Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

A MAI SZAMUNKBÓL: NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE (4-es oldal) ÜNNEPSÉGE A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN A VAROS FELSZABADULÁSINAK 10. ÉVFORDULÓJÁN (5-ös oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD, 1054 OKTOBER 12 ARA: 50 FILLÉR CSOU EN-LAJ TAJVAN ELLEN INTÉZETT FEGYVERES AGRESSZIÓVAL VÁDOLJA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT (6-os oldal) II legszélesebb nemzeti összefogás legyében ünnepelte Szeged dolgozó népe a város felszabadulásának 10. évfordulóját Szeged lakói sorozatos ünnepségeken emlékez­tek meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt, 1944. októ­ber 11-én szabadították fel a várost a hős Szovjet hadsereg csapatai. Az ünnepségek során vasárnap délelőtt a Klauzál téren ünnepi nagygyűlésen ala­kították meg a Hazafias Népfront helyi bizottsá­gát. A nagygyűlés színhelyére sokezres tömegek­ben vonultak fel a város üzemeinek, hivatalainak, intézményeinek dolgozói, az egyetemek, iskolák tanulóifjúsága, a dolgozó parasztság képviselői. Az ünnepi gyűlés részvevői lelkes tapssal kö­szöntötték a nagygyűlés előadóját, Farkas Mihály elvtársat, az MDP Politikai Bizottsági tagját, a Központi Vezetőség titkárát. Az elnökségben fog­laltak helyet Vas Zoltán ós Benkc Valéria, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tag­jai, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Németh Károly, az MDP Csongrád Megyei Bizottságáruik első titkára, Ladányi Benedek, a Szeged Városi PB. első tit­kára, Dénes Leó, a Városi Tanács elnöke. Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-dijas író, Obermayer Ernő Kossuth-díjas, a szegedi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatója, Korom Erzsébet, a Szegedi Kenderfonógyár ifjúmunkása, Zombori Zoltán, a Szegedi Textilművek sztahanovista fonódavezetője, Molnár Antal belvárosi kerületi esperes-plébános, Czírok Illés mintagazda. Pavlov Uros kisiparos és a város több más kiváló dolgozója. A Himnusz elhangzása után Buza László aka­démikus nyitotta meg a nagygyűlést. Rámutatott arra, hogy Szeged népe, amelyet Kossuth Lajos a nemzet büszkeségének nevezett, a lelkesedéstől fűtve állt a haza szolgálatára, Kossuth zászlaja alá. Most is példamutatóan ki akarjj venni részét a nemzeti összefogásban, azoknak a feladatoknak a megoldásában, afnelyek a magyar népet még erő­sebbé, életét még boldogabbá teszik. Ezután Farkas Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára mondotta el ünnepi beszédét. A Hazafias Népfront: új erő, lendület forrása Faikas M.hály elvtárs ünnepi beszéde SZEGED VAROS DOLGOZÓ NÉPE! HONPOLGÁROK! ELVTÁRSAK! Mindenekelőtt engedjék meg ne­kem, hogy népünk nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szere­tettel köszöntsem Önöket Szeged városa és lakossága felszabadulásá­nak 10. évfordulója alkalmából. Hazánk és népünk szabadságá­nak függetlenségének 10. évébe lé­patt. Egy nemzet történetében a szabadság egy évtizede csak. a sza­badság hajnalát jelenti, és mégis e rövid tíz esztendő alatt nemzetünk alkotóereje, szorgalma és tudása nagy pártunk és kormányunk veze­tése alatt népünk évszázadokon át érzett fájdalmait, keserveit és ba­jait szüntette meg. Emlékezzenek csak vissza az urak Magyarországának szomorú, keservekkel teli időszakára! Em­lékezzenek csak vissza arra, hogy hogyan élt akkor a munkás, a dol­gozó paraszt és az értelmiség! Saját hazájában, melynek földjét annyiszor öntözte vérével, az urak szolgája volt a nép! Amit évszáza­dokon át a magyar nép szellemi és fizikai ereje alkotott, nem a nép, hanem a földbirtokosok, banká­rok, gyárosok tulajdonát képezte. Gazdag és szép hazánkban szolga­sorsra, koldusbotra jutott népünk! Ezeréves történetünk során nem egyszer egyenesítette ki a magyar nincstelen paraszt a kaszát és nem egyszer nyúlt fegyverhez a magyar munkás, hogy ne szolga, hanem gazda legyen saját hazájában a magyar nép! Dicső szabadságharco­kat vívott nemzetünk Dózsa, Hu­nyadi, Rákóczi, Zrínyi, Kossuth ve­zetése alatt és 1919-ben a magyar kommunistákkal az élen, hogy fel­szökjön a magyar égre is a szabad­ság napja! Hősként harcolt népünk mind­annyiszor szabadságáért és mégis elbuktak ezek a dicső küzdelmek, mert népünk összereje nem forrott egybe a nép ellenségei elleni harc­ban és nem utolsósorban azért, mert barát nélkül, egyedül vívtuk szabadságharcunkat. A magyar sza­badságharcoknak voltak barátai: a szomszédos országok népei, de ezek szintén elnyomatásban éltek és ezért nem tudtak segíteni! Elbu­kott szabadságharcaink után az idegen zsoldban álló magyar urak sortüzekkel, börtönökkel, bitófával akarták kiölni népünk szívéből a szabadságharc dicső hagyományait, azt az érzést és akaratot, hogy újra megkísérelje lerázni magáról az úri bilincseket. Történelmünk gazdag tanulsá­gokat nyújt arra, hogy nemze­tünk legnagyobb, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás élén küzdő vezetői mindig » szomszéd népekben, cs köztük a leghata'masabban, az orosz népben kerestek har­cukhoz támaszt és segítséget. . Már Mátyás király egyengette a törökök elleni együttműködés útját Oroszország egyesítőjével, III. Ivánnal. A Habsburg-német elnyo­más ellen küzdő Rákóczi Ferenc hasztalanul próbált segítséget kap­ni Nyugattól, a francia királytól, és akkor 1707-ben szövetségre lépett az orosz birodalommal. 1711-ben mondotta Rákóczi azokat a látnokí szavakat, hogy *csak egyedül az Moszkva segítségére kell elménket vetnünk*. Népünk legjobbjait, mint Kossuthot, Frankéi Leót, Adyt, nem tévesztette meg az orosz cá­rizmus reakciós,' minden haladást könyörtelenül eltipró szerepe. Kos­suth mondotta: »az orosz önkény­uralom egy dolog, az orosz nemzet egy-másik dolog. Amaz tünedezik, el fog tűnni, emez marad". Ady lángoló szavakban üdvözölte az orosz önkényuralom bukásának kez­detét és az orosz nép felébredését. Az orosz forradalomban intő példát látott a mi népünk számára is. Azt írta *Földindulás« c. cikkében: *Csak a nép tud forradalmat csi­nálni. S megváltás csak a néptől jöhet. Épülhetünk mi is az orosz példán. Elkorhadt, tehetetlen tár­sadalmakat csak a nép menthet meg. A rettenetes, a győzhetetlen, a feltarthatatlan nép!* A népnek ez a nemzetmentő szerepe hazánkban is a felszabadu­lás után bontakozott ki teljes egé­szében. A történelem azt tanítja, hogy a reakciós nemzetárulók a Rákóczi szabadságharcot hátbatémadó Ká­rolyiaktól kezdve egészen Horthyig és Szálasiig, akik nyugati, főleg német hódítók kiszolgálói voltak, csak nemzeti katasztrófát és a füg­getlenség teljes elvesztését készí­tették elő. A nyugati "szövetsége­sek* pedig mindig előbbrevalónak tartották önző érdekeiket és a leg­válságosabb pillanatokban rútul cserbenhagyták hazánkat. Nemzetünk újkori történetének legszomorúbb fejezete vette kezde­tét akkor, amikor Hitler parancsá­ra a magyar urak a Szovjetunió el­leni nemzetpusztító háborúba taszí­tották hazánkat. A német fasiszták zsoldjába szegődött magyar urak áruba bocsátották a magyar hazát s távol a magyar földtől német ér­dekekért ontotta vérét a magyar nép. Mialatt a második világhábo­rú csataterein idegen ügyért tízez­rével pusztultak el a magyar kato­nák. itthon a nyilas hordák segít­ségével a német fasiszták megszáll­tak szeretett hazánkat és lábbal ti­porták a magyar nemzeti függet­lenséget. Magyarország újra el­vesztette nemzeti szabadságát és a német urak gyarmatává vélt! A né­met fasiszták kifosztották hazán­kat, óriási értékű élelmiszert, ipari felszerelést, drága gépeket, ma­gyar műkincseket, összesen 17 mil­liárd aranypengő értékben hurcol­tak ki az országból. Hadszíntérré változtatták a békés magyar falva­kat és városokat. A háborúokozta károk túlhaladják a 80 milliárd fo­rintot. Elpusztult a nemzeti va­gyon 45 százaléka, a gyáripar 50 százaléka, a mezőgazdasági felsze­relések 21.5 százaléka. Magyaror­szág háborús vesztesége emberben 420.000 halott és vagy 200.000 sebe sült! Szeged városát is kifosztották a német fasiszták és a nyilas hor­dák! Ezer sebből vérzett az ország! Népünk elszegényedett, ler rongyolódott! Feldúlt ország-; ban, nélkülözésektől és éhség­től gyötörve, rabságban clt né­pünk! A tatárjárás óta nem zúdult any­nyi baj és fájdalom hazánkra, sze­retett népünkre, mint a német fa­siszta megszállás és a nyilas rém­uralom tragikus időszakában. A felszabadító szovjet hősök emléke — örökké él Szerencsére nemzetünk életének e tragikus időszaka nem tartott so­ká, mert a dicsőségesen előrenyo­muló szovjet hadsereg gyors ütem­ben közeledett hazánk határaihoz, s magyar földre lépve meg­kezdte hazánk és évszázadokon át elnyomott népünk felszaba­dítását! A dicső Szovjet Hadse­reg győzelmeivel egyidejűleg győzedelmeskedett és újjá­éledt a magyar szabadság és visszanyerte népünk elvesztett függetlenségét, nemzeti önálló; ságát! 1944. október 11-én Szeged is sza­bad lett! Megszűnt a német fasisz­ta és nyilas rémuralom, Szeged vá­rosában és a dicső Szovjet Hadse­reg bevonulásával új, szabad élet vette kezdetét e régi magyar vá­ros falai között. (Taps.) E nagy ünnepen — Szeged város felszabadulásénak 10. évfordulóján emlékezzünk meg. Elvtársak, a nagy szovjet nép azon hős fiairól, akik Szeged felszabadításéért folyó dicső csatákban vérüket ontották és életüket vesztették! A Szovjet nép hősei a magyar nép hősei is. Ne -H.jBhPlfin_R|S'Á felvétele. Fény, Sjő/j vüket vérükkel és életük elveszítésével örök időkre bevésték a magyar nép törté­nelmébe. Emléküket nemcsak Szeged dol­gozó népe — de az egész magyar nép örök időkön át a hála és a mélységes tiszte­let érzésével fogja őrizni! Évszázadokra év­századok következhet­nek, de a szovjet ncp és hős hadseregének dicső tette: a magyar nép és szeretetft ha­zánk felszabadítása kiolthatatlanul élni fog népünk szivében. A szovjet nép ha­zánk és népünk fel­szabadításával olyan nagyot és maradan­dót alkotott, melynek jelentőségét az idő csak öregbítheti, de soha nem csökkentheti!! (Lelkes taps.) Ez a dicső tett, hazánk felszaba­dítása, a magyar és a szovjet nép közötti mélységes barátságnak, Szovjetunió iránti szeretetünknek és hálánknak kiapadhatatlan forrá­sa és aranyalapja. A felszabadító Szovjetunióban népünk minden harcában önzetlen nagy barátra, hü szövetségesre és készséges segítőre talált. A nagy orosz néphez fűződő eltéphetetlen baráti viszonyban válóravált nemzetünk hű fiainak évszázados törekvése, megtestesült az a szövetség, amelyet hasztalanul igyekeztek tartósan kiépíteni nem­zeti nagyjaink. Mátyás király, Rá­kóczi és a többiek. Ennek a baráti szövetségnek mindig útját állták a nemzetáruló uralkodó körök, a Habsburgok és a Horthyak. És ez a szövetség, amelynek sok évszáza­dos hagyománya van népünkben, csak ezeknek a reakciós, nemzet­ellenes erőknek az elsöprésével ölt­hetett testet. Tisztelt nagygyűléa! Honpolgá­rok! Elvtársak! A felszabadulás után Szeged vá­rosa és dolgozó népe gyorsan ma­gáratalált és nagy lendülettel, aka­raterővel kapcsolódott be abba a hatalmas építőmunkába, amely a magyar újjászületés biztosítását tűzte ki célul. A magyar újjászületésért folyó történelmi jelentőségű küzdelem­ben Szeged dolgozó népe élepjáró szerepet játszott. Röviddel a fel­szabadulás után Szeged városában kezdte meg legális működését a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának egy ré^ze. Az űri Magyarország hatalmasai 25 éven át föld a]á kényszerítették a Kom­munista Pártot. Az a könyörtelen üldözés, amelynek nagy pártunk 25 év alatt ki volt téve, nem törte meg, — ellenkezőleg csak meged­zette, megacélozta pártunkat. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága röviddel Sze­ged felszabadulása után világos nemzet- és országmentó program­mal lépett a magyar nép elé. Amikor még az üszkös romok láttán sokan csüggedve, tanácsta­lanul és kétkedve tekintettek a jö­vő elé, felharsant a Magyar Kom­munista Párt biztató, erőt és hitet sugárzó szava: »Ne csüggedjetek, lesz ma^^ar újjá­születés, hazánk szebb, népünk sza­badabb és boldogabb lesz, tlünt vala­ha; lássunk munkához, teremtsük meg nemzetünk egységét, építsük fel a szabad, demokratikus Ma­gyarországot!* Egész népünk felfigyelt pártunk hívó szavára. A csüggedés lassan megszűnt, s megindult a romok el­takarítása. Mind erőteljesebben bontakozott ki népünk alkotóereje, (Folytatás a második oldalon) 0fLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom