Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-10 / 161. szám
OELMflGYflRORSZAG Műemlékek, fényképek és levelezőlapok Ohegieggtériek egy keidetnéngenUdet. Vasárnap. 1955. július 19. A Műszaki Tudörrtányos Egyesületek Szövetségének szegedi elnöksége mellett' működő müétftféWSiiottság lé'lhivást intézett a szervezet fotószakosztályához a város műemlékeinek 'lefényképezésére. A felhívás tfííytháfyWft&fi '' a legjobb felvételéket jutalmazni kívánja. Első díj egy arany-, második két ezüst, harmadik négy bronzérem vagy plakett lenne. A beá'dott^felvételek alapján kiállítást kívá.n rendezni a bizottság Szeged műemlékeiről. A kiállítás fényképeiről diapozitiveket terveznek készíteni — ami a helyi hagyományok népszerüritésében, sőt oktatásában is igen hsvnos lenne — továbbá, az MTESZ helyi .vezetőségét ipglalkoztatja a gondolat: nem volna-e helyénvaló — kedvező lehetőségek esetén — a legjobb felvételekről képeslevelezőlapot csinálni? Ehhez a tervhez kívánunk némi kommentárt !üznl. Kétségtelenül megbecsülendő ez a javaslat, mert műemlékeink sajnálatos módon nagyrészt Ismeretlenek még a szélesebb közönség előtt. Már: most egy ilyen kiállítás, valamint az ennek nyomán készülő ' diapozitívek — a képeslevelezölap külön kérdés — minden bizonnyal nagy mértékben, . széles rétegekkel megismertetnénk műemlékeinket, s feltehetőleg — tekintettel arra, hogy az ilyen irányú tevékenység mindeddig elhanyagolt, szórványos, illetőleg szűk körre kiterjedő volt — nagy tömeget is vonzanának. 1/ ülőn érdemes foglalkozni ezzel a javaslattal abban a tekintetben, hogy milyen segítséget jelenthet az iskolai oktató-nevelő munkában. A helyrajzi ismeretek elsajátításában ugyanis előre láthatóan komoly szerepe és sikere lenne, a készülő diapozitívek jelentősen megkönnyítenék és ' eredményesebbé tennék a munkát. 'A' harmadik gondolat, mely i javaslattal kapcsolatban felmerült bennünk, — s a képeslapok készítésével összefügg — amennyiben erre van lehetőség, s előnyös lenne anyagi szempontból is az MTESZ-nek, illetőleg a városnak, közügyről lévén szó —, az idegenforgalom kérdését érinti. Különösen azért, mert önkéntelenül is felvet egy másik tervet: a szegedi baedecker, a városi útikönyv elkészítését. Nemrégiben több város — például Sopron — készített ilyent. Az Ismeretterjesztő Társulat által Szegeden kezdeményezett városséták is kívánatossá tennék egy ilyen útikalauz elkészítését. Ehhez ió alkalom kínálkozik a jaya'soK mú'emlék-fényképkiállítá's kapcsán. Természetesen egv ilyen útikalauz nem elégedhetne meg pusztán a műemlékéükel. Az MTESZ hazánk félszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepelve már létrehozott egy másik fényképkiállítást is városunk szabad tíz esztendejéről. E kiállítás anyagát — illetőleg ilyen jellegű képanyagot — is fel kellene használni. Ugyanakkor láthattunk igen szép felvételeket a Fehértóról. Ez sem nélkülözhető. S még több érdemes téma található. Az eddigi kezdeményezéseket az említett javaslattal öszszekapcsolva egy szép, komoly feladatot jelentő terv körvonalai bontakoznak ki. Az Ismeretterjesztő Társulat a Csongrád megyei füzetek so'roj zatban már több értékes műivet — akár haladó hagyományainkról. vagy felszabadult életünkről — jelentetett meg. Most tehát az MTESZ-szel — s esetleg más szervekkel — összefogva, a városi tanács népművelési osztályának segítségével igen hasznos munkát végezhetne egy ilyen, a város képét, múltját, s jelenét megrajzoló képes útikönyv létrehozásával. I? zzel a művel méltóan hozzájárulhatnánk az egészséges szegedi patriotizmus ébrentartásához, sőt: serkentéséhez, a szocialista hazaszeretet. a közdolgaink iránti érdeklődés szellemének fellobogtatásához városunk múltja mellett jelenét é^ közel jövője szép távlatait megrajzolva. Németh Ferenc Jég nélküli hüloláda gyártását kezdik meg Két vegyészmérnök. Beregi László és Pásztori Imre újítása nyomán a Gázkészülékgyártó Vállalatnál rövidesen újfata hűtőberendezés próbasorozata készül el. Érdekessége, hogy nem kell hozzá jég, hanem az alacsony hőfokot a ládában elhelyezett, ammóniával töltött, teljesen zárt edény forralásával és gyors lehűtésével érik el. Az ammóniával történő hűtés a nagy hűtőházaknál ismert és a háztartási hűtőládánál ezt az eljárást szakaszosan alkalmazzák. Az ammónia áramlása itt nem állandó, hanem a forralással és hűtéssel 24 óránkint történik. Ezzel a módszerrel olyan hőfokot lehet elérni, mint amilyet féltábla jég adna. A szakaszos rendszerű hűtőláda ára az előzetes számítások szerint ezer forint körül lesz. Az első hűtőládákat még az idén háztartásokban próbálják ki és amennyiben beválik az újdonság, jövőre már tömegesen gyártják. Aratószokásainkról Magyar opera Moszkvában Á Moszkvában vendégszereplő Novoszibirszki Operaés Balettszínház július másodikán és július 3-án délelőtt a Moszkvai Állami Akadémia Nagyszínházban nagy sikerrel mutatta be Erkel: Bánk bán című operáját. Az előadáson megjelent Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete, Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere s a szovjet kulturális élet szá mos képviselője. II járási pedagógusok is bekapcsolódlak az aratási munkákba A tanácsok felhívására a járási pedagógusok közül sokan bekapcsolódtak az aratási munkákba. Csizmadia József járási szakfelügyelő a kiskundorozsmai gépállomás kombájnellenőre. Késő Vince áúalános iskolai tanár, mint begyűjtési nyilvántartó dolgozik. Mórahalmon Vásárhelyi József tanár cséplési körzeti ellenőrként dolgozik. Ezenkívül még körülbelül 15—20 pedagógus dolgozik az aratási, cséplési és begyűjtési munkálatoknál. Változás a szegedi Nemzeti Színház vezetésében Az új színházi évad megkezdése előtt a Népművelési Minisztérium a Színház és Filmművészeti Szövetséggel együttesen több intézkedést tett, melyek a jövő évi jobb munkát szolgálják. Ezzel kapcsolatosan több színház vezetésében változás állott be. A szegedi Nemzeti Színház igazgatói székébe Duka Antalné, a kecskeméti színház volt igazgatója került. A színház főrendezője ebben az évadban is Ádám Ottó. Folyik az aratás, mely a parasztember életében a legnagyobb — évenkint visszatérő — esemény. Az aratás, az „élet" betakarításának munkáját számos népszokás tarkította. A múltból a mába A magyar aratás a múlt század közepén is bizonyos hagyományos szokások mellett folyt le. Természetesen ezek a szokások vidékenkint változtak és a földbirtok nagysága szerint is különböztek. Más volt az aratás a szegénység és más a földesúr földjén. 'A kisebb gazdák összefogtak, segítettek egymásnak a nagy munkában. „Kalákában" arattak. ahogy mondták, s ami nem más. mint a kollektív munka alkalmi formája. Móricz Zsigmond írja Szatmár megyei monográfiájában (írói működését, mint népdalgyűjtő és monográfiaíró kezdte): „Az aratási vasárnapokon gyakran van kaláka, ami azt jelenti, hogyha egy gazda egy nap alatt le akarja aratni a búzáját. összehívja kalákára az egész falu legény-leány fiatalságát. Ezek vasárnap hajnalban leszedik az egész termést. A gazda délutánra cigányt fogad nekik, bort hozat, kalákabált rendez, ahol reggelig tán-! colják a ropogós csárdást". A közös munkának szép példázata a kaláka. De nagyobb birtokon más gazdasági szervezettel kell megoldani az aratást. Hazánkban máról holnapra beérik a gabonaféle és így a terjedelmesebb uradalmakban aratókat fogadtak. Itt új népi társulási formával ismerkedtünk meg: az aratóbandával. Az Alföldre, főleg a Felvidékről jártak le aratni, s hozták magukkal évszázadokon át kialakult szokásaikat. Az aratóbokor vagy aratóbenda mindenekelőtt arató vagy bandagazdát választott, ez kötötte meg a többiek nevében az aratási szerződést. Hogy milyen körülmények és feltétetek mellett, azt ismerhetjük Veres Péter gyepsori elbeszéléseiből. f, A földbirtok nagysága, tehát az aratás mérete szerint a szokás anyag is másként jelentkezett. A szegény ember, ha magának aratott, nem csinált ünnepet az aratásból. Színesebb, vidámabb volt a munka, ha kalákában, szomszédaival, falubelijeinek aratott. 'Aratóünnepet csak akkor tartott, ha más gabonáját aratta. A munka minden körülmények között csendben, meghatottsággal kezdődött. Derékfájás ellen két-két gabonaszálat kötöttek a derekukra, majd ,az első kaszás „Uram segítsu Mindmáig rendes embernek hittem magam. Pontosan fizetem a házbért, nem lógok a villamoson, nem utazom a vonat tetején, nem kések el a munkahelyemről, nem köpködök és nem szórom el a hamut fi lakásban. Nem csapom agyon még a legyet sem, ha a nyakamra száll, csak elhessentem. Szóval a légynek se vétek. Szórakozásom a könyvolvasáson kívül az, hogy különbözö sporteseményekre járok. Egykor résztvettem az MHK-án és 6 méterre löktem a súlygolyót. Ezzel szemben nem totózok. Es itt kezdődött a baj. Környezetem meg van győződve arról, hogy szakértő vagyok sportkérdésekben. Egyik reggel Emmuska. a molett gépírónő odaszól hozzám — mondja Slux kartárs — nem tud egy jó tippet a Honvéd—WSC-re? — Nem totózom — feleltem. — Ah, maga nem irigy ember, biztos van tippje, csak titokban tartja. — és elfordította •c fejét. Azóta sem köszön vissza. Délben, Mária, a csinos titkárnő is megkörnyékezett. — Tudom, maga híres sportszakértő, ne is tagadja. — Ugyan, ugyan — szerénykedtem. — Mondjon egy jó tippet a Honvéd-WSC-re. '_ Nem érdekelnek a szerc'ncsciálékok. — Oh. maga így lebecsüli az állami intézményeket? Hanem totózunk, akkor mbgl kúldfüti „UütOM avagy mi iöriénik azzal, aki nem ioiózik a versenyzőket az olimpiára? — Dehogy becsülöm le —feleltem riadtan, hogy az államot is belekeverte, — még a lóverseny fogadások ellen sem szólok egy szót sem. de a múltkor a logarlécemen kiszámítottam, hogyha a 12 mérkőzésre minden lehetőséget számba veszek, akkor 531-441 szelvényre lenne szükségem, így aztán egyszersmindenkorra elintéztem a dolgot a totóval, — Maga destruktív — rohant el dühösen és azóta ö sem köszön. Délután a főnököm hivatott. Megbeszélésünk végén így szólt: — Mondj égy tippet a Honvéd—WSC-re. — Nem foglalkozom totóval. Inkább végigelemzem a Rcshevszki—Botvinnik mérkőzést. — Ugyan, hiszen tudom, hogy sportember vagy. Mindig sporttárgyú könyveket olvasol. Legutóbb is a Toldit láttam a kezedben. Az a Toldi... Ugye az valami súlydobáló volt? — Igen, eldobta a malomkövet, amely ki tudja hol állt meg, de mi ehhez képest Kinizsi. aki három törököt kapott [el és úgy ropta a táncot. UL.— Ne térj el a témától, mi lesz a tippel? — Nem tippelek! Nekem elég, ha szurkolok a rádió mellett. — Antiszociális lény vagy felelte — és homloka felhőkbe burkolódzott, s nem köszönt vissza. — Na, hála a sorsnak, már vége a napnak, többen már nem gyötörnek a totóval — gondoltam magamban. Tévedtem. A java még hátra bolt. Este találkoztam Ilonkával. Róla csak annyit, hogy szeretném, ha meghallgatna. — Jaj. de csinos valaki — köszöntem rá a szokott helyen. De ő ügyet sem vetett lelkendezésemre. — Nagy bajban vagyok, kezdte és én éppen a „vitem et sanquinem"-et készültem elrebegni, mikor így folytatta: — Hiányzik egy tippem a totóhoz: mi lesz a Honvéd— WSC eredménye? Maga biztos segít, — tette hozzá csillogó szemmel. — Sajnálom, hogy nem tudok tippelni, de ígérem, veszek magának egy totótájékoztatót és abban megnézzük. Jó? — Ugyan, abból tippeltem a múlt héten és négy találatom volt mindössze. — Akkor megvesszük a rádióújságot, abban híres focisták találgatnak. — Hogy maga milyen naiv, csak nem gondolja, hogy azok elárulják, ha tudnak valamit? Két hete Hidegkúti tippje alapján iotóztam, s az eredmény három találat! Maga mondjon tippet! — Honnan tudjam én, hogy mi lesz Bécsben... —• Ah, szóval nem! Nahát, most jöttem rá, hogy maga milyen különc ember. Nem is tudnék én ilyen mellett élni... Otthagyott jaképnél. így aztán kénytelen voltam a nap nyugtával megállapítani, hogy tévedtem a magamról alkotott véleménnyel. Hiszen — gyötrődtem — ha több ember véleménye összevág, akkor biztos nekik van igazuk. Tehát: irigy, destruktív, antiszociális lény vagyok.'Egyszóval különc ember. Még aznak elvittem az egyik szerkesztőhöz e történetet, hadd tudja meg mindenki milyen ember is vagyok én. Az Ilonkával való szakítás után nekem már minden mindegy. A szerkesztő asztala előtt ült. homlokát ráncolta és ceruzájával gondterhelten kopogott. Szórakozottan mondta a kéziratra: — Csak tedd le, majd leadjuk, ha lesz hely a lapban — és rámemelte tekintetét. — A, itt egy sportember.' Mondj gyorsan egy jó tippet a Honvéd-WSC-re! ír*-*). -4 szóval belevágott a búzába. A kaszálás ' általában (ma is) csendben, a marokszedés, kötélcsavarás és kévekötés azonban dal és tréfa mellett megyen. Számos alkalmi rigmus születik ilyenkor. Pl. ha a kévekötő legény kötele elszakad, rögtön odaverselnek neki: Az én gatyám sárga pikét, Jobb kötelet egy kicsikét. Az aratás bevSgeztével nagy ünnepséget tartottak, ilyenkor vitték a különbözö alakú és formájú aratókoszorúkat a gazdának, birtokosnak. Utána megvendégelték őket és nagy aratóbált tartottak. Tápén az új termésből először „koldúscipót" sütöttek. A papi tized keserű emléke a „papkéve", ahogy a keresztekbe rakott gabona legfelső kévéjét hívták. Az aratókoszorút a ház mestergerendájára. vagy más nevezetes helyére akasztották és az aratóünnep után sem szívesen vállak meg tőle, mert mint vélték: jövő évi termésüket veszélyeztetnék vele. Vetés idején azonban kimorzsolták belőle a magot és belekeverték a vetőmagba, hogy jó termésük legyen. Lehetne hosszan sorolni a szokásokat és változataikat, gazdag irodalma van ezeknek, különösen az aratóünnepeknek. A főbb típusokat összejoglalvv a teljes kép ez: /. Az aratás elején Imádkoztak is derekukat búzaszálakkal övezték: 2. az aratás folyamán az őket meglátogató gazdát gabonakötelekkel átkötötték, aki ezért váltságot fizetett: 3. az aratás befejeztével kalászkoszorút kötöttek és az újig megőrizték; 4. koszorút kötöttek, s azt menetközben a lány vagy legény fején vízzel leönteni igyekeztek; 5. egy koszorút ünnepi menetben vittek a gazdának, aki áldomást adott, miközben énekelték: Elvégeztük az aratást, készülj Igazda, jó áldomást, Gazasszonvunk jó vaeso-át! [Adjon Isten jó éjszakát! Mi maradi mára mindebből ? A bemutatott néhány szo-' kásból is kitűnik, hogy e szo-. kások erősen feudális jellegű-', ek. át- meg átszőve babonás, irracionális elemekkel. Hátte' rükben a munkás egykori figyelme — mondhatjuk alázata — húzódott meg a gazdától nyerendő jutalom, áldomás reményében. A kérdés most az, megma* radt-e valami e szokásokból a szocializmus építésének korszobában? Igennel kell felel•> nünk. A szokások, miként a népdalok, balladák, jóval túlélik azt 3 társadalmi rendelj melynek méhében fogantattak és ma is örömmel gyakorolják a dolgozók, akik a hagyományos szokások felelevenítésével ma önmaguk munkáját becsülik meg. A babonás, irracionális motívumok elmaradnak, a külső formai elemek, aratókoszorú, aratóbál, mulatság megvannak ma is és keretül szolgálnak a tsz-ben dolgozó parasztoknak az aratás befejezésének ünnepi alkalmából. Számos tsz-ben jártam tavaly az aratás után és büszkén mutatták az iroda vagy a kultúrterem mennyezetére függesztett. népművészeti vonatkozás. ban is remekbesikerült aratókoszorúkat. Egyes helyeken felhívták figyelmemet hogy. náluk a koszorú rizsszalmából készültek, mert nekik rizsföld, jeik is vannak. Napjainkban a felszabadult parasztság nem a földesúrnak viszi nagy alázattal az aratókoszorút. hanem önmagát, s nehéz, fáradságos munkáját becsülik meg vele. Legyünk rajta, hogy minél több helységben elevenítsék fel az aratóünnepek helyi hagyományait. Mutassanak ebben is példát termelőszövetkezete-' ink. ' NAGY DEZSŐ Anyakönyvi hírek T. kerület HALALOZAS HAZASSAG Tóth György—Ottllk Margit. Csuzdi Ferenc—Marion Irén, Karácsonyi Ferenc—Kiss Piroska, Készei Mihály—Németh Ilona. Vénusz Dezső—Nagy Katalin, Szűcs János—Hódi Veronika. Czakó István—Baráczlus Julianna, Regdon Géza—Kiss Margit, Vlda Miklós—Cseuz Margit, Koczor Sándor—Hénel Mária. Kiss Lajos —Gyeniss Veronika. Kertai György —Sajtos Mária, Ágoston Béla— Orbuleszku Margit. SZÜLETÉSEK Algner Sándor—ökrös Mária Éva, Dr. Aigner Gyula—Prakfalvi Ilona Ilona, Dr. Bánki Mihály— Meszlénvi Emília Ildikó, Dvorcsák László—Fodor Viktória Gábor, Farkas Zoltán—Náhllk Erzsébet Zoltán. Fris Gyula—Schofró Emília Róbert. Farkas Szilárd—Márkus Erzsébet Ágnes. Gömöri László—Nagy Rozália Gabriella, Iván Antal—Halász Gizella Gize'la. Kelemen Miklós-Kecskés Klára Katalin. Virág Károly—Molnár Erzsébet Károly, Borza László—Vörös Terézia Terézia, Barna Géza—Nagy Jusztina Géza, Ucrta István— Bernáth Hona József, Háska József—Csúcs Viktória Karol v, Kiss János—Molnár Katalin János. Körmös Bé a—LaJko Erzsébet Béla. Magda Vince— Nagy Erzsébet István, Márki Balázs—Gvulai l-.rzsébet Zsuzsanna Sisák János—Menyhárt Veronika Zoltán, Szél Sámuel—Huszka Mária Attila. V. Tóth István—Jójárt Piroska István. Zsák Miklós-Balassi Mária Judil Jcnei Mihály— Lnczkó Mária Mihály. Borsodi János—Vidéki Erzsébet János. Benedek Gábor—Kormányos Hona Gábor. Barna János—Kurucsai Mária Katalin. Tóth István-Urbán Mária Imre. Szabó János— Józó F.mma Katalin. Berczki András—Vineze Anna Sándor. Gál József—Bagi Mária József, Varsányi Gyula—Hamran Margit Gyula, Konasz János—Kucsora Mária Klára. Kószó Dezső—Csordás Rozália Klára. Nagyiván Károly —Bertalan Erzséhet Terézia, Rik Ferenc—Varga Margit Ferenc nevű gyermeke született. ELHALTAK Kucska János 62. Hfldör János 71, Forgó Mária 3 hónapos. Forrás Károly 56. Hubacsek Ilona 71, Nagy Imréné Mészáros Mária 45, Varga Erzsébet t napos. Arval Ilona 17. Pálfi Emiiné Kozesnlk Gizella 60. Szomodi Antainé Malatinszkl Ilona 69. Figura András 1 napos, Tóth Mária 1 napos. Szabó Ferenc 44 éves korában. II. kerület HAZASSAG Rácz János—Kállai Aranka, Bihari Antal—Veres Etelka. , 1 Korom Istvánné Gémes Erzsébet 58, Róvó Ilona 53, Halasz Szabó Imréné Vastag An.ra 68, Tóth János 62. Bugadzsia Imre 72 éves korában. III, kerület HAZASSAGOK Kopasz Lajos-Honvéd Erzsébet. Barna József-Klss Mária, Szolcsányi József—Losonzz Rozália, Pfsics Árpád—Hortobágyi Olivla, Vékonv Gyula-Martin Magdolna. Bata Sándor—Szélpál Juliannával. SZÜLETÉSEK Farkas Mihály-Fekete Erzsébet Gabriella, Kovács Lajos—Márki Rozália Rózsa, Szügyi Mihály— Kompiics Éva György, Hajdú János—Megvaszai Ildikó János. Sándorfl József—Husztl Margit László. Simon Vilmos—Molnár Julianna Vilmos, Borta Jenő—Siklósi Márta Jenő, Molnár János—Juhász Julianna János, Miklós István-Bárány Ilona Ilona. Gergely Sándor—Farkas Erzsébet Csaba. Gráf Károly—Lőwy Julianna Károly. Hegedűs József—Szántó Katalin Katalin. Sclmeczi Árpád— Satzkovics Margit Judit. Török Károly—Szécsi Irén Erzsébet. Kosa Géza —Barcsik Etelka Edit, Nagygyörgy Mihálv—Német Ilona István. Pataki István—Karai Viktória István. Fazekas Lajos—Batancs Piroska Gizella, Gyólai Gyula—Keszég Mária Zsuzsanna. Kiss Ernő—Vetró Anna Mária. Kocsis Imre—Vass Mária Imre, Balla István—Imre Ilona Klára. Böszörményi Káro'.y—Péter Mária Károly. ELHALTAK Kotogány Jánosné Rózsi Julianna 70 éves. Barna Lajosné Borka Erzsébet 47, Szögi Vineze 09. Tőrös Sándor Pál bri. Tanács András 24. Ábrahám Julianna 67. Baranyai Erzsébet 84 éves korában. — "DALLAL, TÁNCCAL A VILÁG KÖRÜL* címmel mikrobarázdás hanglemezestet rendeznek 13-án este 8 órakor a Juhász Gyula Kultúrotthonban. Belépődíj 3 fo rint; közalkalmazottaknak 2 forint. — VASIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET alakul a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövetsége szegedi csoportjánál. Az egyesület alapításával kapcsolatban kedd°n délután előzetes megbeszélés lesz az MTESZ-ben, melyen részt vesz Budapestről Márer Andor, a Gépipari Tudományos Egyesület Országosyfőtitkára. ""*• "
