvéért most kereskedelemügyi miniszter. Földművelésügyi miniszter: Gróf Pálffy Fidét nagybirtokos, akinek szétlőni épségében, különösen a kon­kurrens nyilas pártok kételkednek. Iparügyi miniszter: Szakváry Emil ny. őrnagy, akit már Gömbös Gyula korában képességeit messze mégha ladó politikai ambiciók fülöltek, me Iyek most az ország boldogabb jő vője árán végre megvalósullak. Kultuszminiszter: Rajniss Ferenc, eredetileg néptanító. Valamikor a ra dikális »A Reggel* c. lap munkatár saként megirta, hogy Hitler uralomra jutása végzetes volna Európa béké­jére. Azóta jóslata megvalósult, ha zánkat végzetéhez ő is segitett kö­zelebb vinni. Tgázságügyminiszler: Budinszkv László. Honvédelmi miniszter: Beregfy Beí­gér Károly, aki természetesen szár­mazásával tudott személye iránt bi zalmat kelteni. Még a lélekzelúnk is eláll, olvas­va, hogy a totális mozgósítás mi­nisztere Kovarcz Emil. »Ó« az, aki kézigránálos nyilas bandái szerve zelt, aki a pesti zsinagógát akarta felrobbantani, aki Horthy Miklós el­len merényielet szervezett, aki a bi rói Ítélet elől Németországba mene­kült. Bandavezér, mint miniszteri Van propaganda minisztere Is a •kormány*-nak Kassay Ferenc volt nyilas zugiró személyében. Szegény Budapesti Szegény Dunántúl, hogy ilyen csőcselék-kormány uralmának van kiszolgaltaival Még vigasztalást ís laláihatunk ab­ban, hogy a németek által előirt gyászszerepre a magyar politikai élet­nek csak ez a söpredéke vállalkozott. Minden támogatásunk legyen az orosz hadseregé, hogy a német meg­szállás alatt sorvadő-koldusodó és vergődő fővárosunk és a Dunánlul ilyen züllött kormány őrjöngése alatt minél hamarabb felszabaduljon. A iioliasm nea szenve­dése a még megszállt orszáqrészeken A még megszállt Észak-HoIIandiá­oan a németek brutalitása tarthatat­lanná leszi a holland lakosság hely­zetét. A nagyobb városokban az élel­miszerellátás a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik. Burgonyát és néha főzeléket lehet ugyan találni, de csak hihetetlenül magas árakon. Azok, akik ezeket az árakat nem tudják megfi­zetni, a népkonyhákra vannak szo­rulva, ahol azonban csak üres levest osztanak ki. Rotterdamban niég van egy kevés áram és még a villamos is közlekedik délulánonkínt egy órát, An zte. damoan azonban nincs sem áram, se szén, se gáz. A fa használatát és erdők kivágá­sát a német hatóságok megtiltották, mert a fára szükségük van a faszén­gázra átalakított autók használatánál. A férfiakat tömegesen fogdossák ösz­sze és hurcolják el lóvészárkokat ás­ni. A németek rendeletileg rekvirál­ták a Hollandiában található összes kerékpárokat. Aid gépét nem szolgál­tatja be, az a német kincstár meg­lopásával egyenlő bünt követ el. Ilyen körülmények kőzött szenved a holland nép a német megszállás utolsó óráiban. Hollandiában egy koncentrációs tá­bor, ahol a németek 13 ezer hollan­dit kínoztak meg és végeztek ki, most a szövetségesek kezén van és német ri I menekú fekétszáráso'ásí aha z­nálják föl. Megszólalnak a magyar irók A Budapcslcn működő, vagy talán már a nyugati halárokra, német gazdájához közelebb me­nekült rádió, amely még mindig magyarnak meri nevezni magát, elszánt hazugságokkal próbál küzdeni a felszabadult ország­részről kiszivárgó hirek ellen. A Petőfi-rádió, a magyar füg­getlenségi harc egyik bátor hangja, pár nappal ezelőlt hírül adta, hogy Kolozsváron a ro­mán lapok melleit egy kitűnően szerkesztett magyar újság is megjelenik. Magyar irók szer­kesztik a lapot, a fiatal erdélyi irodalom- legjobbjai. A buda­irpesti rádiónak, amelyben már­cius 19-e óla egyetlen igaz ma­gyar iró sem szólalt meg, fáj ez a hír. El akarja hitetni hallga­tóival, hogy nincs fölszabadult magyar hang, az irók elmene­küllek, nincs magyar újság — talán még azt is elhitetné, hogv nincs Kolozsvár és nincs Szeged. Igen, a magyar irók hallgat­tak. Annál mélyebben és jelen­tősebben, minéí hangosabh volt a nyilas bitorlók magyar nyel­vünket és országunkat "gyalázat­ba tiprö ordítása'. Hallgattak', vagy a föld' alá rejtették szavukat és önmaguk is elrejtőztek'. Vájjon tudja-e a budapesti rádió, hol van Ilyes Gyula, Tamási Áron, Darvas Jó­zsef? Nem tudja mert hazug­ságra, egy esztelen háborúba való uszításra egyikük sem ad­ta oda egyetlen szavát, egyetlen betűjét sem. — Mi azonban tud­juk1, hol vannak, néma és szo­ros őrhelyükön a magyar nyelv és magyar szabadság mellett. És meg fognak' szólalni nem­csak1 Kolozsvárt vagv Szegeden, hanem- Budapesten is. A hallga­gatás és a földbe fojtott szavak egyaránt megedzellék a hang­jukat. S odaát, tul a Dunán ! ehet még most annyi hazugság, hogy a föld1 leszakad alatta, arj a még­sem lesz elég, hogv megálljon a magyar irók igazságával szem­ben. Újságok, könyvek fognak születni, szabadság és igazság fog szólani belőlük s a nyilas rádiónak1 már régen nem lesz helye, ahonnan szennyes, bérenc hangját elindítsa a szabad Ma­gyarország ellen. Szegedi h reV — Gyermekek az utcán. A nappal minden órájában feltűnően sok na iskolásgyermek — különösen fiúgyer­mek — az utcán. Hancúroznak, sza­ladgálnak az uttesteken, a Hungária­kávéház nyílott és összetört helyisé­gét szabad portyázólcrülctnck tekin­tik és sokszor órákat töltenek el az üvegcserepekkel teli kávéházi helyi­ségben. Különösen a Felsős-árosban árasztják et az utcákat a fiúgyerme­kek, aktk közül sokan bizonyára is­kolalátogatás helyeit töltik délelőlt­jüket az utcán. A városi hatóság fi­gyelmét nem kerülte et ez a körül­mény és felkérte a Délmagyarorszá­got annak közlésére, hogy az idők nem alkalmasak a gyennekek foly­tonos ulcánlartózkodására. A szülők, ha lehet, kisérjék el gyermekeiket az iskolába, hogy valóban oda men­jenek a gyerekek és lütsák meg a gyermekeknek az utcán való csalan­golást. Amennyiben cz meg nem szű­nik, ugy a halóságok a gyermekeket munkára fogják beosztani és az ut­cáról összeszedik őkel. Hassanak oda tehát a szülők, hogy a gyermekek az iskolából egyenesen hazamenjenek és otthon iskolai feladataikat végezzék el s a házon betűt játszanak, szóra­kozzanak. — Halálozás. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb férj és édesapa, Adok Antal hosszú szen­vedés után visszaadta lelkét Terem­tő jénck. Gyászolják, felesége, gyer­mekei, unokái és a kiteijedt rokon­ság Temetése 24 én délután 2 óra­kor tesz a Gyevi temető halottashá­zából. A gyászoló család. Színházi műsor Pénteken premier: »Tisztelet a be­vételnek*. Revü és bohózat. Szerep­lők- Káldor Jenő, Sugár László, Szik­szay Viki, Bondy Endre, Csermely József, Bncsezán Ilonka, D. Nagy­Erzsi és sokan mások. Lázasan dolgozik a városi színház­ban mindenki, aki él. Hatalmas tem­pó jellemzi a pénteken színpadra kerülő revüt. A bohózali részben uj színésznőt avat a színház. Sándor Ila szerepel ezidén e'őször Szegeden. Mozik műsora Korzá Mozi- 3 órai kezdettel Be­hajtani tilos. Szereplők: Lalabár, Ri­licsi, Simor Erzst, Kiss Manyi Vaszary Piri és a két Pclhes. Belvárosi Mozi: Szerd'tói péntekig: Afrikai vőlegény. Szereplők. Vaszary Piri, Hidvéghy, Pataki, Lalabár, Mi­soga. Előadások: 3 tói 5-ig. Pénztár előadás előtt félórával nyit. Széchenyi Mozi. 3 órai kezdőitől Szeptember végén. Szereplők: Szöré­nyi Éva, Horváth László, Dellv Fe­renc, Mihályi Ernő, Makiári Zoltán. Tízezer gép német célpontok ellen London, november 22. Több, mlint 10.000 brit Moszkj ló-gép, leg­több] üli' lilét tonnás bombákkal felszerelve, az éjjel kétszer csapolt le néimet katonai célpontokba. Ha­ditudösitások leírása szerint a tá­madásnak' elképzelhetetlen ered1­ménye volt. Lancaster gépek' Nyugat Német­ország több más pontját támadták. Tegnap napközben ugyancsak Lan­caster bombázók a Rajna-vidék cél pontjait támadták'. Ezekben a had­műveletekben öt Kép veszett el, A francia csapatok elérték a svájci határt London, november 22. A francia ágyuk mór 24 órája lövik a Rajna keleti partját. Nagyerejü tank és gyalogsági kötelék tör előre azok­nak a francia csapatoknak' meg­segítésére, amelyek a folyó keleti partján vannak. Mint jelentik, a műszaki csapatok pontonhidakat vernek és fokozatosan áramlik át ° felszabadító haderő. Elzászban a franciák gyors elő­retöréssel sok' némiet foglyot ejtet­tek. A francia rádió beszámol arról, hogy a francia csapatok a Rajná­hoz való gyors előretörés közben 1200 német foglyot ejtetlek'. Ugyan csak' elérték a francia kötelékek a svájci határt ahol a német kato­nák és vámőrök' átmenekültek sváicj lernletra

Next

/
Oldalképek
Tartalom