Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-27 / 21. szám

Kaik! 104S január 27. OJ&LMAMIARUeSZAfi 1919 faiiuár 21 I ksoukbbxaaunre Sötét, sáros, csatakos idő volt, hullott a hó és mint a kőd, terpeszkedett a szomorúság. 1919 január 27-én a főváros^ han, az országban elcsendese­dett a leghangosabb, a leglelki­ismeretesebb • szavú magyar: Ady Endre; fáradt szive meg­állt. A ravatalon ugy nézett ki, ahogy előre megírta: iMilyen sZép halott leszek. Megszépül szalu- arcom. - Mosoly lesz az ajkamon...* • » Aa Ady költészete körül ki­fejlődött 'irodalmi háború gyer­meke volt a társadalmi narc­a szegedi lümerfsy'irbaít \ liláfiiáPfáiai mnnhéstársai épségé! mű ozső Lásatíó liomfiiunislo ü. B. tag és tervmegbizoít, A szegedi lemezgyár egyik gépénét veszélyes volt dol­gozni. Az alig milliméter vastagságú falemezek megmunkálásá­nál alkalmazott prés két-három méter hosszú és embermagas­sá-gu. A gép egyik oldal in van a kapcsolószerkezet, egy munkás innét irányítja a működést, a nagy préspofa le-fel mozgását. Ve­le szemben a gépet kiszolgáló, rendszerint munkásnő, helyez­kedik el és rakja a prés aíá a lemezekel. Mivel a kezelő, kapcsolgató munkás és a kiszolgáló mun­kásnő ném 'láthatják egymást, a zajos munkateremben egy­más szavát csak nehezen értik, megtörtént, hogy a prést akkor kapcsolták be, amikor a munkásnő a présnofa alá nyúlva, a le­mezeket igazgatta, keze ezért odaszoruft, pillanatok alatt ösz­szezuzódolt. szétmorzsolódött. Ez a hibás megoldás már több szerencsétlenséget oká­nak. Az a szó- és tollharc, j Zolt. A szerkezet változtatást és védőberendezést igényelt. A vállalat igazgatósága tudta ezt és sürgősen végleges, bizton­ságos megoldás után nézett. ' i amely az uj írók körül hábor­gott, "már világnézeti harc volt. I Az átalakult világszemlélet iro-j dafmi vezére Ady lelt. Ez az i irodalom ebben "az országban rengeteg maradiságot és kultu­rálatlanságot leplezett le. Ami­kor megértjük, hogv Ady művé­szi, irodalmi forradaljnat jelen­tett, megérthetjük politikai és szociális * forradalmi törekvéseit is. Egy 1909-es tanulmányában írja Ady: "Gazdaságilag a leg­okosabb Isten se tudna, mikor szabadit fet bennünket a szo­cializmus, de a lelkünket kezdi már szabaddá tenni.* » Petőfi óta Ady volt az első, aki a magyar sorsot összekap­csolta a világerőkkel. Petőfi után ezt a. leglényegesebb kap­csolatot hagyta figyelmen kivitt a magyar irodalom. Ady legna­gyobb "jelentősége, hogy arra a csúcsra vitte fel újra a magyar szellemi létformát, amelyre előt­té Petőfi. Abban a történelmi szakaszban, amelynek elején Petőfi a kezdet, a másik ugyan­annak a kezdetnek szervesen A kutatásba bekapcsold-' sara is reagál. Ha' a munkásnő dűlt az üzemi bizottsági gmnicipőbcn dolgozik, egy ál la Iá­egyik tagja, jelenleg a vállalat tervmegbizótlja, Bózsó László elektrotechnikus. Huzamos kí­sérletezés után megoldotta a kérdést és olyan yéiJálíereisílezéa! készített, amely automatikusait kizár minden balesetet és biztonságossá teszi a mun­kát. A készülék egy rádiókészülék­hez hasonló szekrényből és a gép mellett a földön elhelyezett talpból, fémlemezből áll. A gé­pet kiszolgáló munkásnő rááll a méter szétcs és a géppel egyenlő hosszúságú lemezre s arrói adagolja a falemezeket a prés alá. I3a keze a prés akármelyik fémrészéhez ér, a r.iiikőáés a másodperc töredékrésze áfaU iiicsáií. A préspofa semmiféle módon ban nem működik Lr. az érzékenység biztosí­téka a leitétlen biztonság­nak. A gyárigazgatóság nagymér­tékben' segítette a találmány megvalósítását. Kb. 1000 fo­rintba került a szerkezet meg­építése, pcuig Bózsó több al­katrészt házilag készített el. V további készülékek megépítése az előbbi összegnek csak töre­dékébe' kerül, úgyhogy a soro­zatos -gyártásnak Különösebb anyagi akadálya nincs. A fel­találó egyébként tovább tökéle­tesíti és ellenőrzi szerkezetét. B ózsó László i'te.-tag. terv­mcgbbofl, típusa a ha­ladó, értelmes inunkásemher­lU'k. Szakmájában nem állt meg, hanem naponta fejlődik, lantit. Munkája titán a dolgozók íém­Ipan köz ép iskolájának eleklro­mos tagozatát vcpt'L L melleit kiveszi részéi a pá ríni unkából, a Magyar Kommunista Pár! lo­méig} ári szervezetében. Mint Üb.-tag, munkásai jo­gaiért, mini tervraegtoívolt, üze­me termelésének növeléséért, mint szaknsnuMsí mint feltaláló munkásiirsai testi épségéért küzd és harcol. Sokirányú feladat, ű'e Bózsó Lászíé becsülettel megoldja éket- Példája a Lemezgyárban serkentőleg hal- UjHáseli/ejmti­ssaJG tervek születnek az tize­men belül. Ezekről holnapi számunkban emlékezünk meg*. saroínbavon késs a r.yategpontenhid A gyalogpoiiíonhid helyreállí­tását rohammunkával kezdték meg. Dénes polgármester jutal­mai Ígért a legjobb teljesítmény* elérőknek. Remény van rá, hogy még e hét szombatján forga­lomba is állítják a gyaíogpon­tonhidat. Utána a tenerpontou­hki helyreállítását kérdik meg. Pályázatot írlak ki a fálMyssszsvelkeielefe resziie Az ország 2500 földműves szövetkezete a forint bevo­zetése óta erőteljes fejlődés­nek indult. Még sok a tenni­való, de bizonyos, liogy egy­két év alatt megszázszoroző)­dik a virágzó szövetkezeik száma. A. földművelésügyi mi­nisztérium most pályázatot tüzötl ki a 20 legjobban mű­ködő földmüvesszövetkezel megjutalmazására. A dijak 100 forinttól 5000 forintig ter­jednek. Eddig csaknem száz szövetkezet jelenlkezelt a pí-S­ly.ázatra. A negyventagu bí­rálóbizottság tagjai személye­sen látogatják meg a pályázó szövetkezeteket és itt győzőé­nek meg a bejelentett adalok valódiságáról. az egyetemességhez való egy­forma'viszonyuk hozta létre. i * Adv felszabadította a magyar irodalmi hrdatot a megmereve­dett formák uralma alól s kri­tikai bátorságot adott az utána következő irodalmi nemzedék­nek. Aay a magyar szemléletet visszavezette ahlioz a távlathoz, amely sajátja volt a szabadság­harcos nemzedéknek, de a ki­egyezés után elvesztette. * 1919 január 27-én Ady Endre meghalt, ac a hajnal felcsillant. Keleten. Az elnyomottak élni kezdtek. A centenárium évében mi magyarok is felemeltük a fejünket* és télelem nélkül, el­rendezett lélekkel, a néppel el­indultunk a közösséget tarló népekkel a fénybe énekelve: Mert a v ililg siet s most kerül | dűlőre: Érdemesek vagyunk ételre s |jövőrc?« ködünk. — Semmi az egész egyszerű, szimnta öl let. Rádió­játék alapgondolatából indultam ki és az egész e'efelrwncsöves ^megoldáson alapszik. Bózsó találmányával részt­vett az OTT baleseteiháritő pá­lyázatán. Harmadik dijat nyert. Áz OTI műszaki osztiiya nagy­jelentőségűnek mondja' ezt az ujitást. Különösen a megoldás eredetisége és ötletessége, egy­szerűsége tetszik. Főleg vasipari alkalmazásban lát­ja Jövőjét, mert az eddigi lolóceíiás 'megoldásoknál ol­csóbb és biztonságosabb. A találmányt a napokban Vizs­gálta felül a* Szabadalmi Hiva­tal. Ott is nagy lehetősége­ket Iáinak alkalmazásában, igy a szabadalmi eljárást megindítot­ták mar. Fárfikonferencia január 28.­es?e 7 órakor Hesss a jezsuiták án (szerdán) tamolgmáhaei 8 varas háziipari tanfolyamán Csuhécipőg, sSrandruhái hiszti 210 munkanélküli asszony A Szilléri-sugárufci iskola j egyiknek a fronton esett el egyik nagy termében, hosszú az ura, a másik pedig ágy­asztalok mellett egyszerűen öltözött asszonyok, leányok ülnek és szorgos kezekkel ér­dekes munkát végeznek. Ku­koricacsuhét szaggatnak vé­kony szálakra, majd utána gyors mozdulattal fonják ösz­sze őkel. A sarokban hatal­mas rakás kukoricahéj, ku­koricacsuhé, ebből veszik az ujabb és ujabb utánpótlást. Áz összefont kukoricacsuhé­ból azután ízléses strandéi banfekvő beteg. — En is hadiözvegy va­gyok. Az én uram sem'keres! — szólnak közbe ilt is, olt is, amint beszélgetni kez­dünk. Akadnak persze zúgolódók is, akik a fizetést keveslik. Legtöbbjét azonban munka­társaik intik le: - Bizony, amikor a ke­nyérrevaló sincs meg, akkor A3 IVSz "Munkasegység klubja január 27-én, kedden dél­után 5 órai kezdettel tartja szokásos klubnapját. Kérjük a lú­gok minél nagyobb számú megjelenését. pőlcet formálnak, dc másj I1!W°» J;Ot jon ez a kis pénz hasznos tárgyakat, igy szaly-; mondjak. - Nagy segdseg rot is készíthetnek belőld^é- rz lS a varostól, melyiküknek még nehezen j A hangulat bizakodó. I.as­megy a munka, lassabban | san beletanulnak a munkába fonják össze a csuhéjszála- i és rövid idő alatt szép, olcsó kat) hiszen legtöbbjük még cipőket tudnak készileni. csak most tanul bele a mcs- Ezek árának is hatvan száza­terségbe. A város háziipari léka őket illeti meg. A Csong­A szerkezet egyébként any- i tanfolyamán vagyunk, amely rádi-sugáruti iskolában még nyira érzékeny, liogy a levegő ! hétfőn indult még 210 mun- egyelőre nehezebben fognak páratartalmának megváltoztatá-i kanélküli asszony, leány fog- a munkához, ott hálótáskákat lalkoztatásával a SziUéri-su-! készítenek, gáruti, Csongrádi-sirg'árufi és, — Nem tudjuk hova tenni alsóvárosi iskolában. í a gyermekeinket a munkaidő — A tanfolyam ideje alatt alait — panaszolják Róna la­egvelőre napi 5 forintot fize- nácsnoknak. Az ipari Vásárra Szegedre hozzák az Aíumimum-várost A tavasszal megrendezésre kerülő XVI. szegedi Ipari Vá­sár nemzetközi jellegűvé tör­ténő kiépítése érdekében a szegedi munkáspártok or­szággyűlési képviselői :s hat­hatósan közreműködnek. Igy a budapesti nemzetközi vá­sár egyik szenzációját, azAlu­minium-várost — nagy tech­nikai nehézségeket leküzdve — a szegedi vásárra letelepí­tik, sőt három hatalmas ki­állítási alumínium-hangárt is rendelkezésre bocsátanak, melyben a szegledi kézmüipa­rosok helyezik el kiállítási anyagukat. Biztosították kormány támogatását is a szegedi kisiparosság munká­jának támogatására. Olcsón készen ras&roifcai «s ké­szíttethet felelősség mellett. ­D!6Ia pnliturozoft Kombinál tszobót 2800 Ft Hálószobabutorí 2800 Ft Konyhát 1000 Ft Festett hálószobái 2000 El kfiszj kiitasítatas iíossuth Laioa-Kugörat 9. S lünk mindenkinek — mond­ja Róna Béla elvtárs, pénz­ügyi tanácsnok. — Ezzel azonban mesterséget adunk a résztvevők kezébe, amely később komoly kereseti lehe­tőséget jelent, annál is in­kább, mert a legjobbakliól háziipari szövetkezetet alaki­I mik. A Szilléri-iskolai tanfolyam vezetője maga is munkásnő: Hegedűs Edit. Szívesen, tü­relmesen magyarázza a gya­korlottabb munkásasszonyok­kal együtt, hogy mit kell ten­ni. Legnagyobbrészük több­gyermekes családanya, aki­nek az ura nem jutott eddig keresethez. Zsúr kő Jánosné cserepessori lakosnak pél­dául kilenc gyermeke van, mellette ül ?d.' Sárközi Pálné hét élő gyermek anyja. \z Bóna elvtárs nyomban in­iézkedik: — írják összö a gyermeke­ket és őket elhelyezzük majd bölcsödében, napközi otthon­ban, amig ilt dolgoznak. A munka tehát megindult. Alsóvároson is több asszony kapott elhelyezést és ezzel legalább egy nagy lépéssel si­kérült előrejutni a munka­nélküliségi enyhítésében, mely! a hároméves lerv egyik leg­fontosabb feladata A nacjylfsiikokaf á lamosifiák A pérwuigymtnlsztériumbaöi tárgyalások folynak a buda­pesti és vidéki nagytrafikok államosításáról. A különböző j elgondolások megegyeznek abban, hogv a nagytrafikok jelenlegi tulajdonosai meg­maradnak állami alkalmazót­j laknak. A k|strafikok államo­sításáról elterjedt hírekkel i szemben közlik, hogy azok megmaradnak a magánosok kezén. Segély! kérneí a szegedi fea-nbaitfresultak A szegeoi bomhakárosultafe küldöttsége járt hélfőn Gyárti' i Imre főispánnál. Alsóvároson és i Felső városon ugyanis 80 házat j rombolt le egészen a bombázás, j ezenkívül 80 — 100 házat erő­í sen megi-onaált. Á megrongált iiázak tulajdonosai építési se-> gélvt kerteli.. Azt is kérték, hogy. áz elhagyott javakból kölcsön­kapott bútorokért ne kelljen oly magas használati dijat' fizet­niük. A főispán legközelebbi' budapesti útja alkalmával eljár érdekükben, annál ts inkább, mert az építkezések megindu­lása jelentős eredménnyel járna az építőipart munkanélküliség leküzdése terén is. vásárolfon fí, iont és mm, príma* TtZIFAT, i-a faszenet és filszeráruciiikekef a MuDkásszövetkezefben Telelőn: 4-63

Next

/
Oldalképek
Tartalom