Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-07 / 56. szám

Vasárnap, 1948 március 7. DE LM AG Y Alt UH SZAG 3 Mak arenko és a magyar nevelési problémák Ujabb időkben mind nagyobb közkedveltségnek örvend Maka­renko könyve. Majdnem min­denki haltait már róla valamit és mindannyian szerelnék olvas­ni. Annál is inkább értékes munka ez nekünk, mert össze­hasonlítást tehetünk és kell is termünk a magyar és szovjet nevelés közölt. Valami1 sajátos­ság, valami közös probléma ész­lelhető mégpedig az apátLan, anyátlan és elzüllött gyermekek nevelése. Sajnos nálunk is, mint a Szovjetunióban, elég széles tér állott az ebben az irányban te vékenyked ő knek rendé lkezésé ­re. Csakhogy mig a Szovjetunió­ban már a század húszas évei­nek elején megindult az »Uj ember kovácsolása?, addig ná­lunk éppen a Gorkij-telep min­tájára csupán a felszabadulás után kezdődött el. A liajduhal­házi gyermekváros már telje­sen eme uj nevelési rendszer alapján indult el, megmutatva, hogy magyar talajban is meny­nyire életképes Makarenkó ne­velési rendszere. Nem lehet cél néhány sor­ban való ismertetése azoknak a küzdelmeknek és eredmények­nek, amelyek olyan naggyá tet­ték a hires orosz pedagógus ne­vét. De rá keli mutatni, hogy mennyivel más tett volna azok­nak a magyar menhelyi gyer­mekeknek az étele, akikel* az elmúlt idők hálátlan rendieletei kihelyeztek tanyára, falura, hogy sokszor még az áltatnál is szomorúbb sorsban csepered­jenek fel. Ruhátlanul, piszko­san, morcosan éltek ők, és sok­szor folyt a nyáluk az őzért az ínyenc falatokért, amit láttáik, de számukra elérhetetlen volt. Álmodtak szép ruháról, jobb sorsról, oé nekik már kicsiny korukban a túlhajtott munka volt az osztályrészük. Tanulás nem állt módjukban, mert nem engedték őket iskolába. Igy ele­ve lehetetlenné vált, hogy hasz­nos tagjai legyenek a társada­lomnak. Közülük került ki a fiatalkorú bűnözők legnagyobb része, anvire a legutóbbi rögtön­itélő tárgyalás adta a legjobb példát. Megbélyegezel tjei ' vol­tak a társadálómnak, noha mit sem lehettek szerencsétlen szár­mazásukról. Ezeket a gyermekeket gyűj­tötték össze a hajdühatliázi f yermekvúrosban, ahol nevelik s tanítják őket a hajlamaiknak megfelelő mesterségre. Ezek a fiuk már érzik, mint a Gorkij­telep lakói, h<0gy sajátmaguk­nak d'olgoznak es vannak jogaik is kötelességeik mellett. * Itt azonban már nem olyan görön­gyös az ut, mint Makarenkóék­nál volt. Hajduhatházán már hetenként vágnak disznót, ter­mészetesen amit ők neveltek. Traktor szántja meg a földjü­ket és mindazokkal a kellékek­kel rendelkeznek. amelyeket Makarenkónak hosszú fáradsá­gos munkával kellett megszerez­ni. Olt is, mint itt, találkoztak a rideg közönnyel, amely szánté majdnem lehetetlenné telte munkájukat. De amint Makaren­kónak sikerült beférkőzni a szovjet társadalom szeretetébe, Ugy hisszük, ilt is el fog osztani a kétség és a ború az uj ne­volés eredményed felől. Annyi azonban kétségtelen már is, hogy sikerült megköze­líteni — éppen a legmostohább gyermekeink számára — a ju­goszláv nép vezérének szálló­igévé vált mondását: a boldo­gabb gyermekkort. A szabadságharc előtt a szegediek csak a haladószellemü hazafias mozgalmakat támogatták Ma már az egész világ tudja, csak az elnyomóhatalom állan­hogy mindenütt, ahol forradalmi megrázkódtatások lépnek fel, va­lami társadalmi szükségletnek kejl mögöttük lennie, amelynek kielégítéséi elavult berendezke­dése k akadályozzák meg. Elismert tény, hogy 1848 márciusának magyarországi megmozoutásai nem egyes sze­mélyek müve volt, hanem spon­tán,' ellenállhatatlan kifejezése a nép szükségleteinek és szük­sógsze r ü ségeinek. A szabadságharcot megelőző korszakot az jellemezte, hogy a hatalom képviselői a »rendet« csak »kegyetlenséíigel haláros rendszabály okkal« Hullák fenn­tartani:. A polgár akit sérelem ért, nem volt kedve igazságát keresni, inkább elviselte a mél­tánytalanságokat, inert ezek "még mindig kisebb terhet jelentettek, mint az üldöztetések. Nem egy jelentéssel találko­zunk a szabadságharc előtti Szegedről, melyben a város ha­lósága azt jelenti, hogy a város lakói »egésZen közömbösek a haza iránt?. Ha megvizsgáljuk mii adott alapot ennek a vádas­kodásnak, ugy azt táljuk, hogy Szeged lakói passziv rezisten­ciába vonultak mindén hivatalos megmozdulással szemben. Hi­szen a kormányzat nem csak elviselhetetlen adóterheket roll ki a város lakóira, hanem kü­lönféle akciókkal »önkénies« adakozással is igyekezett zsa­rolni. Ezzel szembe kívánjuk ál­lítani a •Jelenkor? és a »Pesti Hírlap? szegedi jelentéseit, amelyekben az egykorú tudósító beszámol, hogy á' budavári Má­tyás szoborra Szegeden negyven és kilencven forintonként futot­tak be a »hála ajánlások?. Meg is iegyzi a Pesti Hírlap, ha a többi i örvényhatóságok ,is olyan mértékben adakoztak volna, mint Szeged, ugy a szóbor mái­rég állna. De azt látjuk, mikor a nemzet színházat épített ma­gának Budapesten, a város hi­vatalosan 3287 forintot ajánlott fel, ezenkívül önkénles adomá­nyokból is 1010 forint gyűlt össze. A felsorolt példákból vi­lágosan látjuk, hogy bőkezű volt a várqs, akkor ha az országért hozhatott áldozatot. A szabad­ságharc előtti időkben azonban dósitására préseitek zi pénzt a város lakóiból. Addig, amiig a közterhek elviselhetetlenül na­gyok voltak, maga a szabadság­harcelötti Szeged a legszomo­rúbb képet mutatta. Igy a vár körül 2li holdnyi területet fog­lalt et a piac, amelyről az egy­korú krónikás azt jegyezte fel: ronda állapotú voit?. A hatal­mas terület szenny és trágya­halmokkal »ékesedéit?. Egyetlen fával sem találkoztunk á ha­talmas térségen. Maga a város is rendező tilen, piszkos, elha­nyagoll volt. Széchenyi István, mikor 18113 szeptember 3-án Szegedre érkezett az első gőz­hajóval, elszomorodott a látotta­kon és figyelmeztette a városla­kóit: ?Ha a mindennél drágább időt hasztalanul él tékozoltuk, s hazánk és a magunk javára kel­lőleg föl nem használtuk, el van az vesztve helyrehozhatat­lanul, egy isten sem pótolhatja helyre az eltékozolt időt?. A város polgárai szerettek volna renoét teremteni, de a hatalom birlokosai minden erő­vel megakadályozták az ilyen akciókat. A város polgárainak lelkében élt a szabadság és egyenlőség iránti vágy, haladot­tabb szellemű élellorma után vágylak — minden kísérlet azon­ban hiábgialónak bizonyult, aa önkényuralom szembefordult a reformerekkel. A haladás utáni vágyakozás állította majdnem osztatlanul azután 1848 március 17-én Szegea város lakóit a szabadságharc mellé, d, gy. Mi kell egy találmányhoz és az újításhoz? Egy liicsif szervezettebb munkával 42 vagen szenet takarítottak meg a gázgyári dolgozók — Megint egy munkásföltaláló most »gépi erővel készül ez — bök egy bütykös, inas rnun­kásujj a Ged'ó-feié tartó villa­moson a szomszéd áltat szé­lesretárt Délmagyar harmadik o'dalára. i — Biztosan olyan helyen dol­gozik, ahol van ideje spekulál­ni. Biztos tanultabb, eszesebb, meg fiatalabb már keltőnknél. AZ egyszerű melós nehezen jut el odáig, hogy fel találgasson ... • A gázgyárban tényleg van blyan munka, ami közben nem le­het »spekulálni«. Azonban cz nem zárja azt ki, hogy bármilyen be­osztásban dolgozó munkás, je­gyen az szerelő, szakmunkás, vagy csak egyszerű kocsitologató ne igyekezzék a saját maga kis munkakörén beiül ecy kicsit ja­vítani és újítani a rábízott mun­kát. Varga Lajos, Tóth István és Tóth Béta üzemi lakatosok pél­dául a gyár területén lévő hul­ladékvas " között kotorászva egy furcsaalaku öntvénydarabot ta­láltak. A legrozsdásabb holmit is l'cl lehet valamire használni — jelszóval töprengeni kezdtek és rájöttek, hogy az önlvénv­darab pompásan használható, mint egy sajtoló alkatrésze. Az üzemben tömegben gyár­tanak közvilágítási lámpához felfüggesztési alkatrészeket — kalapacsolás utján. Az öntvényt beillesztették a "sajtóiéba és Szakszervezeti élet mMinniM i—OTMsaaaasa Ma nagyszabású frizura- és fodrászbemutatót rendez a fodrásziparosok szakszervezeii csoportja A fodrásznumkasok szegedi szakszervezeti csoportja, amely eouig főleg a szakma tovább­fejlesztése során működött ered­ményesen, a centenáriumi év fényéhez a maga módján hozzá­járulni kíván. Az ünnepségek sorozatába helyi és nemzetközi frizuratómulalókat tervez, az utóbbinál az összes szomszédos államok szakmájának részvéte­lével. Az első helyi frizurabemula­tót ma tartják a szakszervezeti székházban délután 3 órai kez­dettel. A nyilvánosság előtt be­mutatják a legutóbbi budapesti nem ze l k özi fodrá szver sen yen győztes modellekéi. A bemuta­tónak még az a célja is, hogy a fodrász- és kozmetikái ipar vívmányaival ne csak a kivált­ságosokat, hanem a széles nép­rétegekel is megismertessék, ezért a csekély 1 iorintos tó­lépőjegyeket elsősorban az üze­mek .dolgozóinak és a kollégiu­moknak tartották fenn. A házfelügyelők szegedi szak­szervezeti csoportja foglalkozott a házfelügyelők részéről szám­talanszor hangoztatott panasz­szal, hogy az egyes házak lakói GYPSY City Jazz! FILHARMONIKUSOK BEETHOVEN-ESTJE MÍRCIUS 18. Vezényel: KLEMPCRER Jegyek a Délinagyarország kiadóhivatalában kaphatók A házfelügyelők szakszervezeti csoportja megállapította, hogy reggel 5-fí óra között is kell kapupénzt fizetni a reggel 5 ős G óra közötti kapunyitlatásért nem hajlandók fizetni. A házfelügyelők cso­portja megállapítja, hogy a ka­punyitás ideje a fennálló ren­delkezések szerint reggel 6 óra és eddig az időpontig házmes­ternek jár a megállapított ka­pupénz. j | Figyelmezteti a szakszervezet a házfelügyelőket, hogy uj mun­kakönyvet kelt váltaniok. Már­cius l-e óta csak uj munka­könyv vei rendelkezőket lehet e szakon elhelyezni. Azokat a munkaadókat és munkavállaló­kat, akik munkakönyv nélkül vesznek fel alkalmazottat vagy vállalnak állást, a törvény 600 forintig terjedhető pénzbünte­téssel sújtja. Budapest kedvence! minden este m fiúi c A FM lí i Záróra reggel 5 órakor! az alkatrész Idol, anyagot takarítanak meg, azonkívül használhatatlan ócs­kavasat drága öntvényként hasz­nosítanak. Egy ilyen röpke öt­let folytán lőhhszáz forinttal könnyítőnek a vállalat helyze­tén. Ak'kor, amikor minden* fil­lér, forint újjáépítésre kell. Az újítás azonban nem­csak személyhez, hanem cso­porthoz is fűződhetik. A gáz­gyárban két kazán van: mo­dernebb • és egy avultabb. Az állandóan üzemben Jevő első modernebb kazánt évenkint teljes tisztitásnak ketl alávetni. Addig, a súgónak érdekében, másik ka­zánon fejlesztenek. A másik ka­zán a tisztítotthoz képest napi egy vagon szénnel többet fo­gyaszt. A gázgyárban eddig a kazán tisztítás évente 12 bélig lartolt. Schwaijjz Mihály társ, a körülötte csoportosuló üzemi lakaLosok, fiitők, segéd­munkások az utolsó tisztitásnál újszerűen, gyorsabban szervei­lék meg a "kazántákarilást ét ugyanolyan jól elvégezték — C hét alatt. Eredmény 42 vag«» szén/megtakarítás akkor, amikor minden kiló szénre az országos energia ga zdá lkodá sban mérlie ­te Menüt szükség van. Ezeket tudva, igy lehelne szólni .a munkából hazatérő, Délmagyarországol olvasó két elvtárshoz: A termelés tokozá­sát elősegítő újításokhoz, ész­szerüsitésekhez nem keli külön izgyártás folyamatos- ( idő, külön iskola és külön ész. Még fiatalság sem. A gombamódlra szaporodó munkásföltalálÓK, munkásuji­tók, sőt még rohammunkások­nak is 'közös a műhelytitkuk. Magukénak érz'k és szeretik ezt az országol... elv­A vidéki kereskedelem erőteljes védelme a KISOSz-ban A KISOSz értekezletre hív­ta egybe a kamarai székhe­lyen levő KISOSz kerületeket, hogy ismertesse az adott hely­zetben a KISOSz célkitűzé­seit és irányítást kapjon a vi­déki kiskereskedők problé­máiról. Konmcnov Pál országgyű­lési képviselő, a KISOSz or­szágos elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az á cél­juk, hogy a vidéki kiskeres­kedelem kapja meg minden vonalon (áruellátás, közteher­viselés) a támogatást, nem­csak a vidéki kiskereskede­lem érdekében, hanem a vi­déki dolgozók érdekében is. Bozóky László ügyv. elnök beszámolt a kiskereskedői egység érdekében végzett mun­kálatokról, mig Szeged javas­latát Völgyi Vilmos terjesztet­te elő, amelyben kérle, hogy a vidéki főosztály olyan le­gyen, amelyet a vidéki kiske­reskedelem nehéz helyzete megkíván. A megjelent vidé­ki (Miskolc, Debrecen, Győr, Szombathely, Pécs) kiküldöt­tei és a KISÖSz központi ve­zetősége általánosságban leg­teljesebben támogatták a ja­vaslatot, egyes részletkérdé­sek módosítása után az érte­kezlet ezt elfogadj. Dán Tivadar, a KISOSz ügyv. elnöke a gyakorlati vi­déki problémák megvitatása ulán zárszavában Komnenov Pál elnök rámutatott arra, hogy a KISOSz helyes politi­kát követett akkor, amikor a munkáspártokra támaszko­dott, hiszen a kiskereskedők­nek semmi ellenérdekük nincs a dolgozókéval. Ez azonban nem jelenti azt - mondta az országos elnök —, hogy bár­milyen pártpolitikát kíván­nánk űzni, a KISOSz párto­kon felüli szerv, amely ma­gába akarja foglalni az ösz­szes kiskereskedőket, liogy ez­által egy még harcosabb szer­vezetté váljék. Szerdán: Hét hold] madonnája Belvárosi Mozi; Motorversenyzők ügyeimébe! A Szegedi Vasutas »Tisza? Mo­toros Sportegyesület felhívja a versenyzőit, nogy március 7-én, vasárnap reggel 9 órakor 'gyüle­kezés a makói bemutató ver­senyre a Tisza Lajos-körut 79. szám alatti klubhelyiség előtt. IÍILIINDÖ BÚTOR KIALlíTáS VÁSÁR ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA niiftnaiinA a- SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÍRSfll DUGONICS-TER 11. SZEGED.TELEFON12I.

Next