Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)
1945-04-22 / 90. szám
1945 &prfB» 22. D£LMAGYARORSZAQ 3 NAPJAINK Hitler, a csalhatatlan próféta Hitler Adolf, Führer, a hajótörött nácibirodalom utolsó roncsaiba görcsösen kapaszkodó parancsnoka pénteken 'ünnepelte* 56. születésnapját, a jelek szerint előreláthatóan az Utolsót. Nem lesz érdektelen, ha ebből az alkalomból felidézzük az utolsó napjait élő nácibirodalom bukás előtt álló vezérének egykori kijelentéseit. Közvetlen a háboru kitörése előtt Hitler kihallgatáson fogadta Hendergont, a brit birodalom berlini nagykövetét, akinek — mint Henderson emlékirataiban olvashatjuk — hoszszasan és indulatosan fejtegette, miért kell neki most megindítani a háborút. »Ha már a végzet egyszer Ugy akarja, hogy kikerülhetetlenül háboru legyen, akkor már Inkább vezetem végig ezt a háborút 50 éves koromban, erőm teljében, mint 56 éves koromban'. A Führer ekkor még meg volt győződve, hogy a háborút, amelyet 6 valóban gyors rilJámháborunak tervezett, talán egy éven belül diadalmasan be Is tudja fejezni. Az annyit ócsárolt demokráciák szabadságért lelkesedő példátlan ellenállása és elszántsága azonban meghiúsította a nád Imperializmus Zsarnoki terveit. A villámháboruból — amint az előrelátható volt minden tisztánlátó előtt — hosszasan elhúzódó 'anyagháború* lett és Hitler ma 56 éves korában ts kénytelen ,tovább viselni a háborút. A Führernek, aki nem átallotta, hogy annakidején saját csalhatatlanságával dicsekedjék, léhát ez a jóslata ís megbukott, mint ahogy megbutott minden nagyhangon előre bejelentett terve és prófétai kijelentése is. Vájjon mit szól a német nép és a nácirajongók, ha emlékükbe idézik Hitlernek azt la kijelentését, hogy »a nőmet nép Mzlos lehet a győzelemben, mert Jóelőre minden egves lehetőséget bekalkuláltam terveimbe*. Vagy milyen hatást váltana ki ma az a hitleri Jóslat, amellyel a vezér megígérte, hogy olyan Luftwafferól gondoskodott, amely a német városokat biztosan megvédi minden légitámadás ellen, ugyanakkor az angliai városokat pe*Bg ezzel a légierővel egyszerűen ki lógja radírozni. Vagy az a pökhendi frázis, amikor 1041 végén Oroszországról szólva kijelentette, bogy »ez az ellenfél már ugy meg van Unt, hogy soha többé nem tudja összeszedni magát*. Es amikor az invázióról szólva 1942 nyarán kinyilatkoztatta, hogy ritoHfog lehel minden angol, ha valamely partraszállási kísérletnél kilenc éra hosszat Is a kontinensen maradhat!* Es meg merné-e ma kérdezni Hitler a népet, mint három év előtt a berlini hatalmas Sportpalolában ujjongó százezreket, Jiogy »akarjátok-e tehát a totális háborút? Akkor jól begyakorolt szavalókörusok viharzó iivö'téssel vágták ré az ellenállhatatlan »igent«, de vájjon megismételnék-e ezt ma is, amikor kívánságuk teljesült és valóban megismerkedtek a totális háboru mindent elpusztító borzalmaival — német földön? És vájjon meg merné-e Ismételni dr Göbbels a nagy történelmi kérdést, mint ennek az emlékezetes, a sportpalotát gyűlésnek végén tette: »Akartok-e hízni tehát a Führerben?* Ma már bizonyára más volna a német nép őszinte válasza e kérdésre azzal a Hitlerrel szemben, aki népét a történelem legszörnyűbb Moszkvában Tito marsallt bemutatták Churchill asszonynak. A beszélgetés kiterjedt Jugoszláviának nyújtandó Vöröskereszt segitségre is. katasztrófájába taszította és aki ezek után még pár hónap előtt is nem átallotta kijelenteni, hogy »ha gyönge volna ez a nép és nem Inrina helytállni a megpróbáltatásokban, akkor nem tudnék egyetlen könnyet sem ejteni a posztaláoér*, mert akkor aa a nép a sorsát megérdemelte*. Es az a nép valóban megérdemelte beteljesedő sorsát, amelyik olyan vezért követett vak nyájként, mint Hitler Adolf. (d> UJ népbiróság! rendeletet és keményebb Ítéleteket követel a magyar nép Ma iMátr általánosan kialakult vélomlény, hogy a népbirósági rendelet nejra alkalmas a közélet megtisztítására. A háborús bűnösöknek1 egész sora bújhat M a felelcsségrevonás alól a törvény engedékeny fogalmazása és rend'elkez § i tnliatt Megtmtenekülhet példán 1 az a tisztviselő is, aki Endre Lászlónak gaemélyi parancsait szolgai mtódon végrehajtotta, írtért a rendelet csak álékor bünteti a fhs szta közhivatalnokot, ha a számlára előirt ténykedést a parancson túlmenően hajtolta végre. Megdöbbentően alacsonyak azok a büntetési tételek is, nnielyek szerint az a iriiniszter, aki a nép érdekeit súlyosan érintő 'jogszabály* kezdeményezője volt, legfeljebb ötévi fegyházat kaphat Kétévi börtönnel snjtnaW csak a következetesen népellenes fasisztaba rát hivatalnok. Egyévi börtönre Ítélhető csak az, aki »a háborús hírverés szolgálatában jelentős szel'emi munkát végzett.* Ezek szerint Rajnlss, AHtotay és társai tömeggyilkosságokra uszító cikkeikért legfeljebb egy évre volnának Ítélhetők. Uj népbirósági rendeletre van szükség, amely mindenki számára érthetően Intézkedik, az eddi-fnél jóval szélesebb meghatározását'at'ja a háborns, népclfenes és demokráelacflenes bűnöknek és amely az eddqflnél sokkal súlyosabb büntetéseket szab az elítélendőkre. Baj van azonban a rendelet végrehajtása körül is. A szegedi Népbiróság működésével szemben is sok a panasz. Megállapíthatjuk, hogy a szegedi Népbiróság tanácsai még ebben a gyenge népbirósági rendeletben fellelhető lehetőségeket sem használták ki. Nemcsak arról van szó, hogy a pereket nem politizálják eléggé, hanem elsősorban az ítéletek érthetetlen aránytalanságáról. Mi az oka annak, hogy Sajtos Mária cselédlányt gazdasszonyának feljelentéséért és leinternáltatásáért nyolcévi kemény fegyházra Ítélték, de a fasiszta szellemet kisugárzó, németbarát, munkásainak tizeit leinternáltató gyárigazgatót felmentik? Mi az oka annak, hogy a Népbiróság ügyészsége nem emeli a hazaárulás vádját a vádlott beismerése dacára olyanok ellen, akik ctsz&ktcb Szegedről és magukkal vitték a nagyüzemek pénzét, flzlefl könyvelt, értékes nyersanyagai!, igáit, autóit, hogy mindezekkei a háhoru továbbfolytatását s/o'gá'Jík, munkáttauságra és éhségre ítéljék a nagyüzem ittmarad! munkásait és megkárosítsák a német rabság alól felszabadult közösséget a termelés áldásaitól. A Népbiróság politikai bíróság, politikailag kell értékelnie minden elébe kerülő vádlott bűnét. Talán ott a hiba, hogy a politikai értékelés rossz, vagy hiányos. Nem politikai bűnös, nincs része Magyarország katasztrófájában a Hadfy-lipusoknaic, akik katona- és zsidószabaditás ürügyével pajtási viszonyt vállallak Gestapo-legényekkel és korrupt, szolgai magatartásukkal kiszolgáltak mindenkit, állítólag nem meggyőződésből, hanem pénzért? Szabad-e a társadalom egy Ilyen visszataszító figuráját a politikai bíróságnak felmenteni? Arra kell gondolnunk, hogy a Népbiróság tagjai elszakadlak az élettől. Nem tudják például, hogy mi van Sándorfalván. Nem ismerik, hogy a sándorfalvi fiatal demokráciának milyen mindennapos, kemény küzdelmet kell megvivnia a még mindig élő, sőt támadó nyilas bandiiizmussal szemben. Ha ismernék a valóságos életet és — talán ez a lényeg —, nem felejtenék el. hogv a néplcfróságok a magyar demokrácia harcos j szervei, melyeknek jó munkája Teli mérhetetlenül fontos kelléke a győzej lemnek, nem Ítélnék 240 pengő pénz| büntetésre a sándorfalvi nyilaspárt ' pénztárnokát. Szegedi kultur tervek A felszabadulás e'sö. nehéz napjaiban, aimíik'or a többi városokban szomorú teimletősek, romok eltakarítása, kenyér felkutatása folyt, Szegetten zsúfolásig meglelt a Városi Szinház nézőtere, játszottak a irtózik, előadásokat tartott aiz Egyetem és reggelenként vid'öm nebulók indultak islkolába. Beszélgetést folytattunk P'Afy György dr. h. polgármesterrel- Szegőd kulturális vezetőjével, aki lelkes előadásban ismertette a kulturális ügyosztály nag; s-al-ásu tervezetét, most forrongó elgondolását » (szabad művészetek el(UmlozdfLtására. Aa óvódétól kezdve a tudományegyetemi?! november 3-án mtegündultak a szegedit iskolák — mtondja Pálfy György dr. — s működésüket zavartalanul folytatják. A zeneiskolát szintén sikerült életrehivni és pillanatnyilag száz (mínnkásgyedmbM tanítását Vállaltaim! el ingyen. A tandíj kérdésében is módos'tásokat eszközölleml Ngmlasák a tanuló előmenetelét vetteim figyelembe, de a szülők helyzetéi is. így kívántaim módot nyújtani arra, hogy a szegény.sorsú szülök gyermeke', ak'k önhibájukon kívül, a háboru m" g próbál tatásai miiatt ncttn érlielt k el a megfelelő elöm,eneíert. tovább tanulhassanak. Az e'k 's e beiratkozott tanulókat is hozzásegítettem az elmulasztott tananya© pótlásához s ezek rars' külön oktatásban részesülnek. Az ösztöndíjak az idén anyagi és tandíjsegélyekre szorítkoztak, de jövőre teljes egéiszében visszaállítom a tanulmányi jutalhiak oszlását Kérteim a kid I uszkortmtvnytói a zeneiskola konzervatóriumi rangrta. emelését és az ezzel járó állami segítséget. Foglalkozom1 olyan gondolattal is, hogy az Egyetem mezőgazdasági fakullá'flTil bővüljön; feltétlenül Szegedre kívánom' visszahozatni a Kolozsvárra át kettőztetett Csonkaegyetem jogikarát, a mélynek van itt létjogosultsága. A wsirhóri élet gyökeres változása várható a jövő sziniévadbian. Ezzel kapcsolatosan kértük a Városi Szinház Nemzeti Szinházziá való emelését. A művészi program teljességét Lehoiay Árpád és Baranyüj János dki ftwirtélye biztosítaná, akik már javában dolgoznék ae uj alapokra fektetett szinház kiépülésén. Egyébként imtemdatura alá kerül a szinház, melynek vezetését én vállaltaim el. Igy különös sury helyeződnék arra, hogy a diarabok megválasztása ne a khrszalsiker, hanem a művészi oclok érdekébe* történjék, A szabadtéri Játékok Szeged nem1 helyi kérdései közé sorozhatok — m indulta dr. Pálfy György —, de azt meretn állítani, európai viszonylatban is elismertek voltak. Nyugodtam mondhatom, olyan nivón ro o 1 :k, bogy felvehették volna a versenva salzburgi, vagy mtilánói előadásokkal. Elhatározásom szerint n m arh'uk magán kéz be a sza bad l '-ri j' t k k rendezését, hárem a srínbáz keletén belül valóstttjuk mire. A? előadások micgkezd'sére ré ve Lohotay Árpáddal tárgyaltom' és arra a megállapításra jutottunk, hngy amiig legalább ugyanazt a rnV't nemi tudjuk biztosítani mlint eddig, szüneteltetjük a Játékokat. Ellenben a szinház rendezhet mo'd szabadtéri hangvertsrnvt. vagy e'őn|dbat kisebb operákat. Ezek a kérdések azonban szor sin ö-s efüggnek a városi zenekar felállttásavai, amelyet e pnMlanaé'bnri az anyagiak hiánya mr'ntt numi látok megvalósításra érettnek. Nevel-óhatásu, müvórti előatfásot irtotta kmii délutánok tervével la hosszabb ideje foglalkozom' — folytatta nyilatkoztát a polgármestcrhelyettes. Fel téti enfil fontosnak tartom, hogy a művészi formák figyelembe'artásával vakban nevelőhatásu előadásokon s órakrzz'W éta tanuljon a szegedi közörs'g. A! Szabad Akadémia keretén belül kerüllek volna megrendezésre ezek az előadások, ez azonban nem valósulhatott Trteg s mtijd külön s-erV feladatkörébe utalom ezt a kérdést. A szolnoki művésztelep Szegedire hozatala is szándékomban van. Az ottan! telep a háboru viszontagságai következtében teljesen elpusztult, ugy hogy itt Újszegeden megfelelő helvét nyújthatna a város, hogy állami segítséggel újra felépüljön ez a nagyszerű mnllra visszatekinthető festőiskola. Ezzel kapcsolatosan jegyzem meg — fejezte be érdekes "b"s~ámolóját Pálfy György dr. —, hogy a kulturális ügyosztály programjában szerepel újságírói és képzőművészeti ösztöndijak kiad sa is, mellyel a szabad Magyarország Szeged világától jövő müvrrze'k lesznek jutalmazva. ö. L, ü néRisfefi lámwmyg! kész tettek a lotityok tetovált mm (London- április 21) A brit parlamenti küldöttség elutazóit Angliából, hogy szemlét la rigón a némietorsziági koncén Iráoiós táborokban, Az egyik tudósító jelentése szerint a meggyilkolt foglyok tetovált bőrét is mieg fogják vizsgálni Több szerencsétlent ugyanis azért öltekbmeg a néimietek, mert tetszeti nektikfa tetoválás. Az egyik esetbeD például lámrpaernyőt készítetlek a tetovált bőrből. A brit küldöttség azonnali lépéseket tett a koncentrációs táborok élelemmel és gyógyszerről va'ó ellátására. Naponta száz ember halt meg általában a táborokban. Most gyors ütemben esik a baláJozáÉL anányszáinx.
