Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-20 / 159. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. julius 2d,szombat w. évt. rss. a. ftra: 50.000 addpengő YAKORSZAQ A MAO TAR KOMMUNISTA PART O É L M A 0 T A R O R SIA OI NAPILAPJA Az elmenekül! fasiszta városvezetők is szerepeinek a városi B-listán Elkészült a hivatalok átcsoportosítás! rendje — Ötvennégyen kaptok uj beosztást a városnál (Szeged, julius 19) A városi B-lista­bizottságok által összeállított és Dé­nes Leó elvtárs polgármester aláírá­sával kiadott B-JJsta jegyzéken 454 városi alkalmazott neve szerepei. Ezek között a nevek között sok igen érde­kes és ismert személyt is láthatunk. A B-listázottak között vannak például a volt városi vezető tisztviselők,-akik annak idején a felszabadulás előtti napokban Szegedet minden intézkedés nélkül ftthagyták, sőt elvitték a vá­ros pénzét, autóbuszait, élelmiszerét, egyéb értékeit és csak >az üres kantra kulcsát, hagyták itthon. A város uj vezetőinek azután a legnagyobb ne­hézségekkel keltett miattuk megküz­denie és a munkát is köicsönpenzzei indították meg. Ezek közé a nyugatra futott, fele­lőtlen emberek közé tartozott a jjaost tí-iistára tett volt főispáni titkár, dr. i'ukats Sándor egyik Kedvenc embere dr. balogh Antal. Baiogh egyébként most is még ismeretien heiyen tar­tózkodiK és a mai napig sem jelent­kezett hivatalában. Tiucats másik y<tavence őr. T<M)tez István ügyész, majd tb. főügyész szer'pei a név­sorban. ö is még ismeretien helyen tartózkodik. Dr. Pávé Ferenc főjegyző csaK mo-»t tavasszal tért vissza nyu­gatról, dr. Kemenessy Tibor tanács­nok pedig még mindig ismeretien he­iyen tarmzkooik. Dr. Röth Dezső ta­nácsnok Szegeden van már é> az utóbbi idókoen is állandóan vissza­vételét kérte »megtérő bűnös.-ként a városhoz, mig azután most őt is el­érté a B-lista. Dr. 'fémesváry Lászlót az iparhatóság volt fasiszta vezetőjéé es a deportának lakásanaK kiutaivá­nyozóját közeieDbről nem érintette most B-listára tétele, hiszen már megérdemelt DörUinDünteteset tölí népelienes bűnéiért, dr. Grassely Ká­roly aljegyző pedig nemrégen töltötte íe börtönbüntetését. Ezt a »dicső« névsort méltóképpen egészül ki dr. Tóth Béla volt h. polgármester neve. Szeged'társadalmának több ismert személyisége szerepei még ezenkívül a jegyzéken. így, például dr. Csonka Miklós tiszti főügyész, Kövér Tibor fő­mérnök, továbbá a még mindig nyu­gaton tartózkodó Merénylné dr. FInta Hona tüdőbetegotthoni igazgató-főor­vos, dr. Hedry Miklós és dr. KovácB Kálmán közkórházi osztályvezető fő­orvos, dr. Csallany Dezső volt mú­zeum-igazgató, aki a muzeum arany­készletet nyugatra száUitotta, majd nemrégen nagy bűnbánattal vissza hozta, valamint Vezér Ernő, az is mert »kékkő-specialista« is. Egyébként B-listán láthattuk sok ysmert név között dr. Havas Zoltán ad­legyzőt, aki legutóbb piacbiróként sze­repelt és Kopasz István tűzoltóparancs­nokot is. Az egyszerűsített városi ügymenet megbeszélése a polgármesternél A városi B-iistáz ásókkal kapcsolat­ban természetesen szükségessé vált _ a zökkenésmentes ügymenet biztosítására egyes hivatalok átcsoportosítása és uj hivatali Beosztás létesítése. Amint meg­írtuk Dénes Leó elvtárs, polgármester csütörtökön már megbeszélést folyta­tott ebben az ügyben dr. Antalffy György elvtárs, helyettes polgármes­terrel. A végleges tervezetet dm An­talffy György elvtárs, helyettes pol­gármester, mint városi főjegyző készí­tette el és pénteken reggel terjesztett a polgármesterhez összehívott ügyosz­tályvezetők és hivatalvezetők értekez­lete elé. A kitűnően elkészített terve­zetet majdnem változtatás nélkül elfo­gadták. Az egyes hivatalvezetők és ügyosztályvezetők a legnagyobb meg­értéssel fogadták az ufc leegyszerűsí­tett tervet a hivatalok beosztására és több alkalommal önként ajánlottak fel beosztottakat egy-egy arra jobban rá­szoruló hivatal részére. Dénes Leó elv­társ, polgármester külön köszönetét is fejezte ki az egyes vezetők magatartá­sáért. Az átcsoportosítással kapcsolatban két tb. tanácsnok kapott uj beosztást, mégpedig) Gerő Dezsőt a főispáni' hiva­taltól a kuit ürügy osztályhoz, dr. Vas­tagh Ferencet pedig a katonai nyilván­tartó hivataltól a városi árvaszékhez osztották be. Az idegenforgalmi hiva­ialt és a gazdasági ellenőri hivatalt ideiglenesen megszüntették. Az érde­kelteket, mintegy 54 személyt, vala­mint az egyes hivatalok vezetőit még a hét folyamán értesítik az uj beosz­tásról és a B-lista végrehajtása után azonnal elfoglalják uj hivatali helyü­ket. „Újjáépítjük mindazt, amit az őrület rombadöntött" Eltemették az algyői hid hősi halottját Huszonhét éves volt. Nemrégen tért vissza hadijogságból, hogy ha­zatérjen szülőföldjére, Szabadkára. Hadifogságból jött, ahová a fasiszta té­boly és brigantizmus juttatta. A szenvedések után nem tért mindjárt haza. MagáUí ozci. a földön, íaldír ítíjboí/óult 'pusztítófí u vílayégeto pokui. A romok fölött ő nem spekulált, hanem épített. Amig mások a nyerészkedők, a kufárok, a vámszedők az ország sírját még jobban igyekeztek mélyíteni ő szerszámmal kezében igyekezett életre kelteni betegségben sínylődő ha­zánkat. A mi halottunk Csernai József, akinek élete és korai halála örök vádirat marad az ingyenélők, haszonlesők, nemzetveszejtő elemek ellen. (Szeged, julius 19.) Az algyői hidépi­tési munkálatoknak halálos áldozata volt csütörtökön a déli órákban. Cser­nai József 27 éves szabadkai illetőségű segédmunkás az emeLetmagasságu épít­kezési állványról lezuhant és szörnyet­halt. Több íziben volt alkalmunk jelenté­seket. olvasni, amikor a kényszermun­káira ítélt feketézők egy-egy, horzsolást szenvedtek munkájuk során. Minden bizonnyal a Délmagyarországon kivül nem igen lesz sajtóorgánum], amelyik a magyar újjáépítésnek egyik hősi ha­lottjáról és áldozatos munkájáról be­számolna. öntudatos és becsületes ma­gyar volt, aki részt kért az újjáépítés­ből és munkáján kivül életét adta a demokratikus országért. Pénteken délután volt a temetése Algyőn az újjáépítés egyik hősi halott­jának. Többszáz főnyi gyászoló közön­ség kisérte utolsó útjára az uj magyar élet alkotó hősét. A temetési szertartás befejezése után búcsúztatták Csernei Józsefet. Farkas István Algyő ifjúsága nevében, Kovács András az algyői hídépítő üze­mi bizottság, Bényei János a munká­sok, Mózes Elemér az algyői szakszer­vezetek nevében és Komócsin Mihály a szakszervezet megyei titkára beszélt Komócsin elvtárs búcsúbeszédében megemlítette, hogy Csernei József a magyar munkások göröngyös útját jár­ta, a magyar robotosok sorsai volt az ő sorsa is. Fiatalon, a munka harcmeze­jén fejezte be életét. Amikor a magyar munkásosztály már közel jár ahhoz, hogy, emberséges életet biztosítson ma­gának, mely munkából Csermai nagy részt vállalt, akkor a sors különös sze­szélye folytán Csernai életét vesztette. Csernai örömmel kapcsolódott abba a munkáiba!, amely hídépítést jelent a rnult nyomorúsága és a jövő remény­sége között. Csernai munkája nem volt hiábavaló, ujjá építjük mi azt, amit az őrület döntött romba. Áldozatos élete nem volt hiábavaló, mert folytatjuk a megkezdett munkát és mi is vállalunk minden áldozatot, hogy a magyar mun­kásoknak emberi életmódot -biztosa t­sun-ta, — fejezte ba em-lékbeszédét Ko­mócsin elvtárs. A fiatal magyar munkás sírját a koszorúk tömege bontotta el és a sír­nál a község bírája megfogadta, amig Algyőn virág teremi, addig erre a sár­ra minden időben jutni fog, mer-tCser­na-it az algyőiek mártírjának tekintik. Julius 24-én utazik a magfar békedelegácló-Párlsba A közelgő békekonferencia áll most a világpolitika homlokterében. • Buda­pesti értesülésünk szerint a magyar békedelegáció egyik kisebb csoportja julius 24-én utazik Parisba. A szigo­rúbb értelemben vett magyar delegá­ció külföldi követeinken kivül 12 tag­ból áll. A Novoje Vremje a közelgő párisi békeértekezlettel kapcsolatban vezér­cikkében többek között ezeket irja: „A békeéntekezlet kétségkívül megt oidja a ráháruló feladatokat, ha a szö­vetségesek követik az együttműködés útját, amely az előzetes határozatok­ban megnyilvánult. A külügyminiszte­rek tanácsa legyőzte az akadályokat és megtalálta a megfelelő megoldáso­kat. A párisi tanácskozások megmu­tatták, hogy a szövetséges nagyhatal­mak között meg van az együttműkö­dés lehetősége a háború utáni kérdé­sek tekintetében. Ez az együttműködés­azonban csak akkor hatályosul, ha egyes államok, vagy áMamtömbök vi­láguralmi terveit félreteszik. Terror Tőrökországban A török határról érkező hirek sze­rint Törökországban rohamosan növek­szik a politikai feszültségi. Országszerte szaporodnak a merényletek az állam­hatalmat kezében tartó köztársasági párt vezetői ellen. A köztársasági párt viszont egyre nagyobb terrort fejit ki hatalmon maradása érdekében. A bal­oldali- elemeket üldözik és a letartózta­tottak száma napról-napra növekszik. Tegnap jelentettük, hogy Görögor­szágban dühöng a baloldaliak üldözése. Mint minden ilyen belpolitikai fasiszta tevékenység nem maradhat elsziseted­ten és szinte megelőzője a külpolitikai zavart/keltésnek is. Most! arról számol be egy albániai jelentés, hogy a görög monarchásták folytatják provokációs tevékenységüket az albán határon: Né­hány nap óta görög katonáit tüz alatti tartják az albán föld néhány szakaszát. Julius 9-én 5 görög katona albán terü­letre hatolt, egy 'albán határőr és 2 gö­rög életét vesztette Az egyik foglyul esett görög katona elmondotta, hogy azért küldöttek őket albán területre, hogy raboljanak, gyilkoljanak és féle­lemben tartsák a lakosságot!, valamint, hogy katonai és politikai jellegű érte­süléseket szerezzenek. A Rajna-vidék sorsa Bidault miniszter elnök — a francia hírszolgálat értesülése szerint — kije­lentette, hogy kormánya változatlanul! a Rajna-vidék sorsának rendezésétől teszi függővé _ a a jgységiro német köz-^ igazgatás helyreállítását. Á francia- pár­tok közül a katolikus párt és a kom­munista párti a Rajna-vidék Németor­szágtól való elcsatolását követeli, mig a szociáldemokrata párt megfelelő nemzetközi, ellenőrzés mellett Német­ország birtokában hagyná a Rajna-vi­déket Néhány napon belül megkezdő­dik az Ausztriában levő értékeink hazaszállítása (Budapest, julius 19.) A Magyar Nemzeti Bánik; nyugatra hurcolt arany­kincsének, letétjeinek és egyéb órté­! teinek a nagyhatalmak által engedé­yezett visszajuttatása érdekében — mint ismeretes — dr. Nyárádi Miklós államtitkár vezetésével- bizottság uta­zott a napokban Ausztriába. Nyárádi Miklós államtitkár moet táviratban ér­tesítette a magyar kormányt, hogy a Nemzeti Bank Ausztriáiban fellelfaető letételnek és értékeinek hazaszállításá­ra az engedélyt a nagyhatalmak illeté­kes hatóságai megadták, A magyar bi­zottság már is megkezdte a hazaszáili­t ássál kapcsolatos formalitások elinté­zését és a szállítás néhány napon be­lül a Magyar Nemzeti Bank kiküldöt­teinek megérkezése után azonnal meg­kezdődhetik. A Magyar Nemzeti Bank: aranykészletének Frankfurtból- történő hazaszállítására vonatkozólag a szük­séges biztonsági intézkedések elrende­lésére nézve Nyárádi államtitkár a helyszínen még külön tárgyalásokat folytat, A bécsi magyar misszió közlése sze­rint a szovjet hatóságok hozzájárultak a szovjetorosz megszállási övezetben lévő magyar javak visszajuttatásához. Az értékek jegyzékét az illetékes szov­jet főparancsnokság elé terjesztik, amely azok legsürgősebb visszaadását helyezte kilátásba. Huszonkettedikétől emelkedik a vasúti tarifa (Szeged, julius 19> A MÁV üz^tveze. tőség közli: Az államvasutak igazga­tósága a menetdijakat julius 22-ikén 0 órától az eddigi menetdijak dup­lájára emeli. A kormányzati futár­kocsi és a gyorsvonat helyjegyeinek ara az eddiginek ugyancsak a dup­lája, vagyis 5 millió adópengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom