Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

PÉNTEK, 1954. JANUÁR 2t. 3 DtLMflGYRRORSZAG Kispéter István sztahánovista ifjumunkás kezdeményezése A z igazgatói szobából szavak t — Kilenc senhét százalékos anyag­^ foszlányai hallatszanak csak kihasználással dolgoztam eddig — az elölte lévő folyosóra. Az Ujsze- ' folytatja tovább. — Ezután 98 szá• gedi Ládagyár vezetői beszélget nek. — Nem nagyon dicsekedhetünk az eredményeinkkel — hallatszik Vincze Antal igazgató elvtárs hangja. — Eddig tervünknek csak 75.6 százalékát teljesítettük. Per­sze az időjárás is közrejátszott... — Azért nem maradunk szégyen• ben — szólal meg nyugodt hangon a párttitkár. — A dolgozók nem hagyják, hogy csorba essen az üzem hírnevén... így gömbölyödik tovább a be­széd fonala a műszaki feltételekről, a dolgozók versengéséről, készülő­déséről, az élretőrő munkásokról. Tanakodnak, hol mit lehet csinál­ni, amivel a terv hátralékot bepó­tolják a harmadik kongresszusra... Jfrélyes kopogtatás zavarja meg a vezetőket. Vincze elvtárs hangos „tessék"-je hallatszik, s egy magas fiatalember jelenik meg az ajtóban: Kispéter István a szé­lezöbrigád vezetője, ifjúmunkás, kétjelvénycs sztahánovista. Kissé izgatottnak látszik. Egyenesen az igazgató asztaláig jön előre, ott egy pillanatig megáll szótlanul. Mintha azon gondolkodna, hogyan is kezdje, amit mondani akar. De nem. Határozott szavaiból az csen­dül ki, hogy már előre alaposan meggondolt mindent. — Azért jöttem, mert elsőnek akarok felajánlást tenni a harma­dik pártkongresszus tiszteletére ... A jelenlévők elismerő szavak­kai és örömmel üdvözlik a kezdeményezőt. zaléknak kell lennie, úgy számol­tam. Meg aztán vállalom, hogy 99 százalékos lesz munkám minősége. — Ez helyes — mondja Vincze elvtárs — a minőség nagyon fon­tos, de a mennyiségi termeléssel elmaradt a Ládagyár, ezt minden­képpen pótolnunk kell. — Hallgassanak csak végig — szól Kispéter István. — Nálunk, a szélezö műhelyben öt brigád van, mind fiatalok. Jól tudják, én ta­nítottam őket. Egyébként most Neukunft Andrást akarom jó szak­munkássá nevelni — jegyzi meg. — Szépen halad már. de azért még szüksége van irányító kézre. Persze a szélezö műhely többi ifjú­munkásáról sem feledkezem meg. Na most úgy gondoltam, verseny­re hívom őket, minőségi és takaré­kossági versenyre az üzem többi brigádjával együtt. — Nem lesz ez sokT — Fiatalok vagyunk, erősek — hangzik a bizakodó felelet. A belépő DISZ-titkdr már csak éppen Hercfeld Mihály műszaki vezető szavait hallja. — Segítünk ebben a versenyben is... A történtekről a DISZ-titkár hamar tájékozódik és nem telik bele egy óra, az vzem bejára­tánál hatalmas betűk hirdetik Kis­péter István kezdeményezd elhatá­rozását. R. J. Lenin tanításai mozgósítsanak bennünket az előttünk álló feladatok megoldására Gyászünnepség a Városi Tanácsháza nagytermében A Dózsa tsz-ben is Jó gazda módfára kószülnek a tavaszi munkákra A szegedi Dózsa termelőszövet­kezet 307 holdnyi földjét ötvenkét család műveli. A kilencven holdon már kelőben az őszibúza. A 27 holdnyi ősziárpában a rossz időjá­rás kárt okozott, de tavasszal — ha szükség lesz — még vetnek ta­vasziárpát is. Az MDP III. Kongreszusa tiszteletére a Dózsa tsz-ben is az az elhatározás: jól felkészül­nek a tavaszi munkákra, s be­csülettel elvégzik a mezőgazda­sági határozat szellemében a soronlévö feladatokat. Biztosítják az őszi kalászosok fej­trágyázásához a pétisót, s ezzel is elősegítik a növény fejlődését, — a több termést. A kilenc szekér, igáskocsi kijavítását végzik. Az ezermester Kollár György és segí­tője, Gémes Pál, reggeltől estig javítgatja, hogy tavasszal ezzel se legyen gondjuk. Sorra-rendre ja­vítják a vetőgépeket. Már most gondolnak arra, hogy vásárolnak két magtakarót és három láncbo­ronát. A tagság egy része most nádat vág. A nádból a kertészet részére melegágyi takarókat készítenek az asszonyok. Csonka Mihályné, Ro­csó Lajosné is fonja a melegágyi takarót. A nádvágásnál ott szor­goskodik Nagy Lajos, Katona An­tal, Börcsök József, Paré András is. Hordják a földre az istállótrá­gyát — fokozzák így is a föld ter­mőerejét. A szövetkezet közgyűlésén — úgy. ahogyan jó gazdáknak kell — megbeszélték már a tavaszi ve­téstervet ls. Kukoricát 26 holdon vetnek — négyzetesen. Ezt a munkát április 20-ig elvégzik. Nyolc hold zab is lesz. s ennek vetésével március 15-ig elkészülnek. A cukorrépa szerződéses termelése is jól jöve­delmez. Termelnek hát négy hol­don cukorrépát, vetésével március 31-ig készen lesznek. Két holdon kendert termelnek, s vetését ápri­lis 20-ig befejezik. Március 30-ig négy holdra elvetik a takarmány­répát. Az elmúlt évben ls szépen jöve­delmezett a szövetkezetiek öntö­zött kertészete. Ezévben az öntö­zött kertészet területe tfz hold lesz. A kertészetben a korai saláta a melegágyban már kikelt. Katona Antal, a kertészeti munkacsapat vezetője úgy tervezi, hogy jelentős mennyiségű korai zöldségfélét visz­nek majd a piacra. A szövetkeze­tiek szőlőse, gyümölcsöse 15 holdat tesz ki. Nagy gondot fordítanak'rá, s a koronaritkítással készen van­nak. s megkezdik a permetezést. Okosan akarják kihasználni a tíz hold legelőt is. A termelőszövetkezet tagjai: Bör­csök József, Nagy Lajos és többen mások, már régebben javasolták: •"Létesítsünk rizstelepet, mert a rizstermelés nagyon kifizető. A rizstelep létrehozását is nagyon se­gíti az állam, jóformán semmibe sem kerül nekünk". A rizstelep létesítése ma már nem terv, hanem a szövetkezeti közgyűlés határozata. Tíz holdon létesítenek rizstelepet, s amikor az Idő engedi, nyomban megkezdik a rizsgátak, árkok léte­sítését. Két holdon halastavat ] is létrehoznak. Az új halastó vizében már lubickolnak is a halak. A ha­lastó is szép pénzt jelent majd a szövetkezetieknek. A szövetkezet tagjai az állatte­nyésztés hozama emelésére is ügyelnek. A 32 darab szarvasmar­ha közül hét darab gyengén tejélő tehenet kiselejteznek, s helyettük bőtejelőket állítanak be. Emelni akarják a tejhozamot, a jobb ta­karmányozással, gondozással is. A szövetkezetiek közgyűlése már létrehozta a növénytermesztő bri­gádot, s ezen belül a négy munka­csapatot. A kertészetben is alakí­tottak két munkacsapatot. A tsz munkában élenjáró tag­jai egyenesen követelték a köz­gyűlésen a területek egyénekre való felosztását is. Kopasz János, Gémes Ferenc is például azt mondotta: *Fel kell osz­tani a területet egyénekre, mert így mindenki felel munkájáért. De job­ban érvényesülhet így a szaktudás is". A közgyűlés határozatot hozott a területek egyénekre való felosz­tására ls. A Dózsa tsz-ben is jól felkészül­nek, hogy időben végezzék el a ha­marosan sorrakerülő tavaszi mun­kákat. Csajkovszkij Gyászindulója hang­jainak elhangzása után nyitotta meg Dénes Leó elvtárs a Vlagyimir Iljics Lenin halálának 30. évfordulója al­kalmával rendezett gyászünnepsé­get, melyet tegnap délután a Ta­nácsháza közgyűlési termében tar­tottak meg. Dénes Leó elvtárs üd­vözlő szavai után Zombori János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszédet. — Harminc éve távozott el Vla­gyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapítója, a szovjet szocialista állam megterem­tője, a proletariátus nagy vezére, a zseniális marxista tudós — kezdte ünnepi megemlékező beszédét Zom­bori elvtárs. — Vlagyimir Iljics Lenin alapította meg Oroszország­ban az újtípusú, forradalmi mar­xista pártot s szervezte a párt so­raiba a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb harcosait. Lenin egész életét maradékta­lanul a munkások és a parasz­tok felszabadításának szentelte, a töke nyomása, a kapitalisták é3 a földesurak hatalma alól. Tevékenysége összeolvadt a nagy és hősies Bolsevik Párt tevékeny­ségével, melynek ő volt a megala­pítója. Lenin mélyen hitt a prole­tariátus teremtő erejében, s arra tanította a pártot, hogy mindig tartson élő, eleven kapcsolatot a munkásosztállyal, a dolgozó töme­gekkel, mert ez a párt erejének legfőbb forrása. Beszéde további részében arról beszélt Zombori elvtárs, hogy . az osztályharcokban, a háborúk és a forradalmi megrázkódtatások kor­szakában Lenin mindig a néptöme­gek élén haladt. Az ő vezetése alatt aratott győzelmet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Lenin nemcsak az orosz proleta­riátusnál; volt vezére. Vezére volt az európai munkásoknak, a gyar­mati Keletnek, a földkerekség va­lamennyi dolgozójának. Lenin azt tanította, hogy a párt harca nem vezethet si­kerre a tömegek aktív segít­sége nélkül, s hogy ugyanakkor a nép harca sem lehet sikeres, ha nincs olyan párt, amely a tömegek forradalmi harcának élére áll, amely győze­lemre tudja azt vezetni; Lenin neve az új világ szimbólu­mává vált minden nép számára — folytatta beszédét Zombori elvtárs. — Lenin újtípusú vezető, egyszerű és szerény volt, akit ezernyi szálak fűztek a tömegekhez. Lenin fel volt fegyverezve az emberi tudás és kultúra minden kincsével és tö­kéletes ura volt a proletariátus fegyverének, a forradalmi marxiz­musnak. Nincsen a tudásnak és a gya­korlatnak a munkásosztály fel­szabadító harcával összefüggő olyan területe, melyet Lenin ne gazdagított volna nagyszerű eszmékkel. Ezután arról beszélt Zombori elv­társ, hogy Lenin tanítása világítja meg a dolgozók szabadságharcának útját a kapitalista és az elnyomott gyarmati országokban. Elmondotta, hogy a leninizmus ott él és győze­delmeskedik a népi demokratikus országokban, melyek sikeresen épí­tik a szocializmust, közöttük a mi hazánk is. Elmondotta, hogy Le­nin vezetésével zúzta szét a Vörös Hadsereg a fehérgárdista és inter­venciós csapatokat a polgárháború éveiben és Lenin alapította meg a forradalom győzelme után a ha­talmas szovjet államot. Lenin taní­tása nyomán hozták létre a Szov­jetunióban a világ leghatalmasabb iparát és legerősebb mezőgazdasá­gát, mely ma a szocializmus gaz­dasági alaptörvényének megfele­lően az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégítésének az eszköze. Beszédének ebben a részében Zombori elvtárs elmon­dotta, hogy Lenin életművét leg­nagyobb tanítványa és nagy utóda, a leninizmus legkövetkezetesebb harcosa, Sztálin elvtárs folytatta tovább és fejlesztve a marxizmust, leninizmust diadalra vezette a szo­cializmus egy országban való fel­építéséről szóló lenini tanítást. Le­nin alkotása a szocialista Szovjet­unió legyőzhetetlen nagyhatalom­má vált, hatalmas erővé, amely a szabad, a kizsákmányolástól mentes, boldog életet jelképezi a kapitalista és gyarmati elnyo­másban sínylődök előtt és legyőzhetetlen akadályt jelent, a háborús gyujtogatóknak. A megemlékező beszéd további részében elmondotta Zombori elv­társ, hogy mi, szegedi dolgozók, az egész ország dolgozó népével együtt pártunk vezetésével szintén a le­nini úton haladunk, Lenin tanítá­sait követjük. A párt és a minisz­tertanács legutóbbi határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről a le­nini tanításon alapul és a lenini ta­nítások szellemében járunk el, amikor a mezőgazdaság nagyará­nyú fejlesztésével egyidejűleg nem mondunk le iparunk további növe­léséről, gyarapításáról som. Meg­emlékezett a beszéd arról is. hogy Vlagyimir Iljics Lenin életében együtt érzett a szabadságáért har­coló magyar néppel, amikor 1919­ben a magyar munkásokhoz kül­dött üdvözletében lelkesítette né­pünket és a magyar kommunistá­kat. Beszélt Zombori János elvtárs Leninről, mint fáradhatatlan béke­harcosról is, aki a békéről szóló dekrétum elké­szítésével az első világháború végén, a forradalom győzelme után az egész dolgozó emberi­ség akaratát öntötte szavakba. A hatalmas békemozgalomban, amely ma az egész világot átfogja, a lenini eszmék jutnak kifejezésre, amikor száz- és százmilliók erejü­ket nem kímélve harcolnak a bé­kéért. Befejező szavaiban Zombori elv­társ elmondotta, hogy a Szovjet­unió ma is, mint születésének első pillanatában, a lenini eszmék alap­ján következetesen küzd a tartós béke megvalósításáért, melyet bi­zonyítanak Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén elmondott szavai is, melyekben leszögezte, hogy nincs olyan vitás kérdés, vagy meg­oldhatatlan probléma, melyet ne le­hetne az érdekelt országok közötti tárgyalás útján rendezni. Zombori elvtárs beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: — Harmic évvel Lenin elvtárs halála után az egész világon min­den azt bizonyítja, hogy Lenin eszméi mindenütt győzedelmesked­ni fognak. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok példája meggyőzi a föld minden be­csületes emberét a lenini, sztálini eszmék igazságáról. Tanulmányozzuk a marx' leninizmus tanításait, hogy 1. y ­sen tudjuk azt a gyakorlatban al­kalmazni, politikánk sikeres végre­hajtásához, mely a dolgozó nép jólétének felemelkedését, n szo­cializmus építésének ügyét viszi előre. Lenin tettei és művel moz­gósítsanak bennünket s szocializ­mus építése során előttünk ál'ó feladatok megoldására, a dolgozók jólétének emelésére és a béke h;.r­cos megvédésére. Az ünnepi beszéd elhangzása után rövid műsor keretében Bánki Judit a szegedi Nemzeti Színház tagja Majakovszkij: A nárt című versét szavalta el. majd a Városi Tanács énekkara Kertész Béla kar­nagy vezetésével Alexandrov: Lo­bogj lenini zászló és Lenini dal című kórusművét adta elő. Dénes I,eó elvtárs zárószavai után az In­ternacionálé hargiai mellett ért véget az emlékünnepély. A francia kormány a négyhatalmi értekezletre „szabad kezet*4 biztosított Bldault-nak Párizs (MTI). A francia kormány René Coty köztársasági elnök el­nöklésével minisztertanácsot tar­tott, amely a hétfőn kezdődő négy­hatalmi értekezlet kérdésével fog­lalkozott, A tanácskozás után elterjedt hí­reik szerint a kormány „szabad ke- jót a négyhatalmi set" biztosított Bidaultnak a kül- nydrőL ügyminiszteri értekezleten elfogla­landó álláspontját illetően, miután ezt maga Bidault kérte. Bidault tá­vollétében Laniel miniszterelnök vezeti majd Ideiglenesen a külügy­minisztérinm ügyeit, a külügymi­niszter piedig naponta tájékoztatja ' t esrmé­Verseny az iskolában Érdeklődéssel olvastam a „Dél­magyország" január 6-i számában az iskolai versenyek kérdéséről tartott ankét beszámolóját. Ez a kérdés valóban a pedagógusokat érdeklő és sokat vitatott kérdés. Tizenötödik éve működöm, mint pedagógus és ebből négy évet diák­otthon vezetésével töltöttem. A diákotthonban különösen sokat fog­lalkoztunk a tanulók közötti ver­seny problémáival. Az iskolai verseny problémája olyan kérdés, amelyre nem lehet merev igennel, de határozott nem­mel sem felelni. Volt idő, amikor a kollégiumokban és iskolákban mindenáron és minden területen szervezték a versenyt, újabban pe­dig olyan véleményt is hallottam, hogy mindenféle iskolai versenyt le kell állítani. Szerintem amennyire ártalmas a verse­nyek halmozása és erőltetése, éppenannyira helytelen lenne a tanulóifjúságban rejtőző egész­séges versenyszellemet kiakná­zatlanul hagyni. A jó iskolai verseny segíti a ne­velő munkáját és az a jó verseny, amely segíti a nevelő munkáját. Mikor segíti a verseny a nevelő munkáját? Ha a verseny következ­tében a tanulók jobban tanulnak, fegyelmezettebben viselkednek (amelynek következménye külön­ben a jobb tanulásban feltétlenül megmutatkozik). Ehhez tapasztala­tom szerint a versenynek elsősor­ban érdekesnek kell lennie. Újsze­rű értékelési módokkal, az ered­mények ötletes ábrázolásával és főként azzal, hogy a nevelő maga is érdeklődik a verseny iránt és komolyan veszi azt. Áttekinthetőnek, könnyen érté­kelhetőnek kell lennie, hogy a ta­nulók maguk is bármikor meg tud­ják állapítani a verseny állását. Nem szabad a versenynek sok te­rületet egyszerre felölelni (tanul­mányi, fegyelmi, tisztaság, mu­lasztás stb.). Rövidlejáratúnak kell lennie. Ezért jók a versenydolgőzatok, amelyek azonnal, de pár napon be­lül értékelhetők. Többféle és rövid ideig tartó versennyel elérhetjük, hogy a gyengébb tanulóknak is van esélyük szerepelni a verseny­ben, ha az egyik versenyszakaszban úgy állapítjuk meg a feltételeket, hogy az például a gyengébb tanulóknak legyen előnyös. Minden versenynek alapfeltétele legyen, hogy a tanulók becsülete­sen küzdjék végig. Nálunk például közismert az a jelszó: „Ne úgy légy első, hogy másokat hátraszorítasz!" A verseny értékelésénél mindig te­kintetbe szoktuk venni, hogy mit tett az illető tanuló a verseny si­keréért, Nem tartom hibának, sőt jónak találom, ha az iskolai verseny hasonlít az üzemi versenyekhez. Ez még szemléletesebbé teszi azt a tényt, hogy a tanulók iskolai mun­kája számukra — és az ország szá­mára — éppoly fontos, mint az üzemek munkája. Diákotthonunk­ban például az elmúlt tanévben jól bevált a „tanulmányi tervek" készítése és a tervteljesítés száza­lékokban való értékelése. Állítom, hogy a tanulmányi tervek és az azokkal való állandó foglalkozás nem kis mértékben játszott közre abban, hogy a megye 14 diákottho­na között a negyedik helyet foglal­tuk el; " * Bőti László, diákotthon-vezető Vegyipari Technikum Jóváhagyták az OSZSZSZK-ban a nemzetiségi tanács választásaira alakult választási bizottság összetételét Moszkva (TASZSZ) Az OSZSZ­SZK Legfelső Tanácsának Elnök­sége jóváhagyta az OSZSZSZK­nak a nemzetiségi tanács — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második kamarája — választásaira alakult választási bizottság össze­tételét. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választá­sait március I4-én tartják me^. Az OSZSZSZK választási bizott­ságának elnöke Leonyid Szolovjov, a Szovjetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsának titkára, elnökhe­lyettese Alekszej Rapohin, a lenini Komszomol moszkvai bizottságának titkára, titkár Jakov Sztorozsev^ a Művészeti Dolgozók Szakszerveze­tének egyik vezetője. A Nemzetiségi Tanács választá­saival kapcsolatban minden szö­vetséges és autonom köztársaság­ban, autonóm területen és nemze­tiségi körzetben választási bizott­ságok alakulnak. Ezeknek a bizott­ságoknak az a feladata, hogy a Nemzetiségi Tanács választá­sai folyamán figyelemmel kí­sérjék a -"Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés­folyamatos végrehajtását.

Next