Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)
1945-07-24 / 165. szám
Pilág proletárjai egyesüljelek! Szegctf, <945. fuliui 24, fcedrf H. évf. 165. - ára ar A Magyar agyarországi napilapja A kommunista „Délmagyarország <c A »Délmagyarország* ma első! jzbcn jelenik meg, immár nem fiiul a Magyar Nemzeti Függct•< nségi Fronlnalt — hanem mint i Magyar Kommunista Pártnak a Napilapja. Budapesti központ! lapunkhoz, a Debrecenben megjernő kcletmngyarországi, a Miskolcon megjfclcnő északmagyar»rszági pártjapunkhoz most negvedikthek csatlakozik a Szegercn megjelenő párllnpunk. Akom| uinista párt, a kommunista saj\o erősödésének bizonyítéka ez! I' Miért alakult át a »Délmagyarrszágt a Függetlenségi Front lapahól a Magyar Kommunista Párt ..pjává? A Kommunista Pártnak, a 'délpagyarországi területi bizottságik szüksége volt a Párt eszmei olilikáját hirdető pártlapra. Et . szempont természetesen nem >olt mellékes különösen akkor, unikor más demokratikus nártok s pártlapot adlak ki Szegeden. A Kommunista Párt pélmagvarorpágon, a Viharsarokban jelentős rö. Csongrádban, Békésben, Csaádbnn a Kommunista Párt városés faluban egyaránt mély Az önkormányza . a közigazgatásban, anemíti bizottságokban, a népi töegszervezetekben a kommunissokszor vezető szerepet iátnak. Joggal követelték tehát, gy legyen pártlapjuk, mely uyt mutat nekik és mely fei"gosilja a néptömegeket a Komunisla Párt országépitö munkájáról, a nemzet érdekében folytaott politikájáról* demokratikus áljairól. L A iDélmagyarország* kommuisla pártlappá való átalakításának továbbá az a magyarázata, hogv a régi alapon egyre nehezebbé váll a lap közös szerkesztése. A »Délmagyarország< eredetileg három párt, a Független (Kisgazdapárt, a Magyar Kommábista Párt és a Nemzeti Parasztbárt képviselőinek kezdeményezésére alakult Minél inkább hangsúlyozódott a magyar demokrácia [polilikáajában a munkásegységiront a Szociáldemokrata Párt és * Magvar Kommunista Párt szoros összefogásának jelentősége, annál ferdébb helyzet adódott abhól, hogy a »Déimagvarország« Slapitói közölt a Szociáldemokrata Párt nem szerepelt. Ehhez já rult. hogy a lap iránya és szerkesztése körül gyakran támadtak nézeteltérések a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztnál t között egyrészt, a Független Kisgazdapárt közölt másrészt. Et Önmagában véve nem is volt baj. A Függetlenségi Front egységét néni veszélyezteti, ha a demokra,tikus pártok között egyik, vagv másik politikai kérdésben nézeteltérés támad. A demokratikus pártok egységének és együttműködésének nem mond ellen a nyilt vita. az eszmék összecsapása. De ugyanannak a lapnak a keretében az,ilyen nézeteltérésekből súrlódások és feszültségek támadnak. Igv történt a 'Délmauyarország*Irta: RÉVAI JÓZSEF nál is. Ezért felmerült, nem volna-e helyesebb, nem szolgálná-e éppen a Függetlenségi Front ügyét, ha a »Délmagyarország*-ot, mint A Függetlenségi Front közös lapját felszámolnánk? A 'Délmagyarországi alapilói végül is megegyeztek abban, hogy igen. Igy Következelt be — teljes egyetértésben — a »Dél magyarországi átengedése a Magyar Kommunista Pártnak. A »Délmagyarországi tehát kommunista pártlappá lett,, de ebből nem következik, hogy teljesen a) lappá lett, melynek csak a cime azonos a régi vél. Nemi Ahogyan az 1944 novemberében megindított >Délinagyarországi vállalta a közösséget a március 19-i hazaárulók által betiltott 'Délmagyarországi demokratikus hagyományaival, ugy vállalja a kommunista »Délmagyarországi a közösséget azzal a »Délmagyarországgal i. mely tavaly novemberi megszületése óta úttörő lapja volt Magyarországon a függetlenség, a demokrácia., a nemzeti összefogás gondolatának. A Függetlenségi Front 'Délmagyarországának * ezeket a hagyományait fogja ápolni^ fejlesztenL. továbbvinni a kommunista 'Délmagyarországi kommunista 'Délmagyarország: is a magyar újjáépítés, a magyar felemelkedés, a magyar demokrácia, a nemzeti cgvség ügyét fogja szolgálni. kíméletlen harcban a reakcióval. a fasizmus maradványaival és mindazokkal, akik a magyar reakció végleges ősszezuzását és ezzel az újjáépítés ügyét hátráltatni próbálják. Hisszük, hogy a kommunista *Délmagyarország* becsülettel fogja teljesíteni ezt a feladatát. Hiszszük, hogv segíteni fog szervezni és erőssé tenni a Magyar Kommunista Pártot, mely eddig is megmutatta. ezután is meg fogja mutatni, hogy nem riad vissza semilyen áldozaltó* a magyar ncp^ n nemzet szolgalmában. Nagyjelentőségű nyilatkozatok i Spanyolországban harcolt magyar önkénlesek diszebédjén A szomszédállamok küldöttségei h felszólaltak és baráti szándékait hangoztatták a magyarság iránt : „Tudatjuk, hogy a mii Magyarország nom azonos a reakciós Magyarországba." Dátnoky Miklós Béln, Vörös János, Gyöntyössi Jinos, Vas Zoltán, ftajfe Lríszló, Gerő Ernő, Szakasils Árpád, Tildy Zoltán, Kovács Imre ool/ak a díszebéd magyar szónokai (Budapest, julius 23) Budapest székesfőváros polgármestere a spanyolországi brigád magyar önkénteseinek szövetsége és a szomszédos államok kiküldötteinek tiszteletére vasárnap délben ebédet adott Az első pohárköszöntőt Vas Zoltán polgármester mondotta: A székesfőváros nevében .üdvözlöm a demokrácia egybegyűlt harcosait, azokat, kik vérüket hullatták Spanvolországért Halk László a spanyolországi nemzetközi brigádok magyar önkéntescinek nevében beszélt Megállapította, hogy Spanyolországbau az önkéntesek nemzeti különbség nélkül az egész európai emberiség szabadságáért harcoltak Ezután Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök szólalt fel. Köszöntötte a spanyolországi antifasiszta harcokban résztvett külföldi és magyar harcosokat Büszkén tekinthetünk működésetekre, a demokratikus világ figyelme rajtatok van. Megmutattátok, hogyan kell a szabadságért harcolni. Sok ilyen férfire van szüksége MagyaríTízágnak, ha fü;g?llen életet akar cini. Üdvözlöm a jugoszláv bajtársakat, akiket már az első világháborúban megtanultam becsülni. akik a német henger előtt sem hátráltok meg és bátran ellenálltuk utolsó csepp vérükig. (A megiilvollak lelkesen ünnepelték Tito tábornagyot.) Köszönetet mond Titonak és a jugoszláv nemzetnek és hangoztatta, hogy a magyar nemzet baráti viszonyban akar élni szomszédaival. . Gvöngyóssy János külügyminiszter. kifejtette, hogy most, amikor a vesztett háború következtében el vagyunk zárva, felbecsülhetetlen értéket jelent, hogy a külföldi kiküldöttek utján kapcsolatokat tudunk teremteni a szomszédos népekkel. Üdvözöljük a csehszlovák, román, jugoszláv, szerb és bolgár nép kiküldötteit. Kérte őket. hogy folytassák tovább hazájukban a demokráciáért folytatott harcot Vörös János honvédelmi miniszter felszólalása során megállapította, hogy a nemzetközi brigád katonái nemcsak Spanyolországéri harcoltak, hanem a nemzetkőzi munkásságért is. Különösen fontos a magyarok szerepe* mert bebizonyosodott a külföld előtt, hogy nem minden niagyan érteit egyét a fasiszta és niclszrllemmel. Történlek olyan hibák* amelyek miatt nehezen tisztázhatluk magunkat a történelem előtt,' Ti helyrehoztátok a hibák egyrószét, igyekezni fogunk a hibák többi részét is helyrehozni. A legnagyobb hibát kétségtelenül a jugoszláv nemzet ellen követlük el* pedig az ő hős partizánjaik állanak a legközelebb szivünkhöz. A Dunamedence a szabad és boldog népek hazája lesz! Csapajacv jugoszláv partizán köszönte meg ezután a székesfőváros meleg vendégszeretetét Hanftoztatia.. hogy odakint jelszó volt, 'Találkozunk Budapesten Ic Ez a jelszó nem demagógia, mert tudtuk, hogy a fasiszta uralom Magyarországon akadályozza a demokrácia érvényesülését. A Dunaincdcnce népéit a szabadság és a demokrácia kovácsolják össze. Szakasils Árpád rámutatott arra, hogy minden ország proletariátusa három esztendőn keresztül nagy figyelemmel kisérte a spanyolországi eseményeket. A prolclárság legdicsőbb fejezeteinek egyike volt a spanyolországi harc. Azzal, hogy különböző államokbeli proletárok vetlek részt a spanyolországi harcban. bizonysága annak, liogy a nemzetköziség összefér a legtisztább hazafisággal. A nemzetközi brigád Rákosiról eluevezett zászlóaljában csaknem kizárólag, proló* tárok harcoltak. A' szomszédnépekkel és • hatalmas Szovjetunióval együtt fogjuk megalapítani a Dunamedencében a szabad éa boldog népek háziját. Tildy Zoltán felszólalásában kél nagy igazságot domborított kl. AÉ egyik az* hogy a szabadság Ügy* az egész földön égy és ostmatale lan. Nem lehet tffra! a földtefcfü egyetlen pontot sem* ahol • zsarnokság uralkodik. CftmJ szen Francot). Az igazság és testvériség ji nSpMfc között csak igazi szabadságon alty pulbat. Az imperialista is gazr*sági háborúba belesodort néj egymással szemben álltak* de nc értették meg* miért kell egymása szemben harcolni.
