Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1945-05-20 / 112. szám
1045 május 20. I) ÍI. M A G Y A R O R SI il 0 Maron Ferenc: A HITLEREK Számtani körséta a „több példányban terjeszteti44 kancellár körül 'A zsúfolt helyiségben revolverlövések dörrennek, egy kis csoport furcsa szalaggal a karján ütlegelni kezdi a jelenlevőket* székek emelkednek a levegőbe és icsapnak le az emberi koponyákra... München 1930. A karszalagosok az egész országban njár ismert nevet kiáltják: Hitleri... Igen, itt volt a müncheni puccs Idején. - Vékony, sápadtarcu, ,merevtekintetü férfi. Különleges bajusza és különleges hangja van. 'A bajusza mialt mindenki kineveti, a hangja miait mindenki meg'csodálja Recsegő hang ez, de hát •gy ház is recseg-ropog akkor, amikor ég. ti • óriási tömeg hullámzik az utcán. A sorfalak között menetelő 'barnainges oszlopok valósággal megszállják az uttesteket. Megszámlálhatatlan zenekar üvölt egy Uj dalt, valami Horst Wessel irta, vagy csak a dalt nevezik igy? Senki nem tudja. De egyet már knindcuki tud. Azt, hogy az a [bizonyos braunaui mázoló a né|!mct birodalom kancellárja lett. Éppen az imént fogott kezet egy Tényes teremben, aztán egy erkélyen, majd pedig egy óriási palota lépcsőzetén Hindenburggal. t Ez a Hitler nem sápadt. Rarhás bőre van és teltebb is tiz terca. mint volt annak a férfiúnak* aki Münchenben tűzharcokban vett Vészt a mozgalom kezdeti napjaiban. Dc valami a régi rajta. A bajusza. A doveri kikötőben a londoni Vonalra szóló jegyet vált egy férfi. Kevés csomaggal érkezett. Amit emlékként magával hozott az európai kontinensről: néhány kék Svéraiáfutásos folt a testén. I Újságíró Európából. Járt Budatoesten* Münchenben, Berlinben, Nürnbergben és sok más nagyvárosban. Most sok viszontagság jtttán Londonba jött. És itt jelenik jpieg a könyve: »I was Hitler's jprisoner* — Hitler foglya voltam. A könyv óriási sikert arat. Szerkője megírja benne többek közt Rzt, hogy személyes tapasztalatitól tudja, miszerint Münchenben, Nürnbergben. Berlinben solia nem Ugyanaz a Hitler áll a tömegek élőit. ^ Hitler tőbb példányban szaladf ál Németországban. Egyik sovány s sápadt, a másik barnásbőrü 'és teltebb, a harmadik valami kicsivel alacsonyabb, mint a negyetiik, amit a cipő vagy a csizma belső részébe tett saroktöméssel egvenlil ki... 1 De mindegyiken van valami, ami állandóan ugyanaz, ami változatlan, ami jellemző s ennek következtében a tömeg előtt a legbiztosabb ismertetőjel: a Hitlerbajusz. • John Gunlher, az »Eurőpa igazi arca« cimü világhíres könyv szerzője azt irja egyik kisebb munkájában: valószínűleg sokaknak feltűnt, hogy milyen könnyű Hitlerről karikatúrát készíteni. Akinek könnyen karikírozható vonásai vannak, vagy valami domináló sajátsággal rendelkezik, azt könynyü utánozni. Annak végtelen egyszerű megtalálni, sőt — gyártani az alteregó i át. 3 Hasonló hajviselet, hasonló bajusz, hasonló termet s máris anynyi Hitler van, amennyit éppen a valódi Hitler akar. vi • ! FWlver Wrlght, akinek » Prága hincs iübbé* cimü könyve méltán keltett feltűnést közvetlenül a világháború kitörése előtt, megírta egyik Hitlerrel foglalkozó cikkében* hogy amikor Prágát elfoglalták a német csapatok* s a mindenható birodalmi kancellár végigautózolt a »győzelmi ünnepséget ülő Prága városán «* akkor egy francia kollegája furcsa dolgot tapasztalt. Ismeretes, hogy a prágai felvonuláson merényletet követtek el Hitler ellen: a tömegből virágcsokrot dobtak az autóba s a virágcsokorba rejtett tőr mély sebet ejtett Hitler arcán. Az autó villám sebesen robogott tovább. Az ülés, ahol Hitler helyet foglalt, csupa vér volt, amikor néhány órával később a francia újságíró megnézte. Maga Hitler az arcára szorított kendővel ült a kocsiban egészen addig, amig kijelölt rezidenciájába meg pem érkezett. A Paris Soir-nak ez a kiküldölt munkatársa hivta fel később Flower Wright figyelmét arra, hogy amikor néhány nap múlva Hitler a külföldi újságírókat fogadta, arcán nyoma sem volt a sebnek. Az már kifejezett ballépés volt, hogy Berlinben viszont — egy hónappal az eset után — széles sebtapasszal jelent meg egy másik Ilillcr a diplomaták előtt. • A Newyork Times columnist-je, J. B. Taylor — ugyanaz, aki egy alkalommal Teleki Pált, a későbbi magyar miniszterelnököt megintervjuvolta — cikksorozatot irt lapjában 1938 elején azokról a körülményekről és jelekről, amelyek sejtetni engedik, hogy Hitler, Napoleonlioz hasonlóan, gondosan kiválogatott ^másodpéldányokat* küld önmaga helyett mindenhová ahol esetleg az életveszély lehetősége forog fenn. Megemlítette egyik cikkében, hogy ismer néhány németországi családot, amely a Gestapo-ügynökök szimatolása következtében ujabb és ujabb Hitlert adott a Harmadik Birodalomnak. A nevüket nem teszi közzé — irta —, mert nem akarja, hogy a hétpecsétes titok kipattanása életébe kerüljön az említett családoknak. Megírta egy másik cikkében azt is, hogy egy Lukács nevü magyar ujságirő 1937-ben kihallgatást eszközölt lá Hitlernél. Schmidt kövét és meghatalmazott miniszter — a későbbi német külpolitikai sajtófőnök — ez alkalommal is éppúgy, mint a müncheni négyes konferencián, a tolmács szerepét töltötte bc az angolnyelvül beszélgetésnél. Ez volt a legfurcsább > beszélgetése, amit egy ujságirő valaha egy államférfivei folytatolt. Amikor ugyanis Schmidt köveitel együtt belépett Hitler szobájába, a kancellár meglepő vékony hangon üdvözölte. Ebben a pillanatban Schmidt angol nyelven arra kérte Lukácsot, hogy a továbbiakban tekintsen el attól, hogy Hitler beszéljen. Irja le a kérdéseit s Hitler majd Írásban válaszol. Kezet fogott vele, jeléül annak, hogy a »személyes« kihallgatás véget ért. Lukács az előszobában várt az írásbeli válaszokrv s ezalatt az idő alatt fojtott szóváltást vélt hallani Hitler szobájából. Minden bizonnyal az történthogy maga Schmidt sem tudta r melyik Hitler ad most intervjut'l Ha tudta volna, hogy az a Hitler, akinek tökéletesen hü bajusza, haja és alkata van, de a hangja vékony, akkor aligha engedte volna meg, hogy a vékonyhangu üdvözlésre sor kerüljön... • Említsük meg végül Sauerweinnek és Leopold Zahn-nak véleményét, amely szerint roppant nehéz lesz tökéletes képet alkotni Hitler jelleméről, mert igen sok esetben nem a schizofrénia, a hasadtlelküség jelenségeit észlelhc'jük. hanem azt a tényt állapithatjuk meg, hogy bizonyos megnyilatkozások más jellem, más természet, más ember, tehát esetenkint más-más Hitler jellemzői. Ghesterton azt mondja Dickonsről irt könyvében, hogy regény az, ahogy kivételes emberek látják az egyszerű dolgokat, mese pedig az, ahogy egyszerű emberek látják a kivételes dolgokat. Ezek szerint ki-ki regénynek, vagy mesének tarthalja a Hitler körüli mendemondákat. Az azonban tény, hogy Berlinben a Hitler holttestét kutató orosz katonák eddig jiégv Hitler-holttestet találtak meg. Ki tudja: nincs-e köztük az a két Hitler, akik közül az egyikről köztudomású volt, hogy nőgyűlölő* a másikról pedig szcltébcn-hosszában beszélték, hogy még a hajőtérfogatu, többtonnás űrtartalmú Göring marsaiion is lultcsz ama kicsapongások terén, amelyek miatt a földi halandó kellő bűnbánat hijján kizáratik a túlvilági üdvözülésből ... —ooo— amelyekről a fasiszta propaganda azt akarta elhitetni, hogy kizárólag a lakosság ás a békás családi otthonok ellen Irányultak (Szeged, május 19) A mult vasárnap kis statisztikát közöltünk a háború befejezésével és a légvédelmi készültség megszüntetésével kapcsolatban, hogy hány repülőtámadás érte Szegedet a háború folyamán, hány bomba hüllőit a városra, hány halott és sebesült áldozata volt a légitámadásoknak. Mint megírtuk, hat nagyszabású angolszász légitámadás során 982 darab romboló- és gyújtóbomba hullott Szegedre, 116 halott és 122 sebesült áldozata volt a légitámadásoknak. Ezzel kapcsolatban az elmúlt héten olvasóinktól tőbb levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levelek irói annak a kívánságuknak adtak kifejezést, elevenítsük fel a hat repülőtámadás történetét, hiszen a közönség, amely csak a megtámadott városrészek néhány rombadőlt és leégett épületét látta, semmit sem tud a támadások katonai céljairól, mert a cenzúra annakidején nem engedélyezte a való tényállás megírását, a hatóságok pedig igyekeztek ugy beállítani a dolgot, mintha az angolszász »terrorbombázók« kizárólag védtelen polgárokra és békés családi otthonokra pazarolták volna bombáikat. Készséggel teszünk eleget a kívánságnak és biztosak vagyunk benne, hogy sikerül sok olyan adatot a nyilvánosság elé lárni, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Cél: a Rendező-pályaudvar és az utásztakíanya Az első légitámadást 1944 junius 2-án kaptuk. Az angolszász gépek több kötelékben átrepülték a várost, délelőtt fél 11 óra tájban több nagyobb kötelék, összesen mintegy 30—4® gép egy hullámban visszatért. Valamennyi egyszerre oldotta ki bombáit, amelyeknek becsapódása után a város déli részéből sürii porfelhő szállt a magasba és a Füzes-ulca, Szabadság-tér, Tompa-utca, Szenlmihálytelki-sor, Ballagiló-sor, Hatytyas-sor által határolt alsóvárosi részen 58 épület vált romhalmazzá, 212 épület megrongálódott. A ledobott bombák száma körülbelül 218 darab volt, a halottak és sebesültek száma pedig. 30—30. A nagyarányú támadás ellenére azért volt aránylag ilyen kevés áldozat, mert a városrész lakóinak legnagyobb része kint dolgozott a földeken. De nem is ezek ellen a munkásemberek ellen irányult a támadás, hanem kétségtelenül a Rendező-pályaudvar ellen, ahol több német katonai szerelvény vesztegelt ebben az időben, valamint az utászlaktanya ellen. A bombaszőnyeg azonban »félrecsuszott« (körülbelül 3—4000 méter magasból hullottak a bombák), igy vállak romhalmazzá az alsóvárosi kis házak. Károsodás érte a pályaudvart is és ,alsóvárosi szennyvíz szivattyútelepet. Juliim 3-án volt a második légitámadás, ez kétségtelenül a vasúti híd ellen irányult, dc nem sikerült. Lehel azonban, hogy a piarista gimnázium udvarán állomásózó német gépkocsioszlopot fedezték fel az amerikai pilóták és akarták megsemmisíteni, mert nagyon a közelben estek le á bombák. Ezúttal is délelőtt 10 tóra tájban jelentek meg a félelmetes bugásu nagy bombázók a varos felett. Amikor már eltávoztak és a pinceajtóbői kukucskálók kezdtek fellélegezni, négy gép kivált a kötelékből, visszafordult és négy, hullámban körülbelül 20 nagyméretű rombolóbombát dobott le a hadtestparancsnokság, a piaristagimnázium, a klinikák, a Horthyinternátus, a püspöki palota, a Szentháromság-utca és a Bánomkert-sor által határolt szük területre. Ez alkalommal egy halott és 12 sebesült volt. Két tüzeset is történt: a Dugonids-gimnázium előli két német katonai autó gyulladt ki és a bőrgyógyászati Korrepetáló és Önképző Iskola (Klauzál-gimnázium épületében, Tisza Lajos-körut 6.) háromhónapos esti szép- és helyesírási tanfolyama junius l-én megkezdődik. Beiratkozás; d. e. 9—12-ig, d. u. 3-6-i£
