Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
A MAI SZAMUNKBÓL: NÉPGAZDASÁGUNK HELYZETE ÉS FELADATAI A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE (4-es oldal) ÜNNEPSÉGE A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN A VAROS FELSZABADULÁSINAK 10. ÉVFORDULÓJÁN (5-ös oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD, 1054 OKTOBER 12 ARA: 50 FILLÉR CSOU EN-LAJ TAJVAN ELLEN INTÉZETT FEGYVERES AGRESSZIÓVAL VÁDOLJA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT (6-os oldal) II legszélesebb nemzeti összefogás legyében ünnepelte Szeged dolgozó népe a város felszabadulásának 10. évfordulóját Szeged lakói sorozatos ünnepségeken emlékeztek meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt, 1944. október 11-én szabadították fel a várost a hős Szovjet hadsereg csapatai. Az ünnepségek során vasárnap délelőtt a Klauzál téren ünnepi nagygyűlésen alakították meg a Hazafias Népfront helyi bizottságát. A nagygyűlés színhelyére sokezres tömegekben vonultak fel a város üzemeinek, hivatalainak, intézményeinek dolgozói, az egyetemek, iskolák tanulóifjúsága, a dolgozó parasztság képviselői. Az ünnepi gyűlés részvevői lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés előadóját, Farkas Mihály elvtársat, az MDP Politikai Bizottsági tagját, a Központi Vezetőség titkárát. Az elnökségben foglaltak helyet Vas Zoltán ós Benkc Valéria, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Károly, az MDP Csongrád Megyei Bizottságáruik első titkára, Ladányi Benedek, a Szeged Városi PB. első titkára, Dénes Leó, a Városi Tanács elnöke. Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-dijas író, Obermayer Ernő Kossuth-díjas, a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, Korom Erzsébet, a Szegedi Kenderfonógyár ifjúmunkása, Zombori Zoltán, a Szegedi Textilművek sztahanovista fonódavezetője, Molnár Antal belvárosi kerületi esperes-plébános, Czírok Illés mintagazda. Pavlov Uros kisiparos és a város több más kiváló dolgozója. A Himnusz elhangzása után Buza László akadémikus nyitotta meg a nagygyűlést. Rámutatott arra, hogy Szeged népe, amelyet Kossuth Lajos a nemzet büszkeségének nevezett, a lelkesedéstől fűtve állt a haza szolgálatára, Kossuth zászlaja alá. Most is példamutatóan ki akarjj venni részét a nemzeti összefogásban, azoknak a feladatoknak a megoldásában, afnelyek a magyar népet még erősebbé, életét még boldogabbá teszik. Ezután Farkas Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára mondotta el ünnepi beszédét. A Hazafias Népfront: új erő, lendület forrása Faikas M.hály elvtárs ünnepi beszéde SZEGED VAROS DOLGOZÓ NÉPE! HONPOLGÁROK! ELVTÁRSAK! Mindenekelőtt engedjék meg nekem, hogy népünk nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szeretettel köszöntsem Önöket Szeged városa és lakossága felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából. Hazánk és népünk szabadságának függetlenségének 10. évébe lépatt. Egy nemzet történetében a szabadság egy évtizede csak. a szabadság hajnalát jelenti, és mégis e rövid tíz esztendő alatt nemzetünk alkotóereje, szorgalma és tudása nagy pártunk és kormányunk vezetése alatt népünk évszázadokon át érzett fájdalmait, keserveit és bajait szüntette meg. Emlékezzenek csak vissza az urak Magyarországának szomorú, keservekkel teli időszakára! Emlékezzenek csak vissza arra, hogy hogyan élt akkor a munkás, a dolgozó paraszt és az értelmiség! Saját hazájában, melynek földjét annyiszor öntözte vérével, az urak szolgája volt a nép! Amit évszázadokon át a magyar nép szellemi és fizikai ereje alkotott, nem a nép, hanem a földbirtokosok, bankárok, gyárosok tulajdonát képezte. Gazdag és szép hazánkban szolgasorsra, koldusbotra jutott népünk! Ezeréves történetünk során nem egyszer egyenesítette ki a magyar nincstelen paraszt a kaszát és nem egyszer nyúlt fegyverhez a magyar munkás, hogy ne szolga, hanem gazda legyen saját hazájában a magyar nép! Dicső szabadságharcokat vívott nemzetünk Dózsa, Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi, Kossuth vezetése alatt és 1919-ben a magyar kommunistákkal az élen, hogy felszökjön a magyar égre is a szabadság napja! Hősként harcolt népünk mindannyiszor szabadságáért és mégis elbuktak ezek a dicső küzdelmek, mert népünk összereje nem forrott egybe a nép ellenségei elleni harcban és nem utolsósorban azért, mert barát nélkül, egyedül vívtuk szabadságharcunkat. A magyar szabadságharcoknak voltak barátai: a szomszédos országok népei, de ezek szintén elnyomatásban éltek és ezért nem tudtak segíteni! Elbukott szabadságharcaink után az idegen zsoldban álló magyar urak sortüzekkel, börtönökkel, bitófával akarták kiölni népünk szívéből a szabadságharc dicső hagyományait, azt az érzést és akaratot, hogy újra megkísérelje lerázni magáról az úri bilincseket. Történelmünk gazdag tanulságokat nyújt arra, hogy nemzetünk legnagyobb, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás élén küzdő vezetői mindig » szomszéd népekben, cs köztük a leghata'masabban, az orosz népben kerestek harcukhoz támaszt és segítséget. . Már Mátyás király egyengette a törökök elleni együttműködés útját Oroszország egyesítőjével, III. Ivánnal. A Habsburg-német elnyomás ellen küzdő Rákóczi Ferenc hasztalanul próbált segítséget kapni Nyugattól, a francia királytól, és akkor 1707-ben szövetségre lépett az orosz birodalommal. 1711-ben mondotta Rákóczi azokat a látnokí szavakat, hogy *csak egyedül az Moszkva segítségére kell elménket vetnünk*. Népünk legjobbjait, mint Kossuthot, Frankéi Leót, Adyt, nem tévesztette meg az orosz cárizmus reakciós,' minden haladást könyörtelenül eltipró szerepe. Kossuth mondotta: »az orosz önkényuralom egy dolog, az orosz nemzet egy-másik dolog. Amaz tünedezik, el fog tűnni, emez marad". Ady lángoló szavakban üdvözölte az orosz önkényuralom bukásának kezdetét és az orosz nép felébredését. Az orosz forradalomban intő példát látott a mi népünk számára is. Azt írta *Földindulás« c. cikkében: *Csak a nép tud forradalmat csinálni. S megváltás csak a néptől jöhet. Épülhetünk mi is az orosz példán. Elkorhadt, tehetetlen társadalmakat csak a nép menthet meg. A rettenetes, a győzhetetlen, a feltarthatatlan nép!* A népnek ez a nemzetmentő szerepe hazánkban is a felszabadulás után bontakozott ki teljes egészében. A történelem azt tanítja, hogy a reakciós nemzetárulók a Rákóczi szabadságharcot hátbatémadó Károlyiaktól kezdve egészen Horthyig és Szálasiig, akik nyugati, főleg német hódítók kiszolgálói voltak, csak nemzeti katasztrófát és a függetlenség teljes elvesztését készítették elő. A nyugati "szövetségesek* pedig mindig előbbrevalónak tartották önző érdekeiket és a legválságosabb pillanatokban rútul cserbenhagyták hazánkat. Nemzetünk újkori történetének legszomorúbb fejezete vette kezdetét akkor, amikor Hitler parancsára a magyar urak a Szovjetunió elleni nemzetpusztító háborúba taszították hazánkat. A német fasiszták zsoldjába szegődött magyar urak áruba bocsátották a magyar hazát s távol a magyar földtől német érdekekért ontotta vérét a magyar nép. Mialatt a második világháború csataterein idegen ügyért tízezrével pusztultak el a magyar katonák. itthon a nyilas hordák segítségével a német fasiszták megszálltak szeretett hazánkat és lábbal tiporták a magyar nemzeti függetlenséget. Magyarország újra elvesztette nemzeti szabadságát és a német urak gyarmatává vélt! A német fasiszták kifosztották hazánkat, óriási értékű élelmiszert, ipari felszerelést, drága gépeket, magyar műkincseket, összesen 17 milliárd aranypengő értékben hurcoltak ki az országból. Hadszíntérré változtatták a békés magyar falvakat és városokat. A háborúokozta károk túlhaladják a 80 milliárd forintot. Elpusztult a nemzeti vagyon 45 százaléka, a gyáripar 50 százaléka, a mezőgazdasági felszerelések 21.5 százaléka. Magyarország háborús vesztesége emberben 420.000 halott és vagy 200.000 sebe sült! Szeged városát is kifosztották a német fasiszták és a nyilas hordák! Ezer sebből vérzett az ország! Népünk elszegényedett, ler rongyolódott! Feldúlt ország-; ban, nélkülözésektől és éhségtől gyötörve, rabságban clt népünk! A tatárjárás óta nem zúdult anynyi baj és fájdalom hazánkra, szeretett népünkre, mint a német fasiszta megszállás és a nyilas rémuralom tragikus időszakában. A felszabadító szovjet hősök emléke — örökké él Szerencsére nemzetünk életének e tragikus időszaka nem tartott soká, mert a dicsőségesen előrenyomuló szovjet hadsereg gyors ütemben közeledett hazánk határaihoz, s magyar földre lépve megkezdte hazánk és évszázadokon át elnyomott népünk felszabadítását! A dicső Szovjet Hadsereg győzelmeivel egyidejűleg győzedelmeskedett és újjáéledt a magyar szabadság és visszanyerte népünk elvesztett függetlenségét, nemzeti önálló; ságát! 1944. október 11-én Szeged is szabad lett! Megszűnt a német fasiszta és nyilas rémuralom, Szeged városában és a dicső Szovjet Hadsereg bevonulásával új, szabad élet vette kezdetét e régi magyar város falai között. (Taps.) E nagy ünnepen — Szeged város felszabadulásénak 10. évfordulóján emlékezzünk meg. Elvtársak, a nagy szovjet nép azon hős fiairól, akik Szeged felszabadításéért folyó dicső csatákban vérüket ontották és életüket vesztették! A Szovjet nép hősei a magyar nép hősei is. Ne -H.jBhPlfin_R|S'Á felvétele. Fény, Sjő/j vüket vérükkel és életük elveszítésével örök időkre bevésték a magyar nép történelmébe. Emléküket nemcsak Szeged dolgozó népe — de az egész magyar nép örök időkön át a hála és a mélységes tisztelet érzésével fogja őrizni! Évszázadokra évszázadok következhetnek, de a szovjet ncp és hős hadseregének dicső tette: a magyar nép és szeretetft hazánk felszabadítása kiolthatatlanul élni fog népünk szivében. A szovjet nép hazánk és népünk felszabadításával olyan nagyot és maradandót alkotott, melynek jelentőségét az idő csak öregbítheti, de soha nem csökkentheti!! (Lelkes taps.) Ez a dicső tett, hazánk felszabadítása, a magyar és a szovjet nép közötti mélységes barátságnak, Szovjetunió iránti szeretetünknek és hálánknak kiapadhatatlan forrása és aranyalapja. A felszabadító Szovjetunióban népünk minden harcában önzetlen nagy barátra, hü szövetségesre és készséges segítőre talált. A nagy orosz néphez fűződő eltéphetetlen baráti viszonyban válóravált nemzetünk hű fiainak évszázados törekvése, megtestesült az a szövetség, amelyet hasztalanul igyekeztek tartósan kiépíteni nemzeti nagyjaink. Mátyás király, Rákóczi és a többiek. Ennek a baráti szövetségnek mindig útját állták a nemzetáruló uralkodó körök, a Habsburgok és a Horthyak. És ez a szövetség, amelynek sok évszázados hagyománya van népünkben, csak ezeknek a reakciós, nemzetellenes erőknek az elsöprésével ölthetett testet. Tisztelt nagygyűléa! Honpolgárok! Elvtársak! A felszabadulás után Szeged városa és dolgozó népe gyorsan magáratalált és nagy lendülettel, akaraterővel kapcsolódott be abba a hatalmas építőmunkába, amely a magyar újjászületés biztosítását tűzte ki célul. A magyar újjászületésért folyó történelmi jelentőségű küzdelemben Szeged dolgozó népe élepjáró szerepet játszott. Röviddel a felszabadulás után Szeged városában kezdte meg legális működését a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának egy ré^ze. Az űri Magyarország hatalmasai 25 éven át föld a]á kényszerítették a Kommunista Pártot. Az a könyörtelen üldözés, amelynek nagy pártunk 25 év alatt ki volt téve, nem törte meg, — ellenkezőleg csak megedzette, megacélozta pártunkat. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága röviddel Szeged felszabadulása után világos nemzet- és országmentó programmal lépett a magyar nép elé. Amikor még az üszkös romok láttán sokan csüggedve, tanácstalanul és kétkedve tekintettek a jövő elé, felharsant a Magyar Kommunista Párt biztató, erőt és hitet sugárzó szava: »Ne csüggedjetek, lesz ma^^ar újjászületés, hazánk szebb, népünk szabadabb és boldogabb lesz, tlünt valaha; lássunk munkához, teremtsük meg nemzetünk egységét, építsük fel a szabad, demokratikus Magyarországot!* Egész népünk felfigyelt pártunk hívó szavára. A csüggedés lassan megszűnt, s megindult a romok eltakarítása. Mind erőteljesebben bontakozott ki népünk alkotóereje, (Folytatás a második oldalon) 0fLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I
