Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-22 / 164. szám

1t. évfolyam 164. szárii. Szeged, 1945. Julius 22, vasárnap Ara 3 pengd A Magyar Nemzeli Függelle nségi Front Lapja MffiflFiffifMHBMBIMHflffHffi^ A fővárosi sajló az utóbbi hetek­ben sokszor foglalkozik Szegeddel. Révai József széles vitát kiváltó, • Szegedi kézfogás* cimü vezéreik­ke után ma már »szegcdi szem For­gatásiról írnak a lapok. Ez a két meghatározás a magyar demokrá­cia fejlődésének két állomása is. Es hogv eljutottunk az elsőtől a másodikig, az bizonyítja is egy­ben Révai József megállapításait: aki valamikor szolgálatot telt a demokráciának, ma könnyen reak­cióssá lehet. Rövid időn belül a szegedi párl közi kézfogás két sze­replője .ellen fordult a demokrati­kus magyar közvélcménv cs na­tívon valószínű, Irogny er.cícncá távozniok kell a politikái élet élé­ről, azért, mert a kézfogás ígére­tei alól szemforgató álnoksággal Igyekeztek kibújni. A társadalmak átalakulása fo­Ivamalos. A megindulástól a be­fejezésig hosszú az ut A magyar földesúri kapitalista rend demok­ratizálása mult év novemberében Indult meg és a folyamatnak még mindig az elején vagyunk. De már vannak, akik lemaradtak. A Nem­zeti Függetlenségi Front létre hozói annakidején ajáípt^Jv- Aa ff" Rynr Konimnn" Javaslatát és annak gyakorlati megvalósítására kötelezettséget vállallak. Ezeket a kölclezeltsé­teket az indulásnál teljcsitelle is mindenki. Akkor arról volt szó, llögy fel kell szabadítani az or­szágot, meg kell semmisíteni Szá­lasi bandáit, részt kell vállalni a hitlerista Németország szétverésé­hen: Tökéletes volt az egység te­hát abban, bogy vissza kell sze­rezni az ország függetlenségét, meg kell szüntetni az ország hit­lerista gyarmati jellegét. Az első menet harmonikus volt, a szegedi kézfogás résztvevői állták a sza­vukat. A második menet már az ország belső rendjével foglalkozott. Ek­kor már felmerült a fejlődés üte­mének kérdése és már akadtak a kézfogók között olyanok, akik lns­fcubb tempót kívántak. Ezek a sze­mélyek — mert személyekről van csupán szó — a folyamatnak cb­hen a szakaszában már a fejlődés kerékkötőjévé váltak. Érveikkel, amelyek látszólagosan a közösség érdekeit védtek, a magyar nép programban vállalt felemelkedését ipálolták. vagy legalább is azt las­sítani kívánták. Á földreform meg­valósítását csak hosszú hónapok, csetteg évek előkészítő munkája jután látták megvalósíthatónak,, nem biztak a falvak népének meg­valósító erejében és képességében. Helyesebben féllek a végrehajtást ezekre bízni. . A folyamat harmadik szakasza a német fegyverletétel után kezdő­dik. Az első célt elértük, megsza­badult az ország a hitlerista meg­szállóktól. a Vörös Hadsereg.szét­,verte Szálasi bandád",- megszűnt Mngyarörszíjg.! gyarináti "sorsa; a demokratikus /na^halaimak Ngvö; sclme niegierprutcíle, VaTmaggar, (függetlenség,\de egyben a,, magyar (demokráda feltételeit is, A.szegcdi (kézfogás résztvevőinek, egyik re-/ tize azonban most is csali az or­Irta: Szirmai István szág függetlenségének megvalósí­tásáért vállalt munkát és harcot, de — beszéljünk nyíltan — az or­szág demokratizálását ki akarta venni a népi erők kezéből. A fejlő­désnek ebfcfen a szakában vált nyílttá a kérdés, hogy népi, vagy polgári demokráciát valósitnnk-e meg Magyarországon? Az ismert kezfogók a polgári demokrácia hí­vei, a népi demokrácia ellenségei. A demokratizálódás folyamatá­nak ebben a szakaszában le kell számolni a külső ellenség megsem­misítése után, most már a belső ellenséggel is. Időszerűvé vált a reakció elleni harc. A kézfogók közül többen ennél a kérdésnél maradtak le. Lemaradtak, mert a mull rendszerét lényegében ma­gukénak tekintik és az ország külpolitikai hcfvzeténck megol­dása ulán a belső kérdésekben csak apró-cseprő reformokat kí­vánnak szemben a népi demokrá­ciát követelő erőkkel, amelyek a teljes átalakítás hivei. A lcmara­dottak itt már szembetalálják ma­gukat a népi erőkkel cs mert a fejlődés üleme gyorsul, a folya­mat radikálisabb intézkedéseket követel a célhozjutás érdekében, ezek ma már nemcsak fékezők. kerékkötői, hanem gátak, ellensé­gei a fejlődésnek. A' novemberi demokratákból igy lettek juliusban reakciósok. Kilép­tek a sorból, lemaradtak, a me­netet nem akarják utolérni, meg akarják állítani azt. A menet azon­ban nem áll meg ezek szavára, a magyar demtokrácia fejlődik, halad a maga történelmi utján. Hogy megállítsák, most már nyil­.tan szembefordulnak vele. Ai passzív késlelkcdés, fékezés már nem ctég, támadásba kell álmcn< niök cs eldicz már szervezett erő­re van szükség. Ezt a szervezeti erőt azok között találják meg, akik novemberben sem voliak de­mokraták A szegedi kézfogók egyi­ke-másika idáig csúszott. A szemforgatók ma leleplezel­ten állnak az ország közvétenié nyc előtt. Megismerte őket Szeged demokratikus népe is és nem vál­lal velük semmi közösséget. Vál­lalja Szeged a kézfogásból a prog­ramot, az indulás értékét, de nem vállalja szegedinek, hanem sze­mélyinek tudja a szemforgatás vádját. Szeged demokratikus né­pe lekötötte magát a népi demok­ráciáért folyó harc mellett cs szembeszáll a csupán véletlenül Szegedről indult novemberi de­mokratákkal. A potsdami értekezletet „berlini értekezletté" keresztelték Truman beszéde az amerikai csapatokhoz — Lipót k'ráfy csak akkor v majid le, haJóvozásál népszavasás követeli - Száv végéig legyűrik a ;élMSfjtásir- - A szovjel vasútépítés csodálatos teljes.Jménye) Egy newyorki laptudósító jelen lése szerint a Potsdamban elhatároz­ták, liogy a potsdami háromhatalmi értekezletnek a »Berlini értekezlete nevet adják. Valószínű, hogy ezzel az álkeresztelésscl azt akarják kihang­súlyozni, hogy a győztes hatalmak vezetői a legyőzött Németország fő­városában tanácskoznak. A berlini ta­lálkozó tanácskozásait sürü titoktartás veszi körül. Newyorkban tudni vélik, hogy a három nagyhatalom vezetői több fontos kérdésben már megegyez­lek és ezidőszerint a német kérdéssel foglalkoznak. Churchill szerdán este háromórás megbeszélést folytatott Sztálinnal, amelyen a tolmácsokon ki­vül senki más nem volt jelen. Csütör­tök este a három nagyhalalom veze­tője zeneestélyen vett részt. Truman elnök munkája mellett időt szakított arra is, hogy beszédet intézzen az amerikai csapatokhoz, amikor a csilla­gos lobogót felhúzták a brandenburgi kapu fölé. Beszédében a kövelkező­ket mondotta: — Az amerikai nép nevében egy Jobb világ, egy békés világ eljövetelé! várjuk, amelyben minden nép élvez­heti az étet szebb oldalait. Ebben a háborúban mi egyetlen darab földel sem akarunk nyerni, mini ahogy nem akarunk semmiféle anyagi előnyhöz Julni. Békéi, rendet, fejlődést "aka­runk az egész világ számára. A béke és rend megteremtése kü­lönböző országokban különböző mó­dón • történik. Eszakolaszörszág több ipari vidékén a múlt héten politikai jellegű sztrájkok cs zavargások vol­tak: Tös!iéi|ék*'a'szövelségcs hatása­Cqk rendszabályai miatt, aiu.tjJ.vck ál­lítólag a lökéseknek ' Jicöveznyk. Belgiumban arkirájyk^és ' vár el,­jjiLézésrc.'. Van jlAd^er mjplszlcrcjnöjt' aébjeki képviseröházi 'bőszedében, ki.-' ipjchlclte, JJogy a király lóvprlésglfot Ííöv?lelt ugyan' cl,/ellenáll.ist sem folylatoft,' imnt. sök'' belga. -7 hitt a nérfaét győzelemben, azokban liem ......!!.. „1 " — t_-« <• • T, 1 giumnak szüksége van a királyság intézményére. A király egy amerikai újságírónak adott nyilatkozatában szin­tén elismerte - 'ávedéscit.. Kijelentette azonban, liogy addig nem mond le a Iránról, amiig a belga nép ezt szavazás ut­ján nem követeli. Washingtonban nagy érdeklődéssel fi­gyelik a távolkcleU bábom fejlemé­nyeit. Az amerikai lapok ugy tudják, hogy a külügyminiszter ma tárgyal Kina washingtoni nagykövetével. A japán császári bank elnöke tokiói rá­dióbeszédében arról szólt, hogy Japán bizonytalanság állapotát idézték elő, Soong kinai miniszterelnök beszédet mondott.és annak a reményének adotl kifejezést, hogy ez év végére, de leg­később a jövő év elejére vége lesí a Japán elleni háborúnak. A Szovjetunióban teljes erővel fo­lyik az ujjáépités. Az Izveszlija sze­rint csupán az elmúlt évben 25-000 kilométer vasútvonalat állítottak hely­re. Jellemző a szovjet vasútépítés tel­jesítményére, hogy Budapesten a né­met erők szétverése február 13-án éiT véget, de február 27-én már megér­keztek az első szovjst vonatok. Ber­linbe április 23-án hatoltak be a pénzügyi válság küszöbén áll. Óvatos szovjet csapatok és 25-én már befu­formában figyelmeztette a lakösságot, hogy ki keli vennie pénzét a tokiói bankokból. Kijelentette azt is, hogy a szövetséges támadások az általános totlak a szovjet vonatok a pályaudva­rókra. Bécsbe április 10 (ín érkezel? az első vonat, amikor a város közép­pontjában még folyt a harc. Budapesten elfogták és Szegedre hozták Széchenyi Istvánt, Hedry Miklóst és Végh Károly! A politikai rendőrség letartóztatta Göiil Tibort, a Uözkórház nyilas orvosát is (Szeged, julius 2í) Szenzációs le­tartóztatások történlek szombaton dél­előtt a szegedi politikai rendőrségen. Mint lapzártakor értesülünk, Buda­pesten elfogták és Szegedre hozták dr. Széchenyi István volt szegedi köz­jegyzőt, aki mint a Magyar, Í.Iet Párl ja elnöke és a mindenkori főispánok tö tanácsadója több mint egy évtizeden ,;ít -irányKoiIa, Szegedvn a .fasiszta., pa­táikat cs Tukaís főispánnak >Lcója« VOLT; % .TÉTA , ;•' • ' < ' Budapesten került kézre: dr. Henry Mikiófe közkórházi sebész-főorvos , is, 'ipBÚÍNE választmányi tagja, akinek fobbo'dacB magatartása .közismert volt Sze gr ée a. Ugyancsak Budapesten b.ij akli a németekkel való együltniüködéti miatt annakidején a Sas-rendre íqj előterjesztettek, ö is bézrckerüU éfi Széchenyivel meg Iicdryvel együtt. lf> hozták Szegedre. Kihallgatásuk ulán mindhármukat nyomban _ letartóztat­ták.- ­Pénteken vette őrizetbe a rendőr* ség dr. Göttl Tibort a szegefl köp. kórház nyilas sebészorvó^űf, ald un elmiflt évek alalt> Ic^Uőségése&b náci propagandát fejtette kL Büszkén matogatta a Városhoz'£ á&Jv.íékl gyil­kosságok fényképelr, 1ÖU-Va pe-*tg (ittnt katona őradUA/i népeJtenav cse­lekményeket követeli eL A volt « Úebre kórházigazgató elIeDi nyUos áruHa el az' országot Szerinte Bel- káli Végh Károly voll poslaigazgaló, 1 hajsza egyik ráuntál ól a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom